Készült: 2024.05.12.01:05:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2023.10.25.),  35-38. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:16


Felszólalások:   31-34   35-38   39-40      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából Zsigó Róbert képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra: „Aktuális ügyeink” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Előbb a világjárvány, majd az orosz-ukrán háború, most pedig az izraeli terrortámadás bizonyítja, hogy a veszélyek korában élünk. Éppen ezért a korábbiaknál is többet kell tennünk azért, hogy Magyarország biztonságos ország maradjon.

Megrendítő, amikor egy országot terrortámadás ér. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Együttérzünk azokkal, akik ezt elszenvedték, elveszítették hozzátartozóikat, szeretteiket.

Ilyenkor felértékelődik a béke és a stabilitás. Magyarország mindig is a terror, a terrorizmus ellen volt, függetlenül attól, hogy a terrortámadások melyik országot célozták. Amikor valakit ilyen támadás ér, annak joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és lépéseket tegyen azért, hogy ez ne ismétlődhessen meg.

Viszont mindent meg kell tenni azért is, hogy ez a konfliktus ne szélesedjen ki, ne váljon államok közötti háborúvá. Az ez irányú nemzetközi erőfeszítések mellett azért is köszönettel tartozunk a Külügyminisztériumnak, hogy kimenekítette azokat a magyar állampolgárokat, akik haza akartak jönni a háborús térségből.

Tisztelt Ház! Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon van Európa egyik legnagyobb lélekszámú zsidó közössége. Ők magyar állampolgárok, az államnak meg kell védenie őket. Nem engedhető meg, hogy származásuk vagy vallásuk miatt magyar állampolgárok veszélyben érezzék magukat. Megdöbbenéssel figyeljük, hogy Európa több országában szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett. Magyarországon is próbálkoztak ilyen megmozdulással, de a hatóságok megtiltották azt, mivel egy ilyen akció önmagában is terrorveszélyt jelentene.

Ezzel az indoklással messzemenőkig egyetértünk. Az, hogy Nyugat-Európában teret engedtek az ilyen tüntetéseknek, azt jelzi, hogy ott nagy számban élnek olyan bevándorlók, akik helyeslik az erőszakos támadást. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a migrációs válság idején érkezett tömegben ott vannak a Hamász tagjai is, akik komoly kockázatot jelentenek a nyugati országok biztonságára nézve.

Az izraeli-palesztin háború újabb mozzanatai is arra figyelmeztetnek, hogy a térségből évek óta milliószámra özönlenek a migránsok, köztük szélsőséges muszlimok és terroristák is Európába; és ez a folyamat napjainkban sem lassul, hanem gyorsul. Egy menekülthullámot azok is kihasználnak, akik terrorcselekményre készülnek, hiszen ők könnyebben bejutnak így Európába. Nem véletlenül mondjuk, hogy Brüsszel elrontotta a migráció kezelését, amikor ellenőrizetlenül engedett be bevándorlókat a kontinensre. A tüntetések mellett ugyanis az antiszemita akciók száma is nő Európában.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a kezdetektől a migráció megfékezéséért és a határok védelméért emeli fel szavát Brüsszelben. Ennek ellenére azonban most is újabb migrációs paktum van napirenden. Rá akarják kényszeríteni a tagállamokra a bevándorlók szétosztását.

Mi továbbra is azt állítjuk, hogy helyes döntés volt 2015-ben meghozni a határvédelmi intézkedéseket, megépíteni a kerítést és kialakítani a jogi korlátokat. Ezek ugyanis távol tartják a terrorista veszélyt, ami szükségszerűen együtt jár a migrációval.

Emlékezzünk, mit kaptunk korábban a baloldaltól ezekért az intézkedésekért! Nekik a bevándorlás álprobléma volt, számtalanszor kampányoltak a határkerítés lebontása mellett, és ne legyenek kétségeink, Brüsszel migrációs döntéseit is kritika nélkül végrehajtották volna. Ha rajtuk múlt volna, Magyarország ma bevándorlóország lenne (Arató Gergely: Ti engedtétek ki az embercsempészeket, nem mi!), és ennek következtében nagyobb veszélyben lenne a biztonságunk, a magyar emberek biztonsága.

Egyértelmű, hogy a migrációs paktum rossz. Annak a tárgyalását fel kell függeszteni, és fokozott figyelmet kell fordítani a külső határok védelmére. Magyarország a határkerítés felépítésével példát mutatott az illegális bevándorlás kezelésére. Szárazföldön a kerítés építésével, tengeren pedig az érkező hajók be nem fogadásával, a kérelmek európai területen kívüli elbírálásával gátat lehet szabni ennek a folyamatnak. Jelenleg azonban a szándék hiányzik a brüsszeli elitből. Ők nem megakadályozni, hanem szervezni akarják a bevándorlást. Ebben is változást kell elérnünk a jövő júniusi választáson. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Parancsoljon, miniszter úr! Öné a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a hidegháború vége óta a globális biztonság most van a legrosszabb állapotában, ráadásul két olyan fegyveres konfliktus határozza meg a globális biztonságot vagy inkább globális veszélyt, amelyek közül egyik itt, Európában, a mi közvetlen szomszédságunkban zajlik, a másik pedig Európa közvetlen szomszédságában. És ez a kettő Európára komoly kihívást jelent.

Azt gondolom, hogy a helyzet van annyira súlyos, hogy az őszinte és tiszta beszédnek nincs alternatívája, és semmit sem szabad relativizálni. Világosan kell megfogalmaznunk, hogy nincsen arra bocsánat, nem lehet arra bocsánat, nincsen arra magyarázat és nem is lehet arra semmifajta magyarázat, hogyha több ezer rakétát lőnek ki egy szuverén ország területére, és ezzel megölnek ezreket; és nincsen mentség arra sem, hogyha százakat vagy ezreket ejtenek túszul.

Éppen ezért elfogadhatatlan minden egyes olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy relativizálja, kontextusba tegye, megmagyarázza vagy éppen bocsánatot keressen mindazokra a bűncselekményekre, amelyeket ezen terrorcselekmények keretében Izrael ellen az elmúlt időszakban elkövettek. És arról is világosan kell beszélnünk, hogy Izraelnek igenis joga van ahhoz, hogy megvédje saját magát. Izraelt egy terrortámadás, egy brutális terrortámadás érte, ezért most az egész világnak az az érdeke, hogy az a terrorellenes küzdelem, amelynek műveleteit nap mint nap láthatjuk, sikeres legyen. Ez nemcsak Izraelnek érdeke, hanem az egész nemzetközi közösségnek. Mert hogyha ez a terrorellenes küzdelem sikeres lesz, akkor jogos az a reménykedésünk, hogy az ilyen brutális terrortámadások a jövőben nem ismétlődhetnek meg.

Ugyanakkor természetesen annak érdekében is meg kell tennie mindent a nemzetközi közösségnek, hogy ez a terrorellenes küzdelem ne váljon országok közötti háborúvá. Hogyha a Közel-Keleten kialakul egy országok közötti háború, akkor annak a végét nagyon nehéz, sőt teljes egészében lehetetlen kiszámítani, megjósolni.

(10.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Van itt két olyan aggodalom, amely kapcsán engedjék meg, hogy mondjak önöknek néhány szót, amelyek a hosszú távú hatásai, illetve a kísérőjelenségei lehetnek mindennek a konfliktusnak. Először is, az elmúlt évtizedekben nagyon sok kísérlet történt arra, hogy a Közel-Keleten tartós, hosszú távon fenntartható, az emberek számára reményt és biztonságot adó békét hozzanak létre. Ezek a kísérletek rendre kudarcba fulladtak, egészen 2020 őszéig, amikor is Donald Trump elnök vezetésével az Ábrahám-megállapodások aláírására került sor. Az Ábrahám-megállapodások jelentették az első reális reményt az elmúlt évtizedekben arra, hogy a Közel-Keleten az emberek békében és nyugalomban élhetnek hosszú távon.

Sok arab ország nagyon sokat tett annak érdekében, hogy ez a megbékélés, a béke hosszú távú perspektíva lehessen a Közel-Keleten. És most az Ábrahám-megállapodások által az elmúlt két-két és fél esztendőben elért eredmények kerülnek veszélybe, és szerintem a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megőrizzük azt a reményt, hogy a terrorellenes küzdelem sikere után vissza tudunk térni arra az útra, amelyet az Ábrahám-megállapodások jelöltek ki két-három esztendővel ezelőtt.

És van itt egy másik ijesztő jelenség is, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, ön is volt kedves erre utalni: számunkra, magyarok számára megdöbbentő látni azokat a tudósításokat, amelyek Nyugat-Európa egyes országaiból és Észak-Amerikából érkeznek. Látjuk azt, hogy a demokráciájára, a toleranciájára oly büszke, azt gyakran tanító, másokat kioktató és lenéző Nyugat-Európában olyan tüntetések zajlanak, ahol terrorszervezeteket és terrorcselekményeket éltetnek.

Nyugat-Európában felütötte a fejét az újkori modern antiszemitizmus; abban a világban, ahonnan minket szoktak nagyképű módon lenézni, kioktatni, kritizálni. Tegyük világossá, hogy ez mind annak a következménye, amit az elmúlt nyolc évben migrációs politika címén Brüsszelből láttunk.

Európa nyugati felében párhuzamos társadalmak alakultak ki. Ennek az eredménye mindaz, ami ma Nyugat-Európában zajlik: az antiszemitizmus és a terrorcselekmények, valamint a terrorista szervezetek dicsőítése. Magyarországon, tisztelt képviselőtársaim, mindez elképzelhetetlen, és ameddig mi kormányzunk, addig elképzelhetetlen is marad. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   31-34   35-38   39-40      Ülésnap adatai