Készült: 2024.05.08.06:25:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

40. ülésnap (2022.11.21.),  39-46. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 12:52


Felszólalások:   35-38   39-46   47-49      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalására kerül sor ötperces időtartamban. Megadom a szót a szószóló asszonynak, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelven ismerteti, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon!

GREXA LILIÁNA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Шановний пане Голово! Шановний пане Голово! Шановні депутати, представники національних меншин! Шановнi Гоcтi! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők és Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Vendégek!

Mielőtt elkezdeném „A Holodomor emlékezete” című felszólalásomat, szeretnék megemlékezni arról, hogy ma kilenc éve robbant ki Ukrajnában a méltóság forradalma, amikor is az ukrán nép  nem először  kiállt az országa európai jövőjéért, és azóta is nagy árat fizet mindezért, de nem adja föl. Köszöntöm Balogh István urat, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjét és rajta keresztül az ukrán népet a méltóság és szabadság napja alkalmából.

Világszerte november utolsó szombatján emlékeznek meg a szovjet hatalom által hidegvérrel végrehajtott népirtás, a nagy ukrajnai éhínség, a holodomor ártatlan áldozatairól az ukránok, egy gyertyát gyújtva az otthonuk ablakában. A XX. század során az ukrán nép három éhínséget is elszenvedett. Ezek közül a legnagyobb áldozattal az 1932-33-as holodomor járt, melynek során több millióan éhhalált haltak, ugyanis a szovjetek először a gabonát, majd a teljes élelmiszerkészletet rekvirálták az ukrán lakosságtól.

Az éhezés miatt az emberek teste felpuffadt, a bőrük kirepedezett, és vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan dolgokkal próbálták az éhségüket csillapítani, vagy éhen haltak. A moszkvai vezetés próbálta titkolni embertelen tetteit, és utasításba adta, hogy az éhség miatt elhunyt személyek halálát ne vezessék be az anyakönyvekbe.

A Szovjetunió felbomlását követően nyilvánossá és egyértelművé vált az ukránok ellen elkövetett genocídium ténye, és a magyar Országgyűlés is például, mondhatni az elsők között, 2003 novemberében, a képviselők egyhangú igen szavazatával határozatot is hozott a nagy ukrajnai éhínség áldozataira emlékezve, elítélve a népirtást és kifejezve a magyar nép szolidaritását és együttérzését a holodomor áldozatai hozzártartozóinak, leszármazottainak irányába.

Mivel a magyarországi ukrán nemzetiség tagjai között is sok érintett van a holodomor kapcsán, ezért most 19 évvel, szinte napra pontosan 19 évvel eme határozat megszületését követően hálásan szeretném megköszönni mindenkinek, aki 2003-ban igennel szavazott erre a határozatra. Megtisztelőnek tartom, hogy közülük ma 56-an jelen vannak az Országházban, és személyesen is hallhatják a köszönetemet. Hálás szívvel köszönöm. Щиро дякую.

És külön szeretném kiemelni Hartyányi Jaroszlava asszonyt, aki 2003-ban az Országos Ukrán Önkormányzat elnökeként, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, valamint Hargitai János és Szászfalvi László képviselő urakat, akik sokat tettek annak érde-kében, hogy előkészítsék a magyar Országgyűlés képviselőinek egyhangú, bátor és szolidáris határozatát.

Tisztelt Képviselők! Tisztelt Szószólók! 1932 óta ugyan eltelt 90 év, de mintha valaki visszatekerte volna az idő kerekét. Hiszen azt látjuk, hogy Oroszország orvul megtámadta Ukrajnát, ukrán gabonaföldeket és raktárakat gyújtottak fel, sőt Oroszország a fekete-tengeri kikötők lezárásával akadályozta az ukrán gabonaexportot, veszélybe sodorva ezáltal a világ gabonaellátásának biztosítását.

Hölgyeim és Uraim! Az ukrán nép idén sajnos nemcsak a holodomor emléknapja alkalmából gyújt gyertyát, hanem most már szinte mindennap, ugyanis Oroszország az energetikai rendszereket is támadja Ukrajnában. Ezért sokszor nincs áram, és gyertyával kénytelenek világítani az ukránok azért, hogy a kórházakban el tudják végezni az életmentő műtéteket, vagy az édesanyák el tudják készíteni a gyermeküknek a vacsorát, jó esetben az otthonukban, rosszabb esetben az óvóhelyen, ahova menekülnek az orosz bombák, rakéták elől.

Az ukrán nép idén nemcsak az éhínségben elhunyt őseik emlékére gyújt gyertyát, hanem az Ukrajnát megtámadó agresszor elleni harc során elesett, valamint a civil célpontok elleni orosz rakétatámadások áldozatául esett fiaik, lányaik koporsója mellett is, nap mint nap. De harcolnak tovább rendületlenül a függetlenségükért. Ugyanolyan elszántan teszik mindezt, ahogy ezt megtette már sokszor a magyar nép is reménytelennek tűnő helyzetekben, akár súlyos áldozatok árán is, még akkor is, amikor az egész világ hallgatott, és csak Budapesten merték hangosan azt kiáltani: „Ruszkik, haza!”

Hölgyeim és Uraim! Az ukrán nép most pont ezt kiáltja. Éppen ezért tudom, hiszem, hogy Magyarország, a magyar nép továbbra is szolidaritást vállal az ukrán néppel. Megértjük, segítjük és támogatjuk őket ebben a nehéz helyzetben, amikor a fiaik és lányaik életüket adják a hazáért és a függetlenségért, több millióan pedig rákényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat, szülőföldjüket.

És mindeközben bízom benne, hogy az imáink is meghallgatásra találnak. Azt kívánom, hogy Isten áldjon meg minden segítő szándékú magyart, és Isten óvja Ukrajnát, Magyarországot és Európát is ezekben a vészterhes időkben! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr kíván reagálni. Megadom a szót.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelettel köszöntöm az ukrán közösséget és a szószóló asszonyt. Valóban, a fölvetett téma nagyon megrázó mindannyiunk számára, az a történelmi tény, és a múlt, az elmúlt évszázadnak az a szörnyűsége, amit a lenini, sztálini, kommunista-bolsevista diktatúra okozott. Annak bűnei számolatlanok voltak, milliók nyomora, milliók kényszermunkára és táborokba hurcolása és milliók pusztulása szárad az ő lelkükön, így az 1932-33-as holodomor, azaz éhhalál időszaka is. Kimondhatjuk, hogy a XX. század egyik legnagyobb tragédiája volt, kimondhatjuk, hogy a XX. század egyik legnagyobb gaztette és szégyene volt.

Persze, ebben szerepet játszott sok minden. Szerepet játszott a kommunista szovjet rendszernek az a kollektivizálása, amellyel tönkretette a gazdákat, a helyi kollaboráns kommunista vezetők magatartása is, Molotov kegyetlen végrehajtó hatalma, és ki kell mondani azt is, hogy bár Ukrajna szenvedte el létszámában a legnagyobb veszteséget ez alatt az idő alatt, de érintette milliószámra a Szovjetunióban élő embereket, más népeket és nemzeteket egyaránt.

Erre a szörnyűségre emlékezve a magyar Országgyűlés, és hozzáteszem, érdekes módon vagy érthető módon nemcsak a magyar Országgyűlés, hanem a volt kommunista rendszer volt országai azok, akik meghozták a döntést ezzel kapcsolatban. Milyen furcsa, hogy mindezt a világon csak 14 ország tette meg, és máig sem csatlakoztak ehhez a közös felhíváshoz.

Mindemellett pedig február 24e óta, ahogy ön is mondta, sajnos újabb segítséget kell adnunk, de most teljesen más módon, kézzelfoghatóan, nem egy döntést kell meghoznunk, hanem kézzelfogható segítséget Ukrajnának, Ukrajnába, illetve az idemenekülőknek.

De itt muszáj fölolvasnom azt az üzenetet, amit Szijjártó Péter néhány hónappal ezelőtt tett, mert most is érvényes: „Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán. A katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk.”

Tisztelt Országgyűlés! Látjuk, hogy a szankciók hova vezetnek. Látjuk, hogy a szankciók az agresszort nem állították meg. (Arató Gergely: Nem szégyelled magad?  Dr. Brenner Koloman és Arató Gergely: Szégyen! Szégyen!)

ELNÖK: Nyugalom!

(14.50)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Látjuk, hogy a szankciók gazdasági káoszt okoznak, és ezzel azt is lehetetlenné teszik, vagy legalábbis sok tekintetben elnehezítik, hogy segítsünk azoknak az embereknek, akik akár itt, Magyarországon jelennek meg, és segítségre szorultak, és akár pedig Kárpátalján, Belső-Ukrajnában segítsünk. Viszont egy dolgot biztos, hogy segített a magyar álláspont, és sokak ezt most már egyre inkább megértik. Azáltal, hogy mi sem fegyvert, sem pedig katonát nem szállítunk, Kárpátalja a béke szigete lett. Ezáltal, hogy Kárpátalja a béke szigete, és ott nincs harc, nincs támadás, nincs olyan élethelyzet, aminek következtében akár a gazdaságot ne tudnák ott működtetni, akár a belső ukrán menekülteket ne tudnák fogadni, ez mindenképp fontos szempont.

Már csak azért is fontos szempont, mert az elmúlt időszakban kialakult egy hatalmas nagy küzdelem egy újabb éhínség megakadályozása érdekében, hiszen mindannyian látjuk, hogy a Fekete-tengeren keresztül az orosz-ukrán megállapodás, a nagyhatalmak és a Törökország közötti megállapodás eredményeképpen gabonát, búzát tudnak szállítani, de sokszor ez akadozik. És hol tudunk segíteni? Magyarországon keresztül. Melyek azok a települések? Eperjeske, Záhony és Fényeslitke. Az Eperjeske-Záhony-Fényeslitke háromszög modern vasúti átrakóinak köszönhetjük, hogy most milliótonna-számra tud eljutni élelmiszer nemcsak Európába, hanem Afrikába, hogy egy újabb, nagyobb bajt megakadályozzunk.

Ebben tudunk mi segíteni sok más mindenen keresztül, amit elmondtunk az elmúlt hetekben és napokban is. Köszönöm szépen szószóló asszonynak a felhívását, a figyelemfelkeltését. Mi erre azt tudjuk mondani, hogy következetesek vagyunk, tűzszünetet akarunk, béketárgyalásokat akarunk, és azt követően pedig békét akarunk. Isten áldja önöket! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!  Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Ferenc, Jobbik; Jakab Péter, független.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bakos Bernadett, LMP; Novák Előd, Mi Hazánk; Mellár Tamás, Párbeszéd; Dudás Róbert, Jobbik; Lőcsei Lajos, Momentum; Gurmai Zita, MSZP; Barkóczi Balázs, DK; Harrach Péter, KDNP; Dunai Mónika, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dócs Dávid, Mi Hazánk.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Sebők Éva, Momentum.




Felszólalások:   35-38   39-46   47-49      Ülésnap adatai