Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm. Üdvözlöm a jelenlévőket. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez begyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitája. A kormány-előterjesztés a T/1842. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Fazekas Sándornak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. de-cember 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló T/1842. számú törvényjavaslatot.

(12.00)

Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 10 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a gazdaságfejlesztési miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó, valamint egyéb törvényeknek az állami vagyongazdálkodást és a gazdasági jogi szabályozást érintő, jogalkalmazást segítő módosítása.

A javaslat összesen 14 törvény módosítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2021. november 18. napján hatályba lépett módosításával a világörökségi helyszínen és védőövezetében elhelyezkedő állami és önkormányzati tulajdonú lakások meghatározott körére nézve alapított bérlői vételi jog gyakorlása kapcsán megállapított eljárási részletszabály kerül pontosításra. A postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását tekintve látható, hogy az elsőbbségi levél lakosság által történő igénybevétele nagyon csekély, és a vonatkozó európai uniós szabályozás sem állapít meg kötelező szabályokat a belföldi viszonylatban teljesítendő átfutási időkkel kapcsolatban.

A javaslat a minőségi követelményeket az észszerű elvárási szinthez igazítja akként, hogy az elsőbbségi levélküldemények legalább 85 százalékát a korábbi feladást követő munkanap helyett a feladást követő második munkanap végéig kell kézbesíteni. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása arra irányul, hogy az állami magasépítési beruházásokról szóló jogszabály rendelkezéseit a vagyongazdálkodási szabályokkal hozzuk összhangba abban az esetben, ahol ez szükséges és indokolt. A törvénymódosítás szükségességét indokolja továbbá, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása a végéhez közeledik. A beruházással érintett vagyonelemek tulajdonjog-rendezéséhez feltétlenül szükséges a módosítás elfogadása, amely szorosan kapcsolódik a Nemzeti Atlétikai Központ beruházásának teljes körű lezárásához. Amennyiben ez év végéig megvalósulhat, akkor a beruházás lezárását nem hátráltatja tovább semmilyen rendezetlen tulajdonjogi helyzet.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Fónagy János: A végén, elnök úr, ha lehet.) A végén. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Említette elnök úr, hogy a Gazdasági Bizottság, amelynek tagja vagyok, nem állított előadót, én mégis az oda befutó két módosító javaslat kapcsán szeretnék megszólalni a részletes vitában, mivel mind a kettő arról szól, hogy bérlakásokat, önkormányzati bérlakásokat milyen feltételek mellett lehet, lehessen tulajdonba adni. És itt szeretném leszögezni, hogy ha valaki, mondjuk, a kilencvenes években élhetett volna egy kedvezményes vásárlási lehetőséggel, viszont akkor objektív okok miatt ebben nem tudott részt venni, én nyitott vagyok afelé, hogy megnézzük, hogy vane olyan méltányolandó körülmény, mondjuk, a gyermekek magas száma és a jövő adófizetőinek Magyarországon tartása vagy a család bővítésének a lehetővé tétele, ami mentén ez vitaképes lehet.

Én azt nem értem a kormány részéről, hogy a számadatokkal tisztában van, és nyilván vizsgálja, hogy a bérlakásállomány hogyan apad folyamatosan. Fideszes képviselők is vezetnek önkormányzatokat, ők is látják, hogy a bérlakások száma rettenetesen alacsony, és ami még jobban irritáló, hogy szinte kizárólag szociális kérdésként tekintenek a lakhatásra, amit én magam elutasítok. Én ezt alapvetően egy gazdasági és fenntarthatósági kérdésnek tartom, a szülőföldön való boldogulás programja egyik lábának, ami ahhoz kell, hogy itthon tudjuk tartani a jövő adófizetőit, hogy kényszerből minél kevesebben vándoroljanak külföldre. Ezért gondolom úgy, hogy a nemzeti érdekkel ellentétes az, hogy a kormány hagyja leépülni a bérlakásállományt, ezzel szemben egy állami hátterű bérlakásépítési programmal a jövő adófizetői egyrészt könnyebben születnének meg Magyarországon, mert a megalázóan alacsony fizetések és a bizonytalanság mögött a gyermekvállalás elmaradásának második legtipikusabb oka talán pont a lakhatási szűkösség, a lakhatási gondok rendszere, és ennél a javaslatnál még odáig sem jutnak el, hogy levitatkozzák azt, hogy a maradék ingatlanállományt milyen feltételek mellett adják magántulajdonba.

A magántulajdon fetisizálása a másik történelmi mulasztása ennek a kormánynak. Ha megvizsgáljuk a régió adatait, kiugróan magas a saját tulajdonban lévő ingatlanállomány százaléka. Erre nem az a megoldás, mint balliberális oldalon sokszor, hogy akkor a magántulajdonhoz nyúljanak hozzá. Isten őrizz! A megoldás az lenne, hogy bérelhető lakásokból is legyen egy elképzelhető tömeg, mondjuk, az üresen álló félmilliós ingatlanállomány egytizedét az államiból és az önkormányzatiból lehet, hogy bérlakásként jobban lehetne hasznosítani, mint hogy hagyják most éppen lerohadni és megszűnni ezt az állományt. A helyzet az, hogy a bérlakásállományt kell felturbózni, és akkor egy százalékos értéken majd megjelenik a rendszerben, de nem véletlen, hogy az egész közép-kelet-európai térségben extrém magas a saját tulajdonú ingatlanok százalékos aránya az összes ingatlanon belül, Magyarországon pedig kiugróan a legmagasabb.

És azt látjuk, hogy van azért több százezer magyar ember, aki mondjuk, kisvállalkozóként vagy pedagógusként húzza a hátán ezt az országot, lehet, hogy családbővítési vagy éppen családalapítási célja lenne, gyermekvállalási célja lenne, de a lakhatási szűkösség miatt lehetősége nincsen minderre. Sokan azt a döntést hozzák, hogy elmennek Nyugat-Európába, de ha ott születik a gyerek, ott szocializálódik, talán beláthatjuk, hogy nehezen lesz belőle egy, az itteni szocializációjának a hiányát pótló olyan magyar állampolgár, aki mondjuk, majd itt, ebben az országban, nálunk vállal két-három, vagy ami még szerencsésebb, négy gyermeket. A helyzet az, hogy a legjobb, hogyha kényszerből senkinek nem kell elmennie Magyarországról, ehhez ugyanakkor koncepció és gondolkodás kell.

Az a két módosító, ami a tárgykörben bejött, még egyszer mondom, vitaképes, LMP-s képviselőtársam részéről jöttek be ezek. Nem akarom méltánytalan helyzetbe hozni azokat a családokat, amelyek adott esetben a kilencvenes évek óta várnak a lakhatási helyzetük kiszámítható rendezésére, de ezzel még senki nem szüntette meg azt a problémát, hogy túlzás nélkül gyermekvállalások százai, ezrei maradhatnak el minden évben azért, mert a lakhatási rendszer nincs rendben, mert hiányzik a saját tulajdonú alól az a bérlakásszegmens, ami nagyon sok magyar család számára, hogyha az megfizethető lenne, hosszú távra tervezhető lenne, akkor a családalapításnak vagy az előszobája, vagy éppen a beteljesülési helyszíne lehetne. A helyzet az, hogy erre nem figyel a kormány, mindez pedig történelmi mulasztás, és sajnálatos módon a demográfiai adatokban is visszatükröződik. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólót is látok. Megadom a szót Keresztes László Lórántnak az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak nagyon röviden szólnék hozzá. Ez egy salátatörvény, ami előttünk fekszik, 13 törvényt módosít. Én azt alapvetően le tudom szögezni, hogy az LMP ezt a javaslatot nem fogja tudni támogatni, hiszen ennek számos olyan eleme van, ami gyakorlatilag az állami vagyon, a közvagyon feléléséről szól. Gyakorlatilag a neoliberális racionalizálás jelszavával jellemezhetjük ezt a javaslatot, ugyanakkor két részére mindenképpen szeretnék utalni, egyrészt a posták ügyére.

A mostani postabezárások a vidéki városok közül Szeged mellett Pécset érintették a legsúlyosabban, Pécset és Baranyát, hogy egész pontos legyek, és ezzel kapcsolatban elégtelen az a válasz, amit erre a megkeresésemre a kormánytól kaptam. A bezárások Baranyában, ha Baranya falvait nézzük, akkor Baksa, Berkesd, Drávaszabolcs, Töttös, Lippó, Szajk, Hetvehely, Hobol településeket érintették; összesen 5400 embert érintettek a postabezárások.

Pécs városában pedig gyakorlatilag kimondhatjuk azt, hogy a teljes keleti városrész ellátás nélkül maradt. Ez elképesztően sok családot hoz nehéz helyzetbe, reménytelen helyzetbe. Pécsett bezárják a Baltika utcai postát, az Illyés Gyula utcai postát, a Feketegyémánt téren lévőt, a Szigeti vámon lévő postát, a Jurisics Miklós utcában, a Szabadságharc utcában, a Surányi Miklós utcában, a Zsolnay Vilmos úton, a Honvéd téren és a Zengő utcában lévő postákat. Erre egyébként egy igen rövid, szűkszavú, mondhatni, hogy a Pécset most ilyen módon is nehéz helyzetbe hozó, a lakosság igényeit, érdekeit semmibe vevő választ kaptam egy írásbeli kérdésemre, miszerint átcsoportosításokkal meg lehet oldani ezeket a bezárásokat. Ezt egészen elképesztőnek tartom.

(12.10)

Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor arról beszél a kormány, meg arról írnak különböző válaszokban, hogy ezek nem jelentenek végleges bezárást, csak valamiféle átmeneti intézkedést, akkor azt hogyan kell érteni? Mikor fogják újra kinyitni ezeket a postákat, és hogyan gondolják azt, hogy mondjuk, a Dunántúl legnagyobb városának keleti városrészén több tíz ezer embert érintően majd belvárosi vagy más, a város külső részén lévő posták átcsoportosításokkal megoldják a feladatot? Azt gondolom, hogy ez óriási felelőtlenség. Érdemi választ várnak a Pécsett és a Baranyában élő emberek erre a kérdésre.

A másik pedig: a salátatörvény a végrehajtással kapcsolatos törvényeket is módosítja. Itt nem tudom szó nélkül hagyni azt, ami történt egyébként az Igazságügyi Bizottság ülésén, illetve a Törvényalkotási Bizottság ülésén is. Nem oly régen egyébként, felbuzdulva azon, amit Répássy államtitkár úr, Varga Judit miniszter asszony helyettese is megfogalmazott, miszerint nem elviselhető  így fogalmazott szó szerint államtitkár úr, hogy nem elviselhető  az a helyzet, hogy jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet egy olyan ember, akit rendkívül súlyos korrupciós vádakkal illetnek, én ezen felbuzdulva benyújtottam egy olyan törvénymódosító javaslatot, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy egy ilyen esetben, amikor már súlyos bűncselekmények vádja miatt egy ember már nem tölthet be konkrétan végrehajtói feladatokat, mégis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke maradhasson. Végtelenül fölháborítónak tartottam egyébként azt, hogy mind a két bizottság leszavazta ezt a javaslatot, nem engedték tárgysorozatba.

Itt konkrétan arról van szó, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, illetve az Igazságügyi Minisztérium korábbi miniszterhelyettese az ügyészség szerint már 2018-ban korrupciós kapcsolatot alakított ki, és a Végrehajtói Kar elnöke az ügyészség szerint körülbelül 80 millió forint kenőpénzt juttatott Schadl György (sic!) számára, aki egyébként most már több mint egy éve előzetesben van. Pontosabban Schadl György juttatott a fideszes Völner Pál számára kenőpénzt, aki ilyen módon visszaélt egyébként a befolyásával, a lehetőségeivel, és Schadl György érdekében gyakorlatilag kiszolgálta a végrehajtói maffiát. Az ügyészség Völner Pálra nyolc évet, Schadl Györgyre tíz évet kér.

Mi azt gondoljuk, hogy az ártatlanság vélelme nagyon fontos alkotmányos alapelv, ugyanakkor nem terjedhet ki arra, hogy egy ilyen súlyos váddal üldözött, illetett személy egy ennyire fontos közjogi pozíciót töltsön be, és joggal haragítja magára ez a döntés a társadalmat, hogy így pozícióban maradhat Schadl György. És azt gondolom, hogy igen erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy rendkívüli mértékben csökken az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom.

Mi azt gondoljuk, hogy igenis rossz ez a törvényi szabályozás, és egyetértünk egyébként Völner Pál utódjával, Répássy államtitkár úrral, hogy meg kell változtatni ezeket a törvényeket, mert nem elviselhető ez a helyzet. Ezért mélységesen sajnálom, hogy erre nem adtak lehetőséget, és kérdezném államtitkár urat, hogy  ismét be fogom nyújtani ezt a lex Schadl-nak nevezett javaslatot, hogy le lehessen váltani végre a Végrehajtói Kar elnöki tisztségéből Schadl Györgyöt  láte arra esélyt, hogy a kormányoldal belátja, hogy ez nem tartható helyzet; és megadjáke azt a lehetőséget, hogy ez a végtelen korrupt ember  akit már bírósági döntés szerint is lehet Magyarország legkorruptabb végrehajtójának hívni  ne lehessen a Végrehajtói Kar elnöke a továbbiakban.

Azt hiszem, hogy ez egy olyan döntés, amit ha megkésve is, de meg kell hozni az Országgyűlésnek, hogy ilyen módon őt le lehessen váltani. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben látnunk kell, hogy a végrehajtói maffia hány és hány ember életét tette tönkre ezzel a súlyos korrupcióval, úgyhogy ez az az ügy, amely egyébként kapcsolódik ehhez a salátatörvényhez, amiben mindenképpen szeretném a kormánypárti képviselők, a kormányoldal belátását kérni.

Rajtam nem fog múlni, én ismét be fogom nyújtani ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólást nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát ezennel lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a gazdaságfejlesztési miniszter feladatkörébe tartozó, valamint a feladatkörét érintő egyes törvények értelmezését és alkalmazását elősegítő módosítása.

A törvényjavaslat a gazdasági tárgyú törvények körébe sorolható csődtörvény-módosítás, a felszámolási eljárások hatékonyságának és átláthatóságának növelését célzó technikai módosítások, pontosítások mellett a hitelezők védelmét és pontosabb tájékoztatását szolgáló rendelkezéseket vezet be. A szerkezetátalakítási szakértői igazolvánnyal kapcsolatos adminisztratív eljárások, adatkezelési szabályok rögzítése a csődtörvény mellett a szerkezetátalakításról szóló törvény módosítását is szükségessé teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami vagyonról és a nemzeti vagyonról szóló törvény jogértelmezést segítő módosító rendelkezésein túl a módosítás a kivezetésre szánt állami vagyon átadására létrehozott informatikai felület megszüntetésére figyelemmel szabályozza a tulajdonosijog-gyakorlók közötti vagyonmozgások szabályait.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával megújulnak a törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonban tartandó, állami tulajdonban álló társasági részesedéseket és a sportcélú ingatlanok felsorolását tartalmazó mellékletei.

Az állami vagyongazdálkodást érintően módosul az Erzsébet-táborokról szóló törvény. A módosítással az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerül egy jelenleg is az alapítvány által üzemeltetett, állami tulajdonú ingatlan, amely az alapítványnak a gyermekek üdültetésével, táboroztatásával és művelődésével összefüggő feladatait segíti.

Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló törvény módosításával az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően a törvény hatálya alá tartozó, de még át nem adott lakóingatlanok is az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába adható a társasággal kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak ellátása érdekében. A fenti körbe tartozik az állami és önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok tekintetében alapított vételi jog gyakorlásával kapcsolatos eljárási szabályokat pontosító lakástörvény is. Feltételezve, hogy Z. Kárpát képviselőtársam hozzászólása a törvény ezen szakaszához tartozik, engedje meg, hogy reflektáljak az előbb elmondottakra. Közöttünk az egy régi véleményeltérés, hogy a bérlakások, illetve a bérlakások építését lehetővé tevő bérleti konstrukciók létrehozását, vagy pedig alapvetően a tulajdonban lévő lakások, tehát a magántulajdonban lévő lakások építését szorgalmazza és támogassa a kormány. A többször elmondott indokolásunk lényege az, hogy Magyarországon, de azt hiszem, hogy Közép-Európában alapvetően a lakás, az otthonteremtés a tulajdonhoz igazodik, és az emberek túlnyomó többségének az ad biztonságot, ha saját tulajdonban álló ingatlanban hozza létre otthonát, és ott segítjük az otthonteremtési lehetőséget. Mi a bérlakásokat mindenképpen átmeneti lehetőségnek tartjuk. A szociális bérlakások kérdése egyébként természetes, azoknak a létrehozását elsősorban önkormányzati érdekkörökbe tartozónak minősítettük és minősítjük jelenleg is.

A postai szolgáltatásokról szóló törvényt módosító rendelkezések a postai szolgáltatások fejlesztéséhez, a megváltozott lakossági igényekhez való alkalmazkodás elősegítéséhez, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Keresztes képviselőtársam, gondolom, ehhez a szakaszhoz igazította a jelenleg a Magyar Posta korszerűsítésével és az energiaválság és a háború okozta inflációs hatások következtében jelentős mértékben megnövekedett rezsiköltségek  elsősorban energiaköltségek  mérséklésével kapcsolatos intézkedéseket.

(12.20)

A kettő lényegében egy időben van, és azonos célokat szolgál. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban többször előkerült itt a Ház falai között a Magyar Postával kapcsolatos jelenlegi intézkedéssorozat. A Magyar Posta jelenleg mintegy 2600 postahelyet üzemeltet az európai irányelvekben ilyen méretű országra, ilyen területi egységekre és ilyen lakosságméretekre irányelvben megcélzott mintegy 1400-1500 postahely helyett. A dolognak azért van jelentősége, mert a Magyar Posta a versenyszférában van, ezért minden olyan költségvetési juttatás, amely meghaladja az európai irányelvekben meghatározott mértéket  évente ez 15 millió euró, és ez kötődik ehhez az 1400-1500 postahelyhez , tiltott támogatásnak minősül. Ezért a Magyar Posta működésének anyagi biztosítása az elmúlt években, évtizedekben a jelenlegi kormánynak is, de az ezt megelőző kormányoknak is mindig jelentős feladatot jelentett.

Jelen előterjesztésben is utaltam rá, hogy a Magyar Posta közönsége megváltozott, megváltoztak a tradicionális postai szolgáltatásokkal kapcsolatos igények, de vitán felül, az ország jelentős részében vannak olyan távol eső településrészek, és van a lakosságnak egy olyan, elsősorban életkorhoz fűződő rétege, amely ragaszkodik, megszokta a régi postai szolgáltatásokat.

Az előbb említett, még befogadható működési költségek, mint a közszolgáltatónak a kielégítési mértéke, valamint a mintegy 20 milliárdos, már ez évben jelentkező rezsitöbbletigénye szorította rá a kormányt arra, hogy az egyébként hosszú évek óta folyamatban lévő korszerűsítési eljárást meggyorsítsa. Ennek érdekében a fővárosban a legalacsonyabb forgalmú 35 postahelyet bezártuk, és 366 vidéki postahely tavaszig, jövő év márciusáig tartó ideiglenes szüneteltetését rendeltük el. Az előbbi a karcsúsítást és a korszerűsítést, ez utóbbi pedig alapvetően a jelentős energiaköltségek mérséklését szolgálja. Ugyanakkor hosszú évek óta szorgalmazzuk  és ebben, nagyon remélem, hogy bírjuk az önök támogatását is , hogy egy 150 éves, nem ilyen méretű országra és nem ekkora lakosságra létrehozott rendszer korszerűsítését megkezdjük, mert a vele szemben támasztott megváltozott igények mellett ezt korszerűsíteni, változtatni kell. Természetesen fenn kell tartani és meg kell erősíteni a Magyar Posta szolgáltatási infrastruktúráját, mindazt a logisztikai készséget, amelyet jelenleg is gyakorol, és amelyet meggyőződésem szerint a jövőben a most más által lefedett piaci területek visszahódításával gyakorolnia kell. Itt gondolok elsősorban a csomagküldő szolgálatokra. Bízom benne, hogy az önök támogatását is megkapjuk, eddig is megkaptuk, és remélem, a jövőben is meg fogjuk kapni.

Egyébként az elmúlt három hétben több mint ötven polgármesterrel személyesen is tárgyaltam, megbeszéltük mindazokat a lehetőségeket, amelyek az önkormányzatok előtt állnak. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szüneteltetett helyeken, amennyiben a helyi önkormányzat valamennyi költség 50 százalékát bevállalja, akkor ezeknek a december végi, januári  most már az idő előrehaladta miatt januári  újranyitására egy adott körben lehetőséget látunk. Ugyanakkor szinte mindegyik polgármester kolléga egyetértett abban, hogy azoknak az egyébként Nyugat-Európában is bevált módszereknek  amelyek jelentős mértékben Magyarországon is az elmúlt évtizedekben bevezetésre kerültek  a szorgalmazását ők maguk is fontosnak és lehetségesnek tartják. Magyarországon több mint ezer településen mozgóposta van, és Magyarországon a postával kötött szerződések alapján az úgynevezett partneri kapcsolatokra, tehát amikor egy más alaptevékenységet folytató valamilyen intézmény bevállalja a postai szolgáltatásokat  lásd az osztrák, német, angliai példákat , a polgármesterek túlnyomó többsége nyitottságot mutatott. Úgyhogy kérem képviselő urat, hogy a felhozott indokok alapján ezeket a helyi kezdeményezéseket támogassa.

Tisztelt Ház! A parlamenti bizottsági munka során a törvényjavaslat számos ponton érdemben is módosult. Az állami magasépítési beruházásokról szóló törvénymódosítások célja, hogy a beruházás során létrejövő vagyonelemek tulajdonjogi viszonyainak rendezésével kapcsolatos szabályokat kiegészítse, ezzel az állami magasépítési beruházásokhoz kapcsolódóan létrehozott vasúti eszközökre is kiterjedjenek a törvény hatályos szabályai. A sürgős módosítás elősegíti a Nemzeti Atlétikai Központ beruházásának teljes körű lezárását.

A kiegészítő javaslatok körébe tartozik többek között a Közép-európai Oktatási Alapítványról szóló törvény módosítása, amelynek célja az alapítói vagyoni juttatással kapcsolatos rendelkezések rögzítése. A bizottság által előterjesztett módosító javaslat a fentieken túl a Normafa Park beruházás által érintett, az önkormányzati feladatellátáshoz, fejlesztésekhez szükséges állami ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezik.

Tisztelt Ház! A parlamenti döntéshozatal során megfogalmazott bizottsági módosító javaslat a normaszövegben további, nyelvi és jogtechnikai koherencia megteremtését szolgáló kodifikációs, nyelvhelyességi pontosításokat hajtott végre. Köszönöm a bizottság támogató szakmai munkáját, mellyel hozzájárult a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez, pontosításához és annak szakmai szempontú kiegészítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a törvényjavaslat által kitűzött szabályozási célok előmozdítják a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás további racionalizálását, hatékonyabbá teszik a költségvetési forrásból megvalósuló, értékteremtő és a nemzeti vagyont gyarapító beruházások megvalósítását, továbbá alkalmasak arra, hogy a gazdasági szereplők jogrendszerbe vetett bizalmát erősítsék. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a T/1842. számú törvényjavaslatot és annak összegző módosító javaslatát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   75-82   83-90   91-100      Ülésnap adatai