Készült: 2024.05.09.07:43:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

9. ülésnap (2022.06.08.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:34


Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rétvári Bence (sic!) frakcióvezető úr, Párbeszéd-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó. (Derültség.  Rétvári Bence Tordai Bencének: Na, átvettél?  Jelzésre:) Freudi elszólás, tisztelt Országgyűlés, ugyanis a helyzet az, hogy nagyon forogtak a nevek, Tordai Bence frakcióvezető úr későbbre jelezte érkezését, úgyhogy most szerencséje van, mert időben itt van, öné a szó. Megkövetem, miniszterhelyettes úr.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Lagom, kedves polgártársak, lagom! Ez a svéd kifejezés annyit jelent, hogy se nem túl sok, se nem túl kevés, pont elég. Ez a mértékletességről szól. Egyesek szerint az ósvéd törvény szóból keletkezett, mások azt mondják, hogy a vikingeknek abból a szokásából, amikor körbeadták a mézsörrel teli kupát, s mindenki csak annyit ivott belőle, hogy az utolsónak is jusson még.

Pont elég, tekintetbe véve másoknak az igényeit is. Ez az a filozófia, ez az az életszemlélet, amely miatt a skandináv modell, az északi modell, a svéd élet sokunk számára vonzó vagy példaértékű. Ez az, aminek köszönhetően a svéd társadalomban a társadalmi egyenlőtlenségek sokkal kisebbek. Ez az, ami miatt Svédországban nem igazán látni a kirívó túlfogyasztásnak azokat a mintáit, amik Magyarországon nagyon sokaknak csípik a szemét. Ez az, ami miatt a svédek sokkal inkább fenntartható módon élnek, és ez az, amit mi, zöldek is követendő példának gondolunk, a se túl sok, se túl kevés elve, a mértékletesség szempontja. Ez az, ami egy fenntartható országhoz, egy fenntartható társadalomhoz, egy fenntartható módon működő gazdasághoz vezethet el minket. Ez a zöld-Magyarország víziójának az egyik alapja, ez az, amit a Párbeszéd javasol mindannyiunk számára.

Igen, érdemes időnként tanulni másoktól, hiszen Magyarországon, de egyébként szerte a világban nem ez az uralkodó megközelítés, hanem az, amit a kapitalizmus, illetve az ezt megideologizáló főáramú közgazdaságtan mond: egyik axiómájává, az egyik megkérdőjelezhetetlen alaptételévé tette, hogy a több jobb. Azt állítják, hogy minél több, annál jobb. Márpedig belátható, hogy egy véges világban a végtelen növekedés, mindennek a folyamatos, túlzott felhalmozása egyszerűen fenntarthatatlan, fizikai korlátokba ütközik. És ez az, ami miatt ez a szabályozatlan kapitalista logika az emberi civilizáció és a földi ökoszisztéma veszélyeztetését jelenti. Ez az, ami miatt át kell írni ezt a folyamatosan növekedésre fókuszáló logikát, és helyette egy olyat állítani, ami az embert és nem a profitot helyezi előtérbe, ami az embert szolgálja, a társadalmat szolgálja, és nem öncélnak tekinti a gazdaságot.

Mi a lagom filozófiáját javasoljuk a magyar társadalom, a magyar emberek számára. Mindenkinek jusson elég. Tehát amikor például alapjövedelemről beszélünk, amikor az alapjövedelem bevezetését javasolja a Párbeszéd, akkor azt mondja, hogy ma sokaknak túl kevés jut, az nem lagom. És amikor azt mondjuk, hogy adóztassuk meg a hipergazdagokat vagy adóztassuk meg a túlnövekedett nemzetközi óriáscégeket, akkor azt mondjuk, hogy nekik pedig túl sok van, az sem lagom. (Rétvári Bence: Ezért szólaltatok fel tegnap az Aldi érdekében, igaz?) Tehát vissza kell venni ebből. Csökkenteni kell a különbségeket, és fenntarthatóvá kell tenni az életmódunkat, erről szól a lagom filozófiája.

(9.20)

Ez az, ami a zöld-Magyarország alapját képezheti, és ez az, aminek a talaján állva mi kritizáljuk általában a globális kapitalizmusnak ezt a fékevesztettségét, és különösen a magyar politikai kapitalizmust. Az nem lagom, hogy egy végigdolgozott élet után egy idős polgártársunk 60-80 ezer forintos nyugdíjat kap. És az sem lagom, hogy Mészáros Lőrinc sok száz milliárd forintos vagyont halmoz fel mindenféle tényleges érdem, teljesítmény, tehetség nélkül. S az sem lagom, hogy a jegybankelnök fiacskája megveszi az ötödik vintage Porschéjét, és az sem lagom, hogy sokaknak befütyül a szél az ablakon, vagy nincs WC a házban, úgy nevelnek gyereket, hogy nincs folyó víz a háztartásban. Ez mind nem lagom.

Mi azt javasoljuk, hogy állítsuk át a gondolkodásunkat, legyen a „pont elég” mértékletessége az irányelvünk, az a vezérlő elv, ami alapján egy igazságos és fenntartható társadalmat rendezünk be. Mi, párbeszédesek, mi zöldek ezt a szemléletet javasoljuk mindannyiunk számára, és ez alapján kritizáljuk a rendszert, az önök politikai és gazdasági rendszerét, azt, ami hatalomból is túl sokat halmoz fel egyesek és egyébként arra méltatlanok kezében, és túl keveset hagy a hatalommegosztás számára, túl keveset hagy a társadalmi kontroll számára.

S ugyanezt látjuk a gazdaságban is, túl nagy vagyonok és túl nagy jövedelmek halmozódnak fel egyesek kezén, mások kezében pedig szinte semmi sincs. Tényleg csak azt kívánom mindannyiunknak, hogy legyen lagom, legyen éppen elég, legyen a mértékletesség a hatalomban, a politikában, a gazdaságban, a társadalomban a legfőbb vezérlő elvünk, és így juthatunk el egy boldogabb zöld-Magyarországhoz. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tordai…  bocsánat, Tuzson Bence államtitkár úr válaszol. (Derültség.) Azt gondolom, hogy a mai nap Tordai képviselő úrral, frakcióvezető úrral végleg lezártuk a vitát. Így van az, amikor azt nézzük, hogy ki mikor érkezik be a Házba és úgy folytatjuk az ülést. Államtitkár úr, öné a szó.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Így Bencék egymás között, de micsoda különbség (Derültség és taps.), ezt ne felejtsük el!

Képviselőtársam, hallgattam mint Bence az ön felszólalását, és elgondolkoztam, mert a mértékletességről kezdett beszélni, ami igen-igen meglepett, mert sok minden jellemző volt az ön felszólalásaira, amikor itt rohangált a parlamentben, vagy különböző táblákat meg kamerákat helyezett, meg ideállt a miniszterelnök elé, akkor sok minden jellemző volt, de pont a mértékletesség nem volt jellemző önre. Ez komoly pálfordulás, és kíváncsiak leszünk arra, hogy ez a mértékletesség a következő időszakban a parlamenti munkában hogy fog érvényesülni. Remélem, tanult abból, amit a választók mondtak, mert mégis egy olyan párt, mint az önök pártja, a Gyurcsány-párt külföldi tagozata  ahogy frakcióvezetőnk mondta nemrégen  talán megváltozhat.

Ahogy képviselőtársam mondja, ez a felszólalás egyfajta anarchista, de inkább azt mondom, hogy kommunisztikus felszólalás volt. A kommunizmusra voltak jellemzők ezek a hívó szavak. Nem mindenki emlékszik rá, én kisgyermek voltam, de azért jól emlékszem ezekre a hívó szavakra. Lássuk meg, hogy ezek hogy hangzanak itt most a Parlament falai között.

(Gelencsér Attila elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Amikor egy ilyen kérdést felvetünk, akkor szerintem érdemes arról beszélgetni, hogy vajon mi az állam fő célja, mi a cél, mit szeretnénk elérni mint magyar kormány, mint magyar Országgyűlés, mint magyar állam. Mégiscsak egyfajta közjó megteremtése a célunk, az a célunk, hogy az emberek Magyarországon egyre jobban és jobban éljenek. S ebbe a jobblétbe beletartozik olyan kérdés is, mint az energia kérdése. De hogy jó oldalról fogjae meg képviselőtársam, az abból vezethető le, hogy vajon vane energia, hogy lesze energia a következő időszakban, és ha lesz, akkor miből lesz energia Magyarországon. S látni lehet, hogy Európának van egy energiapolitikája, és ez az energiapolitika egy elhibázott energiapolitika. Ez abból is látszik, hogy az energiaárak Nyugat-Európában a többszörösére kezdtek növekedni.

S vajon elkezdhetjüke felbontani azt, hogy ez minek a következménye? Természetesen bejött itt egy háború, a háború következtében az Európai Unió az olajjal kapcsolatos intézkedéseket hozott, amiből Magyarország ki tud maradni, viszont Európa nagy része nem tud kimaradni, és ennek az olajárakra nézve következményei lesznek. Kérdezem én, ha az olajárak elkezdenek növekedni, akkor vajon az európai gazdaság és Európa képes lesze arra áldozni, hogy ennek a kiváltására még további pénzt költsön el. Mert ez nem úgy szokott lenni, hogy valaminek az ára elmegy fölfele, aztán hirtelenjében a kiváltó technológiákat kezdik el bevezetni, amelyek abban a pillanatban még drágábbak, hanem arra általában nem szokott lenni pénz. Na, ez a veszély egyébként fennáll a következő időszakban.

Arra szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, hogy fontos az, amiről beszélünk, hogy fontosak az alternatív energiaforrások, a napelemek  ahogy Fürjes Balázs államtitkár úr az előbb elmondta, a napelem egy igen fontos terület Magyarországon , de arra is fel kell készülni, hogy minden olyan beruházás, amit napelembe fektetünk, az a hálózatunk átalakítását is jelenti, ami több száz vagy több ezer milliárd forintot jelent, hogy leegyszerűsítsem a kérdést. Azt a hálózatot, ami most Magyarországon van, nem arra tervezték annak idején tíz, húsz, harminc, ötven évvel ezelőtt, hogy sok kis végpontból, tehát sok kis termelőtől sok kis fogyasztóig jusson el az energia, hanem arra tervezték annak idején, hogy nagy termelőegységekből vagy külföldről megérkezzen az energia Magyarországra, és azt osszák el kis végpontokba. Ez egy másfajta hálózatépítést és másfajta hálózati struktúrát jelent.

Egyébként koncentrálni kell arra, mert Magyarországon a napenergia mennyisége hihetetlen mennyiségben nő, szinte egy paksi blokknyi az, amit már termelünk ebből a szempontból, de annak a kiegyenlítődése és a kiegyenlítése komoly problémát okoz, mert a napenergia önmagában egy drága energia, mert nem tudjuk tárolni az energiát. Az energiát akkor leszünk képesek tárolni, ha ennek a technológiai feltételei meglesznek, amíg ez nincs meg, addig ki kell váltani másfajta energiával, azaz gázerőműveket kell építeni. A nagy gázerőműgyártó cégeknek ma hihetetlenül megy azért, mert napenergiát telepítünk, tehát duplán építünk ki jelen pillanatban a világban kapacitásokat. Tehát fel kell készülni arra, hogy ha ezt az irányt visszük előre ebben a helyzetben, akkor ez bizony drágább lesz.

S ha mértékletességről van szó, akkor kérem, azt is gondolja át, hogy a magyar embereknek mi a jó, mikor mire kell pénzt költeni Magyarországon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai