Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most az MSZP frakcióvezetőjének, Tóth Bertalannak adom meg a szót.

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hónapok óta úgy tűnik, kicsúszott az Orbán-kormány kezéből az irányítás. Sodródnak, nem urai a folyamatoknak, mintha zavar lenne a kormányzati fejekben. Mégis, ha valamilyen logikát keresünk a történésekben, akkor azt látjuk, hogy valahogy mindig az agresszor Putyin kottájából játszanak, és valahogy mindig a magyar érdekekkel és szövetségeseink érdekeivel ellentétes álláspontra helyezkednek.

Itt van például a svéd és a finn NATO-csatlakozás kérdése. Önök most éppen akadályozzák a szövetségi rendszerünk erősítését, amely Magyarország elemi érdeke. Önök két másik nép szuverén döntésével és életével szórakoznak éppen. Kedves Fideszes Képviselőtársaim! Ideje lenne kihúzni a fejüket Putyin árnyékából.

Lesz ma is szavazás a napirendre vételről; Magyarország érdekében kérem önöket, hagyják abba végre ezt az ostoba, cinikus és káros játékot, és négy hónap után végre vegyük föl az ülés napirendjére ezeket a javaslatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Más területeken is látszik a zavar a Fideszben. Először is: önök keverik a gázfüggőséget a Gazprom-függőséggel. Lassan mondom: gázfüggőség van, Gazprom-függőség nincs. Magyarország energiabiztonsága a Gazprom nélkül is megteremthető, és ma már mindenki tudja, hogy hazudott Orbán és hazudott Szijjártó arról, hogy a Gazprom olcsóbban szállít, mint mások.

Másodszor: önök összekeverik az államkincstárat a malacpersellyel. Nem azért fizetünk egyre több adót, hogy az Orbán-klán és a fideszes elit kénye-kedve szerint nyúlkáljon bele, hanem azért, hogy legyen állami gondoskodás, ha szociális válságba kerülünk, legyen esélyteremtő, színvonalas oktatás és gyógyító állami egészségügy. A költségvetés nem Orbán vagy Mészáros Lőrinc házipénztára. Ehhez képest a Fidesz tönkrevágta az egészségügyet, lezüllesztette az oktatási rendszert, és most kivonulni készül a szociális területről. Az MSZP szerint éppen ez lenne az állam feladata, a gondoskodás és az esélyteremtés.

Harmadszor: önök folyamatosan összekeverik a fontos és nem fontos dolgokat. Önök fontosnak tartják, hogy Matolcsy György havi 5 milliós fizetését megemeljék. Inkább érdekli önöket Matolcsy sokmilliós fizetésének elinflálódása, mint a méltatlanul alulfizetett tanárok bérének rendezése. Amikor hatalmas megélhetési válság kezd kibontakozni Magyarországon, évtizedek óta nem látott mértékű drágulás van a boltokban, brutális energiaár-emeléseket vezetett be a kormány, tömegesen mennek csődbe a vállalkozások, veszélybe kerülnek a közszolgáltatások, érthetetlen, hogy önök inkább annak a Matolcsy Györgynek akarják emelni a fizetését, aki tevékenyen részt vett a forint tönkretételében, aki nem akadályozta meg a brutális drágulást, és aki a devizahitel-károsultakat megillető pénzt előbb alapítványokba szervezte ki, majd abból családi, baráti köre gazdagodott szédületes tempóban. Szégyelljék magukat!

(14.00)

És végül, de nem utolsósorban múlt héten a miniszterelnök itt a parlamentben azt mondta: azért nincs pénz a pedagógusoknak járó fizetésemelésre, mert minden fillér, amit többletbevételként beszed a költségvetés, megy a rezsivédelem céljára. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez is hazugság, az önök főnöke megint hazudott, hiszen az év első kilenc hónapjában csak a beszedett áfa összege 1169 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi szintet, és körülbelül 1100 milliárd forinttal haladja meg az idénre tervezett időarányos mértéket, és ez csak az áfa. Ehhez képest az MVM vesztesége a múlt héten mindössze 157,5 milliárd forintot tett ki, annyit kellett kifizetni. Hová teszik a többletpénzt? Mert nem a rezsire megy, az biztos. Mindez azt jelenti, hogy ott van az a 350 milliárd forint a költségvetésben a pedagógusok béremelésére, adják oda! De van ott pénz az áram és a földgáz áfakulcsának 5 százalékra csökkentésére is, és jutna belőle az átlag alatti nyugdíjban részesülő időseknek a fűtési szezonban adandó havi 10 ezer forintos rezsiutalványra is. Rezsistopra van szükség, nem fideszes megszorításokra. Közös jövőnkért, Magyarországért! (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Fürjes Balázs államtitkár úré a szó.

DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Részben ismételni tudom államtitkártársaimat, tehát a magyar kormány és a magyar Országgyűlés a háború kitörésekor és azóta is többször nagyon világosan leszögezte Magyarország álláspontját, amit egyébként házelnök úr is hétvégén nagyon világosan megerősített: Magyarország szomszédos országként egy szuverén, erős és demokratikus Ukrajnában érdekelt, amely képes biztosítani a polgárai számára a szülőföldön való boldogulás lehetőségét. Elítéltük az orosz agressziót, kimondtuk itt az Országgyűlésben is, hogy a nemzetközi jogot sérti, amit Oroszország tesz, és minden ehhez kapcsolódó EU- és NATO-tagállami kötelezettségünknek eleget teszünk. Tehát amit önök mondanak, az egyszerűen hazugság, nincs összhangban a tényekkel.

Ehhez képest három alapvető kérdés befolyásolja ma Európában is és Magyarországon is a nemzetállamok polgárainak az életét: ez a háború vagy béke, a szankciók és Magyarország esetében a Magyarországnak járó uniós források végre odaadása Brüsszel által. Kétségtelen, hogy ebben a három kérdésben közöttünk gyökeres ellentét van, de örök optimistaként reménykedünk, hogy egyszer visszatalálnak vagy odatalálnak a magyar érdekeket jelentő állásponthoz.

Egyértelműen Magyarország érdeke és Magyarország polgárainak érdeke a béke. Önök a háború kezdetétől fogva háborúpárti álláspontot képviselnek, számtalan idézetet lehetne önöktől citálni, ahogy fegyvereket küldenének, katonákat küldenének Ukrajnába, és belesodornák Magyarországot ebbe a háborúba, kizárólag választási matematikai megfontolásokból. A választás után ugyan elhangzott egy-két képviselőjüktől, hogy hibás volt a háborús álláspont kampányszempontból. Ugye, ismerjük ezt, jobb lett volna nem mondani az igazat, ahogy Karácsony Gergely is a rakpart lezárásáról inkább nem beszélt a választás előtt, amikor meghozta ezt a döntést, mert még kikap a választóktól. Tehát önök is elismerték, hogy talán kampányszempontból hibás volt a háborús álláspont, de azóta ugyanúgy folytatják. És amióta kitört a háború, és amióta annak az összes negatív következményét Magyarország polgárai viselik, egyetlenegy olyan hozzászólás önöktől sem itt az Országgyűlésben, sem az Európai Parlamentben el nem hangzott, amivel a béke pártján állnának (Rétvári Bence: Így van!), és amivel csatlakoznának ahhoz a magyar állásponthoz, hogy végre legyen fegyverszünet, és induljanak meg a béketárgyalások.

Egyetlenegy polgármesterük és a főpolgármester sem csatlakozott a megyei jogú városoknak azon kezdeményezéséhez, amelyben az Európai Unióhoz írtak levelet Magyarország nagyobb városainak polgármesterei, és azt kérik az Uniótól, hogy változtassanak a gazdaságot recesszióba taszító politikán, szüntessék meg az európai, köztük a magyar embereket sújtó szankciókat; a felzárkózási és helyreállítási alap magyar polgárokat is megillető forrásait tegyék elérhetővé számunkra. „A háború egyetlen valós ellenszere a béke. Közösen kell akarnunk!”  fogalmazott Szita Károly a megyei jogú polgármesterek nevében. Egyetlenegy polgármesterük nem csatlakozott ehhez, beleértve Budapest főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt.

Szankcióügyben is önök a szankciók pártján állnak, az előbb idézte államtitkár úr szankciópárti nyilatkozataik egy részét. Jöjjenek le végre erről a pályáról! Világos az összefüggés: Nyugat-Európában írnak és beszélnek arról, hogy a szankciókkal hogyan lövi lábon Európa saját magát.

A harmadik kérdés pedig, hogy végre fejezzék azt be, hogy Magyarország ellen dolgoznak Brüsszelben és máshol, és azért dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a minket jogszerűen megillető európai uniós forrásokat. Ezzel nem a magyar kormánynak ártanak, ezzel a magyar vállalkozásoknak, Magyarország polgárainak ártanak, őket büntetik; nem lesznek sikeresek, de kétségtelenül talán hatékonyabb lehetne Magyarország, ha önök nem azért dolgoznának, hogy Magyarország ne kapja meg a minket megillető európai uniós forrásokat.

A magyarázatról is sok szó esett már a Házban, sajnos nem csoda: aki rendeli a zenét, az húzatja a nótát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Önök feladták függetlenségüket, eladták magukat, külföldről finanszírozzák önöket, és addig kétségtelenül nehéz elvárni önöktől, hogy a magyar érdekek mentén politizáljanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai