Készült: 2024.05.20.12:24:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

68. ülésnap (2023.05.24.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Brenner Koloman (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:51


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelten fontos kérdésről vitatkozunk most a tisztelt Ház falai között. Ahogy azt néhány képviselőtársam már jelezte, ez egy olyan salátatörvény, amely több részét érinti annak a komplex problémahalmaznak, hogy a XXI. században, a tudás és az információ évszázadában hogyan tudnánk az innovációt és a tudományt jobban egymással összekötni.

Az államtitkári expozéban ennek egyikfajta ilyen varázsmódszereként emlegette államtitkár úr a modellváltást a magyar egyetemi világban. Ezzel kezdeném talán, hiszen ebben a kérdésben már ennek a tisztelt Háznak a falai között is én több ízben kifejtettem a Jobbik-Konzervatívok véleményét arról, hogy az egyetemi autonómia Európában a középkor óta egy komoly érték, és a mi véleményünk szerint az, hogy megfelelő előkészítés nélkül az egyetemi világ közel 80 százalékát olyan alapítványokba forgatták át, amelyekbe aztán egy egyszeri döntéssel kizárólag az egypárti túlhatalmat kiépítő Fideszhez kötődő személyek, első körben egyébként aktív miniszterek, államtitkárok, s a többi, kerültek; mégpedig olyan módon, hogy ezek a kuratóriumok időben korlátlan ideig lehettek felállítva, illetve ha valamely kuratóriumi tag lemondott, mint ahogy most kénytelenek voltak visszavonni az aktív minisztereket és államtitkárokat a kuratóriumokból, ezek után a kuratóriumok, tehát ugyanaz a négy fideszes megválaszt egy újabb fideszest. Na, ez igazán veszélyezteti az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot. Erről egyébiránt jómagam, az Európa Tanács jelentéstevője, az akadémiai szabadságról és egyetemi autonómiáról szóló jelentésemben is igyekeztem kiegyensúlyozott módon megemlékezni.

Tehát azt gondolom, hogy az innováció és a tudomány hasznosulása a társadalom szempontjából nem attól függ, hogy egy egyetem átesette a fideszes modellváltáson vagy sem.

(13.00)

Mert azt gondolom viszont, hogy a modellváltás révén igenis sérült az egyetemi autonómia, igenis nagyon komoly aggályok vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy az alapítványi kuratóriumi tagok hogy értékelik a saját szerepkörüket.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mert, tisztelt államtitkár úr, ugye, az angolszász világban, amilyen helyekre önök szívesen hivatkoznak  Harvard, Cambridge, és így tovább , ott az alapítványi forma teljesen másképp működik. Ott úgy működik, hogy felhalmozódott vagyonok vannak, ez nálunk történelmi okokból  mert például az ELTE-nek elvették mindenét, meg Trianon után már a birtokai sem voltak meg, mint az közismert  messze nem így működik; és ott minden szereplő: az egyetemi menedzsment, az egyetemi polgárok megválasztott szenátusa és a board, tehát a kuratórium, az pontosan tudja a feladatköreit. És eszükbe nem jutna a boardtagoknak a) fizetést kérni, mert ők azért vannak ott, hogy bevételt hozzanak ezeknek az egyetemeknek, b) a boardnak eszébe nem jutna, amit önök megtettek akár a Corvinuson, akár más egyetemeken, hogy a kuratóriumi tag dönt arról, hogy ki legyen professzor, hogy legyene olyan szak, hogy legyene kar; és akkor önök eltörlik azonnal a karokat, hiszen a tudományos közösségek az önök tudás- és értelmiségellenes politikájában, ugye, ellenségek, hiszen hova jutnánk, ha egy karban a hasonló tudományterületen dolgozó emberek önálló gondolatokra jutnának, ugye, ez az önök számára veszélyes.

Tehát azt gondolom, hogy igenis nagyon komoly aggályok vetődhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a) mit hozott ez a magyar egyetemi világnak, b) milyen korlátai vannak annak a fideszes túlhatalomnak, amelynek kapcsán most önök ilyen piacikofa-szerű alkudozásba kezdtek az Európai Unióval, hogy megkapják a magyar polgároknak járó forrásokat.

Apropó, magyar polgároknak járó források! Én azt gondolom, hogy 13 év kétharmados uralma után, miközben önök folyamatosan leépítették a jog uralmát  ugye, az európai kultúra három alapra épül: a keresztény etikára, a görög-római filozófiára és a római jogra; tehát önök ezt a régi európai konzervatív értéket leépítik , önök megszállják a magyar államhatalmat egypárti túlhatalommal, majd amikor mindezek után a magyar polgároknak járó európai uniós forrásokat a többi ország adófizető polgára már nem akarja egy intézményesített korrupcióval átszőtt kormányzat számára biztosítani, akkor önök csodálkoznak, és nekiállnak alkudozni, hogy jó, hát akkor az egyetemi kuratóriumoknak mégiscsak legyen határideje, jó, hát akkor tényleg visszavonjuk, mert mégiscsak kínos, hogy Bódis államtitkár úr mint a felsőoktatásért felelős államtitkár saját magát kinevezte a saját tudományegyetemének kuratóriumi elnökévé, és azért ez mégiscsak égés egy tisztességes polgári demokrácia szempontjából.

Tehát a legégbekiáltóbb, szemérmetlen dolgokat most korrigálják; és akkor várják a pénzeket, miközben a magyar egyetemi világ és a magyar egyetemisták hihetetlen károkat szenvednek el már most, hiszen a Horizont-programban kutató kollégáim nyilvánvalóan  hazánk nemzetközi megítélése az önök oroszpárti és gyakorlatilag demokráciaellenes politikája révén ugyanott tart kábé, mint Trianon előtt; és ennek a katasztrofális következménynek a felelősei önök. Ehhez képest ön szerint most milyen esélye van a magyar egyetemeknek, akiknek a rektoraival önök leveleket íratnak most Brüsszelnek? Hát, gratulálok; komolyan mondom, történelmi szempontból így áttekintve is ezt, majd, amikor később elemzik a történészkollégáim, azért ennek lesz diszkrét bája, üzenem. Tehát, amikor Rákosi elvtársnak, ugye, ugyanilyeneket kellett írni annak idején; na, mindegy.

Szóval, komolyan mondom, ezek olyan hihetetlen károkat okoznak a magyar egyetemi világnak, amelynek a hosszú távú következményeit minden magyar polgár érezni fogja, és ez az önök felelőssége! Ne mutogassanak… Államtitkár úr, azért mégiscsak az ön intellektusával itt az expozéjában, nem tudom…, nyolc Brüsszel/percben előadni ezt, ez azért kínos egy kicsit, ezt azért így a jegyzőkönyv számára jegyezzük meg! De értem én, hogy ez a feladat, van ez így néha, én értem ezt, de azért azt gondolom, hogy azt szögezzük le, hogy mind az Erasmus-ösztöndíjakhoz, mind a Horizont-forrásokhoz való jelenlegi még nem hozzájutás hosszú távon már most komoly károkat okozott a magyar egyetemi világnak.

Beszéljünk a Magyar Tudományos Akadémiáról is egy szót! Nemrég lemondott Maróth Miklós, és az irányító testületének, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak az átalakításáról is szó van ebben a salátatörvényben. Itt azért szeretném leszögezni, hogy az akadémiai dolgozók szervezete szerint továbbra is rendkívül aggályos az akadémiai szabadság szempontjából ez az irányítási testület, és ezt most még tovább szigorítja ez az előterjesztés. Jómagam, amikor a jelentésemet előkészítettem az Európa Tanács számára, akkor mind Freund elnök úrral, mind az elődjével folytattam megbeszéléseket. Szóval az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a Magyar Tudományos Akadémia elnökével nem találkozik már jó régen  pedig ezt ő többször kezdeményezte , szerintem ez mutatja az önök hozzáállását az egész tudományhoz meg az egyetemi világhoz. Én azt gondolom, hogy itt is nagyon komoly aggályok vetődtek fel és vetődnek fel ennek a törvénynek a kapcsán és az akadémiai szabadság szempontjából.

Harmadik pont. Az egyetemi világ bérezését hadd hozzam fel, hiszen a Jobbik béruniós kezdeményezése már korábban is és most is egy átfogó bérfelzárkóztatási program része. Azt gondolom, hogy igen, az alapítványi fenntartású egyetemeknél történt egy bérfejlesztés, és akkor ezáltal viszont kialakult egy komoly diszkrepancia, amire nemrég több száz ELTE-s dolgozó petícióban hívta fel a kormányzat figyelmét az állami fenntartású egyetemek és az alapítványi fenntartású egyetemek között; de még így is, még az alapítványi egyetemeken dolgozó kollégák fizetése is, nemhogy az európai uniós átlagtól, de még a régiós vetélytársainktól is éktelen elmaradásban van! Tehát azt gondolom, hogy na, itt lehetne megmutatni azt a politikai értékválasztást, amit mi, konzervatívok gondolunk az oktatásról és az egyetemi világról, hogy egy valóban nemzeti és egy valóban konzervatív kormány a saját büdzséjéből többet költ például tudományra és innovációra. Na most, itt lehetne megmutatni például az egyetemi oktatók társadalmi megbecsülését és bérezését; tehát itt is nagyon komoly konkrét lépésekre lenne szükség a mi véleményünk szerint.

Nagyon pozitívnak értékeljük viszont nemzeti és konzervatív pártként a határon túli magyar egyetemi világ támogatását. Ezt egyébként mindig is megtettük. Jómagam is mint egyetemi vezető kiváló kapcsolatot ápolok a határon túli magyar kollégákkal. Ez egy dicsérendő és mind nemzetpolitikai, mind nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságú cél, konzervatív politikai közösségünk véleménye szerint is.

Az utolsó pont, amiről beszélni szeretnék a hazai kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságpolitikánkban, hiszen az előttünk lévő törvénycsomagban szinte kizárólag csak egy hitelről van szó. Itt is azt gondolom, hogy ez egy ilyen gazdaságfilozófiai kérdés, hogy nyilvánvalóan nagyon fontos a kkv-k hitelhez juttatása, ezt senki nem vonja kétségbe. De azt gondolom, hogy a közvetlen támogatása a mikrovállalkozásoknak, az egyéni vállalkozóknak, a bt.-knek, amelyek a magyar munkavállalók zömét foglalkoztatják; és ha összehasonlítjuk azzal, hogy a fideszes kormányzat meglehetősen neoliberálisnak tekinthető gazdaságpolitikája milyen kiemelt módon támogat, mondjuk, egy multinacionális céget abban, hogy munkavállalókat hozzon… Ráadásul  zárójeles megjegyzés  most már, ugye, keleti munkavállalókat hoznak az akkumulátorgyáraknál, látjuk, tehát többezres kínai kontingens érkezik Debrecenbe, és  zárójelen belül még egy zárójel  ugye, ez az önök nagy migrációellenes politikája, ugye, zárójel, zárójel bezárva. Tehát azt gondolom, hogy nekünk keleti munkások helyett nyugati bérekre volna szükségünk, és a kis- és középvállalkozásokat célzottan támogató gazdaságpolitikára.

(13.10)

Na, erre kellett volna az európai uniós forrásokat az elmúlt 13 évben felhasználni egyébként, és akkor nem jutottunk volna el odáig, hogy jelenleg, az Úr 2023. évében Európában a magyar polgárok keresik az egyik legalacsonyabb bért. Ezt így szögezzük le! Szeged környékéről járnak át Romániába dolgozni, mert többet keresnek. Idejuttatta az elmúlt több mint 30 év politikai elitje ezt az országot.

Ezt így szögezzük le! Ja, ebből az időszakból Orbán Viktor és a Fidesz-kormányzat 17 hosszú éven keresztül…  tehát eléggé visszásnak tartom mindig azt, amikor fideszes képviselőtársaim mutogatnak Brüsszelre, meg hogy mi volt a két világháború előtt, már úgy értem, hogy 2010 előtt például. Bocsánat, nem tetszettek itt lenni az elmúlt harmincakárhány évben 17 évig kormányon? Mert akkor lehetne lassan felelősséget vállalni talán  nem? Szerintem időszerű volna.

Összességében tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat néhány pontján tartalmaz pozitív elmozdulásokat, így például a duális képzés rendszerére is utalhatok, amelyek az oktatásszervezést megkönnyítik, de alapvetően a kitűzött célokat nem éri el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai