Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bencze János, a Jobbik képviselője: „Kap segítséget a zöldség-gyümölcs ágazat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagyon remélem, hogy Farkas államtitkár úr fog válaszolni, ugyanis az országot járva… (Derültség a kormánypártok soraiban.  Rétvári Bence: Lehet kérni?!) Egy szakmai kérdés, tehát lehet rajta mosolyogni, de az országot járva, a termelőkkel találkozva, komoly nagytermelőkkel találkozva a zöldség-gyümölcs ágazatban egy nagyon komoly problémát vetettek fel, az áfának a kérdését, ugyanis Magyarországon a zöldség-gyümölcs termékeket 27 százalékos áfa terheli. Ők itt több problémát felróttak, több személyt megkerestek, többek között Matolcsy György is kapott ebben az ügyben levelet, ők segítséget kérnek. Ugyanis a zöldség-gyümölcs ágazat termelői szempontból, hazai termelői szempontból a végóráit éli, olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek egy részét az áfa okozza, és ők ebben kérnek segítséget.

Segítséget kérnek az úgynevezett áfaprobléma megoldására. Hogy megértsük, hogy miről van szó: ők elmondták, hogy a 27 százalékos áfa felhívás egy keringőre, felhívás magára az áfacsalásra, és akik szakmai körökben élnek, dolgoznak, pontosan tudják, kik ezek a körök, és ez hogyan működik. Ismerik  nevezzük így  az idézőjeles termelőket, akiknek nincsen földjük, ismerik ezeket a kereskedőket, ismerik ezeket a neppereket, és tudják, hogy kik alkotnak ilyen dobós cégeket; ugyanis a 27 százalékos áfacsaláshoz komoly apparátus kell, és 27 százaléknál ez meg is éri. Milyen kihatással van ez a magyar zöldség- és gyümölcstermesztésre? Egy külföldről behozott, legyen az Olaszország, Marokkó, Egyiptom, bárhonnan behozott zöldség-gyümölcsöt cégeken keresztül utaztatva leáfáznak, többször visszaigénylik utána, és az így maradt terméket már akár nulla forinttal is szinte tiszta nyereséggel tudják értékesíteni. Hangsúlyozom, ez a szakmabeliek véleménye, és a szakmabeliek hozzáállása, akik ebben élnek és dolgoznak.

Ők több megoldást javasoltak. Az első az volt, hogy csökkentsék a 27 százalékos áfát, csökkentse a tisztelt kétharmad a 27 százalékos áfát a környező országokhoz mérten 5, 8, akár nulla százalékra, mert így megszűnik az a biznisz, amit az áfacsalás képvisel. Nem éri meg áfát csalni, nem éri meg felépíteni a szervezetet; igaz, hogy egy körülbelül 20-30 fős kör nagyon komoly bevételtől esne el Magyarországon, de ez ne a bűnözők országa legyen! Ez az egyik javaslatuk. Mondjuk úgy, hogy lepattantak a rendszerről, azt mondták, hogy az áfához nem nyúlunk, kell a költségvetésnek a bevétel, és ez, képzeljék el, elhangzott mezőgazdasági bizottsági ülésen is, az ottani zöldség-gyümölcs ágazatos beszámolóban ugyanazt hallottam vissza, amit más termelőktől, más termelői szövetségektől hallottam, hogy segítséget kérnek ebben az ügyben; ugyanezeket a problémákat sorolták fel a bizottsági ülésen, meg lehet nézni a jegyzőkönyvben. A probléma tehát komoly, és ez a magyar zöldség-gyümölcs ágazat halálához, illetve hanyatlásához fog vezetni.

Itt jött be az a hír, hogy mégis hozzá lehet nyúlni az áfához  önökön múlik. Ha a Túró Rudi áfáját, azaz a tejdesszertekét lehetett csökkenteni, itt is bele lehetne nyúlni. Ugyanis 120-130 milliárd forintról beszélnek a termelők és a hozzájuk tartozó szakértők, ennyi az áfacsalás értéke a friss zöldség-gyümölcsnél  ezen kéne változtatni.

Amennyiben önök azt mondják, hogy mégsem nyúlnak hozzá az áfához, mert nem éri meg, hatalmas bevételkiesés, ők elfogadják azt, hogy önök harcoljanak értük Brüsszelben, harcoljanak azért, hogy a zöldség-gyümölcs termék Magyarországon speciális kategóriába essen, fordított áfás legyen. Ott a jó példa: a gabonapiacot így lehetett megtisztítani a kereskedőktől, a nepperektől.

Még egy kérésük van a termelőknek az önök irányába. Mindenki ismeri ezt a jelenséget, aki vidéken él, de akár nagyobb városokban is, a láthatóan kamuőstermelőket, akik akár leáfázott lengyel krumplit árusítanak őstermelőként egyetlen négyzetméter föld nélkül.

Arra kérik önöket ezek a termelők, hogy a tisztességes magyar termelőket támogatva vezessenek be ebbe az irányba nagyon szigorú ellenőrzést, ugyanis vidéken több száz vagy több ezer család és családi gazdálkodás megélhetése került veszélybe.

És van még a külföldről behozott, leolcsósított zöldség-gyümölcsnek egy hatalmas hátulütője, amiről beszéltünk az ukrán gabonánál, beszéltünk más szakmai témáknál: a vegyszerhasználat. Egyiptomban, Marokkóban, ez Európai Unión kívüli országokban olyan vegyszereket szabad használni, amelyek nálunk régen be vannak tiltva, és ezeknek a zöldségeknek, gyümölcsöknek ezt a vegyszertartalmát soha senki nem vizsgálja komolyan.

Nagyon egyszerű tehát a záró kérdésem: tisztelt államtitkár úr, melyik javaslatot tudnák támogatni? Akár a fordított áfa is megfelelne a termelőknek, de a legjobb lenne úgymond a lakosság szempontjából is a zöldség-gyümölcs termékek áfacsökkentése. Előre is köszönöm a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.40)

ELNÖK: Köszönöm, Bencze János képviselő úr. A kormány nevében Farkas Sándor miniszterhelyettes úr fog válaszolni.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Képviselőtársaim! A képviselő úr által felvetett kérdéskör valóban hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a magyar kertésztársadalmat és a magyar mezőgazdaság ezen ágazatának képviselőit, de mondjuk meg őszintén, vagy megkérdezhetem viszont, hogy mondja már meg, vagy mondjuk meg őszintén, hogy a sertéshús és a különböző húsféleségek áfájának csökkentése mit eredményezett. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Semmit.) Semmit.

Ugyanez a helyzet a zöldségnél is. A zöldség-gyümölcs ágazat egy speciális ágazat, nekem szívügyem, és elnézést, hogy megint ilyen személyes dologra hivatkozom, közel negyven évig kertészetet üzemeltettem kicsiben, nagyban, mindenféle változatban, tehát ezt a helyzetet rendkívüli módon ismerem, de erre van egy jó megoldás. Nem áfában kell kereskedni; nem az áfát kell nézni, nem az áfa hangsúlyát kell keresni, hanem azt a termelői összefogást kell megerősíteni Magyarországon, ami alig van.

Van egy-két tész kivétel, ami valóban jól működik. Nem akarok megsérteni sok tészt, de meg tudnám. Van egypár olyan tész, amely rendkívül jól, úgy működik, hogy megfelelő integrációval, megfelelő szakmai segítséggel, megfelelő inputanyagok biztosításával segít tervezni, és segít a termelés színvonalát emelni. Ezeknek a termelőknek nem az áfakérdés a lényeg, hanem az, hogy minél nagyobb mennyiségű, minél szebb és biztonságosabb kertészeti termékkel és minél biztonságosabb értékesítési oldallal rendelkezzenek. Ha ezeket a termelőket ön megkérdezi, ezek a kérdések nem merülnek fel. Ezek a kérdések nem merülnek fel! Ott merül fel ez a kérdés, aki kimegy a dűlőút sarkára, és az egyik kisteherautóból átpakolja az árut a másik teherautóba, és nyomtalanul eltűnik minden. És se számla, se pénz, semmi!

Úgy gondolom  és ön is hivatkozott a nepperhálózatra, ami sajnos működik , ebben azért mi nagyon sokat léptünk már előre, és még fogunk is, akár a nagybani piacok kérdésének a megoldása. De például ha a nagybani piacra gondolunk, ott van a szegedi nagybani piac, ha nem megyünk nagyon messzire  de mehetnénk itt ki a gyáli piacra is, én a szegediről beszélnék inkább elsősorban, azt jobban ismerem , a szegedi piac áruértékesítésénél nincsenek ilyen problémák. Nincsenek ilyen problémák! Meghatározott időben nyit a piac, áru kicserélése, számla, és kész, vége.

Tehát ebből a szempontból, ha a termelőnek megvan a termelői biztonsága, megvan az a háttere…  ahogy ön is hivatkozott a külföldi, egyiptomi, marokkói árukra, amiben teljesen egyetértek, ezek vizsgálatára a Nébih nagyon komoly hangsúlyt fektet. Természetesen minden egyes darab paradicsomot és minden egyes darab paprikát nem, de tételeket megvizsgál, és valóban, ezek a termékek tartalmazhatnak olyan hatóanyag-maradékokat, amelyek régen ki vannak vonva az Európai Unióból. És ez bizonyos termelési hátrányt jelent a magyar termelők részére, mert ők…  mert nem minden vegyszer, azért mondjuk meg, olyan egészségre ártalmas, mint amiről szoktunk itt a parlamentben a zöld- és a fenntartható gazdálkodás miatt beszélni.

Ez egy kicsit túlzás, erről van egyéb magánvéleményem is, de ez most nem ez a fórum, ahol erről beszélni szeretnék, hanem egyértelmű számomra az, hogy megfelelő termelői összefogással, integrációval, amit sokan nem szeretnek hallani, tészekben kell gondolkodni. És ez el fog következni nemcsak a kertészetben, nemcsak a zöldség- és gyümölcságazatban, hanem ez eljön a nagyüzemi szántóföldi termelésben is, megfelelő integrációkon keresztül. Máskülönben nem lesz hatékony, és akkor nem kérdés az áfa.

Egyetértünk, magas az áfa. Eljön az a pillanat Magyarországon, egypár év múlva várhatóan, amikor megengedhetjük magunknak azt, hogy ilyen áfacsökkentésről is beszéljünk. Most nem erről beszélünk, most a hatékonyság növeléséről, és arról a támogatási rendszerről beszélünk, amit a zöldség-gyümölcs ágazat számára prioritásként kezelünk  stratégiai ágazatként az agrárágazatban , azok megfelelő garanciát adnak arra, hogy ezek a kertészetben dolgozó termelők kiszámíthatóbb, biztonságosabb élelmiszert és jövedelmet termeljenek maguknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai