Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A Jobbik képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bencze János képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Van egy olyan aktuális kérdés, amely felülír minden aktuálpolitikát. Közös érdeke Magyarországnak és a magyar gazdatársadalomnak, hogy ezt megoldja, ez az úgynevezett ukrán gabonaimport okozta problémák. Ez egy óriási problémává változott, és jött a legújabb, legrosszabb hír, hogy az Európai Unióból, ahogy önök mondják, Brüsszelből nem fogjuk megkapni azt a kompenzációs alapot képező pénzt, amellyel segíteni tudnánk a magyar gazdákon, és a magyar gazdák szeretnék tudni, hogy mi annak az oka, hogy egy árva fillért nem kapunk ebből a keretből.

Én úgy döntöttem, hogy érdemes a dolgok mögé nézni, és egy kicsit rávilágítani, hogy mi történt itt és mi történik az országban. A legfontosabb dokumentum az agrárkamara dokumentuma: 2021-ben jelezték, hogy az ukrán gabonaimporttal baj lesz, már akkor felvetődött valahol, hogy az ukrán gabona nem felel meg sem minőségében, semmiben az európai szabványoknak, részben  amit már említettem  az olyan vegyszerek használata miatt, amelyek az Európai Unióban tiltva vannak, és ezáltal az ukrán gazdák és multicégek versenyelőnybe kerülnek.

És mivel nem lett megoldás, és nem kapnak a gazdák pénzt, így körbenéztünk, hogy mi történt. 2022 júliusában Nagy István, a mi agrárminiszterünk volt az, aki Ukrajnában tárgyalt a gabonaimportról  tehát megint nem Brüsszel volt, ők ismét, úgymond, a magyar kormány tagjai voltak , majd nemsokára rá Magyar Levente államtitkár Ungváron egyenesen azt jelentette ki július 18-án, hogy: „Ez a munka elvezethet oda, hogy Magyarország az egyik legfontosabb folyosója lesz az ukrajnai gabonának a világ felé.” És többször bejelentették a tévében, hogy mi leszünk ennek az élharcosai. Hát az élharcosai lettünk, jelentem alássan, amivel teljesen lezúzták a magyar gazdatársadalmat, és istenigazából nagyon sok kisgazdálkodót  most itt nem a Mészáros-, Tiborcz-klánra gondolok  a csőd szélére löktek.

Mit próbáltunk tenni kulturáltan, szakmai felszólalásokkal? November 5-én írásban jeleztem, hogy problémák vannak ezzel  nem magamtól találtam ki, magyar gazdák jelezték a számomra, és úgy tudom, hogy jelezték az önök politikusai számára is, mégsem szólaltak fel. Kaptam rá egy olyan választ, hogy lényegében minden rendben van, nincs itt akkora probléma. Március 6-án is jeleztem, hogy óriási baj van, és a propagandán kívül  hogy kaptunk kék feliratokat, hogy megoldjuk a problémát  nem lett semmi.

És számadatokkal, hogy mi történt, hogy érzékeljük, hogy ez tényleg óriási probléma, és ezen mindenképp segíteni és javítani kellene: többszörösére, tízszeresére emelkedett az országunk határait, az uniós határt átlépő ukrán gabona mennyisége, 287 ezer tonnáról 2 millió 870 ezer tonnára, és ez a szám csak emelkedik egyfolytában, tehát óriási mennyiségről beszélünk. És itt meg kell nézni a határszakaszok arányát, hogy mi történt. Lengyelországnak Ukrajnával közös határa több mint 500 kilométer, Romániának több mint 500, a szlovákoknak 100 alatt, nekünk meg egy kicsivel 100 felett, és mégis az történik, hogy ezt a rövid, 100 kilométeres határszakaszt ennek a gabonamennyiségnek vagy szemesterménynek az egyharmada lépte át  tehát ez valami problémát jelez. És hogy megint utánanéztünk a dolgoknak, hát önök, azaz a tisztelt kormány és kormánytagok és az egész Fidesz büszkék voltak arra, hogy ezt az átrakókapacitást megemelték. Nyugodtan kimondhatjuk azt: önök elkövettek egy óriási hibát, engedve azoknak a pénzügyi köröknek, akik a NER oligarchái, hogy ebből minél nagyobb hasznot szakítsanak le.

Én arra kérném önöket, hogy ezt most javítsák ki, oldják meg, mert érdekes módon a lengyelek találtak rá megoldást. És úgy korrekt, hogy megoldási javaslatokkal is szolgáljunk: hozzák nyilvánosságra minden ukrán gabonát importáló cégnek az adatait, ez legyen egy nyilvános adatbázis! Extraprofitadó  önök nagyon szeretnek ezzel harcolni. Vessenek ki ezekre a cégekre, amelyek ukrán gabonát szállítanak be, extraprofitadót, és ebből a pénzből kártalanítsák a magyar gazdákat! Amit megígértek, hajtsák végre a valóságban, mert ezt lehet majd bizonyítani: szigorú és részletes áruvizsgálat az Ukrajnából beáramló gabonára már a határon, be se jöhessen. Aki meg át akarja hozni Magyarországon  és ne lehessen okosba megoldani, hogy valahol leszálljon az a gabona a szerelvényről vagy a kamionról , az, mint a lengyeleknél, leplombált, lezárt áruszállító szerelvényekkel jöjjön át, és menjen tovább, ahova mennie kell.

(9.40)

És van egy konkrét kérdésem, erre választ szeretnék kapni, és nem politikai propagandát: ha a magyar gazdatársadalom úgy dönt, hogy akár a Kossuth téren, akár Brüsszelben felemeli a szavát az ukrán gabonaimport ellen, önök melléjük állnának-e? Melléjük állnae a magyar kormány, segítenéneke legalább úgy, hogy kifejezzék az érzéseiket, hogy megmutassák, mekkora probléma van? Ugyanis 2004-ben volt ilyen az akkori kormány politikája ellen. Hát, most ismét hasonló helyzetben vannak a magyar gazdák elmondásuk szerint, és érdemi segítséget várnak. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdés, megmondom őszintén, nem lep meg, sőt mindennap találkozunk vele, és most már hosszú hónapok, talán évek óta ezzel a kérdéssel is foglalkozunk, mert valóban így van, hogy a magyar gazdatársadalom egy nagyon súlyos hátrányban van, mondhatnám, veszteségeket kell hogy elkönyveljen pont az ukrán válság miatt, és ez nem véletlen.

Az elmúlt most már körülbelül másfél évben, a háború kitörése után ezek a gabonaszállítmányok  amelyekről korábban megállapodás született, hogy a Fekete-tengeren keresztül jutnak el az afrikai országokba, ahol valóban az éhezés, az éhínség feloldásának a segítsége a cél, ez a korábbi években is így működött , ugye, tudjuk, ezek a hajós szállítmányok, ezek a rakományok csak török kezdeményezésre és komoly diplomáciai munka alapján indulhattak részben meg, de jelentős részben ezek a gabonaszállítmányok ott nem valósulhattak meg a kialakult katonai konfliktus miatt. Éppen ezért az ukrán miniszterrel való egyeztetés és az ukrán gazdasági egyeztetések után valóban az átrakók megerősítésre kerültek azzal céllal, hogy ott széles nyomtávú  Magyarországon normál nyomtávú, ha szabad így fogalmazni, vasúti szerelvények vannak  átrakóra van szükség. Úgy gondoltuk, és minden józan ember úgy gondolta, hogy ezek a gabonaszállítmányok, ha már hajón nem tudnak eljutni az afrikai országokba, akkor majd a vasúti szerelvényeken eljutnak Európába, és innen mennek tovább akár Olaszországból vagy Dél-Franciaországból Afrika felé.

A helyzet valóban bekövetkezett: ezen szállítmányok egy része itt maradt, gyakorlatilag nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-európai országokban, illetve a nyugat-európai országokban jelentős részben, és nem ment tovább, így ezek a gabonaszállítmányok ezáltal nemcsak a magyar, nemcsak, most így mondom, kelet-európai, volt szocialista országok  ahogy ön is említette, lengyel, cseh, szlovák, magyar, román, bolgár  területén maradtak bent, hanem gyakorlatilag egész Európának a gabonapiaci helyzetét felrobbantották. És ebben mi, mondhatnám azt, egy szerencsétlen szituációban vagyunk, hogy itt van a legnagyobb vasúti átrakóhely. Ugyanakkor mondjuk meg őszintén, hogy nemcsak vasúton jönnek ezek a gabonaszállítmányok, hanem jönnek ezek a kamionokban is. Aki jár a 7-es és 8-as úton, habár én ritkán járok, azért rendkívül sok kamiont lehet találni, amelyik gabonát szállít tovább.

Magyarországon a kereskedők úgy gondolták, hogy ezekkel a gabonaszállítmányokkal próbálják a korábban kialakult irreális árakat  ezt azért mondjuk meg őszintén, amikor 14-16-18 ezer forintos kukoricaárról vagy 14 ezer forintos búzáról beszélünk, én mezőgazdasági termelő voltam majdnem negyvenegynéhány éven keresztül, az még a megnövekedett inputanyagok árához képest is irreálisan magas. Sok gazda úgy gondolta, hogy amikor kialakult ez az ár, 11-12 ezer forintért bevásárolt  mert ilyen is van, nem bántani akarom a gazdákat egyáltalán , és amikor majd magasabb ár lesz, akkor piacra dobja; ebben van egy csomó manipuláció is, de ez nem történt meg. Ugyanakkor természetes, hogy a gazdák jelentős része nem akarta 11-12 ezer forintért eladni a gabonáját, hanem majd az emelkedő áraknál. Ez nem következett be, mivel ez az árudömping elárasztotta Európát és így Magyarországot is.

De hogy konkrétan válaszoljak az ön kérdésére, habár ez is az volt szerintem: éppen ezért Magyarország Kormánya megtesz mindent annak érdekében, hogy az Európai Unió mezőgazdasági biztosával, a lengyel biztossal ismét egy tárgyalássorozat induljon el, egy együttműködés, amit Nagy István miniszter úr elkezdett, de sajnos abból csak a lengyel fél jutott bizonyos támogatáshoz. Ez a múlt heti európai csúcstalálkozón ismét szóba került, és egy újabb fordulóval szeretnénk elérni azt, hogy a magyar gazdák is részesülhessenek ebből az európai uniós esetleges kárenyhítési támogatásból. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai