Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt tudjuk, hogy a legfőbb kormányzati politika, hogy akkumulátorgyarmattá tegyék Magyarországot, vagyis egyszerre akarják kiszolgáltatni a nyugati és a keleti nagytőkének hazánkat. Ez a kettős függés kialakításának politikája, avagy ilyen az élet a félperiférián.

Ennek a kizsákmányoló politikának már sokszor beszéltünk a természetet kizsákmányoló hatásairól, hogyan akarják kiárusítani a magyar vízkincset, Magyarország energiáját vagy éppen termőföldjét ezeknek a jellemzően távol-keleti multinacionális nagyvállalatoknak, de azt gondoljuk az LMP részéről, hogy érdemes beszélni a munkavállalók kizsákmányolásáról is, vagyis, hogy a Fidesz-kormány a magyar munkaerőt is kiszolgáltatja ezeknek a külföldi multiknak.

Miért beszélünk kizsákmányolásról? Miért beszélünk kiszolgáltatásról? Ezt próbáltam pontokba szedni a magyar munkaerő viszonylatában. Először is érdemes azt megnézni, hogy honnan jön a munkaerő ezekbe az akkumulátorgyárakba. Tudjuk azt, hogy egyébként jellemzően ezek a multik nem is teremtenek új munkahelyet, hanem jelentős mértékben már meglévő munkahelyekről, magyar vállalkozásoktól szívják át a munkaerőt, ezzel gyakorlatilag, ha meg is teremtenek egy munkahelyet, máshol megszűnik egy másik magyar munkahely.

De tudjuk azt is, hogy ha új munkaerőre van szükség, mivel Magyarországon munkaerőhiány van, pláne, ugye, Debrecen környékén, ezért külföldről jön a munkaerő ezekbe a gyárakba, a külföldi, szintén jellemzően Távol-Keletről érkező munkaerőnek építik a konténervárosokat jelen pillanatban is.

Megnéztük azt is, hogy milyen jellegű munkát végeznek ezekben a gyárakban. A helyzet az, hogy könnyen betanítható, egyszerű, alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek, sajnos. Ha valaki, mondjuk, egy másik cégtől átmegy egy akkumulátorgyárba dolgozni, ott egy lejjebb lépés történik, sokkal egyszerűbb feladatokat fog kapni, tehát nem egy továbblépésről, nem egy továbbfejlődésről van szó, hanem lejjebb lépésről, ezt a közgazdaságtan is így fogalmazza meg, és egyébként a teljes magyar feldolgozóipar 87 százalékára jellemző ez az alacsony hozzáadott értékű munka. Sajnos ez az arány 2009 óta igaz, ebben a tekintetben a multik, az akkumulátorgyárak semmilyen előrelépést vagy fejlődést nem hoztak.

Gyakran példálóznak a fizetésekről is. A helyzet az, hogy az akkumulátorgyárakban az alapbérek egyébként rendkívül alacsonyak. A magyar átlagbért kevéssé meghaladó fizetéseket csak jelentős túlmunkával, pótmunkával, hétvégi munkavégzéssel, több műszakban történő munkavégzéssel lehet elérni; vagyis ezekben a gyárakban agyondolgoztatják a munkavállalókat, ez a kizsákmányolásnak egyenes következménye.

A munkakörülmények rendkívül nehezek, és ezeket a munkafeltételeket, az erre vonatkozó előírásokat sem tartják be az akkumulátorgyárak. Gondoljunk csak a gödi akkumulátorgyárra, amit lassan már kéttucatszor büntettek meg. Na persze, ezek nagyon-nagyon alacsony mértékű büntetések, egy-két millió forintról van szó, hogy véletlenül se tántorítsák el ezeket az akkumulátorgyárakat a szabályok esetleges be nem tartásától.

Ha megnézzük, nagyon komoly egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a dolgozók ezekben a gyárakban, hiszen nehézfémek és vegyianyagok felhasználása közepette kell dolgozniuk; ennek nagyon komoly egészségkárosító hatása van. Egészen elképesztő, hogy van olyan akkumulátorgyár  ez is megjelent a sajtóban , ahol akkor adnak jutalmat vagy valamiféle pótlékot, ha valaki nem megy el táppénzre. Tehát, ha valaki beteg, akkor még jutalmazzák is, hogy betegen dolgozzon, ez is a kizsákmányolást jelenti.

Ahogy az is egy kizsákmányoló politika, amilyen megalázó kontrollnak, ellenőrzésnek vetik alá a munkavállalókat ezekben a gyárakban. Tényleg cserélhető bérrabszolgaként tekintenek rájuk. Természetesen azt sem hagyják ezek a gyárak, hogy a szakszervezetek elkezdjenek építkezni, hogy a szakszervezetek dolgozhassanak ezekben a gyárakban, pedig tudjuk azt, hogy ahol működnek a szakszervezetek, ott sokkal magasabbak a fizetések.

Ezt a kizsákmányolt karriert kínálja a Fidesz-kormány a munkavállalóknak, munkavállalók tíz- és százezreinek. Mi erre a kizsákmányolásra, a természet és a munkaerő kizsákmányolására, kiárusítására mondunk nemet, tiltakozunk minden legális eszközt megragadva, tüntetéssel, népszavazási kezdeményezéssel, mert nem szabad hagyni, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegyék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Tordai Bence tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Koncz Zsófia miniszterhelyettes államtitkár asszonytól fogjuk hallani. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném azzal kezdeni a felszólalásomat, hogy a járműgyártás, a járműipar hazánk egyik legjelentősebb iparága, ahol rengeteg személy dolgozik, rengeteg családnak ad biztos megélhetést, és gyakorlatilag azt lehet látni, hogy most vala-mennyi európai országnak iparpolitikai célja az, hogy az akkumulátorgyártást kiépítse.

Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos az elmúlt hónapban tömeges elektromosakkumulátor-gyártásra szólította fel az Európai Uniót. Úgy fogalmazott, hogy Európában készülnek a legjobb autók, ezért nem lehetünk a múlt rabjai, tömeges akkumulátorgyártásba kell kezdeni. Ez az ő álláspontja.

Itt érdemes megnézni azt, hogy szomszédos országaink, Európa más országai hogyan gondolkodnak ezzel az üggyel kapcsolatban. Németországban a jelenlegi felállás szerint 14 akkumulátorüzem fog megvalósulni. Fontosnak tartom kiemelni a CATL türingiai már működő gyáregységét, ahol egy zöld-szocialista koalíció kormányoz, és egyébként egy zöldpárti politikus volt az, aki a CATL-nek a környezetvédelmi engedélyt átadta.

A zöldszempontokat különösen fontosnak tartó Norvégiában úgy tekintenek erre az iparágra, mint az éghajlatváltozás elleni harc egyik eszközére. Az akkumulátorgyárak térnyerését a térségünkben is jelzi az, hogy Csehország és Románia is tervez hasonlót. Nemrégiben a szlovák autóipari szövetség elnökének a nyilatkozatát érdemes megnézni, aki szerint végzetes lenne, ha országa elszalasztaná a lehetőséget, hogy saját akkumulátorgyárral rendelkezzen.

(9.10)

Lengyelországban 2022. év végi adatok szerint már 60 olyan vállalat működik, amely közvetlenül vesz részt a lítiumion-akkumulátorok gyártásában.

Mindemellett a kontinensünkön más országokban is már működő gyárakról lehet beszélni: Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Svédországban is. A nemzetközi példák is jól mutatják azt, hogy ezért az iparágért most hatalmas verseny zajlik egész Európán belül, sőt az egész világon belül, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ebben a versenyben részt vegyen. De természetesen, ahogy ezt már a kormány többször is kifejtette  és itt egy vitanap keretében, azt gondolom, hogy ezeket az érveket, szempontokat el tudtuk mondani , az a legfontosabb számunkra, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat betartsák egyébként minden beruházás esetében Magyarországon.

Ezzel kapcsolatban a hatóság a legmagasabb szintű környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatja le a debreceni akkumulátorgyár esetében is. Az eljárás során nemcsak a környezetvédelmi hatóság, hanem a népegészségügy, a talajvédelem, a katasztrófavédelem, az örökségvédelem, a természetvédelem is ellenőrzi a beruházással összefüggő dokumentációkat. Azt gondolom, hogy ezeket a szempontokat fontos figyelembe venni, és bár most képviselő úr nem a környezeti, természetvédelmi kérdéseket vetette fel, de azért én két dolgot szeretnék kiemelni, ami nemrég nyert aktualitást.

Az egyik a saját választókerületemben zajlott, így gyakorlatilag a napokban a zempléni tájegységben megvalósult komplex élőhelyfejlesztési projekt során mintegy 1316 hektár terület kezelését és fejlesztését sikerült elvégezni: a természeti környezet több száz évvel ezelőtti egészséges állapotának a helyreállítása, a terület ökoszisztémájának javulása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar kormány által nagy összegben támogatott beruházás kapcsán; illetve szeretném itt a Ház falai között felhívni a figyelmet a TeSzedd! akcióra is, amelynek során az „Önkéntesen a tiszta Magyarországért” akció 11. alkalommal kerül megrendezésre, április 11-éig lehet regisztrálni. Azt gondolom, hogy ez az akció már a múltban is bizonyított azzal kapcsolatban, hogy hogyan tud a magyar lakosság, a társadalom összefogni annak érdekében, hogy tiszta legyen Magyarország, és gyakorlatilag a Föld napján, április 22-én fog indulni az akció, április 22-étől április 28-áig.

Arra biztatom az LMP-frakciót, hogy ők is vegyenek részt ebben a programban, és mindenkit ugyanerre biztatok. Kérem, hogy képviselő úr pedig támogassa ezeket az akciókat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai