Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bencze János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Én ígéretemhez híven járom az országot, látogatom a gazdákat, és nagyon sokan fordulnak hozzám olyan ügyekkel, amelyekről úgy ítélik meg, hogy a parlament színe elé kell tárni. Én ennek eleget teszek, hiszen választott képviselőként egy úgymond kutya kötelességem.

Akiknél az elmúlt napokban jártam, azt mondták, hogy messze nem rózsás a helyzet, és sokkal sanyarúbb a sorsuk, sokkal nagyobb gondokkal küzdenek, mint ami megjelenik a médiában vagy akár a parlament színe előtt a kormánypártok részéről. Nagyon-nagyon sokan azt fontolgatják, hogy feladják, és a gyerekeiket lebeszélik róla. Azt mondják, hogy nem lesz generációváltás, mert az oligarchák el fogják vinni a földeket, el fogják vinni az integrátorok, akik földalapú fedezet ellenében adtak ki bármit is. Továbbra is ott tartunk, hogy a magyar gabonaárak mélyen a termelési költségek alatt vannak, tehát a magyar föld nettó veszteséget termel.

Ez részben köszönhető a rossz brüsszeli döntéseknek  ezek ellen, nagyon helyesen, fel kell lépni , és köszönhető egy olyan rossz döntésnek, hogy anno Magyarország elrendelte a terménykiviteli stopot. A hétvégén beszélgettem nagyon sok gazdával, akik emiatt vesztették el a piacukat, hiszen nem tudtak időben szállítani, nem tudtak megbízható szállítópartnerként működni, és a másik partner, a külföldi partner  jellemzően német, osztrák, olasz  megbízhatóbb piacok felé fordult, és ebben ott van az ukrán gabona is, akik nagy mennyiséget biztosan tudnak szállítani.

Ők azt várnák el, hogy Magyarország megtesz mindent azért, hogy a külföldi piacok újra jöjjenek, hogy újra lehessen rájuk számítani. Ők nagyon szeretnének visszatérni erre a piacra, hiszen a magyar föld által, a magyar agrárium által a magyar vidék megélhetésének egy jó része múlik ezen.

Ami még különösen aggasztja őket, az az, hogy belföldön, a magyar belpiacon sem tudnak normális áron gabonát értékesíteni. Mondjuk ki, hogy a gabonakereskedők és azoknak is a legalja, a gabonanepperek olyan árakat ajánlanak, ami egyszerűen csak a nevetséges szintet üti meg. Ők nem szeretnének 100-300 ezer forint közti veszteséget termelni hektáronként, mert a mínuszért senki sem akar termelni.

Fölvetődött bennük az a kérdés, hogy miért nem történik Magyarországon felvásárlás. Ők azt mondták, hogy nagyon jó a gabonabehozatali tilalom, ez dicséretes. De mi az eredménye? Az a konkrét kérdésük, amire választ szeretnének kapni, hogy azok a szerződések, amik pár nappal azelőtt köttettek, mielőtt életbe lépett a tilalom, és a magyar partner, jellemzően olyan partner, aki uniós pénzből és magyar állami támogatásból bővítette a feldolgozókapacitását  az indoklás szerint a magyar gazdák érdekében , nos, ha egy ilyen partner megkötött egy éves szerződést előre, ki is fizette a pénzt, ő juthate ukrán gabonához, behozhatjae az ukrán gabonát az országba, hiszen előre ki van fizetve, előre meg van kötve a szerződés, illetve ha nem hozhatja be, akkor ezekkel a cégekkel és ezekkel a szerződésekkel mi történt. Kártalanította őket valaki, vagy az első verzió az érvényes, mivel meg volt kötve, üzleti hátrány nem érheti őket, visszamenőleges joghatálya nincs ennek, tehát ugyanúgy hozhatják be. Ez annak az oka, hangsúlyozom, hogy ezek az uniós és magyar pénzből kibővített feldolgozó cégek olyan gabonához jutnak, ami ukrán eredetű. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, miniszterhelyettes úr, öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett gondolatok úgy tűnnek első hallásra, hogy valósak, és a mindennapi életben előfordulnak. De természetesen nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy azt ön itt most felvázolta és megpróbálta kiélesíteni a helyzetet, már csak azért sem, mert vannak olyan objektív tényállások, amelyekkel, azt gondolom, hogy nem lehet vitatkozni.

Ön először is felvetette, hogy feladják a gazdálkodók a gazdálkodást, és az oligarchák elvesznek mindent. De tisztelt képviselő úr, ha ön járja az országot és találkozik a gazdákkal, a gazdatársadalommal, azok képviselőivel vagy netalántán egy gazdafórumon van, ott azért ezek a gazdák jelentős részben szeretnék azt  ezért is dolgoznak , hogy ezt az időszakot, ezt a nehéz krízises időszakot túléljék, és  azt nem mondom, hogy nyertesen kerüljenek ki, de  minimális veszteséggel kerüljenek ki ebből a helyzetből. Úgy gondolom, hogy ez egy teljesen reális gondolkodás.

Az elmúlt évtizedekben egy nagyon komoly konjunkturális időszaka volt a növénytermesztőknek, ezt mondjuk meg őszintén. A növénytermesztésből nagyon komoly jövedelmet, megtakarítást lehetett elérni. Az utóbbi két-három évben ez jelentős részben megváltozott. Először is a Covid-járvány  amire hivatkozott, csak nem mondta végig a mondatot  idején volt az az időszak, amikor megtiltottuk az exportot, a magyar gabona kivitelét, pont annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű gabona maradjon az országban. Mert akkor is láttuk, hogy nem olyan mennyiségű gabona termett az országban, ami megengedhette volna azt a korábban, évekkel ezelőtt kialakult 6-8 millió tonnás exportvolument. Én úgy gondolom, hogy ez helyes és védekező álláspont volt.

Az már egy szerencsétlen közjáték vagy folyamat, hogy kitört az ukrán háború, és az ukrán gabona gyakorlatilag elárasztotta a magyar piacot. Azt már sokszor elmondtam önnek, hogy azokat az intézkedéseket, amiket a magyar piac és a magyar gazdatársadalom érdekében meghozott a magyar kormányzat, pont azért tette, hogy ezeket a Magyarországra irányuló exporttételeket megszüntesse. Egyedül a tranzitszállítmányoknak engedi meg a mai napig is, hogy keresztülmenjenek az országon, és elérje azokat a piacokat, amelyek eredetileg nem célpiacok voltak, mert az ukrán gabona célpiaca a Közel-Kelet és az afrikai országok. Ezt a fekete-tengeri blokád és a fekete-tengeri hajóforgalom korlátozása, illetve veszélye miatt átterelték a közútra, illetve részben a vasútra Európa irányába, és ez jelenti ma jelentős részben azt a gondot, hogy a piacaink, de nemcsak a piacaink, hanem a termésmennyiségek, a takarmánytárolók megteltek, és ma is komoly tételek vannak itt.

A gabonaárak alacsony árszintjéről azt mondta ön, hogy ez komoly veszteséget okoz minden egyes termelőnek. Ebben van némi igazság, de azért engedje meg, hogy a legújabb fejleményekről is beszéljünk. A legújabb információk birtokában egyértelmű, hogy a magyar gabona értéke, a magyar gabonafelvásárlás, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy szeretnénk, de elindult, és ez most már a felvásárlási árakban is jelentkezik, és nem 5 ezer forint, hanem 6-7, esetleg 8 ezer forint tonnánkénti áron van vásárlási szándék.

Természetesen a gazdákon is nagyon sok minden múlik, hogy odaadják, elengedik vagy tovább tárolják, ami esetleg további veszteséget okoz. Sokszor előfordult a magyar mezőgazdaság területén az, hogy amikor konjunkturális időszak volt, jó árak voltak, akkor a gazdatársadalom egy jelentős része kivárt, mert azt gondolta, hogy később majd még tovább emelkednek az árak. De egy visszaforduló ár indult el, ami alapján komoly veszteségeket szenvedtek el.

Én örülök annak, hogy képviselő úr eljár ilyen fórumokra és találkozik a gazdatársadalommal, de az a kérésem, hogy a realitások mellett maradjunk, és a napi eseményeket is vegyük figyelembe. Valamint vegyük figyelembe a magyar gazdatársadalom érdekét, mert nekünk az a legfontosabb, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű és biztonságos élelmiszer kerüljön minden fogyasztó asztalára. Ebben pedig a magyar gazdák az egyedüli garancia számunkra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-24      Ülésnap adatai