Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Sztáray államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrnak: „Bezáró kórházak, megszűnő elfekvők, széthulló szociális rendszer?” címmel. Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány elmúlt 12 évében folyamatosan csökkentette a szociális kiadásokat. Így volt ez akkor is, amikor nem volt válság, így volt ez azt követően, amikor jött a Covid, vagy most, amikor rekordinfláció vagy rezsiemelés sújtja a lakosságot.

(17.50)

Sem a gazdasági fellendülés időszakában, sem a Covid idején a családi ellátások összege, úgymint a gyes, a családi pótlék, a gyet összege nem növekedett, és hát azt is elmondhatjuk, hogy nem segít a helyzeten a 40 százalékos élelmiszerár-emelkedés vagy a 20 százalékos rekordinfláció sem. Most pedig sorra nyújtja be a kormány azokat a törvényjavaslatokat, melyekkel tovább csökkentik az állami szerepvállalást, látjuk, zárnak be a posták, a kormányablakok, de már most azt is tudjuk: az egészségügy átalakítása miatt kórházak, esetleges szakrendelők zárnak be, vagy elfekvőket fognak megszüntetni.

Mindez sajnos összhangban van a szociális törvény módosításával, azzal, hogy az állam hátrébb vonul a szociális biztonság garantálásában, hogy éppen törvénybe iktatják, hogy tulajdonképpen segítséget legkevésbé az államtól várjon az állampolgár. Az elfekvők szociális rendszerből való átemelése szakmailag akár indokolt is lehetne, vitára is lehetne bocsátani, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy nem erről van szó, egy brutálisan kivéreztetett szociális ellátórendszerbe terelik az amúgy is kiszolgáltatott embereket, ahol sem elég szakember, sem megfelelő körülmények nincsenek arra, hogy a szociális rendszer még több ember ápolását biztosítsa. Így aztán sokkal többet fognak az emberek fizetni az ápolásért, nagyon sok esetben embereket fognak hazaküldeni, akik nem igényelnek további gyógyintézeti ellátást, mindez vélhetőleg súlyos következményekkel fog járni.

Mindezek miatt kérdezem államtitkár urat: mi lesz a betegekkel, hova és mennyiért fogják felvenni az ápolásra szorulókat? Lesze elegendő ápoló az ellátásukra, mennyi pénzt spórol az állam az átalakítással, mennyit jelent ez a költségvetésnek, és egyáltalán minek fizetünk tb-t, ha ilyen átalakításokat terveznek? Várom megtisztelő válaszát.

ELNÖK: Köszönöm, Szabó Sándor úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Már az első mondata is nagyon könnyen cáfolható, a többi pedig szintén: ön azt mondta, hogy az elmúlt években csökkent a szociális ráfordításoknak a mértéke. Nos, abban a költségvetésben, amit önök fogadtak el, tisztelt képviselő úr, 325 milliárd forint volt a szociális ellátások mértéke, 325 milliárd; az általunk legutóbb elfogadott költségvetésben 1326 milliárd forint, 1001 milliárd forinttal több. Több mint háromszorosa a szociális sorokon szereplő költségvetési összeg, amire ön azt mondta, hogy folyamatosan csökkent, minden évben csökkent, válság idején is csökkent, nem válság idején is csökkent.

Nézze meg a számokat, ha ön szerint az 1326 kisebb, mint a 325, akkor ebben az esetben önnek igaza van, de akkor ön egy megújult matematikai modellt vezet be egyúttal a magyar közbeszédben. A mi álláspontunk szerint ez 1001 milliárd forinttal több, többek között azért is, mert az otthoni segítségnyújtástól, a házi segítségnyújtástól kezdve a gyermekek otthongondozási díjáig olyan új és új segítségformákat vezettünk be, amelyek milliárdos, tízmilliárd forintos többletet is biztosítottak a rászorulóknak. A családok számára pedig a családi adókedvezmény, a babaváró támogatás, a CSOK olyan támogatások, amelyekről ön direkt nem tett említést, de amelyek szintén a családokat segítik.

Ami a szakápolási központokat illeti, tisztelt képviselő úr, mindenki továbbra is természetesen ugyanazt a gondoskodást meg fogja kapni, mint a korábbiakban, csak van a kórházaknak olykor-olykor olyan része, több kórházban is, ahol olyan gondozottakat ápolnak, akik nem egészségügyi gondoskodásra szorulnak már, hanem szociális gondoskodásra. Nem egy intenzív orvosi jelenlétre, egészségügyi ápoló személyzetnek a jelenlétére szorulnak, hanem olyan az állapotuk, akár a betegség vagy más okán, hogy valóban segítségre szorulnak, tehát egy intézményben kell segíteni őket, de az az intézmény nem egy kórház.

Ezért azt mondjuk, aki szociális ellátásra szorul, az szociális intézménybe kerüljön, aki pedig egészségügyi ellátásra szorul, azt továbbra is egészségügyi intézményben fogja az állam továbbra is ellátni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   190-193   194-197   198-201      Ülésnap adatai