Készült: 2024.05.09.07:17:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2022.06.28.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:05


Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Párbeszéd képviselőcsoportjából Szabó Rebeka képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony!

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Láttuk, hogy a kormány 2023-as költségvetése nemcsak megszorításokra épül, de nagyon hiányzik belőle a zöldszemlélet, nem foglalkozik egyáltalán a környezeti kihívásokkal. A Párbeszéd ezért 306 milliárd forint értékben adott be különböző környezetvédelmi témájú költségvetési módosító javaslatokat, amik közül most csak néhányat emelnék ki, és különösen a nagy tavainkra és a Balatonra szeretnék fókuszálni.

Azért nagyon fontos megemlíteni, hogy mivel a kormány mindent megtesz, hogy ne legyen újra Norvég Alap, és hogy a norvég állam ne támogathassa a magyarországi civil szervezeteket, ezért azt gondolom, hogy akkor cserébe a magyar kormánynak kéne nagyobb állami forrást rendelni ahhoz, hogy legalább a zöld civil szervezetek, tehát amelyek állami feladatokat átvállalva dolgoznak a környezeti károk megelőzésén, elhárításán vagy a szemlélet formálásán, gyakran konkrétan természetvédelmi tevékenységet folytatnak, tehát nagyon fontos lenne, hogy ezek a zöld civil szervezetek kapjanak kiszámítható pályázati úton állami támogatást. Az egyik módosító javaslatunk ezt szolgálja.

A másik pedig az országos állatvédelmi alap létrehozása. Sokszor beszéltem már itt az állatmenhelyek, az állatvédő civilek rossz helyzetéről. Nincsen elegendő állami finanszírozásuk, többek között a Dharma Lómenhely esete is ezt mutatja, ezért nagyon fontos lenne, hogy ezt az országos állatvédelmi alapot létrehozzák, és ebben elegendő pénz legyen. Mi 8 milliárdot állítottunk be első körben arra, hogy ne csak a civil állatvédők feladataira adjanak pénzt, de például az ebrendészeti telepek felújítására, állatvédelmi őrség működtetésére, és nagyon fontos lenne az állatvédelemmel foglalkozó hatóságok szabályos működése és segítése, mert jelenleg ez nagyon gyatrán működik.

Nagyon fontos lenne még az energiahatékonyság. Az összes EU-tagállam közül Magyarország halad ebben a leglassabban. Önök mostanában szeretik azt mondani, hogy aki, mondjuk, a közösségi közlekedéssel foglalkozik vagy akár az energiahatékonysággal, az a brüsszeli dilivonaton ül. Hát, én nem tudom, szerintem az energiahatékonyság egy nagyon fontos dolog. Igenis az a legjobb energia, amit nem használunk el, nem azért, mert sanyargatjuk magunkat, hanem azért, mert például felújítjuk az épületeket, hogy ne az utcát fűtsük. Én azt gondolom, hogy erre is vissza nem térítendő támogatást kéne szánniuk.

De talán amiről most még a leghosszabban szeretnék beszélni, az az, hogy a magyarországi nagy tavak is veszélyben vannak. Mi azt szeretnénk, hogyha lenne ezekre egy rekonstrukciós keret a költségvetésben, mindjárt el is mondom, hogy miért. Egyrészt itt van a Fertő tó-parti beruházásuk, amiről most ugyan megjelentek olyan sajtóhírek, hogy esetleg leállítják, aminek én nagyon örülnék, de sajnos itt még elég sok mindent helyre kell majd hozni, hiszen le van tarolva jelenleg egy nagy terület, és kikötőt építenek egy olyan tó mellé, amiben eleve nehéz még csak fürödni is, mert meglehetősen sekély a Fertő tó, mint tudjuk. Alig egy hónapja Fertőszéleskút térségében az alacsony vízállás miatt nagyjából 300 méterre a kikötőtől megfeneklett egy komphajó, a fedélzetén 20 utassal, tehát eleve nem annyira értem, hogy miért kell ide vitorláskikötőt építeni, és tönkreteszik ezzel a beruházással a nádast, a madárélőhelyeket és a tópartot is.

A Velencei-tónál szintén rekordalacsony a vízszint, már tavaly is az volt, igazából mégsem tettek érdemi lépést a Velencei-tó megmentése érdekében. Gyakorlatilag tömeges hal- és nádpusztulás van. Az a helyzet, hogy ez most már a klímaválság és az emberi túlhasználat hatása. Gyakorlatilag a felszíni vizeink mintegy felét fenyegeti a kiszáradás, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben az Orbán-kormánynak cselekednie kéne, és pénzt kéne arra fordítani, hogy a Velencei-tó ne száradjon ki végképp. Vizes élőhelyeket kéne létrehozni a parton.

És itt van a Balaton, amit önök éppen lebetonoznak, illetve irtják a nádasokat. Pont tegnap volt egy interpellációm, amire Farkas Sándor államtitkár úr felolvasta nekem a területrendezési tervről szóló törvényt, és azt mondta, hogy önök elkötelezettek a Balaton-part védelme iránt. Ez jól hangzik, csak akkor azt nem értem, hogy miért támogatják 8,3 milliárd forinttal azt a kiemelt kormányzati beruházást, ami egy hatalmas szálloda és apartmanok, mindenféle épületek építésével le akarja gyalulni a balatonaligai magaspartot. Tehát konkrétan tönkre akarja tenni azt a nagyon unikális geológiai képződményt, ami egyébként Balatonaliga, Balatonvilágos környékén azt a gyönyörű kilátást, panorámát biztosítja a Balaton keleti csücskéből. Önök ezt tönkre akarják tenni, és erre állami pénzt adnak. Tehát nem igaz az, amikor azt mondják, hogy mindent megtesznek a Balaton-part védelme érdekében, ugyanis ez sajnos nem így van. És mint tudjuk, a tatai Öreg-tó is veszélyben van, ott is egy Fidesz-közeli cégcsoport akar egy nagy szállodát építeni. Erre most szerencsére lesz helyi népszavazás; én nagyon remélem, hogy a helyiek el fogják utasítani ezt a beruházást.

Ezért én azt gondolom, hogy nagyon fontos nekünk, és a Párbeszéd fel fogja venni a kapcsolatot a nagyobb tavak mellett élőkkel, első körben most a Balaton-parti településeken élőkkel, és megpróbálunk egy társadalmi párbeszédet kezdeményezni az emberekkel arról, hogy vajon támogatjáke ezeket a tavakat tönkretevő gigantikus beruházásokat. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd és a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mielőtt megadnám a szót Koncz Zsófia államtitkár asszonynak, miniszterhelyettesnek, tájékoztatom önt, képviselő asszony, hogy ezen a héten folynak a bizottságokban ezeknek a módosító javaslatoknak a vitái, illetve a jövő héten pedig a Költségvetési Bizottságban, tehát felhívom szíves figyelmét, hogy ott is szíveskedjék erősíteni ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen.

A választ Koncz Zsófia államtitkár asszonytól, miniszterhelyettestől fogjuk hallani. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, hogy ön is a szívén viseli a környezetünk megóvását, a teremtett világunk védelmét. Úgy gondolom, hogy ez mindannyiunk közös érdeke.

Éppen ezért a magyar kormány ebben rendkívül elkötelezett, és a klímavédelem és a környezetvédelem terén számos tervünk van, amelyet már megvalósítottunk, illetve vannak, amelyek folyamatban vannak. De ami nagyon fontos, hogy a klímavédelmi akcióterv megvalósítása folyamatban van. Ennek számos eleme van, ami a fenntarthatóságot érinti. Nyilván a fő célkitűzések között van az illegális hulladéklerakatok felszámolása. Lehetővé tesszük az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását. 2021. július 1-jétől betiltottuk az egyszer használatos műanyagokat.

Minden újszülött után tíz fát ültetünk azért, hogy 2030-ra így is elérjük, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. Nagyon jelentős elképzeléseink vannak a napenergia-kapacitás, a naperőművek kapacitásának a növelésére. 2030-ig szeretnénk ezt meghatszorozni, de ezt sokkal hamarabb el fogjuk érni.

(9.20)

Folyamatban van a „Zöld busz” program, amelynek keretében a 25 ezer fő feletti városokban elektromos autóbuszokat állítunk forgalomba, és ami nagyon fontos, hogy hazánk az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás terén az európai uniós tagállamok között a hatodik legjobb értéket képviseli.

Természetesen itt több téma elhangzott. Számunkra nagyon fontos az állatvédelem, éppen ezért fogadtuk el Európa legszigorúbb állatvédelmi törvényét. S itt a közösségi közlekedés is elhangzott. Azt gondolom, ez nagyon fontos, és természetesen a közösségi közlekedés, azon belül is például a vasútfejlesztés egy kiemelt célterület, prioritás a kormány számára, éppen ezért folyamatosan növeljük az odafordítandó összegeket. Magyarország központi költségvetése 2018-ban 93 milliárd forintot, 2022-ben már 130 milliárd forintot, 2023-ban pedig a tervek szerint 181 milliárd forintot fordít a hazai vasútipálya-hálózat felújítására és karbantartására.

Elhangzott a Balaton kérdése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez vasúton keresztül is megközelíthető legyen, illetve buszokkal is. Ezzel kapcsolatban is elindítottunk a nyári vakációra való tekintettel egy programot. Ilyen tekintetben a kerékpárút-hálózat fejlesztése is folyamatosan zajlik, és ahogy azt már tegnap is elmondtam, nagyon jó hír, hogy a Budapest és Balaton közötti kerékpárút-hálózatnak egy fontos szakaszát, a Budapest-Etyek közötti kerékpárút-hálózatot már átadtuk.

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium a jövő évi költségvetéséből többletforrást biztosít többek között az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerhez kapcsolódó zöldgazdasági feladatokra, a fenntarthatósági feladatokra és a közműszolgáltatásokra is. A 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat fontosabb, a fenntarthatósággal összefüggő előirányzatai többek között a fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások támogatási előirányzata, 25 milliárd 104,9 millió forint; az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer támogatási előirányzata 81 milliárd forint, az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 141 milliárd forint, az elővárosi közösségi közlekedés költségtérítése 20,2 milliárd forint.

Magyarország klímapolitikai törekvései megvalósításának kiemelkedő eszközei a LIFE-program és a Modernizációs Alap. A LIFE-programban megvalósuló projektek végrehajtása jelentősen hozzájárul mind hazánk, mind az EU környezet- és természetvédelmi, valamint klímavédelmi célkitűzéseihez. A LIFE közvetlen uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló projektjeit 2023-ban összesen több mint 400 millió forint önrésszel is támogatjuk. A Modernizációs Alap célja az energetikai rendszerek modernizációja és az energiahatékonyság növelése. Az alap finanszírozásával olyan projektek valósulhatnak meg többek között, mint az időjárásfüggő megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés és -felhasználás integrációját megkönnyítő beruházások, az energiahatékonyság javítása, az energiatárolás és az energiahálózatok modernizációja.

Természetesen az európai uniós források rendkívül fontosak a 2021-27-es uniós ciklusból. Az a tervünk, hogy a helyreállítási terv vissza nem térítendő részének több mint 30 százalékát energetikai projektekre, az energiahatékonyság javítására fordítsuk majd. Tehát közös érdekünk, s azt gondolom, az egész Magyarország számára, hogy ezeket a célokat megvalósítsuk. Ehhez kérjük képviselő asszonynak is a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai