Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt elmondtuk már néhányszor  és sajnos úgy tűnik, hogy egy ideig még el is kell mondanunk, akár hosszabb ideig is sokszor itt, az Országgyűlésben is , a veszélyek korát éljük. Legalább öt plusz egy komoly veszélyforrást azonosíthatunk, amelyek egyidejűleg fönnállnak, egyenként is komoly fenyegetést jelentenek Európa és Magyarország polgárai, országai számára, hát még együttesen. Fegyveres konfliktus, háború a szomszédunkban; gazdasági válság, részben a háborúnak köszönhetően, részben már talán előtte is megindult, elsősorban az inflációra gondolhatunk; élelmiszer- és energiaellátás-biztonsági nehézségek, illetve előbb-utóbb a világ bizonyos pontjain ivóvízellátási nehézségek; nyilván a háborúnak, a gazdasági válságnak, az ellátásbiztonsági kihívásoknak is köszönhetően: migráció  eleve volt egy migrációs nyomás évek óta, egy fokozott migrációs nyomás, most ez még inkább megnövekszik  és mindezek tetejébe a járványok; ha pedig ez nem lenne elég, akkor még Brüsszel, az Európai Unió elhibázott szankciós politikája is. Azt a nagyon egyszerű igazságot nem sikerül sokszor figyelembe vennie az Európai Uniónak, hogy egy szankció akkor hasznos, ha több hátrányt okoz annak, akire célozzák, mint azoknak, akik kiszabják. Időnként sikerül az EU-nak saját magunkat, Európa és benne Magyarország polgárait legalább annyira büntetnie, mint az oroszokat.

(14.00)

Egy ilyen helyzetben nyilvánvalóan cselekvőképes, polgárait és polgárainak biztonságát megvédeni képes nemzetállamokra, kormányzati politikára van szükség Európa nemzeti kormányai részéről. Az Unió nem fogja elvégezni a nemzetállami feladatokat helyettünk. A cselekvőképességnek  beszéltünk már erről is  három nagyon világos feltétele van: felhatalmazás a választóktól, demokratikus felhatalmazás, vagyis politikai legitimitás  azt hiszem, hogy ezt csattanósan megadták Magyarország polgárai Magyarország Kormányának április 3-án , szuverenitásra, vagyis önállóságra, saját mozgástérre, amihez akaratra és erőre van szükség  Magyarország mindkettővel rendelkezik , és végezetül szükség van politikai kormányzásra és jól szervezett államra. Ha játékosan föl akarjuk idézni a néhány éve a politikában elhunyt Szabad Demokraták Szövetségét, akkor azt tudjuk mondani, hogy szükség van a „tudni, merni, tenni” képességére. Ők ezt plakátokra írták, mi pedig gyakoroljuk.

Szóval, összetett kérdések vannak itt, sok szempont, egymással szemben álló és egymást sokszor kioltó részigazságok közepette kell megtalálnunk azokat a megoldásokat, amelyek Magyarország és a magyarok javára válnak. A külső hatásokkal szemben  mert ezek a válságok elsősorban kívülről érik Magyarországot  van egy nagyon világos alapelv, amit a polgári kormány 12 éve követ: a kedvező külső hullámokat meglovagoljuk, hogy azok lendületet adjanak Magyarországnak, a kedvezőtlen külső hullámokat gátoljuk, csillapítjuk, feltartóztatjuk, mert hiszünk abban az igazságban, hogy senki nem tehet meg mindent, de mindenki tehet valamit. A politikában, főleg, ha kormányon vagy, nagyon ritkán vagy teljesen tehetetlen. Mi nem szoktunk ezzel a kifogással élni.

Válságos időkben  és ez a törvényjavaslat ezt célozza, illetve ezen alapul  rugalmasságra, határozott és gyors reakcióképességre van szükség a kormányzat és az állam részéről, hogy kezelni tudja a kihívásokat. A jogalkotó feladata pedig, hogy megtalálja a rugalmasság  ami adott esetben különleges eszközök bevetését is jelenti  és a jogállamiság, a parlamenti ellenőrzés, a demokratikus normák betartásának egyensúlyát. Tehát rugalmasság és jogállamiság egyensúlya, erre van szükség. Legjobb tudásunk szerint ez a törvényjavaslat megvalósítja ezt az egyensúlyt.

Tisztelt Ház! Szükségesnek tartom hangsúlyozni, nem lehet elégszer aláhúzni: a veszélyek korát éljük. A szomszédunkban hónapok óta háború dúl, és nem tudjuk, hogy mennyi van még hátra, mi, magyarok pedig a békében vagyunk érdekeltek, amiért minden tőlünk telhetőt meg is teszünk. Éppen ezért valljuk, hogy Magyarország érdeke egyértelműen az, hogy kimaradjon ebből a háborúból. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott: „Magyarország világok határán fekszik Kelet és Nyugat, Észak és Dél között. Errefelé a háborúkat nem értünk és nem a mi érdekünkben vívják. Úgy szokott lenni, hogy akárki győz, mi rajtavesztünk. Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, és számukra Magyarország is csak egy bábu. A mi érdekünk az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában. Ebben a háborúban mi semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk”  ahogy miniszterelnök úr fogalmazott.

Ebben a helyzetben egy felelős kormánynak minden eshetőségre fel kell készülnie. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ehhez kíván segítséget nyújtani. Az Alaptörvény 2020. decemberi, sorrendben a kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény új, alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket és a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjét övező jogi szabályozást. Ez a jogi környezet egy olyan átfogó keretszabályozást hozott létre, amely a jelenkori elvárásoknak megfelelően a válsághelyzetek azonnali kezeléséhez, valamint a minél gyorsabb és hatékonyabb védekezéshez adta a mindenkori végrehajtó hatalom kezébe a megfelelő jogosítványokat.

A szomszédunkban zajló háború egy új és az eddigi tapasztalás alapján folyamatos veszélyt jelent Magyarország számára. Ezért is, vagy ezzel is összhangban van, hogy az Alaptörvény kilencedik módosítása nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre  hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet  csökkent a különleges jogrendi helyzetek száma. A törvényi szabályozás pedig a válságkezelés békeidőben is alkalmazható, új és fő pilléreként az összehangolt védelmi tevékenység jogintézményét, eljárásrendjét is bevezette.

Ezek a válsághelyzetek, különösen a háború, kockára teszik fizikai biztonságunkat, és veszélyeztetik a gazdaság és a családok energiaellátását, anyagi biztonságát is. Éppen ezért az Alaptörvény idén májusban elfogadott tizedik módosítása nem csupán a veszélyhelyzetnek mint különleges jogrendi helyzetnek az esetköreit egészítette ki és szabályozta egyértelműbben a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa eseteivel, de az Alaptörvény kilencedik módosításának eredetileg 2023. július 1-jére tervezett hatálybalépését is előrehozta, és 2022. november 1-jére módosította. Ez viszont gyorsabb jogalkotói feladatokat ró a Házra, ezeknek a feladatoknak kíván eleget tenni a kormány a törvényjavaslat beterjesztésével.

Különböző ágazati törvények harmonizálása vált szükségessé, hozzá kell nyúlni a Btk.-hoz. A törvényjavaslat célja továbbá a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítása a most elfogadott kormányzati struktúrával összhangban, és cél az is, hogy a törvényjavaslat a miniszterelnök illetményét módosítja annak érdekében, hogy egyforma mértékű díjazásban részesüljön hazánk két közjogi méltósága, a háromból kettő, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök.

Itt azért főleg a nyilvánosság számára is fontos megjegyezni, hogy a hatályos szabályozás szerint a miniszterelnök illetményét nem a kormányzati igazgatásról szóló törvény, vagyis a Kit., hanem a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény, azaz a Ksztv. szabályozza.

Ami lényeges információ talán ezen jogtechnikai tények mellett, hogy a miniszterelnök illetménye az elmúlt évtizedben változatlan maradt, míg az országgyűlési képviselők és más közjogi méltóságok tiszteletdíja a magyar gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan nőtt, és a Kit. által bevezetett, a központi közigazgatást érintő reformok sem hatottak rá. Jelen szabályozás épp ezért a miniszterelnök tiszteletdíjára vonatkozó szabályokat át is emeli, átemelni javasolja a Kit. hatálya alá.

Térjünk ki most csak röviden  ha lesznek ezzel kapcsolatban kérdések, hozzászólások, akkor készültem hosszabban is  a talán bizonyos felületeken a legtöbb izgalmat kiváltó rendelkezésre: helyese 11 év után rendezni a miniszterelnök javadalmazását? Almát az almával érdemes összehasonlítani. Magyarország az Európai Unió 27 tagállamának egyike. Ebből az is következik, hogy 27 miniszterelnök van az Európai Unióban, a magyar és egyébként a másik 26 tagállam miniszterelnökének fizetését talán legcélszerűbb egymáshoz mérni.

Nézzük meg, hogyan is állunk ma a magyar miniszterelnök javadalmazásával! Ma a 27 tagállamból mindösszesen 4 miniszterelnök van, aki kevesebbet keres, és 22 miniszterelnök, 22 ország miniszterelnökének a javadalmazása magasabb, többnyire jóval magasabb a magyar miniszterelnök javadalmazásánál. Ma a magyar miniszterelnök javadalmazása havi bruttó 1,5 millió forint. Nézzük a szomszédos Ausztriát! Ott a szövetségi kancellár bruttó 9 millió forintot keres, hatszor annyit, mint az Ausztriával szomszédos Magyarország miniszterelnöke.

(14.10)

Nézzünk egy visegrádi országot! A Cseh Köztársaság  méretében is Magyarországgal összevethető államról, országról beszélünk. Magyarországgal szemben a Cseh Köztársaság miniszterelnöke havi bruttó 4 millió forintot keres, 2,5 millióval többet, mint a bruttó 1,5 millió forintot kereső magyar miniszterelnök. Ha az Országgyűlés elfogadja a Ház előtt fekvő javaslatot, a magyar miniszterelnök akkor is kevesebbet fog keresni a Cseh Köztársaság miniszterelnökénél, és jóval kevesebbet fog keresni Ausztria kancellárjánál, a felét sem fogja elérni a megemelt miniszterelnöki javadalmazás az osztrák kancellár javadalmazásának.

Egy-két példát még engedelmükkel. Labdarúgásban szoktuk ezt a példát meccseken: amikor a Fradi leginkább mint a nemzeti klubcsapat Bajnokok Ligájában vagy Európa-ligában játszik, akkor össze szokták hasonlítani a keretek értékét, mert ugyanabban a ligában versenyeznek, és mégis mennyit keresnek a játékosok. Akkor, amikor a magyar miniszterelnök az Európa Tanácsban küzd hol a többi miniszterelnökkel, valamelyikkel vállvetve, valamelyikkel szemben, akkor sokszor találja magát szemben az Európa Tanács elnökével és az Európai Bizottság elnökével. Az Európa Tanács elnöke ma, mind a ketten tulajdonképpen kis különbséggel 13-12 millió forintot keresnek egyenként, nem ketten összesen, egyenként. Tehát a Bizottság elnöke és a Tanács elnöke, ma Charles Michel és Ursula von der Leyen egyenként 13-12 millió forintot keresnek, nyolcszor annyit, mint a velük szemben sokszor Magyarország érdekeit érvényesítő mindenkori magyar miniszterelnök.

Talán azt érdemes még megemlíteni, utolsó szám a miniszterelnökök részéről, hogy a mai állapot szerint az egyik szomszédos ország, nemcsak Ausztria mint szomszédos állam, hanem Szlovákia, Magyarországnál kisebb méretű ország miniszterelnöke is többet keres mintegy 1 millió forinttal a magyar miniszterelnöknél.

Abbahagyom itt az összehasonlításokat, de készültem. Minden tiszteletemmel elsősorban, gondolom, az ellenzéki pártoknak mondom, tehát ha bele akarunk menni, hogy magyar politikusok, frakcióvezetők javadalmazása hogy néz ki, itt vannak az adatok, és szükség esetén akkor azt az összehasonlítást is elvégezhetjük. A miniszterelnöki javadalmazás ki fogja állni a próbát.

Tisztelt Országgyűlés! Most a válságok és a hazánkat fenyegető veszélyek ellenére is minden lehetőség adott számunkra, hogy az ország számára elengedhetetlen és hosszú távon hasznos döntéseket hozzunk. Tisztelettel kérem a kormánypárti és ellenzéki képviselő hölgyeket és urakat, dolgozzunk együtt e törvényjavaslat elfogadásán is hazánk érdekében. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Megtisztelő figyelmüket nagyon köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)