Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma délután 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/5881. és T/5887. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a törvényjavaslatok előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány következetesen törekszik a gazdaság fehérítésére, elkötelezett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés mellett. Az ezek érdekében korábban meghozott intézkedésekhez illeszkedik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

A javaslat célja, hogy koncepcionális változások nélkül, de a felügyeleti szervek és a piaci szereplők jogalkalmazási tapasztalatait figyelembe véve pontosabbá és ügyfélbarátabbá tegye a szabályozást. A tervezet egyes elemei a pénzmosás elleni nemzeti kockázatkezelési akcióterv végrehajtását is szolgálják azzal a céllal, hogy az érintett szereplők hatékonyabban tudjanak fellépni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának fenyegetéseivel szemben.

Tisztelt Ház! A T/5881. számú törvényjavaslat központi eleme a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény rendelkezéseinek módosítása.

A szabályozás piac- és ügyfélbarát átalakítása érdekében a tervezet könnyített ügyfél-azonosítási rendelkezéseket fogalmaz meg az alacsony pénzmosási kockázatú önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a kockázati életbiztosítási tevékenység és az utalványkibocsátók esetében.

Szintén az egyszerűbb ügyintézést szolgálja, hogy természetes személy ügyfelek ilyen tartalmú kérése esetén kötelező legyen biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét, az ügyfél-átvilágítás online felületen keresztül történő elvégzését. A felügyeleti tapasztalatok alapján, valamint a nemzetközi előírások teljesítése érdekében a tervezet egyes ágazatok esetében a jelenleginél szigorúbb szabályokat állapít meg. A székhelyszolgáltatási tevékenység, valamint a virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások magasabb pénzmosási kockázata miatt szigorodnak e szolgáltatók nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó szabályok.

A szolgáltatók belső pénzmosás elleni rendszerének megerősítése érdekében a tervezet új funkciókat vezet be és rögzíti a hozzájuk tartozó fő feladatköröket. Összhangban a nemzetközi elvárásokkal, a tervezet előírja, hogy vállalatcsoportok esetében a pénzmosás elleni csoportszintű politikákat és eljárásokat az anyavállalat határozza meg a csoport minden tagja számára. E csoportszintű politikáknak ki kell terjedniük a pénzmosás elleni tevékenységben közreműködő személyek szakmai és személyes alkalmasságának biztosítására is. A tervezet megadja a lehetőségét, hogy a szolgáltató indokolt esetben, a további bűncselekményekben való közreműködés kizárása érdekében, azonnali hatállyal megszüntesse az üzleti kapcsolatot, például felmondja a bankszámlaszerződést.

A fentieken túl a tervezet megteremti a Pmt., valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló, egyébként új, 2021. évi XLI. törvény és a kapcsolódó európai uniós szabályozás közötti összhangot is.

Tisztelt Ház! A T/5881. számú törvényjavaslat második pillére a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény, az úgynevezett Afad-törvény egyes rendelkezéseit módosítja a gyakorlati tapasztalatok, valamint a megváltozott nemzetközi előírások alapján.

Az Európai Bíróság által meghozott ítéletnek megfelelően a visszaélések elkerülése érdekében harmadik személyek csak jogos érdekük igazolását követően ismerhetik meg a gazdasági társaságok és más szervezetek tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatait. A jogos érdeket fennállónak kell tekinteni, ha az adatigénylő és valamely tényleges tulajdonos szoros üzleti vagy hozzátartozói kapcsolatban van vagy vagyonjogi perben áll.

Az Európai Bíróság állásfoglalása szerint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az azok elleni küzdelemmel kapcsolatban álló szervezeteknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy hozzáférjenek a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz.

A tervezet pontosítja azon adatok körét, amelyeket a központi bankszámla- és széfszolgáltatási nyilvántartásoknak tartalmaznia kell az érintettek egyértelmű beazonosíthatósága érdekében.

(15.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés szerinti törvénymódosításokkal Magyarország javítja a hazai pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer hatékonyságát, áttekinthetőségét és működőképességét.

A törvénymódosításokkal biztosítható továbbá egyes kiemelt kérdésekben a nemzetközi sztenderdeknek történő teljes körű megfelelés, alátámasztva ezzel Magyarország elkötelezettségét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni harc mellett, szűkítve a hazai pénzmosás elleni rendszer támadhatóságát a nemzetközi fórumokon.

A korszerű pénzmosás elleni szabályozás és annak hatékony végrehajtása továbbra is azt a célt szolgálja, hogy megnehezítse, és ha lehet, meggátolja a gazdasági bűncselekmények hozamának tisztára mosását a bűnözők számára, és így az eddigieknél is erősebben védje pénzügyi rendszerünket és a társadalom egészét.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/5887. számú törvényjavaslat részét képező, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az e törvényekkel összefüggő veszélyhelyzeti szabályozás módosítását elsődlegesen a felszámolási eljárásokban felmerült gyakorlati tapasztalatok indokolják.

A törvényjavaslatban szereplő változtatások a felszámolási zárómérleg elkészítésére és a reorganizációs kérelmek benyújtására megállapított határidőre, valamint a reorganizációs és felszámolási eljárásban a leválasztás határidejére vonatkozó rendelkezéseket érintik, továbbá jogtechnikai jellegű pontosításokat is tartalmaznak.

A postai szolgáltatásokról szóló törvényt módosító rendelkezések egyes postatechnológiai változások átvezetéséhez, a megváltozott lakossági igényekhez való alkalmazkodás elősegítéséhez kapcsolódnak, technikai pontosításokat tartalmaznak a jogszabályok közötti koherencia biztosítása érdekében.

A javaslat pontosítja az Európai Unió tagállamai közötti átfutási idő megállapítására vonatkozó rendelkezést a magyarországi szakasz kezdőnapjának számítására vonatkozóan. Továbbá, mivel az illetékbélyeggel való illetéklerovás 2024. január l-jétől megszűnik, törli a postapartneri együttműködés keretében a pénzügyi intézmények által nyújtható szolgáltatások köréből az illetékbélyeg továbbértékesítését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A javaslat vagyongazdálkodást érintő rendelkezései a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel egészítik ki és pontosítják az elmúlt években bevezetett jogintézményekre, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra, illetve az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra vonatkozó szabályokat. Az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében megújulnak, pontosításra kerülnek a vagyonjogi szabályokban használt fogalmak.

Az ingyenesen átadott nemzeti vagyon tekintetében a vagyont átadó szervezet hozzájárulásával az átadott vagyon fejlesztését szolgáló esetekben a nemzeti vagyonról szóló törvény megengedi az egyébként elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan biztosítékul adását. A javaslat a hozzájárulás kiadásával, valamint a teher ingatlan-nyilvántartásban történő rögzítésével kapcsolatos részletszabályokat határoz meg.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása számos ponton kapcsolódik a víziközmű-ágazat átalakításához. Új vagyonkezelő kategória jelenik meg kizárólag a víziközművagyon tekintetében. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó, állami tulajdonban álló társasági részesedések között szereplő regionális víziközmű-társaságok a holdingtársaságként működő Nemzeti Vízművek Zrt.-be történő apportálására tekintettel törlésre kerülnek a mellékletből. Ezzel egyidejűleg a Nemzeti Vízművek Zrt. százszázalékos részesedése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként felvételre kerül a törvény mellékletébe.

A javaslat több jogszabály vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó rendelkezését is pontosítja, kiegészíti. A koronavírus-fertőzésre tekintettel bevezetett veszélyhelyzet megszűnését követően a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő bérlők tekintetében alkalmazandó szabályokat kiegészítő javaslat szerint a bérlők lehetőséget kapnak arra, hogyha igényt tartanak rá, a moratórium ideje alatt keletkezett bérletidíj-tartozásukat a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítsék.

A kulturális örökség védelméről szóló törvényt módosító javaslat adminisztratív könnyítést vezet be arra az esetre, ha a kulturális örökség részét képező állami vagyon vagyonkezelőjét jogszabály határozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény módosításának célja a makói kézilabda-munkacsarnok Magyarországi Református Egyház részére történő ingyenes tulajdonba adása. A tulajdonba adással biztosítható a kézilabdamunkacsarnok-fejlesztési program keretében megvalósult makói kézilabda-munkacsarnok hosszú távú gazdaságos működtetésének biztosítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat Budapest-törvény-módosításának elsődleges célja, hogy a Budai Palotanegyed és a Budai Várnegyed, valamint a Citadella-erőd rekonstrukciós célú állami beruházásai során a beruházás műszaki nyomon követhetőségének érdekében az építtető kötelezően használja az építményinformációs modellt, az úgynevezett BIM-alapú rendszert.

A javaslat előírja, hogy a beruházó a kivitelezési árak ellenőrzéséhez költségszakértőt vegyen igénybe. Az építményinformációs módszer bevezetésével gyorsabb, naprakész, jól dokumentált, és 3D formában is vizualizált információk állnak majd rendelkezésére a Budavári Palotanegyed és a Citadella fejlesztési projektjei aktuális állásával kapcsolatban.

Ez a technológia továbbá lehetővé teszi azt is a tervező és a kivitelező szakemberek számára, hogy valós időben ugyanazon központi platformon dolgozzanak együtt, továbbá az épületüzemeltetés során költségcsökkentő hatást is eredményez. Ennek az építményinformációs modellnek az előnyei már a tervezés-kivitelezés folyamatában is jelentkeznek, de a rendszer előnye leginkább az üzemeltetés-fenntartás időszaka során jelentkezik. A létrehozott digitális modell keretében a karbantartási, felújítási munkák sokkal jobban tervezhetők, hiszen minden releváns információ egy adatbázisban van.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat másik módosításának, a költségszakértő általános, kötelező bevezetésének célja a Budavári Palotanegyed és a Citadella rekonstrukciós beruházásainál a költségmegtakarítás. Mivel a beruházások esetében jelenleg is az ÉMI Nonprofit Krt. látja el az általános műszaki ellenőri, lebonyolítói feladatokat, ezért a beruházói érdek azt kívánja meg, hogy a projekt részleteivel, előrehaladásával már egyébként is tisztában lévő műszaki ellenőr a releváns információk birtokában lássa el a költségszakértő feladatait is, amely így további költségmegtakarítást jelent a beruházások esetében.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti Hauszmann-program keretében a Várkapitányság a Budavári Palotanegyed századfordulós állapotát állítja helyre. A második világháború pusztítása és a kommunizmus tudatos rombolása után a városrész most az újjászületés korszakát éli. A fejlesztések az előre lefektetett ütemezésnek megfelelően haladnak, tovább épül és szépül Budapest és az ország egyik ékköve.

(15.10)

A cél tehát ennek az információs rendszernek és a költségszakértő általános, kötelező bevezetésével a Budai Palotanegyed és a Budai Várnegyed, valamint a Citadella-erőd rekonstrukciós célú állami beruházásai során további költségcsökkentés elérése.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem, hogy a T/5581. és T/5887. számú törvényjavaslatokat megvitatni, a törvényjavaslatokban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket megköszönöm, elnök asszony türelmét is megköszönöm. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula Tamásnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, a T/5881. számú, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény vonatkozásában tartalmaz módosításokat.

A módosítások célja a felügyeletet ellátó szervek és a piaci szereplők gyakorlati tapasztalatai alapján a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében, valamint a nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképpen megfogalmazott intézkedésekről szóló akcióterv alapján szükségessé vált módosítások végrehajtása a törvények koncepcionális átalakítása nélkül. A javaslattal Magyarország javítja a hazai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonyságát, áttekinthetőségét és működőképességét. A törvényi módosításokkal biztosítható továbbá egyes kiemelt kérdésekben a nemzetközi sztenderdeknek történő teljes körű megfelelés, alátámasztva ezzel Magyarország elkötelezettségét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc mellett és szűkítve a hazai pénzmosás elleni rendszer támadhatóságát a nemzetközi fórumokon.

A korszerű szabályozás és annak hatékony végrehajtása továbbra is azt a célt szolgálja, hogy megnehezítse és ha lehet, meggátolja a gazdasági bűncselekmények hozamának tisztára mosását a bűnözők számára, így az eddiginél is erősebben védje a pénzügyi rendszerünket és a társadalom egészét. Egyes módosítások ugyan adminisztratív többletfeladatokat generálhatnak a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók számára, ezek azonban arányosak és mindenképpen szükségesek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonyságának megerősítése érdekében.

A törvénytervezet javasolt módosítása korlátozza a tényleges tulajdonosi adatok hozzáférhetőségét. Ezzel a változással ugyanakkor az Európai Bíróság személyes adatok védelmét figyelembe vevő ítéletét követi. A javaslat biztosítja a törvény ügyfél-átvilágításra vonatkozó egyes rendelkezéseinek kiigazítását azok szolgáltató és ügyfélbaráttá tétele érdekében, valamint a felügyeleti tevékenységre, eljárásrendre és intézkedésekre vonatkozó egyes részletszabályok módosítását, amelynek eredményeképpen a jelenleginél is hatékonyabb végrehajtás valósulhat meg. Rendelkezik a szolgáltatók belső compliance-rendszerének átalakításáról, ennek megfelelően a kijelölt felelős vezető és megfelelési vezető pozíciók bevezetéséről a hatékonyság növelése és a nemzetközi követelményeknek való megfelelés miatt a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében, 2024. július 1-jei hatálybalépéssel.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a kockázati életbiztosítást nyújtó szolgáltatók, valamint az utalványkibocsátók vonatkozásában könnyített ügyfél-átvilágítási rendelkezéseket vezet be az alacsony kockázatra tekintettel. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében kimondja, hogy egyes pénzügyi szolgáltatók kötelesek lehetővé tenni a természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén az ügyfél-átvilágítás elektronikus formában történő teljesítését a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében, szintén 2024. július 1-jei hatálybalépéssel.

A törvényjavaslat új rendelkezéseket vezet be a virtuáliseszköz-szolgáltatók nyilvántartásba vételi eljárásának szabályozására és pénzmosás elleni felügyeletének megerősítésére, a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2024. április 1-jei hatálybalépéssel, valamint módosítja a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. A szektor jogszabályoknak megfelelő működése érdekében a tevékenység végzése a bejelentés időpontja helyett csak a nyilvántartásba vételt követően lehetséges.

A javaslat módosítja az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló jogszabályokat. Megteremti az összhangot egyfelől a pénzmosás és terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, másfelől a készpénzellenőrzésről szóló 2021. évi XLI. törvény és a kapcsolódó EU-s szabályozás között.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényt, és a hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján kiigazítja a központi nyilvántartásokba átadott és ott tárolt adatkörre, eltérésjelzési rendszerre és a felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túlmenően módosítja a tényleges tulajdonosi adatok hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi követelményeknek megfelelően. A törvénytervezet alapján harmadik személy kizárólag abban az esetben igényelhet adatot, ha az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja.

Tisztelt Ház! A pénzmosás olyan bűncselekmény, amely arra alkalmas, hogy más bűncselekmények útján szerzett vagyoni előnyt legálisnak tüntesse fel, ilyenformán az orgazdajellegű bűncselekményekhez hasonlít. Az ellenük való küzdelem az egyik leghatékonyabb eszköz az olyan jellegű bűncselekmények ellen, melynek sértettje nem kívánja a bűnös megbüntetését, viszont jelentős vagyoni nyeresége van az elkövetőnek. Tipikusan ilyenek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. A kormány az Unió és más nemzetközi szervezetek törekvéseivel összhangban a lehető leghatékonyabban kíván fellépni ezen bűncselekményekkel szemben, és a jelen jogszabálytervezet is ezt a célt szolgálja, ezért a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot, és kérem képviselőtársaimat, hogy szintén támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Most Arató Gergely képviselő úr következik, a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, aki felszólalását a pulpitusról mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat egy szuper törvényjavaslat, mert egy vagyongazdálkodással kapcsolatos, több törvényt érintő javaslatot most együtt tárgyalunk a parlamentben egy pénzmosási tárgyú törvényjavaslattal. A kettőben van hasonlóság és van összefüggés, én a kormány önkritikája részének tartom azt, hogy a pénzmosási és a vagyongazdálkodási témakört egy vitában tárgyaljuk itt a parlamentben. Valóban sok összefüggés van, majd rá fogok világítani a vitában.

A pénzmosás megakadályozásáról szóló törvényjavaslatról azt tudom önöknek elmondani, hogy ebben a formában ez egy vicc, ez egy pótcselekvés. Ugyanis, ha önök valóban fel akarnának lépni a pénzmosással szemben, akkor már meg kellett volna nevezni jó pár kastély, helikopter és jacht valódi tulajdonosát, sőt ezek közül valószínűleg jó párat már bűnügyi zár alá is kellett volna helyezni. Ehhez persze kellene független igazságszolgáltatás, nem véletlen, hogy önök úgy ódzkodnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól, mint ördög a tömjénfüsttől.

De hogy mondjak egy másik példát: a Fidesz-közeli oligarchák az önök, a kormány és a fideszes többség támogatásával sok-sok milliárd forintot bújtatnak, rejtenek el úgynevezett magántőkealapokban. Arra emlékeztetnék, hogy például ilyen magántőkealap kapta meg önöktől az autópálya-koncessziót, minden valószínűség szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségében. Ez az önökhöz közel álló fideszes milliárdosok pénzmosásának igazi terepe, a számuk 119-ről 182-re növekedett ebben az évben. Ugyanakkor önök elintézték, hogy a valódi tulajdonosok személyét töröljék az adatbázisokból. Korábban még lehetett azonosítani ezeket a tulajdonosokat, az akkori 26 ilyen azonosított tulajdonosi körből 17 egyértelműen a kormánytöbbséghez tartozott.

(15.20)

Sokkal izgalmasabb a másik előttünk fekvő törvényjavaslat. Ennek a törvényjavaslatnak talán a legfontosabb és legizgalmasabb intézkedése a reptér államosításával kapcsolatos intézkedés. A reptér megvásárlása kétségkívül az évszázad üzlete  csak az a kérdés, hogy kinek, hogy ki fog nyerészkedni ezen az üzleten. Legyen világos! Önmagában az nincs ellenünkre, hogy a fontos állami közszolgáltatásokat, fontos állami feladatokat állami cégek lássák el. De ez akkor indokolt, ha a tevékenység nem végezhető gazdaságosan, illetve ha a közcél ellátása, a fejlesztés megköveteli az állami tulajdont. A reptér esetében azonban nem tudunk ilyenről; a repülőtér az elmúlt évtizedben gazdasági értelemben eredményesen, feladatellátás szempontjából pedig sikeresen működött. Ráadásul a 2005-ös szerződés alapján van egy költségplafon is, ami megakadályozza azt, hogy egyébként az utazókra hárítsák át ezeket a költségeket.

Tegyük azt is hozzá, nemcsak arról van szó, hogy a reptér esetében nehéz megérteni, hogy mi az oka az állami megvásárlásnak, azért önök arra is számos bizonyítékot szolgáltatnak, hogy képesek egy állami vállalatot is rendkívül rosszul üzemeltetni. Jó példa erre a MÁV mélyrepülése, majd most már gyakorlatilag földbe állása; az a helyzet, amikor már a legfontosabb vasúti fővonalunkon sem tudják biztosítani a folyamatos közlekedést, és amikor szinte naponta kapunk híreket leállásokról, rossz működésről. Aggasztó, hogy az állami menedzsment az önök kezében a repülőtér esetében is hasonló eredményekkel jár majd.

De ha nincs gazdasági indok, nincs közcél a repülőtér visszavásárlása mögött, akkor miért kerül erre sor? Na, erre pont ez a törvényjavaslat ad világos magyarázatot. Ebben a törvényjavaslatban ugyanis önök lényegében azt mondják ki, hogy az állami többségi tulajdonnal működő reptérnek még azokat a minimális nyilvánossági feltételeket sem kell teljesítenie, amelyek a többi állami cégre vonatkoznak. Magyarán szólva: ebből a reptérből, ebből a vállalatból innen kezdve úgy adhatnak átláthatatlan módon megbízásokat, akár az üzemeltetésben, akár pedig utána a beruházásokban, ahogy ezt akarják. Látjuk ennek a példáját: ez az autópálya-koncesszió; már említettem. Ugyanez a cél: az állami tulajdonon keresztül valamilyen baráti magáncéget akarnak verseny és átláthatóság és ellenőrzés nélkül jól fizető, sok-sok milliárdos üzlethez juttatni. Hát, ha van pénzmosás, akkor ez igazán pénzmosás! Ez a gyakorlat célja: közpénzt és a reptérből származó profitot átjátszani a saját haverjaiknak.

És azért van még egy apróság, amelyet érdemes megemlíteni: a reptér nem ingyen kerül a magyar állam többségi tulajdonába. Gondosan titkolják azt, hogy pontosan milyen konstrukcióban és milyen összegért szerzik meg a reptér többségi tulajdonát, de az ismert becslések alapján legalább 600 milliárd forintnyi közpénzt fognak elkölteni erre a célra.

Szeretnék mondani egy összehasonlítást. Közben az állam Iványi Gábor egyházának és az Oltalom Karitatív Egyesületnek nagyjából 12 milliárd forinttal tartozik. 20 ezer ember, szegény sorsú gyerek és felnőtt meg a családjuk életét, ezer alkalmazott munkahelyét ebből az összegből, amit önök a reptér megvásárlására költenek azért, hogy néhány fideszes gazdagodjon, ebből az összegből ötvenszer  ötvenszer!  lehetne megmenteni ezt a fontos szociális tevékenységet végző egyesületet és egyházat. Ez az önök fontossági sorrendje, ennyire nem érdeklik önöket a szegények, ennyire nem érdeklik önöket a nehéz sorban élő emberek. Csak az számít, hogy hogyan lehet újabb kifizetőhelyet létrehozni a fideszes milliárdosoknak.

Kőbánya és Kispest képviselőjeként még egy kérdésről kell szólnom, amely érinti Kőbányát, Kispestet és még jobban érinti a XVII. kerületet, amelynek azonban sajnos a képviselője ma nincs itt körünkben. Ez pedig az, hogy fenntarthatatlan állapotok vannak a reptér környékén zajterhelés és egyéb veszélyek szempontjából. Ezen az őszön a civil szervezetek szívós munkájának eredményeképpen két bírósági ítélet is született, amely kimondta, hogy egyrészt a zajvédelmi védőövezet kijelölése nem szabályos, másrészt a repülőtér környezetvédelmi engedélye nem szabályos. A lakók, a civilek azóta sem kapnak tájékoztatást arról, hogy mi fog most történni, milyen módon lép föl az állam. Legyen világos! A repülőtér közvetlen környékén nem általában van valamilyen zajkárosodás, hanem közvetlen életveszélyben vannak a lakók. De tágabb körben is az a helyzet, hogy az elfogadott és alkalmazott zajvédelmi határok például a WHO ajánlásának a százszorosai; tehát százszor akkora zajt engednek meg, mint amekkora a WHO ajánlása a nappali, illetve az éjszakai zajterhelésre.

Joggal kérdezik a lakók, joggal kérdezik a környéken élők és tágabb értelemben a Budapest egész keleti és északi részén élők, köztük a kőbányaiak és a kispestiek is, hogy mikor fog végre valami történni. Van egy félelmük, és ez egy jogos félelem, hogy ha az állam eddig sem volt képes arra, hogy érdemben fellépjen az érdekükben, hogy megvédje őket a repülőtér zajszennyezésétől, erre még kevésbé fog sor kerülni akkor, ha az állam maga válik tulajdonossá, és egyébként érdekelt lesz abban, hogy a repteret ne korlátozzák.

Néhány szót szeretnék még szólni az ingyenes vagyonjuttatások kérdéséről és a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseiről. Azért az mégiscsak egy nagy találmány, hogy sikerült feltalálniuk a református kézilabdát! Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy miben fog különbözni ez a hagyományos, ideológiailag el nem kötelezett kézilabdától, és milyen értelemben van szükség egyházi feladataihoz a református egyháznak egy számára ingyen juttatott kézilabdacsarnokra. Persze nemcsak a református egyház kap ebben a törvényjavaslatban tulajdonokat, más egyházak is. Továbbra is az a véleményünk, hogy az egyházaknak juttatott, egyébként most már adómentes és minden más kötelezettségtől, nemzetivagyonadó-kötelezettségtől megszabadított ingatlanok, hitéleti célokra juttatott különböző lehetőségek ellentmondanak az egyház és állam szétválasztása elvének. Nem az állam dolga az, hogy ingatlanokat adjon az egyházaknak, nem az állam feladata a hitéleti tevékenységnek az ilyenfajta támogatása, ami persze egy többlettámogatás, azon a rendkívül magas összegen kívül, amelyet az egyházak kapnak, és azon a rendkívül nagy vagyonon kívül, amelyet egyházi kárpótlás címén kaptak a rendszerváltás után.

De azért természetesen nem marad ki Lázár János kedvenc alapítványa, a nemzedékek földje alapítvány sem a vagyonjuttatásból, és még folytathatnám tovább. Tovább folytatódik a nemzeti vagyon szétosztogatása, tovább folytatódik az ilyen-olyan szempontból kedvezményezett vagy rokonszenves szervezeteknek és személyeknek juttatott ingyenes vagyonátadások hosszú sora, ha tetszik, a nemzeti vagyon elherdálása, kevésbé udvariasan: ellopása.

A Hauszmann-program kapcsán érdemes lenne külön vitatkoznunk, ez most nem idetartozik. Muszáj vagyok azonban jelezni, hogy a Várban nem a múlt századi állapot helyreállítása zajlik, hanem hatalmas betonépületeket húznak föl, amelyeket jól-rosszul eltakarnak historizáló homlokzatokkal. Rengeteg probléma van azzal a programmal. Nem ennek a törvénynek a tárgya, csak mert államtitkár úr említette, ezért tartom én is fontosnak megemlíteni, hogy ennek a megítélésében is eltér a véleményünk. Nem a Vár rendbe hozatalában  a Vár rendbe hozatalára szükség van, az helyénvaló dolog , hanem abban, hogy ez milyen módon, milyen költségen és milyen funkciókkal történik meg. Hasonló a helyzet a Citadella-beruházással is, ahol a költségek csúsznak, nem tudjuk, mi történik, átláthatatlan az egész projekt. Azt látjuk, hogy tovább ömlik a közpénz és tovább lazítanak a szabályokon ezeknél a beruházásoknál.

Végül szeretném megemlíteni azt, hogy létrejön egy speciális megoldás, amely egyes felszámolási eljárásokban lehetővé teszi a kimazsolázást, azt, hogy bizonyos egységek tovább működjenek, mindezt egy határidővel, 2024. december 31-éig. Támad az emberben egy olyan gyanú, hogy ismét valamifajta személyre szabott jogalkotásról van szó, valamilyen speciális helyzetet akar kezelni a kormány. Még azt sem tudom mondani, hogy erre nem lehet szükség adott esetben, de akkor ennek az a tisztességes módja, hogy mondják meg, mire, milyen célokra, milyen szervezet érdekében kérik ezt a megoldást. Mondok egy példát, de ez nem itt tart most talán, de lehet ilyen állapotban is, ha mondjuk, a Dunaújváros megmentéséhez lenne szükség egy speciális jogi megoldásra, akkor ezt biztosan tudnánk támogatni. De egy olyan szabályt, amiről nem tudjuk, kinek, nem tudom, hol, nem tudom, milyen esetekben biztosítja ezt a lehetőséget, ezt nem tudjuk támogatni.

Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy a pénzmosásról szóló szabályozást értelmetlen pótcselekvésnek tartjuk a jelenlegi helyzetben.

(15.30)

Amíg nem állítják helyre a jogállamot, és nem csapnak le a valóban nagy milliárdosbűnözőkre, az ingyenes vagyonjuttatást és egyáltalán a vagyontörvény és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos törvények módosítását viszont határozottan károsnak tartjuk, és elutasítjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Most Hollik István képviselő úr következik, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Azért az igencsak nagy bravúr, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek a módosítását, ami egyébként egy nemzetközi irányelv hazai jogszabályba való átültetését jelenti, illetve ennek a továbbfejlesztését, képes egyébként a DK nem megszavazni, még erre az ügyre is képesek pártszemüvegen keresztül tekinteni. Intellektuálisan nagy teljesítmény, de azt gondolom, hogy a nemzet szempontjából szégyenteljes.

Ha már itt Arató képviselő úrnál, illetve a pártjánál tartunk, ugye, említette itt a repteret, elég sokat beszélt róla, én értem, hogy önöknek bajuk van azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy legyen újra nemzeti kézben a reptér. Hát persze, azért van ezzel bajuk, mert önök adták el, és ha jól értem, ön is azt mondja, hogy ha megnézzük az elmúlt évek időszakát, akkor azt láthatjuk, hogy a külföldi tulajdonos nyereségesen üzemeltette ezt a repteret. Azaz mi történt? Önök eladtak egy nyereségesen működő állami vállalatot külföldieknek, azok a külföldiek pedig továbbra is nyereségesen működtetik, és kivitték a hasznot. Nekünk a bajunk az, és azt gondolom, hogy a nemzetitulajdon-szerzésnek pontosan az a lényege, hogy a nyereséget ne kivigyék, hanem visszaforgassák a reptér fejlesztésébe, mert egyébként ha megnézzük, hogy mi történt, vagy összehasonlítjuk a budapesti repteret, mondjuk, a bécsivel, és megnézzük azt az időszakot, ami után önök eladták a repteret, akkor azt láthatjuk, hogy a régiós versenytársak  merthogy ebben a tekintetben is van egy erős verseny , a többi közép-európai reptér bizony fejlődött, növekedett folyamatosan, a járatok száma és az utasszám is, és ez Budapest esetében nem volt ilyen dinamikus. Tehát azt gondoljuk, hogy önök voltak azok, akik a stratégiai ágazatokat  reptérről legyen szó, MOL-ról legyen szó, közművállalatokról legyen szó, önök voltak, akik ezeket  eladták, és a Fidesz-KDNP pedig az, aki ezeket visszaszerzi, mert azt gondoljuk, hogy stratégiai ágazatokban a magyar tulajdonnak többségben kell lennie.

Ami a Hauszmann-programot érinti, abban elmondta, hogy a Vár megújítását önök is támogatni tudják, ez szép dolog, kár, hogy nem tettek érte semmit, amikor kormányoztak. Egyébként ezt mi is támogatjuk, és azt gondolom, rátérve már konkrétan a törvényjavaslatokra, hogy ezek a változtatások, amik az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban vannak, ezek pont azt a célt szolgálják, hogy ezeket a fejlesztéseket, amelyek teljesen egyértelmű, hogy a budapesti turizmus további fejlődéséhez fognak hozzájárulni, ezeket a fejlesztéseket költséghatékonyabbá és gyorsabbá tudják tenni.

Mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt fideszes képviselőtársam, illetve államtitkár úr is ismertette, és azért döntő többségében ez technikai és egyébként ügyfélbarát intézkedéseket tartalmaz, ezért a részleteit megismételni nem akarom. Egy dolgot emelnék ki belőle, amit fontosnak tartok, hiszen ezzel egyébként a banki ügyfelek nagyon gyakran találkoztak, legalább évente egyszer, hogy a pénzügyi szolgáltatók a jelen törvény alapján kötelesek ezentúl majd lehetővé tenni minden magyar állampolgár természetes személy ügyfél részére, hogy az ügyfél-átvilágítás ezentúl ne csak személyesen történhessen meg, hanem elektronikus formában. Ezzel legalább annyit segítünk a magyar embereknek, hogy nem kell évente egyszer bemenniük a bankfiókjukba, hanem ezentúl ezt a kötelező ügyfél-átvilágítást elektronikus formában is el tudják végezni.

De a törvény többi része, azt gondolom, hogy a törvény eredeti szándékát, koncepcióját nem változtatja meg, inkább csak technikainak tekinthető, ezért ezt támogatjuk, ahogy egyébként a másik törvényjavaslatot szintén. Köszönöm szépen, elnök asszony.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Mivel jelentkezőt nem látok, az együttes általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy válaszol-e. (Jelzésre:) Jelzi, hogy válaszolni kíván. Fónagy János államtitkár úré a szó 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A két javaslatot ismertető összevont expozéban előterjesztőként igyekeztem minden olyan kérdésre kitérni legjobb igyekezetem szerint, amely megvilágosítja képviselőtársaim előtt a jogalkotói szándékot, és az adott normákban, normaszövegekben, normarendelkezésekben végrehajtandó változások okait, amelyeknek egy jelentős része az Európai Unió szabályainak való megfelelés, az uniós bíróság ítéletének megfelelő változások végrehajtása, illetve több esetben a szakmai gyakorlat által indokolt és általuk felhozott és ide előterjesztett javaslatok. A támogató hozzászólásokat és véleményeket köszönöm.

Arató képviselő úr hozzászólására: nyilvánvaló, hogy a magyar Országgyűlés egy politikai fórum, és mindenki politikai ülésrendjének megfelelően nyilatkozik. Azt az álláspontot azonban legjobb meggyőződésem szerint minden esetben…  hogy mondjam, szakmai jellegű előterjesztésnél azonban nem tartom irányadónak vagy követendőnek, hogy alapvetően csak azért, mert egy kormány terjeszti elő, egy másik politikai platformon álló kormányzat terjeszti elő, eredendően mindent az ördögtől valónak tartanak. Nem az, különösképpen nem az, ha valaki ismeri a magyar történelmet vagy annak csak akár az elmúlt évtizedeit. Akkor ez a nagyon merev, fekete-fehér álláspont, bevallom, előttem érthetetlen.

Nem átvéve ennek az álláspontnak a pandanját, azt azonban képviselőtársam engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy hozzászólásában, egyébként sajnos igazodva az önök által is tüzelt, esetenként európai véleményekhez, melyek szerint Magyarország nem jogállam, és minden, amit az elmúlt 12 évben tett, az jogellenes, normasértő, sérti a társadalom, Európa és egyáltalában az egyetemes kultúra szabályait, azt engedje meg, hogy vitassam. És azt is engedje meg, hogy megjegyezzem a jegyzőkönyv számára is, hogy az ilyen képviselői megnyilatkozásokat Magyarország számára károsnak tartom, mert egyszerűen azokat az álláspontokat erősíti, amelyek ártanak, szándékosan ártanak a magyar társadalomnak.

Már az előbb elmondott mondatoknak is megfelelően nem kívánok belemenni abba, hogy ki mikor és hogyan herdálta el az állami vagyont, erre, gondolom, a magyar közvéleménynek nincs szüksége, akik itt az elmúlt évtizedekben éltek. Bevallom, én magam sem vagyok arra kellően felkészülve, hogy ízlésbeli vitákat folytassak.

Azt azonban két, ön által is kiemelt témában hadd jegyezzem meg, hogy a ferihegyi repülőtér jelenleg nem állami tulajdonban van, hanem magántulajdonban.

(15.40)

Azoknak a tulajdonában van, vagy azok jogutódjainak a tulajdonában van, akiknek önök eladták. Tehát ha az ön által képviselt kerület lakóinak most valaki zajártalmakat okoz, akkor az nem a magyar állam, hanem az önök gazdasági partnere. De nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy az én mondataim is igaztalanok, mert Európában nincs olyan repülőtér, amelynek zajártalmát a körülötte lakók ne kifogásolnák, és nincs olyan légi közlekedés, ahol a légi közlekedés lebonyolítói és a környező lakosság között Európa nagyvárosaiban ne lenne konfliktus.

Nem a jelenlegi üzemeltetők védelmére mondom, nincsenek az én oltalmamra rászorulva, de hadd jegyezzem meg, hogy az elmúlt évtizedben is  de egyébként korábban is  a ferihegyi repülőtér zajvédő falakat emeltetett, számos családi házban olyan ablakokat cseréltetett ki, jelentős anyagi áldozatokat vállalva, amivel, elismerem, nem megszüntetve, de mindenképpen mérsékelte ezeket az egyébként, ismétlem, minden repülőtérrel rendelkező európai nagyvárosban fennálló sérelmeket.

A másikat csak tekintsék képviselőtársaim  hogy mondjam?  érzelmi megnyilatkozásnak. Kérem képviselőtársamat, hogy ne csatlakozzon azokhoz, akik a másfél évszázados Magyar Államvasutat igaztalanul támadják. A Magyar Államvasutak Európa egyik legsűrűbb hálózatát működteti, és kétségtelen, hogy most, egyébként a felújítási kampányok egybeesése miatt csak példaként mondom, hogy egyidejűleg és egyszerre 56 kilométer fővonali vasutat újít fel, egyszerűen azon technológiai okból, hogy azoknak az egyébként nagyon korszerű, emlékezetem szerint tavaly vagy tavalyelőtt beszerzett világszínvonalú pályafelújító gépsoroknak a folyamatos működését kizárólag pályalezárásokkal, pályaüzemeltetés bevezetésével lehet biztosítani. Ez minden ilyen kötöttpályás közlekedéssel rendelkező országban, főleg ott, ahol fejlett ez a közlekedés, nyilvánvalóan okoz átmeneti problémákat. Ehhez az utazóközönség megértését kérte a MÁV is, kérte a MÁV-ot mindenkor felügyelő illetékes tárca is, és ehhez kérem képviselőtársam türelmét is.

A magyar vasutasság az elmúlt másfél évszázadban is és most is mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja az utasokat. Egyébként az utastájékoztatásra vonatkozó megjegyzése pedig  hogy mondjam?  különösen sérelmes, hogy ne mondjam, egyszerűen nem igaz.

Mindezek alapján kérem a támogató frakciókat, hogy a vitát követően, a végszavazás során támogató álláspontjukat a szavazatukkal is megerősíteni szíveskedjenek. Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   67-84   85-94   95-102      Ülésnap adatai