Készült: 2024.05.09.18:41:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2023.10.25.),  31-34. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:09


Felszólalások:   27-30   31-34   35-38      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Simicskó István frakcióvezető úr: „Magyarország mindvégig a béke pártján áll” címmel. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Henry Kissinger néhány évvel ezelőtt írt egy kiváló könyvet, amelynek a címe a Világrend. Ez a világrend most kezd átalakulni, az elmúlt években láthattuk ennek a sajátos folyamatát.

Ebben a könyvben Kissinger megfogalmazza annak a veszélyét, hogy káosz fenyegeti a világot, miközben soha nem látott együttműködési igény lenne szükséges, hiszen olyan globális jelenségek, olyan veszélyek vannak a mai világunkban, amellyel szemben érdemes lenne egységesen fellépni vagy legalábbis régiónként egységesen fellépni.

Úgy tűnik, hogy ez a jóslat, ez az írás kezd valóra válni, és bizony számos jelét látjuk annak, hogy a világ rossz irányba halad. Látjuk azt, hogy a különböző veszélyekre adandó válaszok is a különböző nagyhatalmak részéről  akár az Európai Unióról, az Egyesült Államokról is beszélhetnénk  nagyon sajátosak, amelyek nem feltétlenül a hatékonyság, a béke és a biztonság irányába mutatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Persze, tudjuk, és gyakorta emlékezünk vissza arra, hogy a XIX. század az emberiség ismert történetének egyfajta nemzetté válási időszaka, számos nemzet akkor nyerte el a függetlenségét, és kialakult a nemzeti önbecsülése, identitástudata megerősödött. Tudjuk azt, hogy a XX. század két szörnyű világháború évszázada volt, és a mostani, a XXI. század (Zaj.  Az elnök csenget.) bizony a veszélyek, kihívások, fenyegetések és újabb és újabb háborúk évszázadává kezd alakulni.

Gyakorta látjuk azt, hogy a józan ész eltűnik a brüsszeli döntéshozók szótárából, és látjuk a helytelen válaszokat a kihívásokra. Nem olyan régen még egy világjárvány söpört végig Magyarországon is és más országokon is, azóta sem derült ki, hogy az a világjárvány milyen módon alakult ki, hogy kik és milyen szándékból hoztak létre, fejlesztettek ki mesterséges vírusokat, hogy akár az egész emberiséget kipusztítsák. Hihetetlen veszélyeket és áldozatokat hozott mindez. Nem alakult a WHO-ban és az ENSZ-ben semmiféle vizsgálóbizottság erre, hogy ezt megvizsgálják. Magyarország nyilván igyekezett a lehetőségeihez mérten ezt is helyesen kezelni a magyar kormány segítségével.

De jól látható, hogy a gyermekek által is nagyon kedvelt Rizikó nevű társasjáték tovább folyik a valóságban, hiszen azok az érdekzónák, amelyekről azt hittük, hogy már magunk mögött hagyhatjuk, a XXI. századi gondolkodásmód, ismét jelen van a világpolitikában. Látjuk azt, hogy az Európai Unió, amelynek mi teljes jogú tagjai vagyunk, milyen válaszokat ad ezekre a kihívásokra.

Láthatjuk azt, hogy az Európai Unió alapvetően a szuverén államok közösségeként jött létre, de hogyan kezeli például a migrációt, amit mi, magyarok végig és következetesen veszélyforrásnak tekintettünk, sőt kiemelt veszélyforrásként tekint a magyar nemzeti biztonsági stratégia is erre a veszélyre. Az illegális tömeges migráció kérdésköre: hihetetlen, észszerűtlen döntéseket hoznak, legújabban a migránskvóta és a migránsgettók létrehozására. Mi arra kérjük a magyar kormányt, hogy ezt soha ne fogadja el, nem szeretnénk migránsgettókat Magyarországon. Az eddigi hozzáállása és a helyzet kezelése, a határaink megvédése példaértékű, példát mutat a magyar kormány Európa számos országának.

Az orosz-ukrán háború kezelése is sajátos Brüsszel részéről, hiszen az egykor békepárti, sőt Nobel-békedíjas Európai Unió  2012-ben kapta meg  a háború kirobbanása óta képtelen összehozni egy béketervet, egy értelmes béketervet, sőt a háborút szítja, és fegyvereket és pénzt szállít, hogy a háború minél tovább tartson, minél több ember pusztulását okozva.

És ami a megdöbbentő: az elmúlt időszakban láthattuk, a napokban ezt a szörnyű terrortámadást Izraellel szemben, a Hamász támadását, és azt látjuk, hogy mindösszesen négy ország maradt az Európai Unióban, amelyek kiállnak Izrael mellett, és támogatják Izrael létezését és egyáltalán a harcát és a küzdelmét, az önvédelemhez való jogát, ez pedig Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország. És azt látjuk Nyugat-Európa számos országában, hogy óriási tömegek tüntetnek a Hamász mellett. Hihetetlen, hogy ez megtörtént, látjuk a migráció ilyen káros következményét, hogy már-már a nyugati társadalmak átalakultak.

A gazdasági kormányzás kudarcát is látjuk Európában, hiszen hol vagyunk már attól, hogy az államháztartási hiány 60 százalék lehet és a költségvetési hiány 3 százalék. Nagyon messze kerültünk ettől, van olyan európai uniós tagország, ahol már 160-170 százalékos az államháztartási hiány.

Tehát Brüsszel politikája kudarc, és arra kérjük a kormányt, hogy továbbra is álljon ki a magyar érdekek mellett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Frakcióvezető úrnak iménti napirend előtti felszólalására a választ Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet kétséges, hogy a veszélyek korát éljük, az elmúlt másfél évtizedben a világ válságról válságra bukdácsolt. Emlékezhetünk rá, amikor a globális pénzügyi válság begyűrűzött a reálgazdaságba, és amikor azt hittük, hogy azon túl vagyunk, akkor itt, Európában ránk rúgta az ajtót az a brutális migrációs hullám, amely nemcsak hogy komoly biztonsági fenyegetéseket, hanem rendkívül komoly, az európai jövőről folytatott vitákat is kirobbantott a kontinensünkön. Aztán, amikor úgy éreztük, hogy már azon is túl vagyunk, akkor a nemzedékünk és az eggyel előttünk járó nemzedék által soha nem tapasztalt súlyosságú világegészségügyi vészhelyzet jött szembe, amelynek kezeléséhez összefogásra volt, illetve lett volna szükség. Amikor aztán ezen is túl voltunk, akkor a szomszédunkban kitört a háború, és annak gazdasági és humanitárius hatásaival mind a mai napig nemcsak mi itt a szomszédban, nemcsak mi itt Európában szembesülünk, hanem az egész világ fizeti ennek a háborúnak az árát.

Ezekből a krízisekből, válságokból fakadóan, azt gondolom, azt sem túlzás kijelenteni, hogy egy új világrend kialakulását láthatjuk, itt zajlik mindez a szemünk előtt. Hogy ennek mi lesz a végeredménye, azt ma még talán csak megtippelni sem lehet, de hogy Európa nem fog betölteni ebben erősebb szerepet, mint amit betöltött az eddigi világrendben, arra azonban már most nyugodtan lehet nagyobb tétben is fogadni.

És ez nemcsak egy politikai állásfoglalás, hanem egy tény. A tavalyi esztendőben az Európai Unió elvesztette a második pozícióját a világgazdasági teljesítményhez való hozzájárulás versenyében. Bár az Egyesült Államok részesedése is tíz év alatt 30-ról 25 százalékra csökkent, Európáé 22-ről 17 százalékra, közben Kínáé 9-ről 18 százalékra növekedett, és a tavalyi esztendő volt az első, hogy az Európai Unió immáron nem második, hanem csak harmadik helyen állt a világgazdasági teljesítményből való részesedés tekintetében. És az olló nyílik, sajnos rossz irányba nyílik, az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken.

Emellett az Európai Unió biztonsági környezete is egyre romlik, amit egyrészt kivált a szomszédunkban zajló háború, annak teljes mértékben elhibázott európai kezelése, amely a háború izolálása helyett annak globalizálását érte el; ahelyett, hogy a békéről beszélnénk, egyre intenzívebb fegyverszállítások hosszabbítják meg az Ukrajnában zajló háborút, egyre több fegyverszállítmány egyre több ember halálát okozza, és egyre több fegyverszállítmány egyre nagyobb pusztítást okoz a szomszédságunkban.

Emellett pedig mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy a délről Európába irányuló migrációs nyomással is folyamatosan küzdenünk kell, ahol pedig egy egészen új dimenzióval kerülnek szembe a határőreink, a határvadászaink, akikre most már a határ túloldaláról különböző bűnözői csoportok lőnek, éles fegyvereket, automata fegyvereket használnak. Brüsszel szerint ezeket az embereket kellene beengednünk az Európai Unióba, Brüsszel szerint ezek az emberek kellene hogy jelentsék az európai jövőt.

(10.00)

Azonban, tisztelt képviselőtársaim, az is világos, hogy Európa ma egy nagyon komoly dilemma előtt áll, hiszen a veszélyek korából és a gazdasági-társadalmi, egészségügyi válságokból fakadóan itt van egy olyan helyzet, amikor Európa gyengül, és Európának el kell döntenie, hogy a blokkosodás irányába toljae a jövőt, vagy az együttműködés és az összeköttetések korszakát kívánja látni az elkövetkezendő években. Azoknak, akik a blokkosodás felé akarják vinni a világot, mi, magyarok, azt gondolom, kellő hangsúllyal tudjuk és kell is, hogy jelezzük, hogy az nem jó!

Magyarország, Közép-Európa egyszer már rajtavesztett, nem is kicsit  hogy ezt a finom kifejezést használjuk  azon, hogy a világ blokkokra lett osztva. (00.03) Ha még egyszer blokkosodna a világ, mi, közép-európaiak, mi, magyarok abból egészen biztosan nem jönnénk ki jól. Nekünk az az érdekünk, hogy a következő évek az összeköttetésekről, az együttműködésről szóljanak, mert a világot sújtó válságokat csak így tudjuk eredményesen kezelni.

Magyarország már bizonyított, Magyarország a keleti és a nyugati vállalatok, a keleti és a nyugati gazdaság találkozási pontjává vált, és hogyha ez Magyarországon sikerülhet, akkor sikerülhet globálisan is. Mi itt nem a blokkosodásban, hanem az összeköttetésekben hiszünk. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   27-30   31-34   35-38      Ülésnap adatai