Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok minden elhangzott, menjünk sorrendben. Természetesen a kormánypártoknak köszönjük szépen a támogatást. Csak a nagyon nagy véleménykülönbségekre, illetve a tényszerű csúszásokra fogok kitérni  annyi minden hangzott el.

Arató képviselő úr szintén azon képviselők közé tartozik, illetve úgy tűnik, hogy az egész pártja, hogy elmondják a saját hozzászólásukat, de másokéra meg a válaszra nem kíváncsiak, amihez természetesen joguk van. Tehát ő arról beszélt, hogy áprilisban már voltak szankciók, hogyhogy azt mondjuk, hogy azóta változtak meg a körülmények. Hát, áprilisban szó sem volt szankciókról. Pont erről beszéltem a felszólalásomban is, hogy február végén, március elején még az európai uniós kormányfők azt mondták, hogy nem lesznek energiaszankciók, és júniusban jött az első csomag, tehát az áprilisi választások és a májusi kormányalakítás után.

Most beszéljünk egy kicsit arról a több ellenzéki felszólaló által megemlített hamis vádról, minden ténybeli alapot nélkülöző állításról, hogy az Orbán-kormány megszavazza a brüsszeli szankciós javaslatokat. Egyetlenegy energiaszankciót illető brüsszeli előterjesztést sem szavaztunk meg. Ha azok a brüsszeli előterjesztések, amikkel az Európai Bizottság élt, csont nélkül átmentek volna, na, akkor most nagy bajban lennénk. Ehhez képest mit tesz a magyar kormány? Minden egyes, Magyarország számára hátrányos, az olajfelhasználásunkat, a gázfelhasználásunkat, és úgy tűnik, hogy előttünk van az atomenergia kérdése…  minden egyes, Magyarország számára hátrányos brüsszeli előterjesztést elutasítottunk, kivételeket, mentességet harcoltunk ki. Egyetlenegy döntés sem úgy vonatkozik Magyarországra, ahogy ezt az európai uniós Bizottság tervezte.

Mi az önök baja? Az az önök baja, hogy mi számunkra hátrányos kérdésekben, kivételeket és mentességet harcolunk ki Magyarország és a magyar emberek számára, vagy az a bajuk, hogy egyébként pedig nem akadályozzuk meg, és nem vétózzuk meg az európai uniós egységet, nem veszélyeztetjük az Európai Unió egységét? Önök milyen pozícióba akarnák belehajszolni Magyarország Kormányát? Csináljuke azt az önök javaslata szerint, hogy ne harcoljunk ki mentességet és kivételeket, vagy pedig a számunkra irreleváns kérdésekben akadályozzuk meg az Európai Unió működését, és vétózzunk meg mindent? Ez lenne a felelős magatartás? Hol lennénk akkor az európai uniós pénzektől?! Persze tudjuk, hogy önök folyamatosan azon dolgoznak, hogy ne is jussunk hozzá a Magyarországot megillető európai uniós forrásokhoz.

Az a magatartás, amit a magyar kormány energiaszankciós ügyben visz, az egyetlen felelős magatartás a magyar érdekek alapján. Továbbra sem fogjuk elfogadni  még ha önök ezt kifogásolják is  az Európai Bizottság előterjesztéseit, amelyek hátrányosak számunkra, kivételeket és mentességeket fogunk kiharcolni, és egyébként pedig irreleváns ügyekben nem fogjuk veszélyeztetni az európai egységet egyedüliként. Mindenki belegondolhat ennek a lehetséges következményeibe.

Az igazi kérdés, hogy önöknek melyikkel van baja. Önöknek azzal vane bajuk, hogy mi mentességet és kivételeket harcolunk ki, és nem fogadjuk el azokat a brüsszeli előterjesztéseket, amelyek hátrányosak Magyarországra nézve, vagy az a bajuk, hogy számunkra irreleváns kérdésekben pedig nem vagyunk kerékkötők, és nem borítjuk fel az uniós egységet egyedül Magyarország vétójával  erre kellene önöknek választ adni.

Aztán, amit még szintén a DK, a Gyurcsány-párt képviselője mondott: nem teszünk semmit, és mi okozzuk a válságot. Ilyen topikok visszatértek más ellenzéki felszólalásokban, úgyhogy érdemes erre néhány szót szánni.

Mi okozzuk a válságot. Tehát az önök minden félelmével és fóbiájával szemben Orbán Viktor nem szupermen. Tehát nem ő és az ő kormánya okozza azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek egész Európában szinte teljesen azonos módon jelentkeznek a legkülönbözőbb nemzetgazdaságokban. Önöknek akkor lenne igaza, hogy fölvethető, hogy a magyar kormány felelőssége vane a gazdasági nehézségek mögött, ha Magyarország szigetként, Európában egyedül küzdene gazdasági nehézségekkel. Ez történt az önök kormányai alapján, a baloldali kormányok idején. 2009-ben a térségben sem volt egyetlenegy olyan ország, mint az önök szövetségese, Gyurcsány Ferenc kormánya, ahol IMF-lélegeztetőgép kellett, ahol el kellett venni a 13. havi nyugdíjat, bércsökkentések voltak, több ezer pedagógust bocsátottak el, 16 ezer kórházi ágy szűnt meg, és megszüntettek szinte minden családtámogatást, egyedüliként Európában. Na, akkor igaz volt, amit önök mondanak most, hogy a kormány tehetett a válságról.

Hosszú lenne végigmenni, hogy hogyan okozták a 2002-ben hivatalba lépő baloldali kormányok és különösen a Gyurcsány-kormányok azt a gazdasági válságot, ami Magyarországot sújtotta, és aminek köszönhetően 2010-ben mi egy csődközeli országot kellett átvegyünk, mert akkor nem volt máshol ekkora válság Európában, akkor valóban a kormány felelőssége állt mögötte. Nyilván ezért is büntették a magyar választók a baloldali pártokat azzal a választási eredménnyel, ami 2010-ben bekövetkezett.

(14.40)

Nem teszünk semmit  ez az egyik legszebb ellenzéki vád. Kicsit örül is ilyenkor a kormánypárti felszólaló, mert ez mindig alkalmat ad arra, hogy elmondjuk, hogy mit teszünk, és természetesen azt aláírom, hogy mindig lehet jobban és többet dolgozni, és mi nem gondoljuk azt, hogy tökéletesek lennénk, de hogy semmit nem teszünk, az egészen biztosan nem igaz.

Na most, mi az alaphelyzet? Magyarországra  minden más ellenzéki váddal szemben  kívülről szakadnak rá kihívások és bajok. Magyarország, köszöni szépen, jól volt, a Covidból is egészen jól kilábaltunk, mentünk felfelé, és erre oldalba kapott bennünket egy világválság. Ilyenkor a kormány feladata, hogy a kívülről érkező nehézségeket a lehető legnagyobb mértékben csillapítsa, nem tudjuk magunkat a világgazdaságtól, a háborútól, a szomszédunkban zajló háborútól és európai uniós tagállamként az elhibázott brüsszeli szankciós politikától függetleníteni akkor, amikor önök pontosan tisztában vannak azzal, hogy milyen mértékben szorul importra a magyar energiafelhasználás, nem tudjuk a külső tényezőktől függetleníteni magunkat. Ilyenkor a mi feladatunk, hogy a lehető legnagyobb mértékben ellentartsunk, csillapítsunk, megvédjük a magyar családokat, a magyar embereket, a magyar vállalkozásokat. Nem teszünk semmit  mondta a Gyurcsány-párt vezérszónoka. Hát, akkor nézzük, mi az a semmi! És ezt más képviselők is elmondták.

Benzinárstop. Ha önök gyors fejszámolást végeznek, egy átlagos család, amióta benzinárstop van Magyarországon, alsó hangon  ez egy nagyon óvatos becslés, a valós szám ennél inkább magasabb, de legyünk konzervatívok a becslés tekintetében, alsó hangon amióta benzinárstop van  egy átlagos magyar család félmillió forintot spórolt a kormány intézkedésének köszönhetően. Félmillió forintot! Több gyerekkel is kijött belőle egy kéthetes nyári balatoni nyaralás, ha ez nem lett volna, sok család nem mehetett volna el nyaralni, vagy sok család nem vehetett volna komolyabb berendezést a háztartásába, ha nem lett volna ez a félmillió forintos spórolás.

Aztán ott van az élelmiszerárstop, amit éppen most szélesítünk ki, ugye, krumplira és tojásra.

Aztán ott van a rezsivédelem  és tényleg beszéljünk a számokról! Havonta minden magyar háztartás, minden magyar család átlagfogyasztásig 181 ezer forint támogatást kap  havonta! Ez éves szinten családonként 2 millió forint megtakarítás azoknak a családoknak, amelyek az átlagot elérik vagy az alatt vannak. Hány százaléka van önök szerint a magyar háztartásoknak, családoknak az átlagfogyasztás szintje alatt, illetve ott, ami nem haladja meg az átlagfogyasztást? 70 százalékuk. A magyar családok 70 százaléka 2 millió forintot spórol egy év alatt, mert a kormány a rezsivédelmet bevezette, megtartotta.

Kamatstop  annak a gondolatnak a jegyében, hogy nem teszünk semmit. 350 ezer család 140 milliárd forintot takarít meg a kamatstopnak köszönhetően.

Hogyan segítjük a vállalkozásokat? Energiatámogatás 9 ezer kis- és középvállalkozásnak; vállalkozói kamatstop, amit most vezettünk be, ugye, a változó kamatokat fixáltuk, és ennek köszönhetően 60 ezer vállalkozás 80 milliárd forint megtakarítást élvezhet. Van egy gyármentő programunk, van egy turisztikai akciótervünk, ami, ugye, adminisztratív és pénzügyi könnyítéseket ad a turisztikai vállalkozásoknak. És most indítjuk be a kisboltsegítő programot, amely a 2 ezer fő alatti településeken segíti a kisboltok talpon maradását, mert a hatósági árazás főleg egy kisebb termékskálánál, ami a kisebb településekre jellemző, kétségtelenül okoz nehézségeket, ott vagyunk, igyekszünk segíteni.

Tűzifa- és barnaszénprogram.

És természetesen fenntartjuk, nem hivatkozunk nehézségekre meg világválságra, fenntartjuk az év elején, év végén bevezetett intézkedéseinket, megkapták az szja-visszatérítést a családok a Covid-esztendő után, a 25 év alattiaknak továbbra is jár az szja-mentesség, sőt gondolkozunk ennek a szélesítésén, illetve a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjat, az emelést, és ezekben a napokban is visz a postás nyugdíjemelést, illetve nyugdíjprémiumot. Ennyit a Gyurcsány-párt hozzászólásához.

Nagy tisztelettel hallgattam Hiller István hozzászólását. Nem egyenlő felek vitatkoznak, amikor én reagálok az ön oktatáspolitikai felvetésére, hiszen egészen biztos, hogy ezen a téren ön sokkal jártasabb, de azért néhány dolgot hadd jegyezzek meg, képviselő úr! Először is, értem én, hál’ istennek, volt alkalom mindezek kibeszélésére néhány héttel ezelőtt, amikor a kormány képviseletében talán Rétvári képviselő úr és természetesen az egész parlamenti frakció itt volt, és jó alaposan, egy jó, demokratikus, szakmai, politikai vitában ki tudta beszélni az oktatás helyzetét a tisztelt Ház. Nem gondolom, hogy most reprodukálnunk kéne ezt a vitát, kérem, aki a kormány álláspontjára részletesen kíváncsi, az vegye elő azokat a jegyzőkönyveket.

Abban biztos hogy egyetértünk, hogy a pedagógusokat megilleti a béremelés, jár nekik, a fontos és felelősségteljes munkájukért több pénz jár nekik, ezért is vagyunk rajta, hogy emeljük a béreket. Én arra kérem a képviselő urat, akit  remélem, ezzel nem okozok bajt neki, de  a józan és felelősségteljes, a kevés józan és felelősségteljes ellenzéki politikusok egyikének tartok személyesen, hogy segítsen abban, hogy a társai ne akadályozzák az európai uniós pénzek Magyarországra hozatalát. Mert az a helyzet, hogy önök ütnek-vágnak bennünket, amit nekünk egyébként kötelességünk viselni, és szerintem egész jól viselünk, fogjuk is, tehát természetesen szabadságuk van erre, és mi pedig ezt mindig tűrni fogjuk, kutya kötelességünk, tehát ütnek-vágnak azért, hogy nem jönnek, elvileg nem jönnek az uniós pénzek, és közben Brüsszelben meg máshol mindent megtesznek azért, hogy ne is jöjjenek.

Önök tehát a minél rosszabb, annál jobb politikáját folytatják. Önök azért drukkolnak és azért tesznek, azért politizálnak, hogy Magyarország, Magyarország polgárai és a magyar vállalkozások ne kapják meg az uniós forrásokat, és sajnos, képviselő úr, azt kell mondanom, hogy az ön társai azért dolgoznak és azért fohászkodnak  biztos közöttük is van olyan, aki tesz ilyet , hogy ne kapjuk meg azt a forrást, amelyből a pedagógusoknak nagyobb béremelést tudnánk adni a háromszor 10 százalék mellett, mint amit a hazai költségvetés helyzete lehetővé tesz. Én tehát arra kérem a képviselő urat, hogy segítsen, és győzze meg ellenzéki politikustársait, hogy adják fel azt a politikát meg azt a propagandát, amivel Magyarországnak kárt okoznak, és azért dolgoznak, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat. Ez egy jó együttműködés lehetne közöttünk.

Még egy dolog az oktatás kérdésében. Azt azért szeretném elmondani akkor is, hogyha nem merészkednék mély szakmai vitákba önnel, képviselő úr, hogy azért egy kormányzat oktatáspolitikai teljesítménye és eredményei nem a bürokratikus igazgatás megszervezésének a módján múlnak. Nem attól függ, hogy egy kormány milyen eredményeket ér el, vagy ére el eredményeket, hogy vane teljesen önálló oktatási minisztérium, vagy az oktatási felelősség más, mert most is van Magyarországon oktatási felelősség vagy minisztérium  zárójeles megjegyzés: tehát nem igaz, hogy az oktatásnak ne lenne miniszteri felelőse, és ne lenne miniszteriális felelősség oktatásügyben, zárójel bezárva , ugye, más felelősségekkel összevonva, tehát nem azon múlik egy kormányzat oktatáspolitikai eredményessége, hogy vane önálló, teljesen önálló oktatási minisztérium, vagy pedig nincs. Ön is utalt arra, hogy hát, azért nem lehetnek büszkék minden mutatóra, amely mondjuk, 2002 és 2010 között volt, vagy minden trendre, ami a magyar oktatás területén bekövetkezett.

Nekem a sommás állításom, hogy ha minden, a diákok teljesítményét, illetve az oktatás teljesítményét mérő mutatószámot és különösen ha az oktatásra fordított helyzetet vagy költségvetési összegeket és a pedagógusok bérét összehasonlítjuk, akkor az a helyzet, hogy a baloldali kormányok sokkal rosszabbul jönnek ki ebből az összehasonlításból, mint az elmúlt 12 év polgári nemzeti kormánya, pedig nálunk nincs önálló, teljesen önálló oktatási minisztérium. De azzal egyetértek, hogy olyan trendek vannak a világban  ezek közül ön néhányat meg is nevezett , amelyek biztos, hogy egy folyamatos gondolkodást és a munka hatékonyságának a folyamatos javítását, az oktatás fókuszban tartását szükségessé teszik.

Amikor harmadszor hallottam Fekete-Győr András felszólalásában, hogy ma a magyar közoktatás napja van, akkor azért eszembe jutott, hogy én itt ültem a napirend előtti felszólalásoknál is, hogy, hogy nem, ott egyetlenegy képviselőnek nem jutott eszébe megemlíteni, pedig ugyanúgy a magyar közoktatás napján voltunk. Természetesen a legjobbakat kívánjuk így is, innen is a magyar közoktatás minden résztvevőjének, és azt sose feledjük el, hogy azért a magyar közoktatás, mint minden közoktatás, elsősorban a magyar családokért és a gyerekekért van.

(14.50)

Aztán azt is mondta Fekete-Győr András, hogy mi emeljük  tehát ilyen kijelentéseknek is természetesen a szólásszabadság jegyében helyük van, elhangozhatnak a Házban, hogy mi emeljük , a kormány emeli többszörösére a gáz- és az áramárakat. Ő is azt az ellenzéki magatartást választotta, hogy elmondta a felszólalását, aztán elment. Sem a többi ellenzéki képviselőre, sem a kormánypárti reakcióra nem volt kíváncsi, de mint korábban mondtam, erre természetesen joga van. Tehát mi az igazság ahhoz képest, amit a Momentum mondott? Először is, az Eurostat felmérései szerint nálunk a legolcsóbbak abszolút mértékben és jövedelemarányosan is  egyik legolcsóbb vagy a legolcsóbb, attól függ, hogy melyik összehasonlítást nézzük  a gáz és a villamos áram árai, amit a lakossági fogyasztóknak kell fizetni. Mi emeli valójában…  és aztán Szabó Rebeka is beszélt a szankciók kérdéseiről, hát, itt az idő, tényleg mindig újra nekifutunk, de én örök optimista vagyok, hátha egyszer átmegy valami.

Mi a baj a szankciókkal, és közgazdaságilag miért igenis a szankciók okozzák Európában az ellátási, energiabiztonsági energiaválságot és az árak borzasztó emelkedését? És miért voltak az európai uniós kormányfők is azon az állásponton a háború elején, hogy ne legyen az energiaszektorban szankció? Hát, azért, mert Európa lábon lövi magát. Az történik, hogy a kiszolgáltatott, gyengébb helyzetben lévő vevő meg akarja regulázni, móresre akarja tanítani az erőfölényben lévő előadót. Mi nem tudunk mástól venni, vagy sokkal drágábban és sokkal nehezebben, ő pedig vígan értékesíti leginkább Kína és India irányába azt az energiamennyiséget, amit Európa, köszöni szépen, nem kér, és amitől megszenved, hogy most nem vásárolja meg Oroszországtól. Ez a világ egyik legbutább dolga.

Az sem véletlen, hogy Kissinger is azt mondta, hogy szankcióval még sose nyertek háborút. Az Európai Unió, ezt is el szoktuk mondani, eddig háromszor szedte rá, csapta be az európai polgárokat. Először azt mondták, hogy nem lesznek energiaszankciók, aztán lettek. Aztán azt mondták, hogy ez majd megállítja az oroszokat és véget vet a háborúnak, a háború azóta eszkalálódott; szélesebb és súlyosabb, mint korábban volt.

És aztán azt is mondták, hogy nem fog fájni, ezt ismerjük Magyarországról, nem fog fájni, Európának nem lesz rosszabb, ehhez képest kiderült, hogy Oroszország energiaexportból származó bevételei minden csúcsot megdöntenek, Oroszországnak nincs értékesítési problémája kőolaj és gáz tekintetében, ellenben Európa pedig soha nem látott árakat kénytelen megfizetni és költségvetési, gazdasági, szociális nehézségeket vállalni saját buta döntésének köszönhetően. Európa ebben az ügyben önsorsrontó, gyengíti saját magát, szétveri az energiaellátási kereskedelmi kapcsolatokat úgy, hogy nincs más, vagy sokkal drágábbak az alternatív beszerzési források, és arról már szintén sokat beszéltünk, hogy az nem a függőség felszámolása, ha egy kizárólagos vagy domináns monopolforrásból átváltok egy másikra.

Európa érdeke, ezt miniszterelnök úr többször is nagyon világosan elmondta: minél több irányból minél több energiaforrás legyen elérhető, köztük az orosz is Európa számára. Ebben az álláspontjában miniszterelnök úr és a magyar kormány messze nincs egyedül. Olvassák el Szászország miniszterelnökének nyilatkozatát, aki atompárti és azt mondja, hogy újra orosz gázt kell vásárolni a háború után. Szóval, az energiaügy fontos kérdés, ezért ez a minisztérium, mindenképpen azt gondoljuk, hogy segít majd ahhoz, hogy meg tudjuk óvni Magyarországot is és Magyarország polgárait a nehézségektől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)