Felszólalás adatai

Felszólalások:   56-71   72-85   86-87      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/1621. és T/1609. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen napirendi pontban két törvényjavaslat együttes tárgyalására kerül sor. Ennek oka, hogy az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról szóló T/1609. számú törvényjavaslat és az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslat egymáshoz szorosan kötődik.

A T/1609. számú törvényjavaslat egyes nemzetközi polgári igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosítására irányul, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvénynek való megfelelés érdekében. Ezzel korábbi hiányosságokat pótol.

Az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1980. évi hágai gyermekelviteli egyezmény és a 2004. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett 1970. évi hágai bizonyításfelvételi egyezmény úgy rendelkezik, hogy az egyezményhez utóbb csatlakozott államokkal az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a korábbi szerződő államok kifejezetten elfogadták a csatlakozást. A nemzetközi szerződéskötési eljárás hatályos szabályai szerint a csatlakozások elfogadásáról szóló nyilatkozatokat a kihirdető jogszabálynak tartalmaznia kell.

Ennek a követelménynek tesz eleget Magyarország részéről a javaslat, mert a csatlakozások korábbi elfogadása enélkül történt. A gyermekelviteli egyezményhez való csatlakozások elfogadása az Európai Unió Bírósága véleménye alapján kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, így ezen időponttól tanácsi határozatokkal kerül sor a csatlakozások elfogadására. Ebből következően csak az ezt megelőző időszakban Magyarország által elfogadott csatlakozások tekintetében szükséges a törvénymódosítás. A bizonyításfelvételi egyezményt kihirdető törvényhez fűzött mellékletben pedig azok az államok kerülnek feltüntetésre, amelyeknek az egyezményhez történő csatlakozását Magyarország az eddigiekben elfogadta. A javaslat továbbá arra is irányul, hogy az Országgyűlés fogadja el az egyezményhez a közelmúltban csatlakozott Georgia, Málta, Nicaragua és Vietnám csatlakozását is.

A fentieken túl a javaslat tartalmazza a bizonyításfelvételi egyezményhez és a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett 1965. évi hágai kézbesítési egyezményhez Magyarország részéről tett fenntartások, nyilatkozatok angol nyelvű szövegét is. Ez ugyancsak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvénynek való megfelelést szolgálja, kiegészítve az eddig csak magyar nyelven megállapított fenntartásokat, nyilatkozatokat.

Tisztelt Ház! A továbbiakban az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatban szereplő törvénymódosítások fő célkitűzéseit ismertetném.

Az egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények alapvetően eljárási természetű módosítására részben a gyakorlati tapasztalatok alapján, részben pedig az Európai Unió jogának való megfelelés céljából kerül sor. A versenytörvény módosítása a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról szóló 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, vagyis az uniós jognak való megfelelést szolgálja. Emellett a javaslat új eszközt biztosít a Gazdasági Versenyhivatal számára a vállalkozások jogkövető magatartásának támogatására, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján megvalósítja az összefonódás-ellenőrzési szabályok finomhangolását is.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása alapján a természetes személy adós esetén kibocsátásra kerülő hatósági átutalási megbízások és letiltások során a végrehajtás alól mentes minimumösszeg megemelésre kerül 60 ezer forintra. Ez a mentesség a módosítást követően sem áll fenn teljes egészében a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Vagyis ezen követelések kielégítése érdekében a jövőben is végrehajtás alá vonható a mentességet élvező összeg, az immár 60 ezer forint 50 százaléka. A privilegizált követelések behajtása továbbra is kiemelten lesz kezelve a végrehajtási eljárások során.

A végrehajtás során mentes minimumösszeg megemelése mellett az az összeg is megemelésre kerül, amely felett korlátlanul végrehajtás alá vonható a munkabér, illetve a fizetési számlán lévő összeg. Ez jelenleg munkabér esetén 142 500 forint, hatósági átutalási megbízás esetén pedig 114 ezer forint; mindkét esetben egységesen megemelésre került 200 ezer forint összegre.

Az emelést az indokolja, hogy a minimálbér is jelentősen megemelkedett az elmúlt évek során, továbbá a jogalkalmazói visszajelzések alapján az adósok helyzetét a levonási korlátok alacsony mértéke jelentősen nehezíti, így annak megemelése indokolt. 2022. január 1-jétől a minimálbér bruttó összege 200 ezer forint, míg a nettó összege 133 ezer forint; a garantált bérminimum bruttó összege 260 ezer forint, nettó összege pedig 172 900 forint.

Kiemelendő, hogy a részletfizetés lehetősége továbbra is biztosított a végrehajtási eljárások során, amelynek igénybevétele esetén a végrehajtási eljárás szünetel. A részletfizetésre tekintettel a letiltások felfüggesztésre kerülnek, újabb hatósági átutalási megbízás kibocsátására és az ingó, ingatlan vagyontárgyak értékesítésére nem kerül sor, amíg a részletfizetési megállapodásban rögzített összegeket az adós teljesíti.

(13.00)

A módosítás értelmében a jövőben a nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó és ekként nem havi rendszerességgel folyósított kifizetésekből  például a 13. havi nyugdíj  kizárólag a gyermektartásdíj-követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le.

A módosítás alapján továbbá minden kárpótlási célú életjáradék mentessé válik a letiltás alól.

A végrehajtási eljárás során a becsértéket a végrehajtó állapítja meg. Amennyiben a becsérték megállapításával valamely érintett nem ért egyet, vagy az ingóság becsértékének megállapításához szakértő becsüs közreműködését kéri valamely fél, akkor a felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A módosítás alapján a költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog igénybe vehető a vonatkozó jogszabályok alapján.

A közjegyzőkről szóló törvény módosítása pontosítja a közjegyző helyettesítésére vonatkozó szabályokat, valamint egyértelműsíti a közjegyzői irodában tagként részt vevő személyek körét. Ezzel is átláthatóbbá teszi a közhatalmat gyakorló közjegyzők működését és elősegíti a jogszabályi koherenciát. A törvénymódosítás érinti továbbá azokat a közjegyzőket, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév betöltéséig kevesebb, mint öt évük van hátra. E közjegyzők az adminisztratív terhek alóli mentesülés érdekében nem kötelesek közjegyzői iroda alapítására.

A cégtörvény módosítása elsődlegesen jogharmonizációs célú, másodlagosan pedig a gyakorlatban felmerült pontosítási igényeknek tesz eleget. Az európai uniós jogi követelményeknek megfelelve 2023 augusztusától a magyar cégnyilvántartási rendszer képes lesz arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén tájékoztatást adjon arról, hogy vezető tisztségviselővé kinevezendő személy a magyar jogszabályok alapján büntetőjogi vagy cégjogi kizáró, eltiltási ok hatálya alatt áll-e. E tagállamok közötti kommunikáció az erre szolgáló informatikai csatornán keresztül, elektronikus úton, humán erőforrás igénybevétele nélkül zajlik majd.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása a gyakorlati visszajelzésekre reflektál, és a törvények közötti összhang megteremtését szolgálja. Ennek érdekében a módosítás alapján abban az esetben, ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az irodagondnok felelősségi körébe kerül több kérdés eldöntése. Így az irodagondnok dönt arról, hogy az örökhagyó ügyvédi tevékenységével kapcsolatos okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelte, továbbá az, hogy az okirat, a pénz, valamint a vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi-e. Az irodagondnok nyilatkozatához a hagyatéki leltár felvétele során a jegyző vagy a közjegyző kötve van. Emellett a javaslat a hagyatéki eljárásról szóló törvény előírásait a konzuli védelemről szóló törvény rendelkezéseihez is hozzáigazítja, tekintettel arra, hogy a konzuli tisztviselők már nincsenek felhatalmazva a jognyilatkozatokról vagy a jogügyletekről konzuli okirat kiállítására.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Annak érdekében, hogy a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény az ítélőtáblák illetékességi területét meghatározó 2. számú mellékletében az illetékességi területek a hatályos felosztásnak megfelelően szerepeljenek, szükségessé vált e melléklet újbóli megállapítása.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat érinti a külön élő szülő és a gyermek kapcsolattartására vonatkozó szabályozást is. Az Alkotmánybíróság közelmúltban közétett határozatában foglaltakra és a kapcsolattartás során gyakorlatban felmerült problémákra figyelemmel indokolt a polgári törvénykönyvnek a kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalmi elemeit keretjelleggel meghatározó rendelkezésének a kiegészítése. A kiskorú gyermek és a külön élő szülő közötti kapcsolattartás zavartalanságának biztosítása érdekében a módosítás már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás 2020. március 1-jével került a korábbi gyámhatósági hatáskörből bírósági hatáskörbe. Mostanra indokolttá vált az új szabályozás hatályosulási tapasztalatainak kiértékelése és a jogalkalmazási tapasztalatokra tekintettel kisebb módosítások, pontosítások elvégzése a nemperes eljárás szabályait tartalmazó, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvényben. E módosítások egyértelművé teszik az eljárás megindítására nyitva álló határidő számításának szabályát, erősítik az eljárás végrehajtási jellegét, és erősebb eszközöket kívánnak biztosítani a végrehajtást elrendelő bíróság számára arra az esetre, ha a kérelmezett önként nem teljesíti a végrehajtást elrendelő végzésben foglaltakat.

A javaslat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény módosításával a gondnokoltak nyilvántartásához való közvetlen hozzáférés jogalapját teremti meg az adóhatóság részére az adózó konkrét ügyre vonatkozó eljárási képessége vizsgálatának a céljából.

Tisztelt Ház! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatban foglalt módosítások tehát egyrészt jogharmonizációs célú rendelkezések, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdéseket rendezik. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/1609. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosításáról, valamint az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatok vonatkozásában az előterjesztő által már részletesen ismertetett, bemutatott tervezetben foglalt pontok teljes terjedelmére nem kívánok kitérni, azokat nem kívánom megismételni, én inkább vázlatpontszerűen kívánom összefoglalni, illetve az elhangzottakat mintegy megerősítve, és sokkal inkább a módosító javaslatok jelentőségére, azok szellemiségére kívánom felhívni a figyelmet.

A módosítások az élet számos területére kitérnek, ahogy az államtitkár úr részéről is elhangzott. Kitérnek az iparjogvédelemre, ezáltal a szellemi tulajdon védelmére, a szerzői jogok védelmére, a közjegyzők működésére és az általuk foganatosított, így feladatkörükkel érintett eljárásokra, a tisztességes piaci magatartásra, a digitalizációval kapcsolatos körülményekre, a hagyatéki eljárásra és végül, de nem utolsósorban a gyermektartással kapcsolatos kötelezettségek megfelelő, és én úgy gondolom, hogy mindent megelőző teljesítésére.

Több nemzetközi jogi kötelezettséggel kapcsolatos jogszabály-módosítást a csatlakozásból fakadó kötelező átvételen túl a gyakorlatban felmerülő problémák, élethelyzetek szülte igények jogi úton történő lekövetése, rendezése, megoldása az, ami indokolttá tett. Mindezt, én úgy gondolom, egy jól kimunkált jogszabálycsomagban készítette elő az Igazságügyi Minisztérium, az a minisztérium, amelyhez nemcsak foghatót, de elnevezésében és feladatkörében még hasonlót sem találunk a baloldali homályban vagy helyesebben az árnyékkormányzásában. (Sebián-Petrovszki László nevet.  Z. Kárpát Dániel: Jaj, istenem!) De ennek taglalása helyett inkább köszönetem szeretném kifejezni a minisztérium munkatársainak az alapos, átfogó és meglátásom szerint valamennyi részletre kiterjedő javaslat előkészítéséért. Fontos, hogy tudják, látjuk azt a temérdek munkát, amit végeznek akár ezen javaslat előkészítése érdekében is, és fontos, hogy tudják, hogy ezen javaslatok elfogadása esetén sokak életére kedvezőbb hatással tudunk lenni, és ilyen döntéseket tudunk meghozni.

Engedjék meg, hogy a fentieken túl az előttünk fekvő javaslat három elemére röviden és egy elemére egy picit hosszabban kitérjek. A T/1609. számú és a T/1621. számú törvényjavaslatokban szereplő kiegészítések és módosítások, különösen a gyermektartásra és az egyéb családi tartásokra vonatkozó rendelkezései egyértelműen a gyermekek védelmét és a gyermekek szempontjait szolgálják.

(13.10)

Ezzel kapcsolatban határozottan úgy gondolom, hogy minden felnőtt embernek és nemcsak itt, a tisztelt Házban, de itt megválasztott képviselőknek megkülönböztetett felelősséggel kell hogy eljárjunk, és megkülönböztetett felelősséggel kell hogy irántuk viseltessünk. Minden, a gyermekek védelmét szolgáló javaslatot, úgy gondolom, hogy támogatásra érdemesnek kell tartanunk, és már önmagában akár ezek a pontok is megalapozhatnák a javaslat támogathatóságát.

De én még ki szeretnék térni arra is, hogy a fiatalokra is kiemelt figyelmet fordít az előttünk fekvő javaslat, több lehetőséget szeretne nekik kínálni és biztosítani. Gondolok itt arra, hogy a közjegyzők helyettesítési rendjének meghatározása során a nyugalmazott bírók általi helyettesítés lehetőségének a korlátozásáról rendelkezik, ahogy az államtitkár úr részéről is elhangzott. Mind a fiatalok ügyéért felelős korábbi állami vezetőként, mind jogászként személyesen több tucat olyan fiatalt ismerek, akik számára ez a módosítás komoly lehetőséget teremt, komoly lehetőséget teremt annak érdekében, hogy a tudásukat és a tapasztalatukat nagyobb felelősséggel tudják kamatoztatni az állampolgárok irányába. Az ő nevükben is köszönöm.

Harmadsorban a fiatalokra történő figyelem mellett az előttünk fekvő javaslat azokra is gondol, akik becsülettel ledolgozták az életüket. Az ő esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, de legalább a 65. életévük betöltéséig hátralévő öt évben meg kívánja könnyíteni az adminisztratív terheket, teendőket, tehát egyszerűsíti az idősebb honfitársainkra háruló terheket.

Engedjék meg, hogy egy picit hosszabban beszéljek a törvényjavaslat azon pontjairól, amelyekkel kapcsolatban meggyőződésem, hogy minden olyan alkalmat meg kell ragadnunk, amely alkalmakkor részben könnyítéseket, részben még nagyobb biztonságot tudunk nyújtani. Ez a terület pedig nem más, mint az innováció. Hiszen olyan időket élünk, amikor a világpolitikában évről évre, sőt azt is mondhatjuk, hogy ma már szinte napról napra bekövetkező fordulatok háttérbe szorítják és bizonyos, sőt egyre több esetben teljesen el is vetik annak a lehetőségét, hogy korábban bevált, egyszerű előrejelzésekkel, korábbi információkból leszűrt permanens irányokkal vagy éppen lehetséges trendek felvázolásával adjunk válaszokat a körülöttünk zajló folyamatokra és a körülöttünk zajló kihívásokra.

Olyan időszakban, olyan korszakban élünk tehát, amikor éppen ezért az innováció jelentősége megnő, és nem mindegy, nagyon nem mindegy, hogy az innovatív gondolkodást, az intellektuális teljesítményt milyen jogi környezettel erősítjük meg, milyen jogi környezettel támogatjuk. Persze fontos, hogy a szellemi tulajdon protektív oldalának előtérbe helyezése, megtámasztása közben a további fejlesztésre és az együttműködésre is kiemelt figyelemmel legyünk. Ennek az egyensúlyi állapotnak a helyes felismerése, megtalálása és adott esetben egy joganyagban történő rendszerezése, úgy gondolom, hogy nekünk, képviselőknek a feladatunk és egyben a felelősségünk.

A fentiek értelmében kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatokat. Támogassák azt a gyermekek védelme, támogassák azt a fiatalok lehetőségeinek a gyarapítása, támogassák azt az idősek iránti tisztelet, és támogassák az innováció biztonságos környezetben történő kibontakoztatása, tehát valamennyi ember, magyar ember élethelyzetének közvetlen vagy közvetett módon történő jobbá tétele érdekében. A Fidesz-frakció az előttünk fekvő törvényjavaslatokat támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László képviselő úr következik. Megadom a szót, parancsoljon!

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Az államtitkár úr nem fog meglepődni azon, hogy egyfajta nulladik pontként azzal kezdem, merthogy nagyon sokszor voltunk így egymással szemben egy hasonló törvénycsomag tárgyalásakor, amikor elmondtam, hogy salátacsomagot a lehető legritkábban tudunk és lehet támogatni az ellenzék oldaláról.

Ennek az a fő oka, ahogy elmondtam korábban, most is elmondom, hogy a kormány előszeretettel csomagol egybe egészen össze nem illő dolgokat, egészen össze nem illő javaslatokat, és belöki ide a parlament elé, hogy fogadjátok el, ez van. Azzal a trükkel él, hogy beletesz nagyon vonzó és jó, az állampolgároknak egyébként az életét megkönnyítő javaslatok mellé olyanokat is, amikkel viszont ellenzéki képviselőként nem érthetünk egyet semmilyen szempontból sem. Tehát azt a politikai csapdát állítja elő rendszeresen a kormány, hogy ha megszavazza az ellenzék, akkor meg kell szavaznia az általa politikailag nem támogatott pontokat is, ha nem szavazza meg, akkor pedig nem akarja, hogy az állampolgároknak valamilyen szempontból jobb legyen. Most is pontosan ugyanez a szituáció van, ugyanezt állította elő a kormány, amit én értek politikailag, csak borzasztóan nem szeretek.

De hogy konkrétumokba belemenjünk, szerintem ebben a javaslatcsomagban a fő vonulat az a sok-sok-sok-sok mellékes mellett, hogy a kormány arra készül, hogy a gazdasági válságnak sok ezer, tízezer, százezer, ennyi állampolgárt érintő hátrányos következménye lesz. Valójában ugyanis a módosítás fő vonalát az teszi ki, hogy hogyan és miképp kezeljék azt, hogy például a végrehajtásokat hogyan kezeljék, hogy a kilakoltatásokkal mi legyen, az árverésekkel mi történjen. Tehát magyarán, ha a moratórium lejár, ami most van, akkor hogyan és miképp lehet majd eljárni még gördülékenyebben, még jobban, majdhogynem cinikus módon még az is benne van a javaslatban, vagy azt is bele lehet látni, hogy még jobban működjön az a fajta eljárás, hogy embereket kirakjunk az utcára, vagy a problémával találkozó és nehéz anyagi körülmények közé kerülő emberek még jobb ellehetetlenítése a kormány által még gördülékenyebb legyen, hogy így mondjam, merthogy erről szól egy csomó javaslat ebben a törvénycsomagban.

Tehát készül arra a kormány, hogy abban a gazdasági helyzetben, amibe belavírozta magát, igen, az elmúlt 12 év sorozatos gazdaságpolitikájának eredményeképpen eljutott oda, ahol most tartunk, orbáni hiperinflációval, eladósodással és olyan élethelyzetekkel, amibe most százezrek kerülnek, hogy napról napra nehezebb élniük, most tulajdonképpen nem azt teszi a kormány, hogy olyan javaslatot hoz ide közénk, és kéri a támogatást, hogy hogyan lesz az embereknek jobb, hogyan lesz több pénzük, hogyan fog kevesebbe kerülni a tej, a kenyér meg a tojás, hanem arról hoz ide javaslatot, hogy egyébként, akik bajba kerülnek, azoktól a lakásuk például hogyan vehető el könnyebben, vagy az ilyen-olyan-amolyan nehéz helyzetbe jutott emberek kapcsán az eljárások hogyan gyorsíthatók.

Szerintem ez végtelenül cinikus, és semmiképpen nem az ország érdekeit szolgáló megközelítése a problémának, de közben mégiscsak egy ilyen javaslat van előttünk. Hogy mondjak egy példát: pozitívumként adta elő államtitkár úr, hogy megváltoztatják és így ezzel megemelik azt a számítási módot, ami felett letiltható a fizetése valakinek, hogy most nagyon egyszerűen mondjam, a jövedelme letiltható vagy elvehető tőle. Ez valóban probléma volt az elmúlt években, mert 2010 óta nem sikerült például a nyugdíjminimumot emelni ennek a kormánynak, 12 év nem volt elegendő, így aztán valóban az addig befagyott szint azt okozta, hogy olyan kevés pénz maradt ott az embereknél, amely ma már nem biztosítja a megélhetésüket.

Ezen változtat a kormány, ezt az államtitkár úr pozitívumként adta elő, miközben valójában nem arról kellene itt beszélnünk, hogy rendben, akkor most többet vagy kevesebbet vesze el az adósoktól a végrehajtó, hanem arról, hogy egyébként hogyan lehetne tenni azért, hogy ne kerüljön a végrehajtó elé például annak az adósnak az ügye, vagy minél kevesebb adósproblémával kelljen találkozni a mindennapokban. Tehát ez a példa is azt mutatja, hogy egészen rosszul fogja meg a válságot ez a kormány, és ez a törvényjavaslat ennek a leképeződése.

(13.20)

Nem érdemi segítségnyújtásról van szó ebben a javaslatcsomagban, ami, még egyszer mondom, egyébként rengeteg össze nem illő javaslatot, ötletet is tartalmaz, hanem érdemi segítségnyújtás helyett valójában igazságosabb és egységesebb végrehajtási szabályokról beszél ahelyett, hogy megoldaná azokat a problémákat.

Két rövidebb vagy könnyebb megjegyzésem van még vagy szakmai megjegyzésem van ehhez az egész javaslatcsomaghoz. Az egyik, hogy igyekszik a kormány rengeteg jogharmonizációs intézkedésnek vagy kötelezettségnek eleget tenni, azonban ahogy ezt teszi, van számos olyan pontja ennek a törvénycsomagnak, amikor nem gondol arra, hogy csak pusztán az átültetése a magyar valósággal való találkozásban hogyan torzul. Tehát vannak olyan szakmai jelzések az egyes pontok kapcsán, mi találkoztunk ilyen szakmai szervezettel, amely érti azt, hogy uniós jogharmonizációs kötelezettségről is szó van, és természetesen helyénvalónak tartja, ha azt átültetjük a magyar jogba, ámde ennek a módjával nem ért egyet, és vannak bennem kétségek, hogy a minisztérium egyébként a különböző szakmai szervezetek jelzéseit vajon figyelembe vettee vagy akár elolvasta-e.

A legeslegutolsó kis személyes kedvencem az, hogy a vállalkozások összefonódásával kapcsolatos jelenség újraszabályozása vagy módosítása is benne van. A különböző vállalkozások összekapcsolódását be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. Amit kiemelnék, hogy itt van vagy volt eddig egy bizonyos értékhatár, ami felett, pontosabban az évi nettó árbevétel felett, egy bizonyos szint felett, hogy ha ilyen vállalkozásokról volt szó összefonódásban, akkor ezt kellett bejelenteni. Hogy, hogy nem, ezt jelentősen megemeli ez a javaslat. Élek azzal a gyanúperrel az elmúlt 12 év kormányzását látva, hogy ez bizony ám valamilyen fideszes oligarcha vagyonszerzésével, gazdagodásával, az ő cégeinek még ebben a válságidőszakban is nagyon prosperáló működésével függ össze, tehát hogy itt egy személyre szabott törvényalkotásról van szó. Egészen biztos vagyok benne, hogy heteken belül ki fog derülni, hogy ki áll emögött és kinek kedvez ez a bizonyos módosítás. Nem áltatom magamat, hogy államtitkár úr ezt most majd megosztja velünk, de nyilvánvalóan ez ki fog derülni, és nyilván akkor újabb bizonyítékát látjuk ennek, hogy valójában ez a törvény nem arról szól, hogy az állampolgároknak jobb legyen, hogy az életükben kevesebb probléma legyen, hogy a felmerülő problémákat megoldja a kormány, hanem arról szól, hogy a kormánynak meg a hozzá közel állóknak legyen jó. Ezért aztán természetesen ezt nem lehet, nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Most Vejkey Imre képviselő úr következik, a KDNP vezérszónoka. Megadom a szót. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen napirendi pont kapcsán együttes általános vitáról van szó, melynek keretében először az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló T/1609. számú törvényjavaslatról szeretnék szólni.

A törvényjavaslat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. Kiemelendő, hogy az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés, mind pedig a 2004. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt egyezmény tekintetében a törvényjavaslat pótolja az egyezményhez utóbb csatlakozott államokkal való hatálybalépéshez szükséges elfogadó nyilatkozatoknak a kihirdető törvénybe foglalását, továbbá tartalmazza a bizonyításfelvételi egyezményhez újonnan csatlakozott Georgia, Málta, Nicaragua és Vietnám csatlakozásának az elfogadását is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az együttes általános vita keretében most az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1621. számú törvényjavaslatról szeretnék néhány szót szólni.

Az egyes szellemi tulajdoni tárgyú törvények módosítására részben a gyakorlati tapasztalatok alapján, részben pedig az Európai Unió jogának való megfelelés céljából került sor. A módosítások érintik az egyes eljárások szünetelésére és felfüggesztésére, oltalmi idők számítására, a lajstromozást kérő személyében bekövetkező változásokra és az egyes eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezéseket.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosítások elsődleges célja a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról szóló 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelettel való összhang megteremtése.

A törvényjavaslat további célja a felszólítólevél új intézményének bevezetése, melynek révén a GVH-nak egy addicionális eszköze lenne a versenyfelügyeleti eljárás előtt a potenciálisan jogsértő vállalkozásokkal történő kapcsolatfelvételre. A felszólítólevél célja, hogy a GVH feltételezett jogsértés esetén versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélkül, közvetlenül tudja jelezni aggályait a vállalkozások részére, ezáltal is ösztönözve a vállalkozásokat a jogkövető magatartás folytatására.

A cégnyilvántartásról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása a 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2023. augusztus 1. napjával alkalmazandó rendelkezéseit ülteti át.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása következtében pedig a jövőben a nyugdíjfolyósító szerv által nem havi rendszerességgel járó és ekként nem havi rendszerességgel folyósított kifizetésekből kizárólag a gyermektartásdíj-követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege lesz levonható. A módosítás alapján továbbá minden kárpótlási célú életjáradék mentessé válik a letiltás alól. A módosítás továbbá 60 ezer forintban állapítja meg azt az összeget, amely mentes a végrehajtás alól, továbbá megemelésre kerül az az összeghatár is, mely felett korlátlanul letiltható a jövedelem.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása pontosítja a közjegyzők helyettesítésére, valamint a közjegyzői irodában tagként részt vevők körére vonatkozó szabályokat, mint ahogy azt már államtitkár úr is részletezte.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása egyértelműsíti a hagyatéki leltár felvétele során az irodagondnok szerepét abban az esetben, ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt.

A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény az ítélőtáblák illetékességi területének helyes meghatározását szolgálja.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása annak érdekében történik, hogy a kiskorú gyermek és a külön élő szülő kapcsolattartása zavartalanul biztosított legyen, ennek érdekében a külön élő szülő a gyermekkel való kapcsolattartás ideje alatt a gyermek szükséges hatósági igazolványainak a birtokában lehessen, legyen.

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása annak érdekében, hogy az adóhatóság az eljárásban az adózó konkrét ügyre vonatkozó eljárási képessége megállapításához könnyebben ellenőrizni tudja a gondnokság alá helyezés tényét.

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása a kapcsolattartási határozat végrehajtását célzó nemperes eljárás szabályait akként módosítja, hogy a végrehajtási eljárás második fázisában a bíróság köteles a gyámhatóságot bevonni, mely megteszi a kiskorú gyermek védelmét szolgáló intézkedést, így például a gyermek védelembe vételét is elrendelheti.

(13.30)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/1609. és a T/1621. számú törvényjavaslatokat. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Most az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Szabó Sándor képviselő úr következik. Megadom a szót.

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselők! Jelen törvényjavaslat kapcsán fontos kiemelni, hogy 21 törvényt módosít. A javaslatok alapvetően technikai jellegűek, eljárási szabályokat módosítanak. Az indokolás szerint azonban ez korántsem így van, sőt már-már menetrendszerűnek mondhatók az ilyen és ehhez hasonló salátatörvények, amelyek például most javarészt a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó és a közjegyzőkről szóló törvényt módosítják.

Előbbi kapcsán ez részben érthető, hiszen számos olyan európai uniós tagságból eredő kötelezettségünk van, amelyek a szellemi tulajdon területét érintik. Külön érdekessége azonban a jelen javaslatnak, hogy látszólag egy olyan helyzetet kíván orvosolni, amelyet 2011-ben hatályba lépett módosítás idézett elő. Fontos volna tudni, és jó volna, ha a kormány megfelelő tájékoztatást adna arról is, hogy miért kellett erre 11 évet várni, amikor ez annyira elengedhetetlen. Különösen akkor érhetetlen az, amikor ténylegesen az látható, hogy gyakorlatilag évente módosítja a magyar Országgyűlés a szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyes törvényeket.

A közjegyzőket érintő jogszabályok kapcsán hasonló gyakoriságot láthatunk a jogalkotás területén, mint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok területén. Itt azt a pontot fontos kiemelni ismét mint jogalkotási furcsaságot, hogy a javaslat szerint a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegére tekintettel egyértelműen meg kell határozni a közjegyzői irodákban tagként részt vevő természetes személyek körét. A jogalkotói furcsaság itt is abban keresendő, hogy amennyiben a kormány ezt közhatalmi jellegre való tekintettel fontosnak és szükségesnek tartja, akkor miért nem gondoskodott korábban arról, hogy ezeket a módosításokat megalkossa.

Két további fontos területet szeretnék még kiemelni a javaslat kapcsán. Az egyik ilyen terület a gyermekjogokat érinti. A javaslatok több olyan területet is szabályoznak, amelyek alapvetően a gyermekjogokkal kapcsolatosan, így a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló nemzetközi egyezmény vagy a gyermekek szüleikkel való kapcsolattartása is idesorolható.

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát dr. Tiba István váltja fel.)

Sajnálatos módon a kormány nem jeleskedik és korábban sem nagyon jeleskedett a gyermekek jogainak védelme érdekében. A Hintalovon Alapítvány által készített jelentés rámutat arra, hogy az Európai Unióban 2015-16-ban regisztrált szexuális célú emberkereskedelmi áldozatok fele magyar származású volt, 1310-ből 647-en, utóbbiak 64 százaléka gyermek. Ezen belül is 7,4 százalékban 11 éven aluliak.

Ugyanezen alapítvány egy idei jelentésében mutatott rá további problémákra, azaz, hogy több mint százezer gyermek nem jutott hozzá helyben semmiféle háziorvosi ellátáshoz 2020-ban. 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma.

A 2020/2021-es tanévben tízezerrel több elsőst ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban.

A gyermekek 21,7 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.

2020-ban 1800 olyan gyermek született, akinek az édesanyja maga is gyermek.

1800 százalékkal nőtt az egyházi szerepvállalás az elmúlt 12 évben a nevelőszülői hálózatoknál.

Konkrétan a kapcsolattartáshoz való jogra visszakanyarodva is számos problémát találunk. Számtalan olyan hír rázta meg a közvéleményt az idén, amely arról szólt, hogy miként bántalmazta vagy éppen sajnos oltotta ki gyermeke életét az egyik szülő, miközben a gyermek nála volt láthatáson. A gyermekek életének védelme az állam egyik első számú kötelessége, nem engedhető meg, hogy ilyen tragédiák bekövetkezzenek, amelyek egyébként elsősorban a rossz jogszabályi körülmények miatt valósulnak meg.

Beszédes az is, hogy a kormány a „gender” vagy „dzsender” szó használata miatt tagadja meg annak az isztambuli egyezménynek a ratifikálását, mely tartalmában pont segítene a gyermekeket megvédeni a bántalmazástól.

A másik ilyen téma, amit a javaslat kapcsán érinteni kell, a bírósági végrehajtásokra vonatkozik. A javaslatok számos kilakoltatással, illetve végrehajtással kapcsolatos tárgykört érintenek, amelyek elsődleges oka a nemzetközi kötelezettség teljesítése. Azonban itt is egy jogalkotói mulasztásra kell felhívni a figyelmet. Érthetetlen, hogy a kormány miért nem tesz semmit a probléma megoldása érdekében akkor, amikor itt az ominózus eset: Völner Pál államtitkárnak távoznia kellett tavaly, mert a gyanú szerint rendszeres milliós összegeket kapott annak érdekében, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket. Ellene pont a napokban vádat is emeltek, az ügyészség nyolc év börtönt kért rá.

Tehát van itt egy egyértelműen korrupcióban érintett rendszer, amely embertelen módon, sokszor nevetséges indokokkal lakoltat ki idős embereket a lakásukból, miközben egyébként a kormány a problémák megoldása érdekében még akkor sem hajlandó módosítani a vonatkozó törvényeket, amikor egyébként azok módosítása esedékes lenne.

Tehát itt van egy 21 törvényt magába foglaló salátatörvény, nem az a baj, ami több száz oldalon ebben benne van, sokkal inkább az, ami nincs benne. Úgyhogy azt gondolom, van még mit ezen dolgozni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel kétperces felszólaló nem jelentkezett, most a további képviselői felszólalások következnek. Ennek keretében megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A salátatörvényről mint műfajról sokat lehet vitatkozni, de egészen felháborítónak tartom azt, hogy a kormány áramvonalasítaná azokat a kilakoltatásokat és a végrehajtási folyamatot, amelynek eredménye 2010 óta több mint 23 ezer kilakoltatás Magyarországon. (Dr. Répássy Róbert fejét ingatja.) Én is ingatnám a fejemet, államtitkár úr, az önök helyében, mert nem tudnék megbarátkozni azzal a tudattal, hogy ennyi ember otthonvesztéséhez járultam hozzá. De nagyon remélem, hogy még vissza tudnak fordulni erről az útról.

Ugyanakkor beszéljünk a végrehajtások által érintett jövedelem szintjéről. Én üdvözlöm azt, hogy most megemelkedhet az az összeghatár, amely alatt elvileg  és hangsúlyozom: elvileg  nehezebb hozzányúlni magyar emberek pénzéhez, de hol voltak önök akkor, amikor beadtam az arra vonatkozó javaslatot, hogy a minimális megélhetéshez szükséges bevétel ne lehessen végrehajtói letiltások tárgya. És most is arra szólítom fel önöket, hogy a 33, illetve 50 százalékos vagy trükkökkel még nagyobb letiltások ne érinthessék a kisnyugdíjat, és ne érinthessék a minimálbér alatti, szó szerint a megélhetéshez, a táplálkozáshoz, az önök által is megemelt rezsi kifizetéséhez szükséges összegeket. Ez alatt 10 százalékot vessenek ki, vagy gondolkozzunk valami jelképes százalékos arányon, de az egészen biztos, hogy méltatlan egy nemzetállamhoz, egy, a nemzeti érdekeket védő államhoz az, hogy engedje a minimális megélhetéshez szükséges összegeket furcsa végrehajtói csapatok által ilyen módon terhelni. Tehát arra biztatom önöket, hogy legyenek sokkal bátrabbak, és védjék meg a magyar embereket, végre ne a bankok, ne a végrehajtók oldalára álljanak, hanem álljanak a magyar emberek mellé, az ügyfelek, a polgárok mellé; ahogy azt nem tették meg a devizahitelezés állítólagos rendezésekor, tegyék meg most, bontsák fel az EBRD-paktumot, ne a Bankszövetséggel alkudozzanak, ne a végrehajtókkal alkudozzanak negyedéves kvótákban, hanem álljanak végre a magyar emberek oldalára.

Ahol viszont úgy látom, hogy a diskurzustér közöttünk egy kicsit finomabb, ez a gyermektartások kérdése. Rettenetesen fontos területnek tartom, és sokkal nagyobb bátorságot várok önöktől. Az idevágó javaslatomat hónapokkal ezelőtt megfogalmaztam: ha bármilyen akadályba ütközik az, hogy egy gyermek hozzájusson ahhoz az összeghez, amit gyermektartás címszó alatt nem fizettek ki, előlegezze ezt meg a magyar állam, a magyar költségvetés álljon helyt, garantálja azt, hogy a gyermekek érdekkörében hasznosuló összeg valóban odajut a gyermekekhez, aztán majd a magyar állam vitatkozza ezt le a nem fizető féllel, és természetesen hajtsa be, próbáljon hozzájutni. Tehát ebben abszolút partner vagyok, hogy a leghatékonyabb eszközrendszert akár közösen dolgozzuk ki a rendezés érdekében.

Viszont én nagyon komolyan gondolom a gyermekek érdekeinek védelmét, egy gyerek se kerüljön olyan helyzetbe, hogy a ki nem fizetett tartásdíj miatt az ő fejlődése, az ő mindennapi nevelése, gondozása csorbát szenved. Éppen ezért arra szólítom fel önöket, hogy módosítsák úgy a csomagot, hogy előlegezze meg a magyar állam az elmaradt tartásdíjat, legyen ebben a rendszerben garancia, hogy ezt visszaélésszerűen senki ne tudja használni, és ezt követően, ha gyermekek érdekkörében hasznosultak az érintett összegek, akkor beszélhessünk arról, hogy a nem fizetőtől hogyan lehet mindezt behajtani. Ez nyilván már az önök dolga lesz, mert mindig a kormánypárti felelősség részét képezi, de magyar gyermek ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy ha nem fizetik ki a tartásdíjat, akkor az ő nevelése, fejlődése csorbát szenvedhessen. Szerintem ez a javaslat egy közös nemzeti minimum bázisát képezhetné. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(13.40)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az együttes az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy válaszolni kíváne a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy válaszolni kíván, így megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Egyrészt köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat, másrészt sok minden elhangzott, ami nem része ennek a törvényjavaslatnak.

Természetesen a törvényjavaslat benyújtása lehetőséget adott arra, hogy a végrehajtásokról általában beszéljünk, de szeretném kérni önöket, hogy alaposan tanulmányozzák a törvényjavaslat indoklását és különösen a végrehajtási törvény módosításának indokait. Ezek között egyáltalán nem szerepelnek olyan javaslatok, amelyek az adósok helyzetét vagy akár a kilakoltatást elszenvedőknek a helyzetét rontanák, vagy további könnyítéseket tartalmaznának; ilyen javaslatokat nem fog előterjeszteni a kormány.

Tehát azt gondolom, hogy vagy félreértésről van szó, vagy  nem tudom másképp mondani  összeesküvés-elméletekről van szó. Hogyha a kormány a végrehajtásokkal kapcsolatban törvényt nyújt be, akkor, úgy látszik, ilyen összeesküvés-elméleteket elővesznek egyesek. Én ebben nem tudok segíteni, nem tudok konteókat cáfolni, mert nem ez a foglalkozásom, tehát ezek az összeesküvés-elméletek valótlanok.

Kérem, hogy a törvényjavaslat valódi tartalmát tekintsék, és ez alapján szavazzanak. A többi felvetésükre pedig igyekszem majd a vita további szakaszában még részletesen is válaszolni. Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

Felszólalások:   56-71   72-85   86-87      Ülésnap adatai