Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Ha jól érzékeltem, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Ötven százalékos élelmiszerinfláció mellett mikor kapnak végre a pedagógusok, a szociális dolgozók béremelést?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Varga Mihály egy hete büszkén közölte, hogy az Európai Bizottság szerint 5,5 százalék lesz idén a magyar gazdaság növekedése. Három héttel korábban az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara által szervezett üzleti fórumon azt mondta, hogy saját számításaik szerint 4,5 százalék lesz a növekedés. Mindkét közléssel azt kívánta jelezni a gazdasági világ és a befektetők felé, hogy a magyar gazdaság ép és egészséges, virul, a kedves befektetők nyugodjanak meg.

Csak a helyzet az, hogy Varga Mihály pénzügyminisztert nem a befektetők bízták meg, nem őket kellene megnyugtatni, hanem a magyar adófizető polgárokat. Ők pedig, ellentétben az állítólag viruló gazdasággal, éppen óriási, 20-25 százalékos reáljövedelem-veszteséget szenvednek el az elszabadult infláció miatt; különösen a közalkalmazottak, akik elég nehezen tudják megfogadni Orbán Viktor végletekig cinikus tanácsát, hogy ha megugrik az energiaszámlájuk, akkor keressenek többet. Hogyan, ha a kormány nem emeli a fizetésüket?

Tehát a magyar gazdaság 4-5 százalékkal növekszik, az infláció pedig 20-22 százalékkal magasabb a tervezettnél. Ennek következménye, hogy a költségvetésben iszonyú, több ezer milliárd forintos inflációs extraprofit halmozódik fel. Hiszen ahogy szintén Varga Mihálytól tudjuk, idén szeptember végéig csak az áfából 30 százalékkal, 1170 milliárd forinttal több folyt be kilenc hónap alatt, mint tavaly, miközben a növekedés csak 4-5 százalék. Tehát ennek 80-85 százaléka inflációs extraprofit. Ha a többi adónemnél is hasonló a helyzet, akkor éves szinten akár 3000-4000 milliárd forint is lehet a költségvetés inflációs extraprofitja.

Ezért jogosan merül fel a kérdés: miért nem forgatja vissza ezt az extraprofitot a kormány azokra, akiket megkárosít, legalább azokra, akikért felelős, a saját dolgozóira, a közszolgáltatások fenntartóira?

(16.00)

A válasz szerintünk egyébként az, hogy ez a kormány neoliberális elveket vall, és valójában csak a nagy profitokat, a multinacionális vállalatokat és a gazdag embereket képviseli. Ezért az infláció letörésének az árát teljes egészében a bérből élőkre akarja hárítani, ezt több kormányzati szereplő is bevallotta, amikor arról beszéltek, hogy nem szabad a béreket emelni. Pedig az államnak kutya kötelessége volna a sok ezer milliárdos inflációs extraprofitból azonnal emelni a szociális dolgozók, a tanárok, az önkormányzati dolgozók és más közszolgálati dolgozók bérét legalább az infláció mértékével, de inkább végrehajtva a 12 éve lemaradt bérrendezést, egységes, jóval magasabb bértáblát kialakítva.

Ha a saját fizetésüket meg tudták emelni, talán ez is menni fog, és ne mutogassanak az Unióra, az inflációs extraprofitban ennek a szükséges forrása megtalálható. Kérdezem tehát miniszter urat: végrehajtjáke a régóta esedékes bérrendezést a közszférában, egységes bértáblát létrehozva, legalább 50 százalékkal magasabb béreket és folyamatos bérfejlesztést garantálva, vagy továbbra is csak a saját fizetésük emeléséig terjed a képességük? Tisztelettel várom a válaszát.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy ön is tudja, bármilyen bevétel, ami többletként befolyik a költségvetésbe, jelentkezik, az rögtön a Rezsivédelmi Alapba és a Honvédelmi Alapba kerül, pontosan azért, hogy meg tudjuk védeni a rezsicsökkentést. Minden magyar családot az átlagfogyasztás mértékéig 181 ezer forintig terjedően segít a rezsicsökkentés, hogy ne kelljen kifizetni a valós piaci árakat, hanem a 2013-as piaci árak mínusz 25 százalékos áron tudnak gázzal fűteni az emberek vagy villanyáramot felhasználni.

De mit tesz az LMP mindeközben, tisztelt képviselő úr? Nézzük meg az önök költségvetési módosító indítványait! Miket nyújtottak be önök tulajdonképpen? 150 milliárd forinttal növelték volna a termékdíjtételeknek a költségvetési tételét, ez egy 3,5-szeres emelés, magyarul, önök az élelmiszerek árát ezekkel a termékdíjakkal emelték volna, 150 milliárd forint értékben. De nemcsak itt, hanem áfabevételből is 250 milliárd pluszt javasoltak önök a saját módosító javaslataikban, ami szintén az emberektől vett volna el, és az élelmiszerek árát, amelyeknek csökkentett áfaértéke van, ezek szerint önök megemelték volna, és 250 milliárd forint pluszáfával számoltak volna. De nem ragadtak le itt, mert a rezsi mellé önök újabb terhet bevezettek volna az emberek számára: 300 milliárd forintos vagyonadót vezettek volna be. Nem elég az embereknek a gázszámla, nem elég az embereknek a villanyszámla, hanem még egy pluszadóval, a vagyonuk után a lakásukat még egy vagyonadóval is megterhelték volna.

De hogy egy ilyen nehéz helyzetben még nehezebb helyzetet eredményezzenek, hogy az emberek még a munkahelyüket se érezzék biztonságban, ezért önök a társaságiadó-bevételt 450 milliárd forinttal megemelték volna. 450 milliárd forintot róttak volna ki a magyar munkáltatókra, amit ők lehet, hogy sok esetben csak úgy gazdálkodtak volna ki, tisztelt képviselő úr, hogy adott esetben munkahelyeket szüntettek volna meg. Tehát önök tovább emelték volna az élelmiszerek árát, a rezsi mellé az ingatlantulajdonosoknak további terheket róttak volna ki, és még a munkahelyeket is veszélybe sodorták volna. Nem elég a háború, nem elég a brüsszeli szankciók, nem elég az, hogy Európa szinte minden országában rekordmagas az infláció, és soha nem látott mértékű az áremelkedés, önök még ezekkel az adójavaslataikkal tovább rontották volna a magyar emberek helyzetét.

Ami a kormány gazdasági intézkedéseit és az ország GDP-növekedését illeti, tisztelt képviselő úr, itt a harmadik negyedéves adatokat összevetjük valóban az előző év azonos időszakával, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarországot csak Ciprus, Portugália, Románia és Lengyelország előzte meg, mi 4,1 százalékos növekedést hoztunk, ez az a gazdaságpolitika, amire önök 12 éve mondják, hogy fél éven belül szakadékhoz és összeomláshoz vezet. Nos, ez most az ötödik legjobb eredményt hozta az Unióból, 4,1 százalékot, ezzel szemben az uniós átlag 2,4 százalék, és van olyan ország, aki már most mínuszban van, de nagyon sokan közelítenek a nulla felé. Tisztelt képviselő úr, ebből látszik, hogy mi a különbség az önök javaslatai és a mi teljesítményünk között, amit most már az Eurostat is elismer.

Ezen túlmenően önök nem támogatták azt sem, amikor hitelmoratóriumot akartunk bevezetni, azt mondták, ez egy kommunista dolog, ezt mondták az árstopra is, ezt mondták a benzinársapkára is, a minimálbér-emelést, családiadó-visszatérítést mind-mind nem támogatták itt a parlamentben a baloldal részéről, mert azt mondták, a minimálbér-emelés túl nagy teher a vállalkozásoknak, a családiadó-visszatérítést szintén nem támogatták az idei év elején.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi valóban, ami többlet volt, azt igyekeztünk az idei év elején az emberek számára béremelésként is biztosítani, ezért volt a pedagógusoknál is 10 százalékos, a szociális dolgozóknál is 20 százalékos, az ápolóknál is 21 százalékos emelés, ezért volt a pedagógusbér-emelés mellett orvosibér-emelés is, az orvosi béremelés tavaly, idén és jövőre összesen 2-2,5-szeresére emeli az orvosok bérét, amit lehetett, béremelésre is fordítottunk. Sajnáljuk, hogy most ennek egy jó részét szankciós felárra fordítjuk. Ezért mondjuk, hogy legyen mihamarabb béke, legyen vége a szankcióknak, és újra nem szankciós felárra, hanem fizetésemelésre tudjuk ezeket a forrásokat fordítani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. Öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A helyzet az, hogy a választ nem tudom elfogadni és nemcsak azért, mert hamis állításoktól hemzsegett a válasza, hanem azt gondolom, hogy az alapkérdésre nem adott választ: lesze béremelés, mikor és milyen mértékű? Amit ön mond, azt tökéletesen meg tudom magyarázni, ott van, 3 százalékos inflációval tervezték az ez évi költségvetést, úgyhogy azt gondolom, hogy nem kell nagyon magyarázni azt, hogy hol van itt az a pluszbevétel, amivel egyébként mi joggal számoltunk, ha nem is ilyen mértékben, de már a költségvetés tárgyalásakor.

A vagyonadó nagyon hangzatosan hangzik az ön szájából, de ugye, a részletekben rejlik az igazság. Milliárdos vagyonokra vetettünk volna ki vagyonadókat, ráadásul, azt gondolom, hogy sokat vitatkoztunk arról, hogy a multinacionális cégek mennyire nem veszik ki a részüket a közteherviselésből. Úgyhogy még most is tudom tartani azt az álláspontunkat, hogy meg kéne emelni. Azt gondolom, hogy a vezetők bérére jutott, a közalkalmazottak bérére is kell hogy jusson. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   80-85   86-91   92-97      Ülésnap adatai