Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, György István államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

(18.50)

Most pedig soron következik a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1620. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló T/1620. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy főleg rendvédelmi elemekből álló salátatörvény, mely a szociális biztonság erősítésére irányuló módosításokat is tartalmaz. A javaslat korábbi vitái során éppen ezek a szociális témájú rendelkezések kapták a legnagyobb hangsúlyt. A Törvényalkotási Bizottság által elfogadott összegző módosító javaslat finomítja a szociális törvény 2. §-át érintő változásokat. Egyrészt pontosítja a szociális feladatok ellátásában közreműködő szereplők rendszerét, másrészt a felelősség mellett megjeleníti a feladatellátás terén fennálló képességeket és lehetőségeket is.

Ezenkívül a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító kiegészíti a Honvédkórház átszervezéséhez szükséges módosításokat, meghatározza a rendvédelemben dolgozók foglalkoztatási lehetőségei között megjelenő önként vállalt túlszolgálat és önként vállalt túlmunka szabályait, tartalmazza a Magyar Művészeti Akadémia taglétszámának megemeléséhez szükséges módosításokat, valamint átveszi és pontosítja a részletes vitaszakaszban képviselői indítványként benyújtott nevelési ellátmányra vonatkozó szabályokat. Több helyen kodifikációs módosítások is történtek a javaslatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat vitái során már bőven volt lehetőség álláspontjaink ütköztetésére, a vitatott pontokon több változtatást is eszközöltünk, melyek eredményeként egy kiforrottabb javaslatot tudunk szavazásra bocsátani. Kérem, hogy támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Salacz László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére megkérem Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyt.

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleménye a T/1620. számú törvényjavaslat során teljesen más volt, mint ami végül is a bizottság többsége által elfogadásra került. Az egyik ez az ominózus, a szociális törvény módosításával kapcsolatos kérdés. A bizottság elé bekerült módosító javaslatból kikerült az egyházak felelőssége ebből a bizonyos hierarchiából. A bizottsági ülésen kisebbségi véleményként megfogalmazódott, hogy továbbra sem értünk egyet azzal, ami a törvényjavaslatból kiderül, miszerint az egyén az, aki a szociális gondoskodásért igazából felelős, és csak ennek a sornak a legvégén van a magyar állam.

A bizottsági ülésen elhangzott az ott jelen lévő Felkai államtitkár úrtól a következő, és most itt kérdezném a kormány képviselőjét, az előterjesztőt, hogy hogyan vélekedik az államtitkár úr bizottsági ülésen elhangzott mondatáról, ugyanis az volt a fő kérdés, hogy hogyan kerülhet át az egészségügyi ellátásból a szociális ellátásba az egyén. Államtitkár úr a kérdésünkre azt válaszolta, hogy ha az egyén nem ért egyet azzal, hogy átkerüljön a szociális ellátórendszerbe, akkor egészen egyszerűen, ha ő ezt nem vállalja, szó szerint idézem most: „ha nem vállalja, akkor ott marad”. Magyarul, így gondoljae a kormány, hogy amennyiben valaki nem vállalja, hogy a fizetős szociális ellátásba átkerül az egészségügyi ellátásból, akkor ott maradhat az egészségügyi ágazatban?

Ahogy Salacz alelnök úr, képviselőtársam elmondta a bizottság részéről, pontosan ezek a vitapontok voltak a legélesebbek, amelyekről ő beszélt. Kisebbségi véleményként megfogalmazódott, hogy nem értünk egyet azzal, hogy a Honvédkórház átalakítását és szétdarabolását egy ilyen salátatörvényben fejezi be és végzi el ezt a munkát a kormányzat. Illetve szintén vitattuk azt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia működésére teljesen új szabályokat egy ilyen összegző módosító indítványban kelle megfogalmazni, nem pedig az Országgyűlés plenáris ülésén lehetne erről egy normális vitát lefolytatni, megbeszélni azt, hogy mit is gondolunk a Magyar Művészeti Akadémiáról.

A szintén a bizottság elé került 60. és 63. pontban kerülne sor egy új szabályozásra, amely a hivatásos állománynál, illetve a rendvédelmi alkalmazottaknál vezetné be az úgynevezett önként vállalt túlszolgálatot. Erről az eredeti javaslatban nem volt szó. Az előterjesztő képviseletében államtitkár úr akkor ott elmondta, hogy mivel ez létezik a közszolgálatban is, szerinte ezért nem probléma, ha ezt most a fegyveres rendvédelmi alkalmazottaknál, illetve a hivatásos állománynál szintén bevezetnék. A mi véleményünk pedig az, hogy egy ilyen szoros függelmi viszonyban lévő szakmánál, hivatásnál egészen egyszerűen nem lehet önkéntes túlórát ilyen módon elrendelni.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat több sebből vérzik, úgy, ahogy ezt kisebbségi véleményként a bizottság ellenzéki tagjai meg is fogalmazták, és csak bízom abban, hogy ha van még rá mód, akkor a kormányzat megfontolja, hogy tényleg ez a legjobb módjae annak, hogy teljesen átírják a szociális ellátásról szóló részt, illetve a már említett másik három ügyben is alapvető változásokat eszközölnek egy ilyen salátatörvényben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Fülöp Attila előterjesztőt, hogy most vagy később kíván felszólalni. (Jelzésre:) Később. Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nem állított előadót. Írásban előre senki nem jelentkezett, a monitoron jelentkezőt nem látok, ezért a vitaszakaszt lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek, Fülöp Attila államtitkár úrnak.

FÜLÖP ATTILA belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően biztonsági, rendészeti célú törvények módosítását tartalmazó javaslatcsomag, amelynek alapvető célja, hogy szerteágazó eszközökkel és célok mentén, de mégiscsak azt hivatott szolgálni, hogy a magyar emberek, honfitársaink szociális és fizikai biztonsága szavatolásra kerüljön a jövőben is. Ennek a törvényjavaslatnak, törvénycsomagnak része a szociális törvény módosítása is. Erről az általános vita kapcsán is bőven volt alkalom beszélni, ezért engedje meg, képviselő asszony és tisztelt Ház, hogy röviden ennek az okát el tudjam még egyszer mondani, illetve azokat a feltételezéseket vagy azokat a kétségeket, amelyek, úgy látom, még e körül vannak, megpróbáljam szétoszlatni vagy eloszlatni.

Az egyik, ami kisebbségi véleményként megfogalmazódott, hogy itt az egyént rakjuk az első helyre. A mostani módosító indítvány kapcsán a megfogalmazás úgy hangzik, hogy mindenki felelős önmagáért. Ma az Alaptörvény ennél bővebbet is rögzít, ott azt mondjuk, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Ehhez képest a szociális törvény módosítása kevesebbet fog tartalmazni, de ez nem arról szól, hogy valakinek a saját magáért vállalt szociális gondoskodásáról beszélünk, hanem arról szól, hogy a szociális biztonság megteremtéséről beszélünk. Nem arról szól, hogy az önkormányzat vagy az állam kivonulna erről a területről.

(19.00)

Ha valaki a szociális törvényt végigolvassa, akkor tudja, hogy a 2. § után következik még egy 150 oldalas törvény, amelyben egyértelműen rögzítésre kerül, ez után a módosítás után is egyértelműen rögzítésre kerül, hogy mi az önkormányzat feladata és mi az állam feladata. Ebben egy paragrafusnyi változás sincsen.

Az elmúlt években a magyar állam többletforrást biztosított a szociális területre. Nem sorolta magát hátrébb, hanem egy dolgot keresett: olyan együttműködőket, akik a terepen meg tudják fogni azoknak a kezét, és a legjobb ellátást tudják nyújtani azoknak, akiknek erre szükségük van.

A magyar állam idei költségvetésében, az idei büdzsében 1140 milliárd került szociális, gyerekjóléti és gyermekvédelmi célú kiadásokra elkülönítésre. Ez 2010-ben 325 milliárd forint volt. Ez az összeg annak a három és félszerese. Ez azt jelenti, hogy fejlesztünk, többet nyújtunk, de természetesen, mivel ez a terület mindig a gondokról szól, mindig van helye a többletforrásoknak.

Nem alakul át  mert ez is elhangzott  teljes mértékben a szociális ellátó rész, mint amit az előbb mondtam, mind a segélyek, mind a szolgáltatások tekintetében ugyanúgy rögzítjük a jogosultságokat, és ugyanúgy rögzítjük az ellátási szinteket.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Még egyet szeretnék itt a módosítók kapcsán kiemelni. Most már a gyermekvédelmi törvény módosítása rögzíti a nevelőszülők esetében az ellátmány díjának az emelését mintegy 25 százalékkal a TAB-módosító után. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez egy örömteli és jó hír azoknak a nevelőszülőknek, akik a gyermekvédelemben áldozatos és megfeszített munkát végeznek, azt gondolom, hogy ez a fajta ellátmánydíj-emelés, ami majd végül is a rájuk bízott gyermekekhez tud eljutni, mert nekik tudnak belőle vásárolni, az mégiscsak a gyermekvédelemben élő mintegy 23 ezer gyermek életszínvonalának a javítását fogja eredményezni.

Mindezt figyelembe véve arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előttünk lévő törvényt az előzőekben elmondottak alapján támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   234-237   238-243   244-246      Ülésnap adatai