Készült: 2024.05.14.00:48:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

28. ülésnap (2022.10.04.),  31-34. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:02


Felszólalások:   27-30   31-34   35-38      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Földi László képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport: „Elhibázott brüsszeli szankciók” címmel. Öné a szó.

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miközben egész Európában nagyon súlyos gazdasági problémák vannak, a teljesen elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt a szlovák miniszterelnök már az államcsődtől tart, Csehországban pedig tízezrek tüntettek a szankciók ellen, addig a brüsszeli elit foggal-körömmel ragaszkodik az elhibázott szankciós politikához. Ursula von der Leyen újabb szankciós csomagot jelentett be, amelyről pontosan lehet tudni, hogy Oroszországnak egyáltalán nem fog fájni, hiszen mindössze 7 milliárd euró kárt okozna. A tagállamok hosszan tartó vitát követően már júniusban döntöttek a nem vezetékes orosz kőolajimport év végéig történő beszüntetéséről, augusztus közepe óta pedig már szenet sem vásárolnak Oroszországtól.

A szankciós intézkedés megtiltja továbbá az európai biztosítóknak, hogy egy bizonyos ár fölött biztosítást kössenek orosz kőolajat szállító, de harmadik országbeli tengerhajókra. A szóban forgó biztosítási piac 90 százaléka Nagy-Britanniában, a fennmaradó 10 százaléka pedig a kontinensen működik. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az olajembargó elrendelését követően azt nyilatkozta, hogy az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra, az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében. Ha most feltesszük a kérdést, hogy milyen célt ért el Brüsszel a kőolajimportra elrendelt szankcióval, a válasz nagyon egyszerű: semmit. A Nyugatról kitiltott orosz olaj ugyanis Ázsiában talált magának másik piacot, és Oroszország rekordbevételt könyvelhetett el a kőolajeladásaiból.

Az olajársapka bevezetésével tulajdonképpen Brüsszel csak tovább fokozná az energiakáoszt. Az olajársapka nem más, mint rejtett energiaszankció, egy bizonyos árszint felett tilos lenne ugyanis orosz kőolajjal kereskedni. Ha az oroszok nem adják a vevők által diktált, a világpiaci árnál valamivel olcsóbban az olajukat, akkor nem veszik meg tőlük, amire Oroszország válaszlépésként pedig lehet, hogy egyetlen csepp kőolajat sem fog szállítani Európába.

Tisztelt Ház! A brüsszeli szankciók Európának jobban fájnak, mint akinek szánták, Oroszországnak, Brüsszel viszont ennek ellenére folyamatosan újabb és újabb szankciók kidolgozásán töri a fejét. A háború kitörése óta eltelt hét hónap viszont egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szankciók nemhogy nem kényszerítik Oroszországot térdre, de energiaválságot, élelmiszerválságot okoznak, és ezáltal a háborús infláció már az egekbe szökött.

Magyarország nem szavazta meg a szankciókat, Magyarország mentesítést kapott, azonban a szankciók lokális konfliktusából globális gazdasági háborúvá változtatták Ukrajna és Oroszország háborúját. Amennyiben a szankciók megszűnnének, az infláció is a felére csökkenne. Brüsszel és a magyarországi baloldal teljesen érthetetlen módon saját polgárai ellen dolgozik, és nem képes felfogni, hogy az elhibázott szankciós politika nem megoldás, hanem olaj a tűzre.

A brüsszeli elit érzelempolitikát folytat, ami teljesen szembemegy a józan ésszel: megtagadják Európa történelmi múltját, gyökereit, pedig csakis ezek segítségével lehet a történelmi konfliktusokat kezelni. A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke. Brüsszel hallgasson a józan észre, változtassa meg a szankciókat, és vessen véget az energiaválságnak! Az azonnali tűzszünet és a gyors béketárgyalások Magyarország és egész Európa érdeke. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Menczer Tamás államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sok mindent, sok érdekességet hallottunk már a baloldaltól a Parlament falai között, de az elmúlt napok, illetve az elmúlt időszak  gondolhatok a mai napra vagy akár a tegnapi napra is  mégiscsak kiemelkedő, hiszen azt hallhattuk folyamatosan a magyar baloldal felszólalóitól, hogy nem a szankciók felelősek az áremelkedésért, nem a szankciók felelősek az elszabaduló gázárért, nem a szankciók felelősek az inflációért, igazából nincsenek is szankciók, ilyen-olyan területen nem is jelentősek. Ezt hallhattuk folyamatosan felszólalóról felszólalóra, és mivel nem a szankciók a felelősek az elszabaduló energiaárakért, nyilvánvalóan a magyar kormány a felelős, ki más lenne.

(9.20)

Tehát akkor a magyar kormány a felelős azért, hogy egész Európában az egekben vannak az energiaárak, a magyar kormány a felelős a baloldal szerint az energiahiányért, és a magyar kormány a felelős azért, hogy Európa összes kormánya azzal küzd, hogyan oldja meg ezt a jelenlegi helyzetet és milyen megoldásokat tud találni.

Nyilvánvalóan ez nem igaz, ehhez nem kell túlzottan nagy tudásúnak lenni. Akkor jogos a kérdés, amit talán ön is boncolgatott: a magyar baloldal miért mondja ezt? Ha komolyan gondolják, és ezt igaznak gondolják, hogy nem a szankciók a felelősek, akkor az nagy baj. Kettő: ők is tudják, hogy ez nem igaz, de mégis ezt mondják, az is nagy baj. Három: ők is tudják, hogy ez nem igaz, mégis ezt mondják, mert ezért fizetik őket  ugye, dollárbaloldal, ezt is megismerhettük most már , ez is nagy baj. Tehát nyilvánvalóan a szankciók a felelősek az elszabaduló energiaárakért, ezt mindenki tudja, hiszen olajszankcióról döntöttek Brüsszelben  egy. Kettő: rögtön ezt követően  zárójel: az olaj alól a magyar kormány kivételt tudott kiharcolni, ezért a legolcsóbb a benzin Európában, de olajszankcióról már döntöttek  napirendre vették a gázzal kapcsolatos szankciókat, ennek a lebegtetése folyamatosan zajlik, ez folyamatosan asztalon van. A piac márpedig olyan, ha már itt különböző izgalmas közgazdasági okfejtéseket hallhattunk, hogy beárazta a gázszankciókat, és rögtön abban a pillanatban el is szálltak az árak. Ha a szankciókat, a már meglévő energetikai szankciókat eltörölnék, és a jövőbeni energetikai szankciókat nem lebegtetnék, azt mondanák, hogy ilyenek márpedig nem lesznek, akkor azonnal feleződne az energia ára és feleződne az infláció is.

A másik, amiről beszélni szeretnék, tisztelt képviselő úr, tisztelt Ház, az az, hogy itt erkölcsi kötelességről esett szó a bekiabálások során a magyar baloldal részéről az előző percekben, mi az erkölcsi kötelesség. Szeretném világossá tenni, hogy egyrészt, úgy látszik, vitánk van e tekintetben is, másrészt a magyar kormánynak nem erkölcsi kötelessége olyan intézkedéseket, olyan szankciókat támogatni, amelyek egyébként rosszak, rendkívül károsak a magyar emberekre és a magyar gazdaságra nézve, és egyébként romba döntenék a magyar gazdaságot, és már most is súlyosan káros hatásai vannak. A magyar kormánynak nem erkölcsi kötelessége ilyeneket támogatni, ezzel szemben a magyar kormánynak erkölcsi kötelessége megvédeni ezekkel szemben a magyar embereket. Van olyan kormány és van olyan külügyminiszter Európában, nagy nyugati, jómódú ország külügyminisztere, aki azt mondta, hogy nem érdekli, hogy a döntéseiről mit gondolnak a szavazói. Úgy látszik, a magyar baloldal is ezen az úton jár, hogy nem érdekli, a döntéseiről és a nyilatkozatairól mit gondolnak a magyar emberek. De a magyar kormány nem ezen az úton jár, a magyar kormányt érdekli, hogy mit gondolnak a magyar emberek, és a magyar érdekek szerint jár el. Ezért kérdezzük meg nemzeti konzultáció során, hogy a szankciókról a magyar emberek mit gondolnak.

Pláne nem erkölcsi kötelességünk olyan szankciókat támogatni, amelyek egyébként, ahogyan ön is helyesen mondta, nem érték el a kívánt célokat. Ugye, Brüsszel nem azt ígérte, hogy nekünk fog jobban fájni, ahogyan ön is mondta. Az oroszoknak pedig nem fáj, a Gazprom az első félévben rekordnyereségen van, 41,5 milliárd dollár a Gazprom első féléves nyeresége, ez kétszerese a tavalyinak és rekordadat; ezzel szemben Európa energiahiányban és energiaválságban szenved. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a háború végét nem hozták el a szankciók, akkor nyilvánvaló, hogy a szankciós intézkedések a kívánt célt nem hozták el, sőt ezzel ellentétes hatásuk volt.

Magyarországon van gáz és lesz gáz, és lesz energiaellátás és energiabiztonság a jövőben is. Mi sem garantálja ezt jobban, mint hogy a Török Áramlat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az egyetlen olyan gázvezeték, amely most is 100 százalékos kapacitáson működik, és biztonságosan működik, érkezik is a gáz Magyarországra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   27-30   31-34   35-38      Ülésnap adatai