Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás képviselő úr, Párbeszéd-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció bejelentette, hogy egy szuverenitási törvényt fognak beterjeszteni és elfogadtatni az Országgyűléssel. De mit is jelent a szuverenitás, illetve mit is ért alatta a Fidesz-frakció, továbbá mit akar elérni vele miniszterelnök urunk?

A szuverenitás definíció szerint az állami főhatalom önálló, független gyakorlását jelenti. Egyes szótári értelmezések szerint a szuverenitás azt is jelenti, hogy az uralkodó a törvények felett áll, ő a törvények forrása. Miniszterelnök urunk és kormánypárti képviselőtársaink szándéka nyilvánvaló: gyengíteni, formálissá tenni az Európai Unió befolyását Magyarországon. De ez azt is jelenti, hogy a magyar gazdaságot nem integrálni akarják az Európai Gazdasági Közösségbe, hanem sokkal inkább függetleníteni attól. Ez egy életveszélyes, mondhatni kalandor akcióterv. A XXI. század első felében, amikor a nemzetközi munkamegosztás ilyen magas fokon áll, kimaradni egy 500 milliós versenypiacról több mint bűn, ez hiba. Érdemes utalni arra, hogy Nagy-Britannia mennyire szenved attól, hogy kimaradt ebből a piacból, pedig a versenyképessége sokkal magasabb és a fejlettsége is sokkal magasabb, mint a miénk. Ha sikerül a kormány szuverenitási törekvése, akkor az európai befektetők sorra fogják elhagyni Magyarországot, és ezzel megsemmisítik az exportunk nagy részét. Ennek következtében persze a nemzeti valutánk nagyon is szuverén lesz, csak sajnos egy fabatkát sem fog érni, mert nem lesz mögötte exportfedezet.

A szuverenitás égisze alatt kormányunk gondoskodni akar független védelmi rendszerről, és sokkal lazábbra fűzni a tagsági kapcsolatunkat a NATO-val. Ennek jegyében indította el az új fegyverkezési, mondhatnánk győri programot is. Szerencsére van ütőképes légierőnk, hiszen vannak Gripen vadászgépeink. Azért szeretném felhívni a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy emlékeztessék majd a házelnök urat arra, hogy ezeket a vadászgépeket a svédek gyártották, és nem biztos, hogy célszerű lenne most a NATO-csatlakozás kapcsán összerúgni a port a svédekkel, mert esetleg ezzel csorbulhat a védelmi erőnk is.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom nagy többsége, háromnegyede az Európai Unióban akar maradni, és szeretné, ha mielőbb euró lenne a hivatalos fizetőeszközünk a forint helyett. Manapság legalább 700-800 ezer honfitársunk dolgozik az Unió országaiban, és minden hatodik magyar újszülött nem itthon, hanem valamelyik EU-országban látja meg a napvilágot. Jól látható, hogy a magyar emberek nem elzárkózni, nem függetlenedni, hanem integrálódni akarnak Európába. Válaszul az Orbán-kormány a szuverenitás jegyében Távol-Keletről kívánja pótolni a kiesett, kivándorolt magyar munkaerőt. Erre valóban szükség is van, mert 15 év múlva 700 ezer fővel kevesebb lesz a hazai munkaerőforrás; ez egy demográfiai projekció, tehát tényszerű.

Ez a szuverenitási törekvés egy szerfelett veszélyes kalandorpolitika, amely zsákutcába vezeti  de sajnos már múlt időben kell beszélnem, zsákutcába vezette  Magyarországot, gazdaságilag lemaradtunk a szomszédos országoktól, a volt szocialista országoktól is politikailag elszigetelődtünk, nincsenek európai szövetségeseink.

Azt hittem, hogy a Bibó Szakkollégium volt diákjai, akik a mostani politikai vezetőink, ismerik Bibó István műveit és sokat tanultak belőle. Sajnos nem így áll a dolog. Orbán Viktor és társai ugyanazokat a hibákat követik el, mint amiket Bibó leírt az „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” című 1947-es tanulmányában. És sajnos ugyanazok lesznek a következmények is: a felelőtlen politika árát drágán fogja megfizetni a magyar társadalom, újabb évtizedeket veszítünk el ezzel az úttévesztéssel. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én örülök annak, hogy a szuverenitás kérdését felhozta itt a Házban. Engedje meg, hogy én ne ilyen tankönyvi megközelítésben beszéljek erről a témáról, sokkal inkább egy egyszerűbb, de azt gondolom, hogy lényegi megközelítésben. Számunkra a szuverenitás azt jelenti, azt is jelenti, hogy saját magunk hozhatjuk meg a jövőnket érintő legfontosabb döntéseket. Elsősorban mi. Ez számunkra magától értetődőnek tekinthető, de sokak számára nem az. Engedje meg, hogy nyolc témát felhozzak itt, amelyek alapjaiban érintik a szuverenitás kérdéskörét.

Említette, hogy vitáink vannak az Unióval. Ennek oka van. Az is oka, hogy nem a lényegi kérdésekkel foglalkoznak, az is oka, hogy másodosztályú tagoknak tekintenek minket, és ami talán a legfontosabb, a nemzeti szuverenitásunkat felül akarják írni. Ez nincs rendben. Erre szeretnék jó pár példát felhozni.

Vegyük, mondjuk, az energiaszabályozás kérdését. Írásba adták megint azt a javaslatukat, hogy a hatósági árazást Magyarországon töröljük el. Leánykori nevén a rezsicsökkentést, tehát a rezsitámogatást. Ez 181 ezer forintos hátrányt jelentene átlagosan minden családnak. Mi ezt nem akarjuk, ez egy szuverenitási kérdés.

Aztán egyetlen nap alatt keresztülverték megint a betelepítési kvóta javaslatát. Kötelező betelepítést akarnak, és büntetést arra az esetre, ha valaki ebben nem vesz részt, ráadásul migránsgettókat hoznának létre Magyarországon is, olyat, mint ami Lampedusában már most is komoly gondokat okoz. Ez szuverenitási kérdés.

(9.30)

Aztán, amikor Magyarország különadókat vezet be azon cégek számára, amelyek indokolatlanul halmoztak fel extraprofitot érdemi teljesítménynövekedés nélkül, na, azt megpróbálják elvitatni: ne legyen különadó, extraprofitadó Magyarországon. Ez is szuverenitási kérdés.

Aztán általában véve is támadják a kormány árszabályozási döntéseit, márpedig mi minden lehetséges módon szeretnénk küzdeni az infláció ellen  ársapkákkal, kötelező akciókkal , mégis mindig kritikus kommentek érkeznek, és az még a legenyhébb verzió. Ez is szuverenitási kérdés.

Aztán nézzük, mondjuk, az uniós költségvetés kérdését! Ugye, most ez egy nagy vita, hogy kelle majd, és hogyan lehet plusz több tízmilliárd eurót költeni Ukrajnára, az ukrán állam jövőbeni működésére jó pár évig az uniós költségvetésben ezt nevesítve, úgy, hogy az uniós kassza kiürült, és a tagországoktól akarnak pluszpénzt kérni. És a plafon leszakad, mert úgy akarnak több tízmilliárdot kérni pluszban, hogy a nekünk egyébként járó uniós forrásokat nem adták oda. Ez is szuverenitási kérdés.

Aztán nézzük az adózás ügyét! Folyamatosan tetten érhető egy törekvés, miszerint ne Magyarországon szülessenek döntések bizonyos adónemekről. A globális minimumadóról szóló vita épp erről szólt, hogy ne Magyarországon döntsenek arról, hogy 9 százalékose a társasági adó, hanem legyen egy mások által előírt egységes szint. Ez is szuverenitási kérdés.

Sokat turnézik a DK az európai minimálbér ügyében, hogy majd ők elintézik. Hát, azt jól ismerjük, hogy milyen az, amikor Brüsszelben próbálnak bért emelni; többek között a pedagógusok ügyéből is jól ismerjük, hogy ha valóban fontos lenne számukra a béremelés, akkor nem blokkolnák azokat a forrásokat, amelyeket fel lehetne használni a pedagógusbér-emelésekre is.

És hogy még egyet mondjak, ha megnézi ön, hogy a mostani általános állásfoglalásokban inkább béketárgyalásokat szorgalmaznak vagy háborút, akkor rendre a háború irányába mutatnak a nyilak. Ez is szuverenitási kérdés; most ez a legfontosabb szuverenitási kérdés az ország előtt, hogy ki tudunke maradni ebből a konfliktusból. Bő egy éve sikerült ezt elérni; ezután is szeretnénk elérni.

Általános megközelítésben azt tudom önnek mondani, minden ellenkező állításuk ellenére, hogy az uniós tagság Magyarország számára nemzeti érdek. De ez nem jelenti azt, hogy ha a nemzeti szuverenitásunkat valami veszélyezteti  ráadásul úgy, hogy az jelentős hátrányt okozna a magyar állampolgároknak , akkor azt ne tennénk ki az asztalra, azt ne emelnénk fel a napirendre, még akkor is, ha ez gyakran vitákkal jár.

És ha még egyet említhetek: ha annyira érdekli önöket a szuverenitás, akkor nem hagynák, hogy külföldről pénzeljék az önök pártját, az önök pártjait, mert annál súlyosabb szuverenitási kérdés, hogy egy párt saját magát képes fenntartani külső támogatás nélkül, ráadásul külföldi támogatás nélkül, na, annál fontosabb szuverenitási kérdés nincs! Önök ebben csúnyán elbuktak; félmilliárdot kaphattak külföldről, és azt állítják az egész ország számára, hogy mikroadományokban gyűltek össze az 50 eurósok. (Varju László közbeszól.  Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ez szégyen! Úgyhogy, ha tényleg akarnak valamit tenni a szuverenitás védelmére, akkor elsősorban a saját házuk táján sepregessenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai