Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mégis a ’közszolgáltatásokon akarnak nyerészkedni’ a 366 postahivatal bezárásával?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés november 2-ai ülésén a miniszterelnök úr azt mondta, hogy veszteséges vállalatoknak a magyar állam nem adhat támogatást, ezt egy uniós irányelv tiltja. Nos, úgy tűnik, hogy kétszeresen nem mondott igazat a miniszterelnök, hiszen a Magyar Posta az önök által oly sokat szidott 2010 előtti szocialista kormányok idején masszívan nyereséges volt, olyannyira, hogy osztalékot fizetett, sok milliárdot a magyar államnak. Aztán valóban volt néhány év, amikor veszteséges volt a posta, de az elmúlt két évben közel 25 milliárd forint nyeresége volt a Magyar Postának.

Az Unió pedig nem tilt semmit, hiszen engedélyezi, hogy az egyetemes postaszolgáltatás többletköltségeit, többletterheit a magyar kormány megtérítse. Mint ahogy megtérítette ezt a korábbi időszakban is, meg fogja téríteni a következő évben is, hiszen a költségvetésben 5,6 milliárd forint van erre a feladatra beállítva.

Mégis mit jelent ez a lakosság számára? Azt jelenti, hogy bizony-bizony a dolgozóknál az átirányítás sokkal nagyobb, és többletidőt vesz igénybe, az emberek a postai szolgáltatásaikat, úgymint a csekkek befizetését, postai küldemények feladását sokkal nehezebben, sokkal több energiával tudják feladni. És ezt sajnos már a tapasztalatok is mutatják, hiszen november 12e óta 210 település 366 postáját zárták be.

A kistelepülések lakói vagy egy-egy város városrészei így aztán persze joggal érezhetik azt, hogy a magyar állam tulajdonképpen cserben hagyta őket, vagy mondhatjuk úgy is, hogy lemondott róluk. Pedig 2012-ben még a miniszterelnök is úgy fogalmazott, hogy nem a közszolgáltatásokon kell nyerészkedni, illetve hogy a közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor a profit világa. Azóta, úgy tűnik, hogy azért nagyot fordult önökkel a világ.

2010 előtt még a mai kormánypártok is kiálltak a vidéki kisposták nyitvatartása mellett. Az egyik országgyűlési képviselőjük azt mondta, hogy a posták bezárása a vidék ellehetetlenítését jelenti. Azt gondolom, hogy ez most is így kell hogy legyen. Kovács Zoltán a téma kapcsán elmondta, hogy az államnak vannak olyan feladatai, amelyek, ha veszteségesek is, bár látjuk, hogy a posta nem az volt az elmúlt két évben, akkor is el kell látnia, mert az állam attól állam, hogy a veszteséges feladatait is ellátja.

Ha pedig akkoriban így nyilatkoztak, akkor kérdezem államtitkár urat: miért utalt veszteséges vállalatként a Magyar Postára a miniszterelnök, amikor a beszámoló szerint évek óta többmilliárdos nyereséget termel? Milyen uniós tiltásról beszél a miniszterelnök, amikor hosszú évek óta be van tervezve a költségvetésbe a Magyar Posta többletterheinek a kompenzálása? És miért zárják be a postákat, ha a vállalat nyereséges, a többletterheit pedig a központi költségvetés amúgy is megtéríti? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt is ismert, hogy a szomszédban dúló háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika hatására elszabadultak az energiaárak Európában, aminek következtében nemcsak nálunk, hanem egész Európában rendkívüli intézkedésre kényszerültek. A magyar kormánynak is lépnie kellett, és számos más intézkedés mellett 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést kényszerültünk előírni az állami szerveknél és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál.

Az elszabadult energiaárak a Magyar Postát is nehéz helyzetbe hozták, a szankciós felár a postának eddig mintegy 20 milliárd forint többletköltséget okoz. Ön is felemlítette, ön előtt is ismert, hogy a magyar állam költségvetési támogatást nem adhat a postának, ez tiltott támogatásnak minősülne. A Magyar Posta Zrt. mint egyetemes postai szolgáltató kizárólag csak az úgynevezett méltánytalan többletterhek enyhítése érdekében kaphat állami pénzt. Ennek a felső határa évi 15 millió euró. Nyilvánvaló, hogy az egyébként is meglévő és az ön állításával ellentétben meglévő működési veszteség, a plusz 20 milliárdos többletköltség kompenzálására ez a keret kevés.

Ön tévesen állítja, hogy a Magyar Postának az üzemi eredménye pozitív volt, a Magyar Posta hosszú évek óta veszteséges. Az ön által említett két év nem a működési tevékenységéből, hanem egyébként a Magyar Bélyegmúzeum magyar állam történő megvásárlásának árbevételéből származott.

A kormány ebben a válságos helyzetben is a posta teljes belső megújítására vállalkozik, éppen azért, hogy ezeket a veszteségeket csökkenteni tudjuk. A Magyar Posta általános szolgáltatási tevékenysége megmarad. A nemzetközi szokványok szerint Magyarország település- és lélekszámához mintegy 1500-1600 postát kell üzemeltetni.

(15.20)

Ehhez képest most 2600 üzemel, és a szünetelés figyelembevételével is mintegy 2200 posta áll a magyar lakosság rendelkezésére.

Úgy látjuk, hogy a Magyar Postának az európai trendeknek megfelelő, ügyfélközpontú, versenyképes, digitális szolgáltató szemléletű, modern állami vállalattá kell válnia, hogy az ország legnagyobb postai szolgáltatási és csomaglogisztikai vállalataként megfeleljen a XXI. század követelményeinek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae a választ. Öné a szó.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Államtitkár Úr! Az embereket, higgye el, nem érdekli, hogy a Magyar Postának miből van nyeresége. Egy dolgot néznek: hogy nyereséges, és ha nyereséges, akkor teljesen mindegy. Önök is azt szokták mondani, ha valaminek, valakinek van pénze, akkor igenis működtesse.

Úgy tűnik, önöknél az elég nagy narratíva, hogy mostanában az állam a saját feladatait, illetve az ezzel járó költségeit át akarja hárítani. Látjuk, hogy a pedagógusok béremelését az Unióval akarják kifizettetni, a szociális támogatásból tulajdonképpen az állam visszalép, oldja meg az egyén, oldja meg a család a saját helyzetét. Most pedig, úgy tűnik, ez az irány, hogy a posta működtetését az önkormányzatok oldják meg, még akkor is, ha tisztelem, becsülöm azokat a városvezetőket, akik a helyben élők miatt valamilyen kompromisszumot képesek kötni ebben a témában önökkel.

Államtitkár Úr! Az állam lássa el a feladatait, ne a nemzeti, jobboldali nagytőkét szolgálja ki, hanem a feladatait lássa el! Így ebben a formában a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Felszólalások:   50-55   56-61   62-67      Ülésnap adatai