Felszólalás adatai

Felszólalások:   179-196   197-210   211-224      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr részletes válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az igazgatási szünetről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3760. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Panyi Miklós úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig terjedő időszakra kiterjedően kormányzati igazgatási szünetet rendelt el a központi és területi kormányzati igazgatási szervek, valamint azok foglalkoztatottjai számára.

Ezzel egyidejűleg lehetőség nyílt az igazgatási szünet elrendelésére az úgynevezett különleges jogállású szerveknél, valamint a polgármesteri hivatalok, a közös önkormányzati hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyelet vonatkozásában is.

Az igazgatási szünettel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak voltak, mind ügyféli, mind pedig kormánytisztviselői oldalról egyaránt. A tapasztalatok igazolják, hogy a szabadságnak az igazgatási szünet idejére eső összehangolt kiadása nagyobb hatásfokkal tud hozzájárulni a foglalkoztatottak rekreációjához, mint a munkáltató szerv folyamatos működésének figyelembevételével ütemezett szabadság; és emellett az igazgatási szünet jelentős költségvetési megtakarítást is eredményezett.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy egyidejűleg biztosítsa a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodást, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő tisztviselők pihenéshez való jogának megvalósulását. A törvényjavaslat a foglalkoztatottak rekreációja mellett a szabadságolás alatti munkavégzés szervezésének egyszerűsítésére is irányul azáltal, hogy az igazgatási szünet alatt nem kell a munkáltatónak gondoskodnia a szabadságon lévő kormánytisztviselők helyettesítéséről. Tekintettel arra, hogy az igazgatási szünet alatt az érintett szervek épületei zárva lesznek, a téli igazgatási szünet alatt a fűtés, a nyári igazgatási szünetben a klímaberendezések működésének szüneteltetése jelentős megtakarítást eredményez a költségvetésnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a fentiek szerint úgy járul hozzá a foglalkoztatottak rekreációjához, hogy eközben az állampolgárok, az ügyfelek érdekei sem sérülnek, hiszen a javaslat lehetőséget biztosít a halaszthatatlan igazgatási ügyek igazgatási szünet alatt történő elvégzésére is.

Mindezek figyelembevételével a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy téli, illetve nyári igazgatási szünetet rendeljen el. Az igazgatási szünet elrendelése tehát nem kötelező, a kormány mérlegelheti kihirdetésének szükségességét. Amennyiben azonban sor kerül az igazgatási szünet elrendelésére, az valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra és ezek foglalkoztatottjaira egységesen vonatkozik, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatottak milyen jogviszony keretében végzik munkájukat a törvényjavaslat hatálya alá tartozó szervnél.

Tisztelt Ház! Fontos megjegyezni, hogy a kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy már a tárgyévet megelőző évben, legkésőbb annak december 15. napjáig ki kell hirdetni azt a kormányrendeletet, amely megállapítja a következő évi igazgatási szünet időpontját. Ezáltal az éves szabadságolás tervezésénél már számításba lehet venni a szünet időpontját.

Az igazgatási szünet alatt a kormányzati igazgatási szervek a feladataikat nem látják el, és ügyfélfogadás sincs. Ebből kifolyólag az igazgatási szervek előtt folyamatban lévő ügyek elintézési határidejébe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele.

(20.50)

A törvényjavaslat meghatározza azokat az ügytípusokat, amelyek esetében meghosszabbodik az ügyintézési határidő az igazgatási szünet napjaival.

Tisztelt Országgyűlés! Vannak azonban olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése egyálalán nem tűr halasztást. Ezen igazgatási feladatok esetében a törvényjavaslat meghatározza, hogy a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek vagy szervezeti egységeknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell, ideértve az ügyfélfogadást is.

Végezetül a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az úgynevezett különleges jogállású szervek, valamint a polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyeletek is csatlakozzanak a kormányzati igazgatási szervek igazgatási szünetéhez. Ha ezeknél a szerveknél elrendelik az igazgatási szünetet, akkor az csak arra az időpontra eshet, amikor a kormány a kormányzati igazgatási szervek számára elrendelte azt.

A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében az igazgatási szünet elrendeléséről az érintett különleges jogállású szerv honlapja és a hivatalos értesítő közleményt tesz közzé. A polgármesteri hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal és a vármegyei önkormányzati hivatalok esetében az igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatot a tárgyév márciusának első napjáig a helyben szokásos módon kell közzétenni.

A törvényjavaslat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a különleges jogállású szervek, illetve az önkormányzati hivatalok vonatkozásában az arra feljogosított személy vagy testület a saját jogállási törvényeikben szabályozott igazgatási szünetet rendeljenek el, ha az a jelen törvényjavaslat alapján elrendelésre kerülő igazgatási szünet időpontjától eltérő időszakra esik. Ebben az esetben viszont az igazgatási szünetre nem alkalmazhatók a jelen törvényjavaslat rendelkezései.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a most benyújtott törvényjavaslat célja egyértelmű. A javaslat egyidejűleg biztosítja a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodást, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő tisztviselők pihenéshez való jogának megvalósulását is, mindezek mellett pedig törekszik a költségtakarékosságra. Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Demeter Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan hallottuk az imént, a kormány a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelettel a 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig terjedő időszakra kiterjedően kormányzati igazgatási szünetet rendelt el, és tette ezt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXXV. törvény hatálya alá tartozó központi és területi kormányzati igazgatási szervek tekintetében.

Én is nagyon örvendetes dolognak tartom azt, hogy a Miniszterelnökség egy felmérést vagy kutatást készített az igazgatási szünettel kapcsolatosan, és jó volt azt hallani, hogy az ezzel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak voltak mind az ügyfél-, mind pedig a kormánytisztviselői oldalról. Sőt, az is örvendetes dolog, hogy ez alatt az idő alatt a vármegyékben is zökkenőmentesen, vagyis rendkívüli esemény nélkül zajlott az igazgatási szünet alatti működés.

Az igazgatási szünetben működött 60 kormányablak, és a központi okmányiroda is nyitva volt. Szeretnék csak két számot megemlíteni: 126 527 ügyfélnek 146 643 darab ügyét intézték el. Vagyis azt mondhatjuk a tapasztalatok alapján, hogy nem halmozódott fel olyan mennyiségű ügyhátralék, amelyet néhány nap alatt ne lehetett volna feldolgozni.

A hatályos szabályozás értelmében a különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 460/2022. (XI. 10.) kormányrendelet lehetővé tette az igazgatási szünet elrendelését a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálya alá tartozó különleges jogállású szervek, valamint a polgármesteri hivatalok, a közös önkormányzati hivatalok, a Főpolgármesteri Hivatal, a megyei önkormányzati hivatalok és a közterület-felügyelet vonatkozásában.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXXV. törvény hatályos rendelkezései alapján a kormány a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozóan rendeletben állapíthatja meg azt az időszakot, amely alatt lehetőség szerint ki kell adni az esedékessége évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatályos rendelkezései szerint a különleges jogállású szerv vezetője határozhatja meg azt az időszakot, vagyis az igazgatási szünetet, amely alatt lehetőség szerint ki kell adni az esedékessége évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltató rendelkezik. A munkáltató az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki természetesen, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében biztosítja a folyamatos feladatellátást is.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője a kormány ajánlásának figyelembevételével a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság azonban nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a tárgyévet megelőzően legkésőbb december 15-éig kell kihirdetni azt a kormányrendeletet, amely megállapítja a tárgyévi igazgatási szünet időpontját, ezáltal a tárgyévi szabadságolás tervezésénél már számításba lehet venni a szünet időpontját, és természetesen a szabadság célja is benne van, a kormánytisztviselő pihenésének és rekreációjának a biztosítása.

Tekintettel arra, hogy az igazgatási szünet alatt a kormányzati igazgatási szervek épületei zárva vannak, ahogyan ezt is hallottuk államtitkár úrtól, és itt költségmegtakarítás keletkezik, nyáron nem kell a klímaberendezéseket működtetni, télen nem kell fűteni, a tervezet szerinti igazgatási szünet alatt nem kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának gondoskodnia a szabadságon lévő kormánytisztviselők helyettesítéséről sem.

(21.00)

A törvényjavaslattal a központi és a területi kormányzati igazgatási szervek és az azoknál foglalkoztatott személyek az érintettek. A törvényjavaslat alapján a kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendelhet el. A kormánynak az igazgatási szünet elrendeléséről szóló rendeletét a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig kell kihirdetni, az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra pedig szabadságot kell kiadni. Nem kell szabadságot kiadni azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól. Igazgatási szünet elrendelése esetén a tárgyévben a szabadság kiadására a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXX. törvény helyett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezését kell alkalmazni, mely szerint a tárgyévben a foglalkoztatott az éves szabadságából hét nappal rendelkezik. Az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik.

Végezetül a törvényjavaslat kitér az igazgatási szünet időtartamának határidőkbe történő beszámítására, az ingatlanügyi hatóságra vonatkozó szabályokra, az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelésére és az igazgatási szünet elrendelésére vonatkozó részletszabályokra nem kormányzati igazgatási szervek esetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy az elmondottak alapján támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Abban mindannyian egyetértünk, hogy mindazoknak, akik mindenféle közhivatalokban szolgálják a hazát, szükségük van a pihenésre, a feltöltődésre, és ezt a fajta jogukat és szabadságukat törvényben is biztosítani kell. Éppen ezért ez a törvény  meg azért, mert különleges és furcsa körülmények között született  különös érzékenységet is igényel a képviselőktől.

Az igazgatási szünetet kihirdető kormányrendeletet a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusra hivatkozva jelentették be, holott egy humanitárius katasztrófa és egy kibontakozó szociális válság közepette van a leginkább szükség a kormányzati szervek munkájára. Ennek ellenére pont a háborúra hivatkozva küldték el a dolgozókat kényszerpihenőre, s ne felejtsük el azt sem, hogy az igazgatási szünet elrendelését leginkább az elszálló energiaárak, rezsiköltségek indokolták, melyek az Orbán-kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt szabadultak el.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke akkor azt mondta, hogy a bejelentés komoly felháborodást okozott a hivatalokban, a kormány ugyanis előzetesen nem egyeztetett az érdekvédelmi csoportokkal. Akinek nem maradt szabadsága az év második felére, az az ideiből kénytelen elhasználni, miközben a többség a pihenést csak nyárra időzítette volna. A kollégák sajnos évek óta nincsenek megbecsülve  tette hozzá a szakszervezeti vezető  sem gazdasági, sem erkölcsi értelemben, és most már azt is szabályozzák, hogy mikor mehetnek szabadságra. Ez egy újabb és talán utolsó csepp volt a pohárban, nem lepődnék meg, ha ezután még többen vándorolnának át a versenyszférába  tette hozzá a szakszervezeti vezető. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a leterheltség miatt a pihenés ráfér a dolgozókra, egy több hetet felölelő időszakban a feladatok oly mértékben feltorlódnak, hogy az igazgatási szünet után sokan eleve gyomorgörccsel térnek majd vissza a munkába.

Az igazgatási szünet egyébként nem jelent teljes leállást, az ügyintézések egy része ebben az időszakban is megoldható, országszerte több hivatal is bizonyos időszakokban nyitva volt, hogy a legfontosabb ügyeket el lehessen végezni. A hivatalnokok esetében az igazgatási szünet azzal jár, hogy az erre az időszakra eső munkanapokra szabadságot kell kiadni. Ha valakinek már nincs elég szabadsága, például a téli igazgatási szünet idején, akkor a foglalkoztatott azt a következő évi szabadságkerete terhére lesz köteles igénybe venni.

Azt is meg kell jegyezni ebben a történetben, hogy amikor az iskolákban eltörölték az őszi szünetet és meghosszabbították a téli szünetet, az például a szegény családok esetében jelentős rezsinövekedést jelentett, hiszen ha egy gyermek az iskolában van, a szülei pedig a munkahelyükön dolgoznak, akkor nagyon sokan letekerik a fűtést, mondván, hogy ha majd hazajövünk, akkor visszatekerjük. De ha a gyerek nem az iskolában van, mert kényszerszünet van, meg a pedagógus is kénytelen hazamenni, mert nincs tanítás, akkor az állam valóban spórolt azon, hogy az iskolákban lekapcsolta a fűtést, de azoknál a családoknál, ahol a felnőttek kénytelenek voltak igénybe venni a kényszerszabadságot, vagy ahol a diákok a meghosszabbított téli szünetben otthon maradtak, ez jelentős rezsiszámla-emelkedést jelenthetett.

L. Ritók Nóra, a gyermekszegénység ellen küzdő Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője is úgy látja, hogy a szegény családoknak pluszteher volt a meghosszabbított téli szünet. Hangsúlyozta, hogy a generációs szegénységben élő családok számára minden iskolai szünet kihívást jelent, ezekben a napokban ugyanis otthon kell ellátni a gyerekeket, sokak számára pedig az alapszükségletek biztosítása is fejtörést okoz. S azoknál a szegény családoknál a gyermek, aki az ingyenes iskolai étkezést vette igénybe azért, hogy megkapja a napi táplálékot, ha hazakényszerült, mert nem volt iskolai tanítás, és otthon nem kapott enni, akkor üres gyomorral lehetett akár napokig, vagy éhesen feküdt le. Azt gondolom, hogy ez szintén egy komoly szociális probléma, és mindenki számára, akinek egy kicsit is van lelke, mindenképpen egy megrázó mozzanat. Ezekre az aprónak tűnő, de rendkívül fontos részletekre is mindenkinek oda kell figyelni.

Az biztos, hogy szükség van a pihenésre, de az is biztos, hogy azok számára, akik közmunkabérből élnek, ez az időszak szintén pluszterhet jelent. Ráadásul az ország legszegényebb térségeiben nincs lehetőség online munkára, így egyes helyeken a gyerekek felügyelete is kérdéses lehet. Tapasztalatok szerint a kisfalvakban a már szinte tavaszias idő ellenére sincs mozgás, a családok többsége nem mozdul ki, nem töltődik fel, a négy fal közé való beszorulás pedig számos egészségügyi, szociális és egyéb kockázatot rejt.

Éppen ezért a Demokratikus Koalíció felkért szakszervezeteket, hogy véleményezzék a törvényjavaslatot. Ezek a konzultációk megkezdődtek a DK és a szakszervezetek között, s ezek tapasztalatai alapján döntünk majd a végleges álláspontunkról. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néha elgondolkodik az ember, hogy hogy kerülnek ide témák. Most is elgondolkodtam, hogy mi volt az, ami kényszeres erővel jelentkezett önöknél, hogy ezt a rendkívül fontos kérdést itt azonnal, ízibe szabályozni kellene, miközben hirtelen fel tudnánk sorolni néhány száz olyan kérdést, amikkel érdemes lenne foglalkozni. Néha olyan érzése van az embernek, mintha lenne a hivatalokban valaki, akinek elsül az agya, és akkor kitalálják ezt a történetet. Az embereket ez nem foglalkoztatja annyira, mint ahogy azt önök itt elmondták az előbb. Különösen nem olyan értelemben, ahogy az ön kollégája az előbbi hozzászólásában említette, szinte sikertörténetként, hogy milyen nagyszerű dolog volt az, hogy ezt az igazgatási szünetet elrendelték például legutóbb. Az én megítélésem szerint ez abszolút nem központi kérdés.

Tehát egyelőre nem értem, mi az oka annak, hogy ezt napirendként tárgyaljuk. Egy elképzelésem van: azon gondolkodott valaki, hogy vane még olyan kérdéskör, amit nem központosítottak. S akkor ráébredt arra, hogy van egy ilyen nagyszerű lehetőség. Miért kell ezt a kérdést központosítani? Én ezen gondolkodtam el.

Az önök javaslatával tulajdonképpen két baj van. Az egyik, hogy önök szervekben gondolkodnak és nem emberekben. Fordítva jobb lenne. A másik, hogy önök rendkívül családbarátnak tartják magukat. Higgye el nekem, hogy ez az intézkedés, amit terveznek, minden, csak nem családbarát.

(21.10)

Próbálják beleélni magukat egy család helyzetébe! Az előbb képviselőtársam már említette, meg kell szervezniük azt, hogy nyáron és télen, iskolai szünetben ki, mikor, hogyan marad otthon a gyerekkel. Önök most azt a javaslatot nyújtották be, hogy akik önöknek, az államnak dolgoznak, a szabadságuk háromötöd részével nem saját maguk rendelkeznek. Próbáljon erre valamilyen jelzőt találni! Én tudnék mondani, de azt hiszem, elvenné tőlem a szót az elnök úr. Ez nem családbarát és nem emberbarát. Hát hogy képzelik azt, hogy egy embernek a szabadságával, amivel ő rendelkezhetne, a versenyszférában legalább a felével szabadon rendelkezhet, önök a döntő többségben eldöntik, hogy ki, mikor, hogyan veszi ki? Szerintem ez undorító javaslat.

Legalább annyi szól mellette, mint ellene számtalan kérdésben, tehát ez nem egy ilyen egyszerű történet, mint ahogy ezt önök az előbb elővezették. Ugyanakkor gondoljon bele, hogy az ország különböző részein például idénymunka és más egyéb dolog van, ami igényli azt, hogy legyen ott valamilyen igazgatási szerv, amely működik. De önök kitalálták, hogy országszerte mindenhol, mindenki ugyanakkor, az önkormányzatok is, hogyha ők úgy döntenek, hogy ehhez csatlakoznak, akkor csak úgy tudnak csatlakozni, hogy ahhoz az időponthoz csatlakoznak, amit önök kitaláltak, függetlenül attól, hogy ott esetleg egy másik időpont százszor jobb lenne, és lényegesen jobban indokolható lenne, hogy egy másik időpontban legyen ilyen munkaszünet. Nem az tehát az elsődleges csak, amit önök gondolnak, hogy ezek a kormányzati szervek, ezek ilyen összehangoltan tudjanak működni. Emberek dolgoznak ott. Egyeztetni kéne velük. Vannak képviseleteik, velük is egyeztetni kéne. Egyeztettek ezekkel, államtitkár úr? Bárkivel is egyeztettek ebben a kérdésben? Elég világos, azt hiszem, az ön válasza ebben a kérdésben. Egyeztetni kéne.

Egy szerencsénk van ebben a szerencsétlenségben, amit idehoztak, hogy a leírtak szerint az intézkedést megelőző év december 15-éig be kell jelenteni, hogy ez mikor lesz. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben, 2023-ban ilyen már nem lesz, mert nem tudok róla, hogy 2022. december 15-éig benyújtottak volna olyan javaslatot, hogy mikor legyen ilyen szünet. Ha ez igaz, és tartják, amit ide önök leírtak, akkor mindenki megnyugodhat, 2023-ban nem lesz ilyen központosított intézkedés, mert  próbálom idézni  már a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni. Tehát ez az egyetlen megnyugvás.

Ez azt jelenti, hogy ebben az évben még gondolkodhatnak, hogy hogy lehet ezt az intézkedést emberbarátabb módon megtenni. Szerintem erre van lehetőség, és azt javaslom önöknek, hogy ebbe az irányba gondolkodjanak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat lényege, hogy téli és nyári igazgatási szünet lehet a magyar közigazgatásban. Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen a hazai bíróságokon már több mint húsz éve minden nyáron ítélkezési szünetet tartanak, amelynek kezdete július 15e, amely egyébként a bíróságok napja, és augusztus 20-ig tart.

Üdvözlendő, hogy a tervek szerint ezek a szünetek a téli és nyári iskolai szünidő idejére esnének. A Jobbik-Konzervatívok közössége régóta küzd azért, hogy a gyermekek szünidei felügyelete könnyebbé váljon, ne kelljen úgy megoldani, hogy hol az anyuka, hol az apuka vesz ki szabadságot, így nem is marad a családnak együtt ideje; a gyermekét egyedül nevelő szülőknek pedig különösen nehéz megoldani ezt. Mindenesetre az mindenképpen üdvözlendő, hogy a munkavállalóknak így könnyebben tervezhető a szabadsága, a pihenés. Azonban ne örüljünk olyan gyorsan, idén csak télen rendelhető el, így ezen a nyáron még mindig mehet a logisztika a családokban. Elhiszem, hogy az gyors jogalkotást igényelt volna, de láttunk már azért ilyesmit a ház falai között, gondoljunk csak, mondjuk, a lakás-takarékpénztárak gyakorlatilag egy nap alatt történő kivégzésére! Szóval, voltak extragyorsan elfogadott jogszabályok, adott esetben ezt máshol is megtehetnék.

Szögezzük le azt is, hogy ez a szünet nem lesz, csak lehet, hiszen a javaslat úgy fogalmaz, hogy „A Kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet […] rendelhet el.” Ez azt jelenti, hogy ha december közepéig nem születik ilyen jogszabály, akkor a következő évben nem lesz központi igazgatási szünet. Én elhiszem az államtitkár úrnak, hogy történhetnek olyan események, amelyek befolyásolhatják az igazgatási szünet kihirdetését vagy nem kihirdetését, de abban szerintem megegyezhetünk, hogy ennek rendkívüli eseménynek kell lennie, és a jogbiztonságot jobban szolgálná, ha a törvényben főszabályként a kihirdetést szabályoznák. A közigazgatásnak, illetve az ottani munkavégzésnek elvégre a kiszámíthatóságról is kellene szólnia.

Amennyiben a kihirdetésre sor kerül, ez általánosan vonatkozik valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra. Külön szabályozza a törvény a különleges jogállású szervekre, illetve a polgármesteri hivatalokra, vármegyei önkormányzati hivatalokra és a közterület-felügyeletekre vonatkozó szabályokat. Itt a szerv vezetője, illetve a képviselő-testület vagy a vármegyei, Fővárosi Közgyűlés dönt.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy vannak olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése nem tűr halasztást, így a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek az igazgatási szünet alatt is működniük kell, ideértve az ügyfélfogadást is. Magyarul ez azt jelenti, hogy az érintett szerv foglalkoztatottjai részére az igazgatási szünet alatti munkavégzést elrendelheti a hivatali szervezet vezetője. A Jobbik frakciójában elismerjük, hogy vannak ilyen feladatok, és fontos is, hogy ennek teret adjunk, de az elmúlt 12 év tapasztalatából kiindulva félek, hogy ezzel lesznek visszaélések. Kérdezem, államtitkár úr, nem lennee jó garanciákat kijelölni ezzel kapcsolatosan.

A Jobbik-Konzervatívok egy hatékony, modern közigazgatást szeretne, reméljük, hogy a kormánynak, a képviselő-testületeknek, a szervek vezetőinek lesz kellő bölcsessége ahhoz, hogy az igazgatási szünet lehetőségét mind az ott dolgozók, mind az ügyfelek érdekét figyelembe véve használják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabadi István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának, aki a pulpitusról kívánja elmondani beszédét. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom ezt a törvényjavaslatot is tüzetesen átvizsgálta, és igen aggályos dolgokat tapasztaltunk benne. Az előttünk álló törvényjavaslat lehetőséget biztosítana a kormány számára, hogy nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendeljen el, az igazgatási szünet időszakát és időtartamát a kormány rendeleti úton határozná meg a tárgyévet megelőző év december 15-éig. Átmeneti rendelkezésként az idén csak téli igazgatási szünet rendelhető el, az erről szóló rendeletet a kormánynak e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell kihirdetnie.

Nem értünk egyet azzal, hogy a törvényjavaslat nem írja elő az adott évben elrendelhető igazgatási szünet maximális időtartamát, mert így a kormány kénye-kedve szerint határozhatja meg. Már többször megtapasztaltuk, hogy a kormány a törvényjavaslatai benyújtása során a részleteket többnyire rendeleti úton határozza meg, és ez a gyakorlat szerintünk nem pozitív irányt vett.

Az igazgatási szünet a külképviseletek kivételével valamennyi kormányzati igazgatási szervre és a foglalkoztatottakra kiterjedne, idetartoznak a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, a központi hivatalok, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, továbbá a Nemzeti Földügyi Központ és a Közszolgálati Döntőbizottság is. Emellett biztosítaná a lehetőséget a különleges jogállású szervek, mint például a Gazdasági Versenyhivatal vagy a szuperhatóság és az önkormányzatok számára, hogy a kormány által meghatározott időszakra és időtartamra igazgatási szünetet rendeljenek el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról megalapozott véleményt alkotni úgy lehet, ha rendszerében tekintjük át a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozást; megállapítható ugyanis, hogy a kormány a humánpolitika terén előszeretettel követi azt az elvet, hogy az egyik kezével ad, a másik kezével pedig elvesz. De mire is gondolunk ezzel?

(21.20)

A kormány 2019. január 1-jével a kormányzati szerveknél foglalkoztatottak számára új kormányzati szolgálati jogviszonyt vezetett be. Ennek keretében ugyan megemelték a fizetéseket, cserébe viszont a napi munkaidőt fél órával megnövelték, mert az ebédidőt is le kell dolgozni. Továbbá az alapszabadságot évi 25 napról 20 napra és a pótszabadságokat is csökkentették, ezért az éves rendes szabadság is kevesebb lett. A béremelés tehát a kormánynál együtt jár a foglalkoztatottak szabadságának korlátozásával. Ez történik most is.

A kormánytisztviselők illetményét a kormányzati igazgatásról szóló törvény, rövidítve a Kit., besorolási fokozatonként sávosan határozza meg, ezen belül a konkrét illetményeket a munkáltató a teljesítmény, az ellátott feladatok és a költségvetési lehetőségek függvényében határozza meg. A Kit. meghagyta a kiskaput a kormány számára, hogy az illetménysávok alsó, illetve felső határát rendeletben megemelje. A felhatalmazással élve a kormány idén áprilisban az illetmények maximális összegét besorolásonként eltérő mértékben, 14-66 százalékkal megnövelte.

Itt egy külön érdekességre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. A kormányzati szervek a fizetésemeléshez nem kapnak többletforrást, mivel vállalták, hogy 10 százalékkal csökkentik az álláshelyek számát, és az így felszabaduló bértömeget nem kell befizetni a központi költségvetésbe, hanem fizetésemelésre fordíthatják. Mindez a pártunkhoz beérkezett vélemények alapján azt jelenti vagy jelentheti, hogy itt a lehetőség megszabadulni a rendszerbe nem illő személyektől, szemmel látható fizetésemelésben viszont csak kevés kivételezett részesül, majd a többség vagy semmit, vagy jelképes összeget kaphat.

A kormányzati intézkedés érdekessége még, hogy a 2023. évi központi költségvetés tavaly elfogadott és az idei verziójában egyaránt számol 30 milliárd forint bevétellel, amit létszámcsökkentésből fakadó megtakarítás befizetésével kell elérni. Kérdésként merül fel ezek után, hogy a kormány a fizetésemelés fedezetét jelentő 10 százalékos létszámcsökkentésen felül terveze további elbocsátásokat, ha igen, mely szerveket érintően és milyen mértékben, ha pedig nem, mi lesz a 30 milliárd forintos bevételi terv teljesítésével.

Szintén külön érdekesség még, hogy a kormány által áprilisban elrendelt fizetésemelés főosztályvezetői szintig jár. De az államtitkároknak nem kell félni, megijedni, mert a kormány a minisztereket, a politikai igazgatót, az államtitkárokat és a közigazgatási államtitkárokat nem hagyja az út szélén. Például a magyar soros EU-elnökséggel kapcsolatos feladatokról szóló törvényjavaslathoz az utolsó pillanatban csempészték be azt a módosítást, amely alapján az ő fizetésüket minden év július 1-jével a miniszterelnök úr fogja megállapítani. A fedezet biztosításához minden bizonnyal nem fognak államtitkárokat kirúgni, itt a kormány nem tervez 10 százalékos létszámcsökkentést, pedig példát mutathatna a kormány a kormánytisztviselőknek.

Sajnos, a tanárok még a kormánytisztviselőkhöz képest is rosszabb helyzetben vannak. Az elhúzódó tanársztrájkok és a bérkövetelések után a kormány úgy akarja bevezetni a cselédtörvényként elhíresült státusztörvényt, hogy a tervezetben rögzített többlépcsős béremelésre nem ad garanciát, azt az EU-s források megérkezésétől teszi függővé állandó jelleggel, és akkor is csak 2030-ig tesz vállalást a kifizetésre. A Mi Hazánk Mozgalom értelmezésében a kormánytisztviselők fizetésemelésének ára tehát az igazgatási szünet elrendelése lesz. A Kit. alapján a kormánytisztviselők jelenleg a szabadságuk felével rendelkezhetnek szabadon, a törvényjavaslat értelmében azonban ez lecsökken a munka törvénykönyve szerinti hét munkanapra, ami a szabadság korlátozásának irányába mutat sajnos.

A hatályos jogállási törvények alapján is van lehetősége a kormánynak arra, hogy igazgatási szünetet rendeljen el. Erre példa a takarékosság jegyében megtapasztalt, év végén elrendelt igazgatási szünet volt, ami 2022. december 22-étől 2023. január 6-áig tartott, összesen tíz nap szabadságot kellett kivenni. Már képviselőtársaimtól is elhangzott, hogy ha valakinek tavaly nem volt már ennyi szabadsága, a többi napot a 2023. évi szabadsága terhére kellett kivennie, így adott esetben az idei évet akár négy-öt nap mínusszal indította, ami szépen szólva nem volt elegáns lépés a kormány részéről. Ráadásul praktikusabb lett volna a januári napok helyett, az ünnepi készülődésre tekintettel inkább decemberben több napot kijelölni, akkor is hidegek voltak az idők. Kifogásolható az is, hogy az év végi igazgatási szünetről az ügyfelek nem kaptak megfelelő tájékoztatást, ezért gyakran az ügyfélszolgálatok előtt szembesültek vele, hogy az ügyeiket csak januárban fogják tudni elintézni.

A szabadságot csak úgy lehetett kiadni ezekben az időkben, az igazgatási szünet alatt, ha a folyamatos ügymenet biztosított volt. Jelen törvényjavaslat ettől annyiban tér el, hogy az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak a szabadságukat töltik, a kormányzati szervek pedig feladataikat, a halaszthatatlan feladatok kivételével, nem látják el, az ügyek szünetelnek és nincs ügyfélfogadás.

Az indoklás szerint a szabadságok összehangolt kiadása nagyobb hatásfokkal tud hozzájárulni a foglalkoztatottak rekreációjához. Hát, mi ezzel nem értünk egyet. Ugyanis az igazgatási szünetben felhalmozódott, el nem végzett munkát a foglalkoztatottaknak a szünetet követően túlórában kell pótolniuk. Emellett az év végi igazgatási szünet tapasztalatai alapján, hozzánk ilyen információk jöttek, a szünetet követő időszakban a személyesen megjelenő ügyfelek száma is megnövekedett, ellentétben azzal, amit Demeter Zoltántól hallhattunk. Egy hét után a foglalkoztatott úgy érezheti magát, mintha nem is lett volna szabadságon.

A gyerekes családoknak minden évben óriási feladatot jelent a nyár megszervezése. A jelen törvényjavaslat azonban erre nem jelent megoldást, hanem leküzdhetetlen szervezési feladatokat állít inkább eléjük. A legtöbben ugyanis nem összefüggően veszik ki szabadságukat, illetve a nyaralást az elő- vagy utószezonra szeretnék időzíteni. A nyári igazgatási szünet a főszezonra esik, amikor jóval drágább a nyaralás, nem beszélve arról, hogy ha minden munkavállaló egyszerre megy szabadságra, a szállások iránt megnövekedett kereslet csak tovább emeli az árakat, és mellesleg még zsúfoltságot is okoz.

A nyári és téli igazgatási szünet együttesen legalább 15 nap szabadságot vesz igénybe, így alig marad szabadság a mindennapi ügyek intézésére, egészségügyi ellátás igénybevételére, váratlan eseményekre, továbbképzésekre, s a többi, ami általában családokat, embereket érint. Emellett teljesen ellehetetleníti az esti vagy levelező tagozatos iskolarendszerű felsőoktatásban való részvételt azon foglalkoztatottak esetében, akikkel a kormányzati szervek nem kötnek tanulmányi szerződést.

A Mi Hazánk Mozgalom a takarékossági intézkedések miatt a téli igazgatási szünetet még el is tudná fogadni, ehhez azonban szükségesnek tartjuk, hogy a kormánytisztviselők jelenlegi alapszabadságát 20 napról emeljék vissza 25 napra. Továbbá kifogásoljuk azt is, hogy ha valamire jó volt a Covid-időszak, akkor arra jó lett volna sajnos, hogy fel lehessen mérni, felmérjék a közigazgatásban a távmunkavégzés lehetőségeit, amely lehetőséget adna a családbarát, rugalmas munkaszervezésre és az energiatakarékosságra. Ennek azonban  ezért mondom, hogy sajnos  a nyomát sem látjuk a közigazgatásban.

Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy ez a törvényjavaslat az igazgatási szünetről nem a közigazgatásban dolgozók javát szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével a napirendi pontunk keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni. (Dr. Panyi Miklós: Igen.) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a támogató hozzászólást, képviselő úr, és köszönöm az észrevételeket is. Igyekszem mindenre reagálni.

Ahogy az előző felszólalásomban is elhangzott, az igazgatási szünet, ez a rendszer, amely tavaly december végén és idén január elején volt bevezetve, jól vizsgázott, abszolút pozitívak voltak a visszajelzések mind ügyféloldalon, mind pedig kormánytisztviselői oldalon.

(21.30)

Az ügyféloldalon nem okozott fennakadást. Tehát az, akinek volt ügyintéznivalója, annak, akinek kellett valamilyen hivatali okmányt intéznie, a nyitva lévő kormányablakokban ezt meg tudta tenni  60 kormányablak volt nyitva , és ott tudott ügyet intézni.

Nem okozott fennakadást az sem, hogy akik ebben az időszakban nem kerestek fel kormányablakot, ők később…  Tehát az, ami itt elhangzott, hogy ezek már olyan ügyfelhalmozódásokhoz vezettek volna, hogy ezt nem tudták volna ledolgozni a kormányhivatalok, ez nem igaz. A Covid alatt is láthattuk azt, hogy nagyon hosszú időszakra kellett a kormányhivatali ügyintézést szüneteltetni, és azt követően is a kormányhivatalok nagyon gyorsan le tudták dolgozni az ezekből az okokból felhalmozódott ügyeket, ezt szeretném mindenképpen jelezni. Tehát ügyfélérdek nem sérült, és hatékonyság sem sérült.

Szintén, ami a köztisztviselői oldalról érkező visszajelzéseket illeti, a munkavállalók részéről  szintén ez is elhangzott felszólalásában  rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, hogy ez az időszak érdemben adott lehetőséget arra, hogy otthon tudjanak pihenni a családjukkal, tudjanak pihenni.

Azt is hozzátenném, hogy természetesen a téli és a nyári igazgatási szünetre vonatkozóan  ez az időszak is kérdésre került  ezek a javaslatok mindig összhangban vannak, tehát ez így logikus, általánosságban az iskolai szünetek időszakával, időpontjaival. Általában  a családosokra utalt, hívta fel a figyelmet többek között a képviselő úr  a családosok ebben az időszakban, tehát a karácsony, szilveszter időszakában, a téli iskolai időszak alatt ki szokták venni szabadságnak ezt az időszakot. Ez a családok  azt hiszem, ebben egyetértünk  döntő többségében igaz. (Hiszékeny Dezső: Hadd döntsék el a családok!) Azt hiszem, hogy ebben egyet tudunk érteni, és az a nyári időszakra is vonatkozik.

Amit itt ki szeretnék emelni a fő elvek kapcsán: tehát a kiszámíthatóság és a tervezhetőség nagyon fontos, ezért is van az, ami elhangzott, tehát egyrészről ez egy lehetőség. Ezt időben, a következő évre vonatkozó kormányrendeletben, kormányrendeleti szinten ezt az időszakot meg kell határozni. Tehát időben értesülnek erről a kormánytisztviselők, ez azt jelenti, hogy időben tudnak tervezni. Tehát ez nagymértékben segíti az ő életüket. És szintén az önkormányzatok részére ez egy lehetőség, hogy csatlakozhatnak ehhez az igazgatási szünethez.

Szintén fontos megemlíteni, itt a munkaszervezésben is egyszerűsítést lehet bevezetni  ez szintén szóba került , és szintén felmerült a költségmegtakarítás lehetősége és a felelős gazdálkodás elve. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan fontos szempont, amit érdemes figyelembe venni. Számos esetben elhangzik ennek a kérdése a kormányon, hogy költségtakarékosan gazdálkodjunk. Azt gondolom, hogy ebben is egyetértés van közöttünk.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy felmerült, hogy vajon az állam működőképessége nem sérüle ebben az időszakban. Nem sérül. Tehát ezért kell ezt a rugalmasságot megadni a rendszernek, hogy az adott területet felügyelő miniszter vagy vezető elrendelhesse bizonyos szerveknek a működését ebben az időszakban is, és láthatjuk, hogy ebben a most elrendelt téli igazgatási időszakban is az állam- és a kormányhivatalok működtek, semmilyen fennakadás nem történt.

Felmerültek az egyes családokat érintő energiaárak. Azt tudom mondani, hogy amióta kitört a háború, és az energiaárak elszálltak nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, a magyar kormány egy nagyon széles körű intézkedéscsomaggal segítette a magyar családokat. Az átlagfogyasztásig való rezsitámogatás megőrzése családonként havi 181 ezer forintot jelentett, s ez minden családnak támogatás volt. A korábbi időszakban, 2002-2010 között az energiaárakat folyamatosan emelték, 15-ször emelkedtek az energiaárak. Tehát azt gondolom, hogy energiaár-kérdésben nem biztos, hogy érdemes vitatkoznunk.

És ha már szóba került a gyermekétkeztetés, a gyermekétkeztetés tekintetében 2010-ben 30 milliárd forintot költött a magyar állam, 2022-ben pedig 100 milliárd forintot. Tehát figyelünk a gyermekekre és a gyermekétkeztetés kérdésére is.

Amit még talán szintén fontos kiemelni, hogy a munka törvénykönyvének a szabályozása kerül átemelésre ebben az esetben, ami azt jelenti, hogy olyan szintű sérelemre, amit önök itt többször felhoztak, nem kerül sor, tehát ugyanazt a szabályozást alkalmazzuk ebben az esetben, és szintén hozzátéve, hogy ezeknek az igazgatási szüneteknek az elrendelése alkalmazkodik az iskolai szünetekhez és azokhoz az időszakokhoz, amikor általában a családok rendszeresen kiveszik a szabadságukat.

Felmerült a társadalmi egyeztetés kérdése. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal volt egyeztetés, és a törvénytervezet szintén társadalmi egyeztetésen kint van, és itt is a vitában elhangzott, hogy jelenleg többen konzultáltak a szervezetekkel annak tartalmáról, és ehhez még hozzájönnek a kormányhivataloktól, a kormánytisztviselőktől visszaérkezett tapasztalatok a korábban elrendelt igazgatási szünetről. Tehát azt gondolom, hogy ebben az esetben ez az eljárás teljesen transzparens volt.

Amit még itt hozzátennék, hogy több kérdéskörre, a bérezési kérdésekre utalt képviselő úr, ez nem tárgya ennek az előterjesztésnek. Az ön által említett bértábla ügyében szintén társadalmi egyeztetésen kint volt a javaslat, a kormány erről még nem hozott döntést, ha döntést hoz, akkor azt természetesen kommunikálni fogja.

A pedagógusbérek kérdésében pedig itt többször volt lehetőségem részt venni a vitán, amelyen a jelen lévő képviselő urak is részt vettek, és azt tudom mondani, hogy kérjük azt a támogatást, Brüsszelben azt a hozzáállást…  az önök DK-vezére, Gyurcsány Ferenc nyíltan bevallotta, hogy aktívan lobbizik azért, hogy ezek a pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra, ha ebben a testtartásban önök változtatnak, akkor erre a béremelésre soron kívül sor tud kerülni.

Igyekeztem mindenre reagálni, és kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.

Felszólalások:   179-196   197-210   211-224      Ülésnap adatai