Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! 17 óra 39 perc van, az azonnali kérdések órájának a végére értünk.

(17.40)

Most vitákkal folytatjuk mai munkánkat. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Soron következik a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3756. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NAGY CSABA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. május 18-án tartott ülésén megtárgyalta a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló T/3756. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezései kiterjednek a szakképző intézmények működésének, a duális képzés szervezésének a témaköreire, hozzájárulnak a felnőttek szakképzési lehetőségeinek a szélesítéséhez, továbbá tartalmaznak a szakirányú oktatás kereteivel, a szakképzési munkaszerződések szabályaival, a szakmai vizsgáztatással és adatkezeléssel összefüggő pontosító szabályokat.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden a törvényjavaslat néhány elemére rámutassak! A tervezetben több módosítás irányul a duális képzés erősítésére, azok lehetőségeinek bővítésére, így a jelenleg évi egy helyett két alkalommal lesz lehetőség összesen 12 hét időtartamra a határozott idejű szakképzési munkaszerződések megkötésére, emellett a duális képző a jelenleginél nagyobb lehetőséget kap külső partnerek bevonására az oktatás folyamatába. Bővítésre kerül a duális képzőhelyekként nyilvántartásba vehető szervezetek köre, többek között az őstermelőkkel, továbbá a szakképzési munkaszerződés megköthetővé válik az egészségügyi szolgáltatási jogviszony és a közalkalmazotti jogviszony mellett is, lehetővé téve, hogy az egészségügyi és a szociális intézmények duális képzőként saját dolgozóikat szakmára taníthassák.

A javaslat biztosítja, hogy a szakképzésben is önálló szabályozásra kerülhessen a tanév, a tanítási év rendje.

Az előterjesztés a szakmai vizsgáztatással összefüggő, 2025 végéig tartó átmeneti időszakban bővíti a jogszabály alapján visszaszervezésre jogosultak körét, felhatalmazza az állam által finanszírozott szakképzési alapfeladatot ellátó, több célú köznevelési intézményeket is a szakmai vizsgák szervezésére.

Végül: a törvénycsomagba a felnőttek oktatásával összefüggésben beépítésre kerül még az Európai Unió Tanácsának ajánlása alapján az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványok felnőttképzésben történő bevezetése, elterjedését segítő célzattal a felnőttképzésről szóló törvény módosítása is.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság által megtárgyalt és elfogadott módosító javaslat nyelvhelyességi és kodifikációs pontosításokat tartalmaz.

Összegzésképpen elmondható, hogy az előttünk fekvő előterjesztés az elmúlt időszak szakmai eredményeit, tapasztalatait áttekintő, értékelő és finomhangolási célzatú javaslatokat megfogalmazó fejlesztési folyamat végeredménye, amelynek célja, hogy az új típusú szakképzés rendszerének fenntartható, növekedő pályára állítása segítse a szakképzést mint a jövőbe történő befektetés egyik fontos pillérét. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most tisztelettel megkérdezem az előterjesztőt, Hankó Balázs Zoltán államtitkár urat, hogy kíváne most felszólalni.

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm, nem.

ELNÖK: Nem kíván felszólalni. Tájékoztatom önt, tisztelt államtitkár úr, hogy az esetleges vita közbeni felszólalására és a zárszóra összesen 15 perces időkeret áll majd önnek rendelkezésére.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a kijelölt Kulturális Bizottság előadót nem állított.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amelyek meg is jelentek a hirdetőtáblán. Arról is tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a vita során kettőperces felszólalásokra lehetőség nincs.

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a vitában ki óhajt felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót a Mi Hazánk képviselőcsoportjából Szabadi István képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A rendészetért is felelős miniszterként belügyminiszter úrnak az a jelmondata az oktatás terén, hogy rend és fegyelem legyen, valamint tanulás és béke. Úgy tűnik, hogy ez az út a járható számukra, a közoktatásban bevezetni tervezett státusztörvénnyel minden bizonnyal ezt az elképzelését szeretné megvalósítani miniszter úr. A pedagógusok megrendszabályozása érdekében a közalkalmazotti státusz helyett egy másik jogi státuszt vezetne be, jelentősen korlátozná a pedagógusok és a nevelőtestületek önállóságát, és megtiltaná a pedagógusoknak, hogy kritizálják a közoktatás állapotát.

A szakképzésben ez az átalakítás az új szakképzési törvény hatálybalépésével három éve zajlott le, és 2020. januártól jelentősen átalakította a hazai szakképzés rendszerét. A szakképzés átalakítását a Fidesz már a 2010-es kormányra kerülését követően célul tűzte ki, egy 2011-ben megjelent koncepció szerint német mintára a középfokú szakképzés presztízsének a visszaállítására törekedett. Ebből akkor annyi valósult meg, hogy a szakmunkásképzés időtartamát három évre rövidítették, és a tankötelezettségi korhatár leszállításával a leggyengébb tanulókat kiszorították ezzel az oktatásból, és a közmunkaprogram felé terelték őket.

A 2016/2017-es tanévtől a kormány a korábbi szakmunkásképzők elnevezését szakközépiskolára, a szakközépiskolák elnevezését pedig szakgimnáziumra változtatta, azonban érdemi változásra nem került sor. Közben amíg a gimnáziumban tanulók száma folyamatosan nőtt, a szakképzés mindkét programjában csökkent a tanulói létszám, ami a középiskolai lemorzsolódásnak is köszönhető. A Képviselői Információs Szolgálat adatgyűjtése alapján a 2009/2010-es tanévben a szakmunkásképzőkben 135 ezer, szakközépiskolákban 273 ezer diák tanult. Ez a szám tíz évvel később, a 2020/2021-es tanévre 70 ezer főre, illetve 178 ezer főre apadt, ami 50 és 35 százalékos csökkentést jelent.

Jelen törvényjavaslat az új szakképzési törvény és rendszer hatályosulásának utólagos vizsgálatára irányul. Hiányoljuk azonban, hogy a rendszerszintű hatásvizsgálat eredményét a törvényjavaslat nem tartalmazza, így nem derül ki, hogy az új rendszer az előzetes reményeket hogyan váltotta be. Ezenkívül a szakmai érdekképviseletek jelzései alapján a tárca a közvetlen egyeztetés lehetőségét nemcsak a szakszervezetek, de az érintett intézmények számára sem biztosította. Nem értünk egyet azzal, hogy a társadalmi egyeztetés a részletszabályokra nem vonatkozott, pedig legtöbbször a rendeletek tartalmazzák a lényegi módosításokat. A gond az, hogy a részletszabályok nemcsak a jelen törvényjavaslat mögül hiányoznak, de a 2020. januártól hatályos új szakképzési törvény végrehajtása sincs teljeskörűen szabályozva.

Mire gondolunk? A pártunkhoz beérkezett szakvélemények alapján gondok vannak a duális képzés megvalósításával. A szakképző munkahelyek hiába kapcsolódtak be a képzésbe, továbbra is saját elképzeléseik alapján végzik a tevékenységüket, nem alkalmazkodnak azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket a szakképző intézmény a diákoktól elvár, így nincs összhang az elmélet és a gyakorlat között. A diákok iszonyatosan magas óraszámban tanulnak, mégsem kapnak teljes tudást. A duális képzőhelyeken a diákok kvázi munkabérben részesülnek, amiért cserébe a munkáltatók folyamatos munkavégzést várnak el tőlük. A heti egy nap gyakorlat erre teljesen alkalmatlan, ezt a gyakorlat tökéletesen be is bizonyította. Az iskolák ezt a helyzetet úgy oldották meg, hogy a tanulók a gyakorlati képzéshez szükséges óraszámot április vége óta egyhuzamban teljesítik, áprilisig viszont az elméleti tárgyakat heti emelt óraszámban tanulták.

Kifogásolható továbbá a szakképzés kettős irányítása: a közismereti képzés a Belügyminisztérium alá tartozik, a szakképzést pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítja, emiatt az elméleti és a gyakorlati képzés koordinációja nincs összhangban egymással, a két tárca között az oktatók szerint nincs hatékony együttműködés.

Az új rendszer életbelépésekor a tanulók a 2022/2023-as tanévben a harmadik évet, vagyis a 11. évfolyamot járják. A szakképző intézményekben az egykori szakmunkásképzések hagyományosan jól működnek, a probléma az újonnan létrejött technikusi képzéssel van.

(17.50)

Sok a bizonytalanság, a három éve bevezetett törvény végrehajtásának részletei a mai napig nincsenek kidolgozva. A 11. évfolyamos tanulók nem tudják, hogy jövőre hogy fognak érettségizni, meddig fognak iskolába járni, májusig vagy a tanév végéig. A 12. évfolyamon ugyanis három közismereti tárgyból  magyar, matematika, történelem  előrehozott érettségit fognak tenni. Nem valószínű, hogy miattuk külön érettségit csinálnak, minden bizonnyal a többiekkel majd májusban írják az írásbeli érettségit. De akkor mi lesz a gyakorlati képzéssel, hogy fognak közben a szóbeli érettségire felkészülni?

Összességében tehát: az érettségi szabályzat és a szakképzési szabályzat nincs összhangban egymással. Úgy néz ki, hogy ebbe a két minisztériumnál se gondoltak bele, mert a felkészítő továbbképzéseken a tanárok csak annyi tájékoztatást kaptak, kapnak, hogy messze van még az érettségi.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2024-től új érettségi szabályzat várható, ami valószínűleg a vizsgáztatás szigorításával jár majd, az előkészületeknek viszont a nyomát sem látjuk. Emellett nem értünk egyet azzal sem, hogy ha a hároméves szakképzés elvégzése után valaki úgy dönt, hogy szeretne leérettségizni, a kétéves érettségi felkészítőt nappali oktatásban már nem teheti meg.

Az új szakképzési törvény hatálybalépésével megszűnt a tanárok közalkalmazotti státusza. A kormányzat a jogviszonyváltást azzal indokolta, hogy a rugalmas munkaszervezés és a béremelés legfőbb akadályát a közalkalmazotti jogviszony jelentette. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Az időm lejárt, köszönöm szépen, akkor majd legközelebb folytatom egy kétpercessel. Köszönöm.

ELNÖK: Kétperces felszólalás ebben a műfajban nincs, viszont a technikai munkatársaimat arra kérem, hogy ne a Fidesz időkeretéből vegyék le a hat percet, hanem a Mi Hazánk időkeretéből. Még szerencse, hogy figyelem az eseményeket, úgyhogy ennek megfelelően ön már ebben a mai témában nem szólalhat fel, képviselő úr, sajnálatomra.

Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem Hankó Balázs Zoltán államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon!

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: (A mikrofonja nem szól.) Tisztelt Elnök Úr! Ahogy az általános vita során az expozémban is elmondtam, ez a törvényjavaslat…

ELNÖK: Bocsánat, elnézést kérek, nem halljuk a hangot. Nem tudom, a kártyája bent van-e. (Jelzésre:) Bent van. Akkor kérek egy mozgó mikrofont. Köszönöm szépen. Az idő innen indul, parancsoljon!

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az általános vita során az expozémban is kiemeltem, ez a törvényjavaslat segíti a szakképzés és a gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását, javítja a szakképzés rendszerének gazdasági elvárásokat rugalmasan követő működését, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzési struktúra fenntartását és a duális szakképzési rendszerben megvalósuló szakmai oktatás kiszélesítését. Ugyanakkor az általános vita során sajnos azt tapasztaltam, hogy egyes ellenzéki képviselők úgy formálnak véleményt a szakképzésről, hogy az annak alapját képező Szakképzés 4.0 stratégiát sem ismerik. Ezért engedjék meg, hogy a stratégia hét kiemelt pontját és annak eredményeit röviden ismertessem.

1. Szükséges a szakképzési rendszer rugalmasságának növelése a gyorsan változó gazdasági igények követéséhez.

2. Vonzó, korszerű tanulási környezet biztosítása szükséges.

3. A szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok munkáját a szakképzéshez igazodó továbbképzési lehetőségekkel kell segíteni, továbbá versenyképes jövedelmet kell biztosítani számukra.

4. Hatékonyabbá kell tenni a pályaorientációs tevékenységet.

5. Határozott lépéseket kell tennünk a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentése érdekében.

6. Szükséges az egységes ágazati kompetenciák megerősítése, valamint a fontos, a gazdaság igényeit kiszolgáló duális képzés erősítése.

7. A továbbtanulás elősegítése érdekében tovább kell erősíteni a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatát.

Nézzük, mit értünk tehát el!

Bevezetésre került az ágazatonkénti egységes ágazati alapoktatás, amely biztosítja ágazaton belül az átjárhatóságot. Mi több, akár a szakma egészét elsajátíthatják a duális képzés keretében, ahol az a helyes állítás, hogy a duális képzés tartalmát a szakképző iskola és a vállalat közösen határozza meg.

Elindult egy XXI. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program; nem kevesebb mint 156 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt években szakképző iskolák fejlesztésére.

Kiépítésre került a szakképzés pályakövetési struktúrája, amely adataival segíti a megalapozottabb pályaorientációt. 2020-tól napjainkig 45 százalékkal nőtt az oktatók bére, továbbá elérhetővé vált az is, hogy a gazdaság, a versenyszféra szakemberei nagyobb arányúan vegyenek részt a szakmai oktatásban.

5. (Sic!) Bevezetésre került a rugalmas tanulási utak rendszere, orientációs, Dobbantó-program, műhelyiskola, ez sűrű védőhálót biztosít a hátrányos helyzetű, képességű tanulók számára a szakmaszerzéshez. A bemeneti és kimeneti kompetenciamérések bevezetésével és az ehhez kapcsolódó speciális felzárkóztatási programokkal csökken a lemorzsolódás. Ennek eredményeképpen a 2021/2022. és a 2022/2023., tehát két tanév között 8,6 százalékos volt csak a lemorzsolódás. Ez néhány évvel ezelőtt 12-13 százalék volt.

6. Önálló jogszabályi háttérrel saját lábra állt a szakképzés rendszere, amely szorosabb együttműködést teremt a gazdasággal. És hogy ez mennyire így van, jelzi az, hogy a szakképző intézményekben tanuló felnőttek száma  tehát még egyszer mondom: a szakképző intézményekben tanuló felnőtteké  az idei tanévben meghaladja az 57 ezer főt.

7. Végezetül: a felsőoktatás és a szakképzés szorosabb együttműködését segíti és igazolja a felsőoktatási intézményekkel közösen kialakított tanrend, tehát működik az okleveles technikusok képzése, és ennek tudjuk be azt, hogy a tavalyi évről az idei évre 74 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma, 13 ezer fő helyett idén 23 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.

Azaz bizton mondhatjuk, hogy a 2020 óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az oktatók, a tanulók és a szüleik megbarátkoztak az új rendszerrel, mindenki pozitívan értékeli a szakképzés átalakítását. Mutatja ezt az is, hogy a friss, általános iskolából történő jelentkezési adatok szerint a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumok a felvételizők 43 százalékát vették föl, 34 375 tanulót, azaz ezzel minden más iskolatípust megelőzött.

Ki kell továbbá emelnem azt is, hogy az általános vita során, egyes ellenzéki felszólalókkal szemben mi büszkék vagyunk arra, hogy növekszik az egyházi fenntartású oktatási intézmények száma. A szakképzés számos területén vannak már régóta jelen a különböző egyházi fenntartású intézmények, a szociális ágazatban, egészségügyi területen, de még a műszaki képzések területén is. Kiváló, színvonalas szakmai munkát végeznek. Kiemelném azt is, hogy a lemorzsolódás megelőzése tekintetében is jelentős szerepet játszanak azzal, hogy több esetben, főleg hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítják a szakmaszerzés lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy a törvényjavaslat elemeit széles körű támogatás fogadta. Figyelemmel azonban arra, hogy az általános vita a számok tükrében zajlott, engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban néhány adatot megosszak önökkel, illetve néhány torzító tévhitet eloszlassak, mely a szakszervezetek hibás állítását cáfolja egyértelműen.

1. Nem csökkent a szakképző intézményekben oktatott köznevelési tartalom óraszáma. Sőt, nem csökkent az oktatók száma sem, hiszen ’22. októberi adatok szerint az oktatók száma az előző évihez képest emelkedett, jelenleg 28 016 fő.

2. A beiskolázott tanulók 9,5 százaléka sajátos nevelési igényű, ez a szakképző iskolákban 14 százalék, a technikumokban 5 százalék, azaz a szakképzési intézményben dolgozó, nehézségekkel küzdő tanulókat segítő fejlesztőpedagógusok, szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek és iskolapszichológusok száma biztosítja, hogy az egy szakemberre jutó SNI-s tanulók száma az országos általános tanulói ellátottságnak megfelelő 9-10 tanuló legyen, azaz a szakképzés igenis kiveszi a részét az integrációs feladatokból, és az említett rugalmas tanulási utak rendszere ezt a célt is szolgálja.

(18.00)

Hamis állítás a szakképzésre vonatkozó kompetenciamérésekkel kapcsolatosan emlegetett információ, miszerint a tanulók 75 százaléka elégtelen szinten teljesít. Ezzel szemben a tény az, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által végzett hivatalos mérések  ’22-es, tavalyi adat  azt mutatják, hogy a szakmai tanulmányaikat megkezdő fiatalok 13,5 százaléka szorul fejlesztésre matematikából. Mivel mindent mérünk, ezért pontos adatokkal és pontos beavatkozási stratégiával rendelkezünk.

4. Az általános vitában az ellenzéki képviselők által jelzettekkel szemben a valós állítás az, hogy a szakképzésben dolgozó informatikatanárok száma az elmúlt időszakban is emelkedett, meghaladja a 2500 főt, így az informatikaoktatás magas színvonalon minden szakképző intézményben biztosított, és még számos adattal tudnék szolgálni arra, hogy a Szakképzés 4.0 stratégia megvalósítása milyen jól halad előre.

Tekintettel arra, hogy a képviselő úr állításával ellentétben folyamatosan konzultálunk a szakképző szervezetek képviselőivel, erre van a Szakképzési Innovációs Tanács, azok a javaslatok, amelyeket megfogalmaztunk ebben a törvényjavaslatban, pontosan a szakképzés szervezői, résztvevői, érdekeltjei által megfogalmazottak. Ezért is nehezen érthető, hogy egyes képviselők miért nem látják meg az elmúlt időszak középtávú fejlesztési koncepcióját, ami egy rendszerszerű szervezés, lépésről lépésre előrehaladás.

Míg a 2010-es évek elején először megerősítésre, kiterjesztésre került a duális képzési rendszer, 2015-től a szakképzési centrumok rendszerének kialakításával ez hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá vált a szakképzési intézményi struktúra vonatkozásában, majd  ahogy említettem  2020-ban vezettük be a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely belső tartalmi megújulással szolgált; önálló, rugalmas oktatási ággá vált a szakképzés.

Világosan látható tehát egy egymásra épülő, szakaszokból álló fejlődési folyamat, mi több: a hazai szakképzés eredményeit nemzetközi szinten is elismerik. Ennek bizonyítéka, hogy nemzetközi összehasonlításban a középfokú és posztszekunder szakképzésben nemrég végzett tanulók foglalkoztatási rátájában a végzés óta eltelt évek alapján ezüstérmesek vagyunk Európában, 90 százalék feletti teljesítménnyel.

Még egy témára térnék ki, amely az általános vita során vetődött fel, ami a szakképzésben a szakmaszerzést követő érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségének kérdése volt. Először is jelzem, hogy ez a rendelkezés 2020-ban került bevezetésre, tehát három éve, és ahogy említettem, mivel mindent mérünk, ezáltal pontos adatokkal rendelkezünk arról, hogy jó irányban változtattunk-e. A régi rendszerben háromezer fő morzsolódott le az utolsó évben, az érettségi előtt, 2021-ben indítottuk el ezt az új rendszert, és 2023-ban 4163 tanuló jelentkezett az érettségire, ami a lemorzsolódás jelentős csökkentésének köszönhető.

Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve az önök előtt lévő törvényjavaslatra:

1. A javaslat segíti a duális képzés erősítését, lehetőségeinek bővülését a rövidebb oktatási szakaszokra megköthető, határozott idejű szakképzési munkaszerződések kereteinek módosításával, és blokkosított oktatást tesz lehetővé pontosan az elméleti és a gyakorlati tartalom megvalósítása céljából.

2. Bővülhet a duális képzőhelyek száma az agrárium-, az egészségügyi és a szociális területen.

3. A felnőttek szakképzésbe történő bekapcsolódásának szélesítését támogatja a javaslat.

4. A szakképzés egészét érintő események, specialitások, oktatásszervezési szempontok miatt önálló szabályozásra kerülhet a tanév és a tanítási év rendje a szakképzésben.

5. A javaslat a helyi körülményekhez jobban igazodó oktatásszervezést és szakmai programot tesz lehetővé.

6. Az elmúlt időszak tapasztalataihoz igazodó nem állami intézményfenntartóknál megfelelő finomhangolást tartalmaz.

7. A javaslat a saját dolgozók szakképzésére vonatkozó szabályozást is finomítja.

Továbbá a javaslat a szakmai vizsgáztatással összefüggő, 2025-ig tartó vizsgaidőszakban a vizsga szervezésére jogosultak körét szélesíti, valamint a törvénycsomag tartalmazza a felnőttképzés területén az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványok bevezetését.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy a törvénytervezet tárgyalása során mindenki megértette a változás finomhangolásának célját. A törvényjavaslat támogatása egyben állásfoglalás is a fejlődés, az előrelépés mellett, amely hosszú távon társadalmunk és a gazdaság minden tagja számára egyértelmű nyereséget jelent, mint ahogy az elmúlt években elért eredmények is jelzik. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   184-191   192-201   202-205      Ülésnap adatai