Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. A következő felszólaló a Mi Hazánk képviselőcsoportjából Dúró Dóra képviselő asszony, az Országgyűlés alelnöke, aki „Aktuális közügyek” címmel jelentkezett be napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, alelnök asszony, öné a szó.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 13. havi nyugdíj összegének egységessé tételét javasolja a Mi Hazánk Mozgalom, a mi szakértőink számításai szerint ezzel nagyságrendileg 220 ezer forintot kapna minden idős honfitársunk, ami magasabb, mint az átlagnyugdíj, az nagyságrendileg 210 ezer forint, illetve egy kicsivel az alatt van.

Azt is javasoljuk, hogy ezt az összeget minden évben egy összegben december 12-éig fizessék ki. Ahogyan a kormány  nagyon helyesen  tekintettel van arra, hogy a szeptemberi iskolakezdés megterheli a családoknak a költségvetését, és így dupla családi pótlékot szoktak augusztusban kapni, ehhez hasonlóan legyenek tekintettel a karácsonyi kiadásokra az idős honfitársaink esetén, és december 12-éig folyósítsák ezt a nyugdíjat.

Nyilván a Mi Hazánk Mozgalom nem kommunista párt, és ezért nem javasoljuk azt, hogy a teljes nyugdíjrendszerben mindenki egységes nyugdíjat kapjon, el kell ismerni az embereknek az érdemeit, a munkával, gyermekneveléssel töltött időt, ugyanakkor ha megnézzük azt, hogy milyen szélsőségek találhatók a magyar nyugdíjrendszerben, akkor nemzetközi összehasonlításban is igen kiugró eredményeket találunk. Magyarországon ugyanis a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíj közötti különbség, illetve ezeknek az aránya majdhogynem százszoros, vannak olyan honfitársaink, akik majdnem százszor annyi nyugdíjat kapnak, mint a minimálnyugdíj. A hozzánk hasonló történelmi múlttal és gazdasági mutatókkal rendelkező Lengyelországban ez a különbség mindössze hét-nyolcszoros, tehát ez önmagában mutatja, hogy indokolt ezeknek a társadalmi különbségeknek a mérséklése, ráadásul nagyságrendileg egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt.

Sajnos 2015 óta a KSH nem közli, hogy mennyi a létminimum Magyarországon, de különböző gazdaságkutató intézetek évről évre közzéteszik ezt az összeget, sőt a nyugdíjasok élethelyzetére tekintettel nyugdíjas-létminimumot is meg szoktak határozni, és ezeknek a gazdaságkutatóknak az eredményei alapján mondhatjuk azt, hogy sajnos majdnem egymillió nyugdíjas él a nyugdíjas-létminimum alatt.

(8.50)

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a 13. havi nyugdíj nem járuléktípusú juttatás, tehát a kormány döntése az, hogy hogyan osztja el az erre rendelkezésre álló összeget, amely évente 450-500 milliárd forint. Önöknek egy tollvonásába kerülne, hogy megváltoztassák ennek az elosztási mechanizmusát, mert van, aki például 2 millió forint fölötti nyugdíjat kap  sajnos ilyenek is vannak Magyarországon, hiszen önök eltörölték a járulékplafont , míg mások 28 500 forintot. A 13. havi nyugdíjnak az ehhez való kötése tovább növeli ezeket a társadalmi különbségeket.

A járulékplafon újbóli bevezetését is javasolja a Mi Hazánk, orvosolva ezt az általam korábban is említett rendkívül nagy társadalmi különbséget, és az átlagkereset ötszörösében állapítanánk meg a járulékplafon összegét, ami így nagyságrendileg 30 millió forint lenne. Ezt természetesen évente a költségvetésben lehetne korrigálni. A járulékplafon eltörlése kizárólag a felső tízezret szolgálja, nem látjuk indokoltnak azt, hogy ezeket az egyébként is rendkívül gazdag embereket még jobban jutalmazzuk, miközben a szegénység felszámolására egyáltalán nem alkalmas a nyugdíjrendszer, és másfél millió nyugdíjas nyugdíja az átlagnyugdíjat sem éri el.

Tehát a mi javaslatunk azt célozza, hogy ezt a másfél millió, szegénységben élő, idős honfitársunkat segítsük meg, akik az életüket becsülettel végigdolgozták, de például azért, mert állami dolgozók voltak, nem kerestek annyit, mint mások a magánszférában. Ráadásul a javaslatunk nem okozna többletkiadást a költségvetésben. Az önök döntési joga, hogy ezt a 450-500 milliárd forintot hogyan osztják el. A Mi Hazánk Mozgalom tehát azt kéri a kormánytól, hogy ne a felső tízezret jutalmazzák, hanem segítsék a szegénységben, egymillió esetben pedig már a létminimum alatt élő idős honfitársainkat, hogy tisztességesen és nyugalomban tudják tölteni az időséveiket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Alelnök asszony napirend előtti felszólalására a választ Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egy nyugdíjrendszerben mindig lehet találni olyan pontokat, olyan részeket, amelyeket valaki igazságtalannak tart. Ez így van természetesen a jelenlegi nyugdíjrendszerrel is, hiszen akik a jelenlegi biztosítási rendszerben kevesebb szolgálati, biztosítotti idővel rendelkeznek és alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek az életük, a munkájuk során, azoknak természetesen ez a rendszer igazságtalan. De a jelenlegi rendszerben jobb megoldást nem igazán tudunk ennél. Az természetes, hogy ők elégedetlenek a nyugdíjukkal, és keresik azt a megoldást, hogy hogyan lehetne ezt javítani.

Én azt gondolom, egy kormánynak az a felelőssége, hogy stabil és kiszámítható nyugdíjrendszert hozzon létre, és úgy gondolom, hogy a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormány ezt a társadalmi elvárást az elmúlt 13 évben teljesítette, hiszen a nyugdíjasoknak biztos és kiszámítható életet tud nyújtani a kormány, az állam; biztosat és kiszámíthatót, hiszen mindig számíthatnak a kormányra. Legyen jobb a gazdasági helyzet, vagy legyen esetleg rosszabb, válságosabb időszak, mindig számíthatnak arra, hogy a nyugdíjuk időben megérkezik. Mindig számíthatnak arra, hogy legalább az áremelés mértékével emelkedni fog az adott évben a nyugdíjuk.

Nem volt ez mindig így, hiszen a Fidesz előtti kormányzatnál, a baloldali kormányoknál igen-igen kiszámíthatatlan volt a nyugdíjak mértéke és finanszírozása. A parlamentben már számtalanszor elhangzott példa igaz, hogy a válságot úgy próbálta a baloldali kormány kezelni, hogy elvette a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat. Ez a Fidesz-KDNP-kormánynál nem fordulhat elő, hiszen az ígéretét, amely szerint megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, teljesítette. 2010-ben ezt törvénybe iktatta, és a törvényt az aktuális kormány minden évben teljesítette. Sőt, több évben azon túl is teljesítette, hiszen az infláció fölött is emelte a nyugdíjakat, így a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt több mint tíz évben 20 százalékkal növekedett.

De a Fidesz-kormány nemcsak ezt az ígéretét teljesítette, hanem amit a baloldali kormányok elvettek, azt is visszaadta a nyugdíjasoknak. Ez az ön által nem sokra becsült 13. havi nyugdíjat jelenti. A 13. havi nyugdíjat most már a nyugdíjasok minden év elején megkapják, sőt a 13. havi nyugdíjra is vonatkoznak az inflációs számok, tehát az inflációval növelten, emelten kapják meg a nyugdíjasok ezt a pluszjuttatást. S egyéb juttatásokhoz is hozzájuthatnak a nyugdíjasok, attól függően, hogy a gazdaság hogy teljesít. Nyugdíjprémiumot és más, utalványformában elérhető juttatásokat is kaptak a nyugdíjasok.

A legfontosabb tehát az, hogy ellentétben más országokkal, ahol a nyugdíjrendszerek nem fenntarthatók és több beavatkozás is történt, Magyarországon a nyugdíjasok nyugodtan élhetnek, biztosan élhetnek, hiszen az állam, a kormány biztosítja számukra a törvényben meghatározott juttatásokat. Amúgy a magyar nyugdíjrendszer stabil és kiszámítható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai