Készült: 2024.05.08.11:02:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2023.11.07.),  37-45. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 15:32


Felszólalások:   33-36   37-45   45-57      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Panyi Miklós államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk.

Soron következik a Magyarország Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya között a minősített adatok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5658. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Dömötör Csaba úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a törvényjavaslat tartalmát, illetve kiváltó okait.

Az elmúlt időszak eseményei alapján kijelenthetjük, hogy a többes válságok és veszélyek korát éljük, az orosz-ukrán háború mellett most már a Közel-Keleten is kibontakozott egy súlyos fegyveres konfliktus, amelynek szemmel látható biztonsági kockázatai vannak Európa egészére nézve, ráadásul Magyarország déli határainál is egyre gyakrabban hallani fegyverropogást a kerítés túloldalán, radikális csoportok fenyegetik hazánk biztonságát.

Hogy mi következik ebből, sok egyéb mellett talán az is, hogy többé nem vehetjük készpénznek azt a biztonságot, amelyet az elmúlt években megszoktunk, csak akkor tudjuk megőrizni ezt a biztonságot, hogyha tovább erősítjük az ország védelmét. A tárgyalt törvényjavaslat ehhez szeretne hozzájárulni.

Hazánk az elmúlt években már harminc országgal kötött megállapodást a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről. A Nagy-Britanniával és Észak-Írországgal kihirdetendő egyezményt nemrégiben írta alá a kormány. Az egyezmény egyebek mellett részletezi a biztonsági együttműködést, a minősített adatok továbbítását, sokszorosítását, fordítását vagy éppen a megsemmisítést érintő szabályokat, emellett kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyeket a minősített adat biztonságának megsértése esetén kell alkalmazni.

Magyarország és Nagy-Britannia, illetve az aláíró felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyformán szigorú védelmet biztosítanak az egyezmény keretében kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Az egyezmény tovább erősíti a két ország közötti együttműködést a honvédelem, a rendvédelem, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc területén, ez tovább erősítheti a magyar emberek biztonságát.

Ennek jelentőségét, azt hiszem, hogy a jelenlegi körülmények ismeretében nem lehet eltúlozni, ezért arra kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, 15 perces időkeretben.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (A képviselő hangosítás nélkül kezdi meg felszólalását.  A terembiztos hordozható mikrofont helyez a képviselő elé.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés még 2009-ben, közel másfél évtizede fogadta el a minősített adatvédelemről szóló törvényt, amely újraszabályozta az állam titkaira vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Emlékszem, ezt a jogszabályt ekkor több támadás is érte, ugyanakkor a kritikák alapvető félreértéseken alapultak, hiszen az államnak ma is vannak titkai, még ha ezek a titkok az életviszonyok szűkebb körét érintik, és ezek vonatkozásában is nagyon kis számúak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy amennyiben a magyar állam érdekében ténylegesen az adott információ korlátozott nyilvánossága vagy megismerhetősége áll, a magyar hatóságok képesek legyenek ezen érdekek hatékony védelmére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszere által nemcsak, úgymond, a jogharmonizációs kötelezettségeinknek teszünk eleget, hanem egyben lehetőség nyílik arra, hogy nemzetközi jogi eszközök útján is védjük ezeket a titkokat. Ahogy államtitkár úr is említette, az addig Olaszországgal, valamint Németországgal kötött adatcserecélú instrumentumok ugyanis nem voltak megfelelőek és alkalmazhatóak. Ennek köszönhetően kétoldalú titokvédelmi megállapodásokat kötöttünk Szlovákiával, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, majd ezt követően szinte minden európai partnerországgal. Ezáltal tehát elmondhatjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egy 13 éve tartó folyamat újabb állomása, amelynek célja, hogy hazánk jól szabályozott körülmények között adhat át a másik szerződő félnek vagy vehet át attól ilyen adatot, nem beszélve arról a lehetőségről, hogyha a minősített adatot közösen keletkeztették.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Egyesült Királysággal kötött minősített adatok védelméről szóló egyezmény többek között rögzíti, ahogy államtitkár úr is említette, a minősítési szintek magyar és angol nyelvű megjelölését, a biztonsági alapelveket, a minősített adathoz való hozzáférés lehetőségeit, az országaink közötti biztonsági együttműködés útjait, illetve a biztonsági események esetén szükséges tennivalókat. Ezek az ilyen tárgyú jogszabályok fontos elemei, tehát a másik szerződő féltől és az egyes szerkezeti elemek eltéréseitől függetlenül kijelenthető, hogy ez a törvényjavaslat egy fontos témakörben régóta folytatott jogalkotási folyamat része. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja egyetért a kihirdetni kért nemzetközi szerződésben foglaltakkal, így kérem a tisztelt Házat, hogy a minősített adatok védelmével kapcsolatos eddigi erőfeszítésekhez kapcsolódva e törvényjavaslatot is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Hörcsik Richárd képviselő úr. Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy ezt Hörcsik Richárd képviselőtársam is elmondta, valóban, ez egy újabb állomás 13 év után, de nézzük is, hogy mi ennek az egyezménynek a célja: hogy valóban védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára, ahogy természetesen ezt államtitkár úr is említette.

Az egyezmény rögzíti az alapvető fogalmak meghatározását és az illetékes hatóságokat, ami hazánk esetében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet. Alapelvként elismerésre kerül, hogy minősített adat átadása esetén az átvevő fél ugyanolyan szintű védelemben részesíti a minősített adatot, amelyet a saját azonos minősítési szintű minősített adata számára biztosít; biztosítja, hogy a minősített adathoz rendelt minősítési jelölés nem kerül megváltoztatásra vagy törlésre  kivéve az átadó fél erre irányuló előzetes írásbeli jóváhagyása esetén -; biztosítja, hogy az így átadott minősített adat kizárólag arra a célra kerül felhasználásra, amelyre ezt átadták  persze kivéve, ha az átadó fél írásban hozzájárul , illetve biztosítja, hogy az átadó fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül az átvett minősített adatot harmadik fél részére nem adja át, nem teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

A szerződő felek rendelkeznek az egyezmény hatálya alá eső biztonsági együttműködési tevékenységekről, ennek keretében rendezésre kerülhet a minősített adatokhoz hozzáférők köre, az adatbiztonság alapelvei, a minősített adatok továbbításának, sokszorosításának, fordításának, megsemmisítésének szabályai, valamint a minősített adathoz való hozzáférést igénylő látogatás menete.

Rögzítésre kerültek az egyezményben a minősített adatok biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárás, valamint a költségek viselésének szabályai. Az egyezmény nem érinti a felek egyéb, két- vagy többoldalú egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit, ideértve mindazon egyetértési megállapodásokat is, amelyek minősített adatok cseréjét és a kölcsönös védelmet szabályozzák.

Szintén említette Hörcsik képviselőtársam, hogy az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló CLV. törvényt, ami megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így valóban megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása. Ugyanúgy a törvény 2010. április elejét követő hatálybalépésétől kezdve megindult a szerződéskötések sora, melynek keretében több mint 30 európai országgal, valamint az Egyesült Államokkal is hasonló egyezmény megkötésének előkészülete kezdődött meg, amely tavasszal Bosznia-Hercegovina, néhány hete Szerbia, most pedig az Egyesült Királyság esetében érkezett el a hazai jogrendbe történő átültetéséhez.

A törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt valóban indokolt a szerződés megkötése. A Magyar Szocialista Párt frakciója a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Jól tudjuk, hogy a rendszerváltás után Magyarország a minősített adatok védelme egységes jogszabály- és intézményrendszerének kialakításában jelentős lemaradásban volt. Ez két évtizedig ellehetetlenítette hazánk számára, hogy minősített adatok cseréjére vonatkozó biztonsági együttműködést bilaterális alapon is kössön.

Két évtized után elérkeztünk egy folyamathoz, amikor a minősített adat védelméről szóló új törvény megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez szükséges jogi alapokat. Ennek a folyamatnak most egy nagyon fontos és új állomásához érkeztünk, amikor egy korszerű, minden hazai és nemzetközi jogi kritériumrendszernek megfelelő megállapodást tudunk ratifikálni az Országgyűlésben, ezúttal Magyarország és az Egyesült Királyság között.

A mostani törvényjavaslat elfogadásával az előző hatályát veszti, de Magyarország számára az Egyesült Királyság rendkívül fontos partner, az egyik legfontosabb EU-n kívüli európai szövetségesünk. A britekkel hazánknak kiválóak a kétoldalú kapcsolatai, a gazdasági dinamizmus pedig kivételes. Az Egyesült Királyság hazánk 16. legjelentősebb kereskedelmi partnere és 7. legnagyobb befektetője. Az Európát körülvevő biztonsági környezet az elmúlt években megváltozott, mert beléptünk a veszélyek korába; háborúk, konfliktusok és terrorizmusveszély jellemzik az Európát körülvevő biztonsági környezetet.

(10.50)

Egy ilyen környezetben kiemelkedően fontosak a biztonsági együttműködések más országokkal, különösen, ha azok szövetségeseink. Magyarországon a brit cégek 50 ezer embernek adnak munkát, a kétoldalú kereskedelem volumene pedig tavaly megközelítette a 6 milliárd eurót.

Nagyon bízom benne, hogy ez a megállapodás, amelyet az Országgyűlés hamarosan ratifikálni tud a magyar és a brit szervek között, a biztonságunkat erősítő módon fog tudni működni, éppen ezért az Egyesült Királyság fontos szövetségesi partnersége miatt a KDNP-frakció támogatni fogja az egyezmény kihirdetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalót nem látok. Most a további képviselői felszólalások következnek (Senki nem jelentkezik.), de a képernyőn név nincsen. Megkérdezem, kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, ezért az általános vitát lezárom, és megkérdezem az előterjesztőt, kíváne élni a vitazáró lehetőségével. (Dömötör Csaba jelzésére:) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5879. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Nagy Bálint úrnak, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben.




Felszólalások:   33-36   37-45   45-57      Ülésnap adatai