Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1621. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Illés Boglárka képviselő asszonynak adok szót a bizottság képviseletében, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én megtárgyalta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kitér az iparjogvédelemre, ezáltal a szellemi tulajdon védelmére, a szerzői jogok védelmére, a közjegyzők működésére és az általuk foganatosított, így feladatkörükkel érintett eljárásokra, a tisztességes piaci magatartásra, a digitalizációval kapcsolatos körülményekre, a hagyatéki eljárásra és végül, de nem utolsósorban a gyermektartással kapcsolatos kötelezettségekre.

A javaslatban foglalt módosítások egyrészt jogharmonizációs célú rendelkezések, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdéseket rendezik. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi és technikai pontosítások mellett kiegészítéseket is megfogalmazott.

Az elfogadott összegző módosító javaslatból kiemelném a fegyelmi eljárások során előterjesztésre kerülő elfogultsági kifogásokat. Azért emelem ki, mert az elmúlt időszakban a jogalkalmazói visszajelzések alapján drasztikusan megnőtt a számuk, és ez indokolta a módosítást. A módosítás alapján az elfogultsági kifogás előterjesztésére, elbírálására és a folyamatban lévő fegyelmi eljárásra gyakorolt hatására vonatkozó részletszabályok módosulnak annak érdekében, hogy az alaptalanul előterjesztett elfogultsági kifogások miatti elhúzódást elkerüljék.

Tekintettel arra, hogy az érintett javaslat vezérszónoki felszólalásának keretein belül is a javaslat mellett érvelhettem, az akkor elmondottakat nem ismételve, csupán a javaslat kidolgozottságában előrelépve bátorítom önöket a javaslat támogatására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Répássy Róbert államtitkár úr jelzi, hogy kíván élni a lehetőséggel. Megadom a szót. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a képviselőknek, hogy érdemi módon vettek részt a törvényjavaslat vitájában. A vita során mindig hangzik el észrevétel, kritika a törvényjavaslattal kapcsolatosan, így azokra szeretnék válaszolni a következőkben.

Sebián-Petrovszki László képviselő úr a javaslat általános vitája során a versenytörvény módosítása kapcsán kifogásolta az összefonódás-ellenőrzési küszöbszám emelését, és a módosítás mögött hátsó szándékot sejtett, erről azonban nincs szó. A Gazdasági Versenyhivatal véges humán erőforrásokkal rendelkezik, ugyanakkor az összefonódások vizsgálata mellett egyéb kiemelt vizsgálatokat is folytat, például versenykorlátozó megállapodásokkal és az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatban. A rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb kiaknázása érdekében minden uniós versenyhatóságnak, így a GVH-nak is lehetősége van prioritásokat meghatározni, ami által a rendelkezésre álló erőforrásait a leghatékonyabb módon tudja allokálni. Ez a módosítás jogpolitikai aspektusa.

Pragmatikus oldalról látni kell, hogy az összefonódási küszöbszámok részben 2005-ben, részben pedig 2017-ben kerültek megállapításra, és bár laikus szemmel mind a jelenlegi, mind az emelt küszöb magasnak tűnhet, azonban a piaci versenyre országos szinten érdemi hatást gyakorló összefonódások jellemzően ezen küszöb fölé esnek.

Szabó Sándor képviselő úr kifogásolta a szellemitulajdon-jogi szabályok módosításának gyakoriságát, ugyanakkor azt is, hogy a törvényjavaslat egy 2011-es törvénymódosításhoz kapcsolódóan rendez bizonyos kérdéseket. Jelezhető, hogy a szellemitulajdon-jogi jogszabályok gyakori változásának az oka magából a jogterület természetéből fakad, hiszen a jogosultak kizárólagos jogai és a társadalom hozzáférése közötti egyensúly megteremtése folyamatos munkát igényel; másrészről a jogterület a nemzetközi és uniós jog által erősen meghatározott.

A 2011. évi módosításhoz kötődő jelenlegi módosítási javaslat tekintetében fontos kiemelni, hogy a lajstromozási eljárásokkal kapcsolatos kezdeményezések jellemzően vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, vagy szakmai szervezet részéről érkeznek a tárcánkhoz. A konkrét kérdésben erre 2022 nyarán került sor, így ezt leghamarabb a 2022. őszi, tehát a jelen ülésszakban lehetett az Országgyűlés elé terjeszteni.

A bírósági végrehajtásról szóló törvényt érintően több észrevétel is elhangzott az általános vitában. Sebián-Petrovszki László képviselő úr figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a kormány több olyan rendkívüli intézkedést, köztük pénzügyi és szociális jellegű intézkedéseket is hozott, amelyek együttesen képesek voltak a veszélyhelyzet miatt nehéz helyzetbe jutott állampolgárok és családjaik támogatására. Fontos annak hangsúlyozása is, hogy a kormány az elmúlt két évben szinte folyamatosan a törvényi szabályoktól eltérve, az adósok számára kedvezőbb módon szabályozta a végrehajtási eljárásokat.

Mindezeken túlmenően a törvényjavaslat már a benyújtásakor is tartalmazott számos, az adósok számára kedvező módosítási javaslatot. Ilyen például, hogy a módosítást követően a nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó és ekként nem havi rendszerességgel folyósított kifizetésekből kizárólag a gyermektartásdíj-követelés és csak egyes polgári jogi igények összege vonható le. Ezen túl a törvényjavaslat már a benyújtásakor tartalmazta azt a módosítást, miszerint minden kárpótlási célú életjáradék mentessé válik a letiltás alól. Tekintettel arra, hogy a Vht. által tartalmazott, végrehajtás alól mentes legkisebb összeg nagyon alacsonynak számított, a törvénymódosítás 60 ezer forintban állapítja meg azt az összeget, amely mentes a végrehajtás alól. E módosítást kiegészítve megemelésre kerül az az összeghatár is, amely felett korlátlanul letiltható a jövedelem.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ne a bankok, ne a végrehajtók oldalára álljon a kormány, másrészt javasolta, hogy a meg nem fizetett gyermektartásdíjakat az állam előlegezze meg. Szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a bankok a végrehajtási eljárások kevesebb mint 10 százalékában végrehajtást kérők, vagyis a követelések 90 százaléka egyéb, főként magánjogi jellegű tartozásokból tevődik össze. A jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozatoknak érvényt kell tudni szerezni, amely a jogbiztonság szempontjából kiemelten fontos.

A gyermektartásdíj-követelések behajtása tekintetében kiemelhető, hogy ha a gyermektartásdíj-követelés végrehajtására kerül sor, az a végrehajtás soron kívüli, és minden szempontból elsőbbséget élvez.

(19.20)

2022. január 1-jétől él az a rendelkezés, hogy ha bármilyen összeg befolyik a végrehajtás során, akkor a gyermektartásdíj-követelés kielégítése élvez abszolút elsőbbséget, vagyis a végrehajtás költségei sem előzik azt meg. Továbbá már az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés alapján is kibocsáthat a bíróság letiltó végzést a tartásdíj fizetésére kötelezettel szemben.

Amennyiben a bírósági végrehajtás során a gyermektartásdíj-követelés nem hajtható be, mert például az adós vagyontalan, akkor a gyermektartásdíj jogosultja kérheti a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését. Az állam által megelőlegezett összegeket az állami adó- és vámhatóság hajtja be az adóstól.

A Törvényalkotási Bizottság módosító szándéka tekintetében kiemelhető, hogy annak a végrehajtási törvény módosítását érintő része további, az adósok számára kedvező módosítási javaslatokkal is kiegészítené a törvényjavaslatot. Így a törvényjavaslat olyan szabályokkal egészülne ki, amelyek az önkéntes teljesítés lehetőségét szélesítik, és a részletfizetések szabályainak módosításával ösztönzik az adósokat az önkéntes teljesítésre. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a módosító javaslat tartalmazza azt is, hogy az 500 ezer forintot meg nem haladó tartozások esetén az ingatlan végrehajtási joggal történő megterhelését követően, annak értékesítése iránt a végrehajtó nem intézkedhet. Ily módon elkerülhetővé válik, hogy akár egy számla vagy parkolásipótdíj-tartozás behajtása érdekében ingatlan árverezésére sor kerülhessen.

A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata ezt meghaladóan szövegpontosító és korrekciós javaslatokat tartalmaz.

Összefoglalva az eddig elmondottakat, engedjék meg, hogy kiemeljem a megszavazandó javaslatban található legfontosabb változásokat. A jövőben az adós akkor is kérhetne részletfizetést, ha az összes tartozásának tőkeösszege a 2 millió forintot nem haladja meg a jelenleg hatályos 500 ezer forinttal szemben, vagy ha zálogjog is terheli a lakóingatlanát, akkor is kérheti a részletfizetést, ha a 3 millió forintot nem haladja meg a tartozása a hatályos 1 millió forinttal szemben. A részletfizetést pedig a hatályos hat hónappal szemben a természetes személyek legfeljebb egy évre is kérhetnék.

Remélem, hogy ezen módosítások irányvonalával pártállástól függetlenül, valamennyien egyet tudnak érteni, ezért kérem, hogy a javaslat zárószavazása során a támogatásukról biztosítsák azt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Államtitkár urat tájékoztatom, hogy egy esetleges zárszó elmondására hét perc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. (Senki sem jelentkezik.)

Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, a vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. (Dr. Répássy Róbert: Nem, köszönöm.) Mivel nincs mire, ezért értelemszerűen jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1609. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak. Parancsoljon!

Felszólalások:   246-251   252-256   256-260      Ülésnap adatai