Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Mellár Tamás és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselői, kérdést kívánnak feltenni a belügyminiszternek: „Mit tesz a kormány a tanárhiány csökkentése érdekében?” címmel. Megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Eljutottunk oda, hogy egymást érik a diák- és pedagógustüntetések. Ma is az oktatásért virrasztanak a fiatalok, két nap múlva, június 1-jén pedig országos tiltakozások lesznek a közoktatás és általában az egész oktatási rendszer tarthatatlan állapotai miatt.

Nem is tudom, elmondhatnám újra, hogy mi mindent kifogásolnak a szülők, a diákok, a pedagógusok és a szakmai szervezetek, de hát önök ezt pontosan tudják, s mindezekre a válaszuk nem egy valódi közpolitikai válasz, hanem a bosszútörvény, amely semmire nem ad megoldást, csak súlyosbítja a problémákat. Mindez nagyon jól lemérhető azon, hogy mennyire nem jelentkeznek a végzős diákok a felsőoktatásba pedagógus-, illetve tanárszakokra. Sokat olvashattunk az elmúlt hetekben arról, hogy természettudományos szakpárokra volt, ahol nulla, egy, két, három fő jelentkezett az egész országban. Ez teljesen nyilvánvalóan az önök oktatáspolitikájának a kudarca. Egyes becslések szerint tízszer annyian mennek nyugdíjba, mint ahányan elkezdik a tanítást az adott évben, és a 30 év alatti pedagógusok aránya nem éri el az 5 százalékot, 40 százaléknyian viszont már elmúltak 50 évesek.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Államtitkár úr, három konkrét kérdésem lenne önhöz, s remélem, hogy valami érdemi választ azért ki tud csikarni magából. Az első: mit tesznek a jelenleg 17 ezres tanárhiány csökkentése érdekében? A másik egy elég általános kérdés: hogyan értékeli az elmúlt 13 év oktatáspolitikáját, összhangban vane az önök értékelése a diákok, szülők és tanárok értékelésével? Illetve várhatjuke, hogy elveti a kormány a bosszútörvény benyújtását? Köszönöm, várom a válaszait. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. A válaszra megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrnak. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar kormány számára fontos célkitűzés, hogy a diákok minél inkább olyan tudást kapjanak az iskolában, ami az életre őket fölkészíti, a magyar oktatás minél versenyképesebb legyen a nemzetközi mezőnyben. A világ tíz legjobban minősített oktatási rendszere közül egyetlenegy európai, a tizedik, az összes többi Európán kívüli, elsősorban ázsiai, másodsorban pedig észak-amerikai, kanadai. Tehát itt egy óriási verseny van, és ebben kell a magyar gyerekeknek is helytállniuk. Ezért szeretnénk minél versenyképesebb, a gyerekeket minél inkább hasznos tudáshoz juttató iskolarendszert megerősíteni Magyarországon. Úgy gondoljuk, ehhez nagyon fontos az új életpályatörvény, amely szerint azoknak a tanároknak, akik többet tesznek bele abba a 45 percbe meg a 45 percen kívüli időtartamba is, végre magasabb bért lehet fizetni. Aki többet ad a gyerekeknek, annak magasabb lesz a bére.

Fontos az általános béremelés is. Ön is tudja, mi azt szeretnénk elérni és önök az ellen dolgoznak, hogy 2025-re egy pedagógus átlagfizetése 800 ezer forint lehessen Magyarországon. Ez mindenkinek fontos, kivéve azt a pár tucatnyi baloldali képviselőt, aki Budapesten és Brüsszelben ezt éjjel és nappal próbálja megakadályozni, de nekünk ettől függetlenül célunk a béremelés és a teljesítményarányos bér.

Az elmúlt hetekben a baloldali politikusok megpróbáltak rátelepedni a pedagógusokra, a pedagógustüntetésekre. Politikusok indítottak akciókat, amelyekre megpróbáltak pedagógusokat is magukkal hívni, de ez még a saját politikusi értékelésük szerint is csak részleges eredményt hozott.

Hogy mi a pedagógusok és a diákok aránya, ezt nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is nézik, hiszen ezzel más országokban is foglalkoznak. Ott is ugyanilyen vagy ehhez hasonló polémiák fogalmazódnak meg. Az OECD-ben egy tanárra átlagosan 14 diák jut, ha a legutóbbi számokat nézem. Magyarországon ennél, hál’ istennek, kedvezőbb az arány, és az elmúlt években is javult, s arra fogunk törekedni, hogy ez az arány tovább javuljon Magyarországon. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   57-60   61-64   65-68      Ülésnap adatai