Felszólalás adatai

Felszólalások:   60-62   63-80   81-96      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7730. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/7730. számú törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésére szolgál több kiemelt jelentőségű területen. Ezek közül az egyik a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájának erősítése. A lassan a köznyelvben is meghonosodó kifejezést jelen esetben ellenálló képességként és tartalommal szükséges érteni.

A szabályozás arra az általános kihívásra ad választ, miszerint a pénzügyi ágazati szereplők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a digitális technológiákra, így rendkívül fontos a digitális műveletek információ- és kommunikációtechnológiai  IKT – kockázattal szembeni működési rezilienciájának biztosítása. A szabályozás a pénzügyi rendszerben keletkező zavar és instabilitás kockázatának csökkentését, az adminisztratív terhek enyhítését és a felvigyázási eredményesség javítását, valamint a fogyasztók és befektetők védelmének erősítését célozza meg.

Ez a gyakorlatban a következőket eredményezi: az IKT-vonatkozású kockázatok átfogóbb kezelése történik meg, továbbá a digitális reziliencia általános szintje is növekszik a pénzügyi ágazatban. Az információ- és kommunikációtechnológiai vonatkozású biztonsági események bejelentései észszerűsödnek, aminek köszönhetően a pénzügyi felügyeletek számára az IKT-vonatkozású biztonsági eseményekkel kapcsolatos információk teljes mértékben hozzáférhetővé válnak, valamint a piaci szereplők könnyebben azonosítják az IKT-vonatkozású sebezhetőségeiket, és megfelelő védelmi intézkedéseket dolgozhatnak ki.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes követelmények, amelyek az egész pénzügyi szektor vonatkozásában irányadók, egy uniós rendeletben találhatók, amely a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szól. A szabályozás intézményalapú megközelítést képvisel, azaz nem tevékenységekre, hanem az intézményekre és azok súlyára koncentrál. Kiterjed a teljes pénzügyi szektorra. Célja, hogy egységesen magas szintű követelményeket támasszon a pénzügyi szektor üzleti folyamatokat támogató hálózati és biztonsági rendszereinek digitális ellenálló képességével kapcsolatban. Teszi ezt úgy, hogy szükségességi és arányossági alapon a legkisebb súlyú intézményekre csökkent követelményrendszer kerül meghatározásra.

Ugyanakkor fontos, hogy a pénzügyi ágazat a horizontális kiberbiztonsági kereteken belül maradjon annyiban, hogy része legyen a nemzeti kiberbiztonsági stratégiának, továbbá megvalósuljon az együttműködés és a fokozott információmegosztás a Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi ágazat felügyeletét ellátó hatóság és a Nemzeti Kiberbiztonsági Incidenskezelő Központ között. Ennek érdekében a hatóságok is együttműködési megállapodást kötnek, és összehangoltan működnek a közös cél érdekében.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat másik kiemelten fontos részei a zöldkötvényekről szóló EU-rendeletet érintő módosítások. A zöldkötvényről szóló rendelet célja egy olyan közös szabályozási keret létrehozása, amely elősegíti a minőségi zöldkötvények piacának továbbfejlődését, és hozzájárul a tőkepiaci unióhoz. A rendelet egységes szabályokat határoz meg azon kötvényekre, amelyek a taxonómiarendelet szerinti, környezetileg fenntartható célok finanszírozására irányulnak.

A rendeletben előírtak végrehajtása érdekében a tagállamoknak, így Magyarországnak is biztosítania kell, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek meghatározott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel, szankcionálási jogkörökkel. Ennek érdekében szükséges a tőkepiaci törvény s a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása.

(13.20)

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmaz továbbá kisebb jogharmonizációs célú módosításokat is, így a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás területén, amely az auditbizottság fenntarthatósági beszámolással, fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos feladatait érinti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján látható, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi szektor erősödéséhez. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/7730. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket, elnök úrnak köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15-15 perces időkeretekben. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7730. számú törvényjavaslat elsődleges célja a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése.

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló 2022/2554-es európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelés a meglévő szabályok észszerűsítésével és korszerűsítésével történik. Ezen rendelet célja az uniós pénzügyi ágazathoz tartozó szervezetek digitális működési rezilienciájának erősítése. A szabályozás biztosítja a pénzügyi rendszerben keletkező zavar és instabilitás kockázatának csökkentését, az adminisztratív terhek enyhítését és a felvigyázási eredményesség javítását, valamint a fogyasztók és a befektetők védelmének erősítését. A vállalatirányítás, kockázatértékelés, reagálási és helyreállítási tervek, a pénzügyi ágazat egészét tekintve a kapcsolódó területeken a hatályos szabályozás vegyes képet mutat, így az egységes digitális működési reziliencia rendeleti szabályozása erre az eltérő jellegű és mélységű, többnyire ugyancsak uniós alapon felépülő szabályozási struktúrához csatlakozik be.

Tisztelt Ház! Az európai zöldkötvényrendelet célja egy olyan közös szabályozási keret létrehozása, amely elősegíti a minőségi zöldkötvények piacának további fejlődését, és hozzájárul a tőkepiaci unióhoz. Az európai zöldkötvény megkönnyíti a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását, azok összehasonlíthatóságát, így növelve a zöldbefektetések iránti bizalmat. A rendelet hatálya kiterjed mind a vállalati, mind a szuverén kibocsátókra, az utóbbiakra a közkiadások sajátos jellege miatt részben eltérő szabályrendszerrel. A kötvényből származó bevételeket alapvetően a taxonómiarendelet követelményének megfelelően kell felhasználni. A rendelet részletesen rögzíti a kibocsátó tájékoztatási kötelezettségeit mind a befektetők, mind pedig az illetékes hatóságok felé.

2022. december 14-én hirdették ki az 537/2014-es európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, a 2004/109-es európai irányelvnek, a 2006/43-as irányelvnek és a 2013/34-es irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464-es európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az előterjesztés az irányelv hazai jogba történő átültetését szolgálja az auditbizottság fenntarthatósági beszámolással, jelentéssel kapcsolatos feladataira vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem önöket, hogy Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szeberényi képviselő úr. Most megadom a szót Dávid Ferenc képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztés salátatörvény formájában 12 törvényt módosít. Az előterjesztés elsődleges célja  ahogy az indoklásban is írják  az EU-s jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, azaz egyes uniós rendeletek, irányelvek átültetése a belső jogba, valamint egyes uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezések módosítása, megállapítása. Azonban rögtön az előterjesztés elején két erősen vitatható megállapítást tesz az előterjesztő, amely szerint az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank esetében nem alkalmazandó a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint egyéb uniós rendeletek módosításáról szóló 2022/2554-es európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Európai Tanács 2022. november 28-án fogadta el a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletét, rövidebben a DORA rendeletet, amely biztosítja, hogy az európai pénzügyi ágazat súlyos működési zavarok esetén is reziliens tudjon maradni. A DORA rendelet egységes követelményeket határoz meg a pénzügyi ágazatban működő vállalkozások és szervezetek, valamint az olyan kritikus jelentőségű harmadik felek hálózati és információs rendszereinek biztonságát illetően, amelyek az információs és kommunikációs technológiákhoz  IKT  kapcsolódó szolgáltatásokat, például felhőplatformokat vagy adatelemzési szolgáltatásokat nyújtanak e vállalkozások és szervezetek számára. A rendelet létrehozza a digitális működési reziliencia szabályozási kereteit, amelynek értelmében minden vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-hez kapcsolódó zavarok és fenyegetések valamennyi típusának ellen tudjon állni, ezekre reagálni tudjon, és az okozott károkat helyre tudja állítani. Ezek a követelmények valamennyi uniós tagállamban egységesek. A fő cél a kiberfenyegetések megelőzése és enyhítése.

Semjén Zsolt benyújtóként és Nagy Márton István a törvényjavaslat előadójaként furcsa módon úgy gondolták, hogy jó ötlet, ha a kiberfenyegetések megelőzéséről és enyhítéséről szóló uniós rendelet nem vonatkozik erre a két pénzintézményre; arra a két pénzintézetre, amelyek eddig is tele voltak gyanús ügyekkel. Az előterjesztő ezt azzal indokolja, hogy a javaslat az EU 2022/2554-es európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján él azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságot kivonja a rendelet hatálya alól azzal, hogy az IKT kockázatkezelése és az IKT-vonatkozású események bejelentése területén a szükséges védelmet az Eximbank és a Fejlesztési Bank esetében a NIS 2 irányelv biztosítani fogja.

A Magyar Fejlesztési Bank 2021-ben többfordulós krízistőkeprogramjának két fordulójában összesen 200 milliárd forint sorsáról döntött úgy, hogy nem lehetett tudni, ki a négy szerencsés nyertes. Majd ’23-ban a Lázár János alá rendelt Magyar Fejlesztési Bank megfigyelési és elemzési feladatok elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást, ami közbeszerzési szakértők szerint is már a kiírás pillanatában gyanús volt, ugyanis olyan feltételeket tartalmaz, amelyeknek vélhetően csak kevesen tudnak megfelelni. A bank például referenciaként csak hitelintézet vagy egyéb pénzügyi intézmény részére szolgáltatott médiafigyelést és -elemzést fogad el. Aki tehát korábban, mondjuk, az MTVA-nak vagy valamelyik pártnak végzett munkákat, de pénzintézetnek nem, azt alapból kizárták a versenyből, hiába van akár többéves tapasztalata is. Továbbá öt olyan szakember meglétét követelte meg, akik rendelkeznek orosz, lengyel, angol, francia és német felsőfokú nyelvtudással. Az eljárás ilyen formában jelentősen lecsökkentheti a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését.

Az Eximbankot pedig többek között házipénztárként használják kormányközeli üzletemberek. Idővel lassan ködbe veszett az exportfinanszírozás eredeti célja, és szinte kivételszámba megy az olyan kölcsön, amely nem baráti vállalkozások ösztönzését szolgálta.

(13.30)

Rengeteg jelzáloghitel megy a kedves ismerősöknek: a Vajna-féle tévévásárlás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közeli szállodalánc, a diósgyőri fantomkohó, az L. Simonhoz közeli agrárbiznisz, és még sorolhatnám a példákat.

A legismertebb eximbankos ügy pedig az volt, amikor a gépgyártással foglalkozó magyar Ganz-csoport egy komoly egyiptomi megbízás közelébe került 2016-ban: egy konzorcium tagjaként nyerték meg a több száz milliárd forint értékű egyiptomi tendert, amely 700 vasúti kocsi gyártásáról szólt. De az Orbán-kormány végül kihátrált mögülük, és helyettük egy orosz részvétellel fennálló csoportot kezdett támogatni. A magyar kormány egy olyan csoport mögé állította be a 900 millió eurós, körülbelül 280 milliárd forintos eximbankos hitelt, amelyben a Ganz helyét egy orosz cég, a Transmashholding foglalta el, majd egy 2023-as információ szerint a honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes 1 milliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést  a forrást az állami Eximbank biztosítja. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky miniszter úr kiszállt a Magyar Vagonból, legalábbis látszatra, a cég tulajdonosa a Solva II. Magántőkealap  a NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban , egyébként az alapot Hernádi Zsolt MOL-vezér alapkezelője kezeli. Most a Magyar Vagon közel áll a spanyol Talgo járműgyártó felvásárlásához, viszont egy magyar cégcsoportra hivatkozva függesztették fel a spanyol Talgo járműgyártó részvényeinek tőzsdei kereskedését. A spanyol értékpapír-felügyelet nem nevezte meg a céget, de a spanyol sajtó a Magyar Vagon részvénytársaságról beszél, pontosabban: a mostani ajánlatot eszerint a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavító Kft. tette a Talgo 100 százalékára. A Magyar Vagon Zrt. mögött is egyértelműen az Eximbank áll.

Talán a fenti ügyek lehetnek az egyik okai annak, hogy ezt a két bankot kivették abból a körből, amelyre vonatkozik a DORA rendelet, és így megelőzhető lenne a kiberfenyegetés, és adott esetben enyhíthetők lennének a károk. Talán az lehet a háttérben, hogy kevésbé legyenek védettek az Eximbankhoz és az MFB-hez kapcsolódó informatikai rendszerek, és így akár az orosz hírszerzés is szabadabban és észrevétlenül tudjon ki- és bejárni a két bank informatikai rendszerébe. Ezért ez a két rendelkezés nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent még abban az esetben is, ha ezek a rendelkezések látszólag meg is felelnek az uniós jognak.

Hogy miért pont ezt a két bankot vette ki az előterjesztés a szabályozási körből, arra a törvényjavaslat indoklásában nem adnak magyarázatot. Csak annyit írnak az indoklásban, hogy a szükséges védelmet a NIS 2 irányelv fogja biztosítani. A 2016-ban bevezetett uniós kiberbiztonsági szabályokat a 2023-ban hatályba lépett NIS 2 irányelv aktualizálta, de az indoklásban a NIS 2 irányelv alkalmazására vonatkozó ígéret jogi kötőerővel nem bír, ezért előre nem látható, hogy ezt az ígéretét a kormány be akarjae tartani, és a kormány korábbi, más ügyekben alkalmazott halogató, megtévesztő taktikája miatt ennek a bevezetése akár el is maradhat.

A fentiek miatt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm a türelmet és a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dávid Ferenc képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok mindenről szól ez a törvény, nem azokról a dolgokról, amelyeket Dávid Ferenc felsorolt, ő az Eximbankról beszélt szinte végig; arról nem beszélt, hogy hogyan segít például ez a bank kötött segélyhitelprogramokkal külföldi országokat, afrikai fejlesztést, humanitárius fejlesztéseket, számtalan olyan projektet, amely értéket hordoz, és amely segíti Magyarország nemzetközi reputációját is, és segít azokban az országokban a fejlődésben, amelyek erre rászorulnak  ezeket persze nagylelkűen kihagyta a beszámolójából, nagyvonalúan kihagyta a beszámolójából Dávid Ferenc. De hát értjük ezt, ez a tipikus DK-s hozzáállás, DK-s magatartás: mindent ellenzünk helyből, mert a kormány nyújtotta be, minden rossz, amit a kormány nyújt be, és csak a Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára által irányított pártprogram az, ami sikerre vezet.

De itt nem erről van szó, tisztelt képviselő úr, itt európai uniós szabályozásokról van szó; ugye, önök akarnak európai egyesült államokat, önök gondolják azt, hogy Brüsszel mindenhatósága elhozná a valamiféle európai boldog békeidők ígéretét. Mi nem így látjuk, mi azt látjuk, hogy a lopakodó hatáskörelvonás nem segít a tagállamoknak, hanem ront a tagállamok helyzetén. De hát itt egy EU-s jogharmonizációs javaslatról van szó, tisztelt képviselőtársaim, európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséről beszélünk. Tehát a DK azt mondja, hogy nem kéne teljesítenünk az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünket; mert itt nincs is másról szó. Ennek megfelelően a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében módosítani szükséges a 2022. december 14-ei 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését a nemzeti belső jogban.

Másrészt van egy másik célja is az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium hozott ide elénk: a törvényjavaslat célja a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló, szintén EU-s, a 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelés. Tehát most mondhatja azt a DK, hogy nem kell megfelelnünk az EU-s tanácsi és parlamenti irányelveknek, mert itt csupán erről van szó, jogharmonizáció, ezeket meg kell feleltetnünk a magyar jognak, át kell ültetnünk a hazai jogba. Ha erre a DK nemet mond, az egy furcsa magatartás az uniós politikájukat tekintve.

Az utóbbi EU-s rendelet a digitális működési rezilienciáról szól, az a célja, hogy az uniós pénzügyi ágazathoz tartozó szervezetek digitális működési ellenállási képességét erősítse, de a meglévő szabályokkal összhangban, azok észszerűsítésével és egyben korszerűsítésével tegye ezt meg. Ez a szabályozás biztosítja a pénzügyi rendszerben keletkező zavar és instabilitás kockázatának csökkentését, az adminisztratív terhek enyhítését és a felvigyázási eredményesség javítását, valamint a fogyasztók és a befektetők védelmének erősítését.

A magyar Országgyűlésben, itt a parlamentben minden évben legalább egy tucat olyan törvényjavaslatot tárgyalunk és fogadunk el, amely a magyar emberek, a magyar vállalkozások és a magyar állam számára hajt végre bürokráciacsökkentést, adminisztrációs terhek csökkentését, erősíti a digitalizációt, és erősíti a hatékonyságot. Én minden alkalommal elmondom, hogy támogatni kell azokat a lépéseket, amelyek az állami adminisztráció egyszerűsítését szolgálják, támogatni kell azokat a lépéseket, ahol az állampolgárok felé történő bürokráciacsökkentés valósul meg, számos ügy elintézhető most már online is a digitalizáció eredményeképpen, akár az egészségügyi digitalizációról is beszélhetnénk. Nemrégiben találkoztam egy német csoporttal, ők elképzelhetetlennek tartják, hogy van egy olyan applikáció, amely nálunk működik Egészségablak néven, ahol az orvosok látják a beteg különböző leleteit, hogyha másik orvoshoz kell mennie, ahol a beteg felhőbe kapja meg a receptjeit, és akár az édesanyja vagy a nagyszülei receptjeit is kiválthatja, ez egészen elképzelhetetlen  Németországban, tisztelt képviselőtársaim. Örömmel jelenthetem önöknek, hogy ebben előrébb járunk, és ez egy jó út, amelyen érdemes rajta maradnunk.

Ezek a bürokráciacsökkentő vagy adminisztrációcsökkentő lépések önmagukban nem tűnnek olyan izgalmasnak, nem érik el a sajtó ingerküszöbét, azonban a mindennapi életet, a hivatali ügyintézést, a pénzügyi rendszer használatát egyszerűbbé és biztonságosabbá teszik. A mostani törvényjavaslat tehát a pénzügyi rendszer biztonságát növeli, a fogyasztók és a befektetők védelmét erősíti  ezek fontos lépések. Kiemelt jelentőségű, hogy a mai globális pénzügyi világban  ami adathalászoktól kezdve profi csalókon keresztül ugyancsak veszélyekkel van tele  a magyar emberek minél biztonságosabb pénzügyi közvetítőrendszert és fizetési megoldásokat is használhassanak, amennyiben úgy döntenek, hogy éppen nem készpénzt szeretnének használni, tehát minden digitális fizetésben is abszolút az adatvédelem és a biztonság legyen a meghatározó.

Mindezeken túl a törvényjavaslat további célja az európai zöldkötvényről szóló 2023/2631 rendeletnek való megfelelés, amely rendelet célja egy olyan közös szabályozási keret létrehozása, amely elősegíti a minőségi zöldkötvények piacának továbbfejlődését, és hozzájárul a tőkepiaci unióhoz. Az európai zöldkötvény  erről volt már szó korábban is itt az Országgyűlésben  megkönnyíti a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását, azoknak az összehasonlíthatóságát, így növelve az esetleges zöldbefektetések iránti bizalmat. Látjuk az energiaválságból tanulva, hogy szükség van ilyen zöldbefektetésekre, éppen tegnap az európai fővárosban, Brüsszelben tárgyaltam, ahol elmondták, hogy a magyar újjáépítési terv a legzöldebb az Európai Unióban minden más országot is figyelembe véve, tehát olyan tervet sikerült összeállítaniuk a kormányzati kollégáknak, amely megállja a helyét és amely az Európai Unió legfenntarthatóbb és legzöldebb újjáépítési terve.

(13.40)

A mostani törvényjavaslat elfogadásával tehát átültethetjük ezeket a közös uniós rendelkezéseket Magyarország nemzeti jogrendjébe, és mivel az európai uniós tanácsi irányelveknek meg kell és meg is akarunk felelni, Magyarország egy szövetséges tagállam, és az Európai Unióban mindig betartotta a szabályokat  még ha az Európai Unió felénk nem is tartotta be ezeket a szabályokat , ezért természetesen ezeket az irányelveket átültetjük a hazai jogrendbe. Így, ha a DK nem is, a KDNP támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának, jegyző úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elég erős lett a megfelelési kényszer kormánypárti képviselőtársaimban a brüsszeli igényeknek. Egyébként a DORA irányelv kapcsán az átültetés egy teljesen logikus és érthető dolog, azt a bátortalanságot nem értem ugyanakkor, hogy bár most hirtelen jó lett a brüsszeli irányelv, de ennek az átültetésén túl igazából nem sokat tesz hozzá a magyar kormány az Európában kitalált és kifőzött megoldási javaslathoz. És ez baj, mert ez a javaslat egy bátortalan javaslat, és kicsit az az érzésünk az irányelv kapcsán, a pénzügyi és a digitális pénzügyi ágazat rezilienciájáról szóló javaslat kapcsán, mint a mesterséges intelligenciánál, hogy van valami közös európai megoldásnak szánt valami, ezt egy-két éves fáziskéséssel átültetik a nemzeti jogrendekbe  ugye, most is van egy kétéves periódus itt, ami csak arról szól, hogy a különböző tagállamok hagyják jóvá azt, amit Brüsszelben kitaláltak , aztán mire ez hatályba lép, addigra kicserélődik az a technológia, amit szabályoz. És itt is az a problémánk, hogy van egy gyenge, bátortalan európai uniós javaslat, önök ezt nagyjából kritika nélkül átültetik, ami önmagában nem is lenne baj, de azzal kezdik, hogy kiveszik a csomagból az Eximbankot és a Magyar Fejlesztési Bankot.

Talán nem véletlen, hogy az előttem felszólaló KDNP-s vezérszónok, bár igyekezett védeni magát, az Eximbankot és tevékenységét, azt nem próbálta megindokolni, hogy miért támasztanak kivételeket az Eximbankkal és a Magyar Fejlesztési Bankkal szemben, tehát hogy mi az indokoltsága annak, hogy ezeket kiveszik a csomagból, és majd egy jövőbeni ígéretre támaszkodva be akarják tenni ezeket egy másik csomagba.

Az ilyen javaslatoknál mindig azt érdemes megvizsgálni, hogy mi a szándéka a kormánynak ezzel  látjuk, átülteti azt, amit Brüsszelben számára megmondtak , és hogy tude, akare hozzátenni valamit. És itt pontosan azt látjuk, hogy a magyar kormány hozzátehetne ehhez a javaslathoz nagyon komoly, fajsúlyos dolgokat, de valamiért nem teszi.

Az előterjesztő meg az előttem szóló KDNP-s vezérszónok sem beszélt egy szót sem az egész digitális pénzügyi rendszerről, arról, ami vele kapcsolatban történik, az egész digitális gazdaságról, annak, mondjuk, az adófizetési hajlandóságáról. Egy szót sem szóltak arról, hogy a magyar családok kasszájából és a magyar költségvetésből hiányzik az a pénz, amit ezek a nagy digitális óriások adóbefizetés formájában nem helyeznek el a nemzeti költségvetésekben. És egyébként egymást érik az európai, legalább megoldáskísérletek, az olaszok által indított per, a Facebookkal, a Google-lel kapcsolatos különböző eljárások, azt bizonyítják, hogy lenne keresnivalója egy nemzetállamnak is ezekben a kérdésekben; önök ezzel valamiért nem próbálkoznak.

És azt is látjuk, hogy nagyon komoly a terület, mert lesz majd még ma szó a kiberbiztonságról egy másik napirendben. Ne keverjük össze, de azért valamennyire összefüggnek ezek! Ugye, az önök által preferált akkumulátorgyárak esetében is előfordult, hogy a német Varta akkumulátorgyártó öt üzemét érte olyan kibertámadás, ami miatt leállították a termelést, és egyébként hazai vizekre evezve, az OTP Simple-lel kapcsolatban is volt  szerencsére sikertelen  kibertámadási kísérlet, amikor fel is függesztették a Simple applikáció működését. Azt látjuk önmagában, hogy a kormánynak sokkal többet kéne ehhez a területhez hozzátennie, valamiért ezt nem teszi meg, még kivételek gyanánt ki is szedi a számára fontos két intézményt az egész csomag alól.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)

És ha már digitális gazdaság és ha már olyan támadások, amelyeket egyikünk sem lát szívesen, akkor beszélniük kellene arról is, hogy a csalárd adatszerzések, adathalászatok, egyebek esetén milyen megoldással tudnak szolgálni az egyszeri ügyfél számára, mert, Nacsa képviselőtársam, ez a fogyasztóvédelmi kérdés; nem az, hogy önök átültetnek egy Brüsszelben megírt javaslatot, hanem az, hogy a magyar polgárt hogyan védik meg akkor, ha mondjuk, ellopják az adatait és letakarítják a bankszámláját. A helyzet az, hogy ezeket a tranzakciókat bizonyos feltételek mellett visszavonhatóvá kellene tenni. És lehet persze közös európai megoldásról ábrándozni ebben a kérdésben, nincsen használható, de lehetne az is, hogy önök amellett, hogy átültetnek egy ilyen javaslatot, előállnak saját javaslatokkal, előállnak az egész digitális szektornak a tisztességes megadóztatásával, és ha van egy ilyen koncepciójuk, akkor vigyék ki az európai színpadra, kezdjenek értelmes vitákat erről.

De elsősorban, ha fogyasztóvédelmi kérdésekről beszélünk, akkor arra kellene választ adniuk, hogy hogyan akarják a magyar polgárokat, banki ügyfeleket megvédeni az ilyen visszaélésektől. Tudjuk, hogy mindig lesznek jogászok, akik a bankárok oldalára állnak, ezt egyébként a magyar kormány is megtette a devizahitelezés kapcsán. Most itt lenne a lehetőség, hogy bizonyítsák, hogy végre az ügyfelek, a fogyasztók oldalára is tudnak állni. Ennek számtalan lehetősége lett volna az elmúlt években, a családi csődvédelem kiterjesztésétől kezdve a pénzügyi fogyasztóvédelem átgondolásán át. Itt is az a helyzet, hogy valahogy a tranzakciók visszavonhatóságát kell biztosítani olyan esetekben, amikor az ügyfél nem tehető egyértelműen felelőssé azért a csalárdságért, ami megtörtént vele.

Nagyon sok mindent lehetne egyébként a kiberbiztonságról vagy a mesterséges intelligencia kérdésköreiről beszélni, ezt ígérem, hogy a következő napirendeknél megteszem, de támogatni ezt a javaslatot csak akkor tudnánk és lehetne, ha ezekre a kérdésekre választ adna, és emellett választ kapnánk arra, hogy az említett két intézmény miért kerül kivételezésre, miért kerül kivonásra az érintett javaslat hatálya alól. Az ezt illető válaszokat várjuk, a további döntéseket ennek függvényében később tudjuk meghozni. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát képviselő úr. Most megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha annyi lenne ennek a javaslatnak a lényege, mint amennyi elvileg látszik, vagy amennyit főleg a kormánypárti felszólalók sejtetni vagy mondani akarnak, akkor talán ennek az ülésszaknak ez lenne az egyik legrövidebb vitája. Egy EU-s jellegű, EU-s szintű szabályozás magyar jogrendbe való átültetése alapesetben nem feltétlenül vált ki nagy indulatokat, vagy nem feltétlenül generál hosszú ideig tartó vitákat.

Azonban itt nem csak kiberbiztonságról, kibervédelemről vagy éppen fogyasztóvédelemről, fogyasztói biztonságról van szó, hanem a digitális pénz, a digitális valuták bevezetésének egy újabb és most már nagyon jelentős lépéséről, és ráadásul egy megemelt fordulatszámról, megemelt csapásszámról is beszélhetünk, hiszen nagyon szép az, hogy a pénzügyi ágazatot is a nemzeti kiberbiztonsági stratégia részévé kívánják tenni, és össze akarják kötni a Magyar Nemzeti Bankot, valamint a nemzeti kiberbiztonságiincidens-kezelő központot, most már nyugodtan aludhat minden magyar ember, mert ilyen kiberbiztonságiincidens-kezelő központtal is rendelkezünk, és ez hamarosan össze lesz kötve a Magyar Nemzeti Bankkal.

Mondhatnám ezt viccesen, csak egyáltalán nem vagyunk vicces kedvünkben, és nagyon aggasztónak tartjuk itt a Mi Hazánk Mozgalom részéről azt, hogy úgy látszik, hogy a kezdeti nagy miniszterelnöki nekibuzdulás elvesztette az első nagy lendületét, és itt a tegnapi pénzügyi államtitkári, pénzügyminiszter-helyettesi válaszból azt a következtetést vontuk le, hogy önöknek valószínűleg eszük ágában sincs a készpénzvédelem Alaptörvényben való rögzítése, ehelyett villámgyorsan behozzák még itt, a tavaszi ülésszaknak az elején azt a javaslatot, amely hűen kiszolgálja a globalista elit érdekeit.

Ugyanis nem beszélt Nacsa képviselő úr sem, és nem beszélt Fónagy államtitkár úr sem arról a háttérről, hogy a nemzetközi pénzügyi világban olyan irdatlan, ép ésszel felfoghatatlan mértékű adósságok halmozódtak fel  beszélhetünk itt az államadósságok szintjéről, a vállalati adósságok szintjéről, az önkormányzati adósságok szintjéről meg persze a lakossági eladósodásról is , amit hagyományos eszközökkel már nem lehet kezelni. Ez veszélyezteti a globális elit hatalmát, veszélyeztet nagyon komoly globális érdekeket, éppen ezért kell minél hamarabb felgyorsított ütemezéssel áttérni a digitális pénzre. Ez az egész javaslat, ami itt van, nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint a digitális pénz bevezetésének és rövid időn belül kizárólagossá tételének kiberbiztonsági, kibervédelmi szempontokból való előkészítése. Ez a javaslat színtisztán erről szól.

(13.50)

Nigériában már bevezették, a nem éppen gazdasági fejlettségről híres Nigériában, pedig ott a lakosságnak, mondjuk, a fél százaléka fogadta el. Kína és Oroszország, ha csak valami nagy változás nem történik, ebben az évben fogja bevezetni a digitális valutát.

2023. április 20-án az IMF Washingtonban megtartott ülésén döntött a digitális valuta létrehozásáról és bevezetéséről, és az Európai Központi Bank mindössze három éven belül be akarja vezetni a digitális eurót, és nemcsak egyszerűen be akarja vezetni, hanem nagyon rövid időn belül kizárólagossá is akarja tenni. Meg fogják majd magyarázni azzal, hogy a készpénz nyomtatása, kezelése, tárolása, őrzése komoly költségekkel jár. Addig nem volt gond, sok-sok évtizeden keresztül, több mint száz éven keresztül vagy akár több évszázadon keresztül nem okozott gondot a fémpénz vagy a papírpénz kezelése, gyártása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek, most az utóbbi években hihetetlenül drágává, hihetetlenül költségessé vált, ezért is etetik a magyar választókat, meg meg akarják téveszteni gyakorlatilag az egész világot, tisztelt államtitkár úr.

Éppen ezért, mivel nem látjuk azt a garanciát, amely biztosítaná a készpénzhasználatot, a készpénzhasználat védelmét, így ebben a formájában nem fogja tudni támogatni a Mi Hazánk Mozgalom frakciója ezt a javaslatot, ez egészen biztos, hiszen saját programunknak mondanánk ellent, saját magunkkal mennénk szembe, és a saját választóinkat árulnánk el akkor, ha a készpénzhasználattal kapcsolatos alaptörvényi szintű garancia biztosítása nélkül támogató szavazatainkat adnánk egy ilyen javaslathoz, amely, megint mondom, ha csak a külső részét, ha csak a mázat kapargatjuk, akkor akár még támogathatónak is tűnne.

És természetesen számunkra is probléma ezen két előbb említett pénzintézet, az Eximbank és a Fejlesztési Bank kivételi körbe helyezése, az mindig gyanús, főleg az elmúlt 14 évben vált nagyon gyanússá, amikor önök akár gondolatjelben megfogalmazva vagy valamilyen egyéb megfogalmazási módszerrel valamit éppen kivételi körbe akarnak helyezni. És persze nagyon szép, ha akár az Eximbank, akár a Fejlesztési Bank, mondjuk, Afrikában végrehajt különböző fejlesztéseket, és ha ez csak arról szólna, hogy Magyarország jó hírnevét öregbítik a nagyvilágban, akkor ez természetesen egy támogatható tevékenység lenne. Csak tartunk tőle, hogy arról is szól, hogy könnyebb onnan feketepénzeket, pénzmosás útján átdolgozott feketepénzeket visszaáramoltatni akár a magyar politikába, sokkal könnyebb megcsinálni, mondjuk, Afrikában, mint Európában vagy mint Magyarországon. Tehát sokkal könnyebb feketepénzt is termelni. Valljuk be őszintén, hogy az elmúlt három és fél évtized úgynevezett magyar demokráciája, úgynevezett magyar jogfejlődése bőven adott okot nekünk ennek a gyanúnak a megfogalmazására.

Én azt szeretném önöktől, öntől kérdezni, államtitkár úr, hogy ön személy szerint mit tud arról, vane egyáltalán komoly kormányzati szándék, vane komoly szándék önökben arra, hogy nagyon rövid időn belül a készpénzhasználatot és annak védelmét Alaptörvényben rögzítik a szabadságjogok című fejezetben annak érdekében, hogy akár peresíthető, komoly jogrendszeri védelmet kapjon, ne csak egy lózung, ne csak egy vagy több kampányban felhasználható hangzatos jelszó legyen, hanem ezt valós tartalommal is meg tudjuk tölteni, hiszen tudjuk jól, hogy a digitális euró vagy egyáltalán a digitális valuták bevezetésének nemcsak az a célja, hogy egy teljes ellenőrzést, egy totális kontrollt valósítsanak meg az egész világ fölött a globális elit tagjai, hanem az ellenőrzésen kívül a teljes, totális irányítást is át tudják venni.

Az a szabadság, amely Magyarországon különösen, de egyébként a világ bármely más országában a készpénzhasználathoz kapcsolódik, az egy nem feladható szabadság, az nem lehet alku tárgya, hiszen lehet itt különböző ábrándos társadalomfilozófiai értelmezésekbe belemenni, de a világon élő emberek csak akkor mondhatják magukat teljeskörűen szabadnak, ha megvan a pénzügyi biztonságuk, a pénzügyi függetlenségük, az anyagi biztonságuk. És ha tetszik, ha nem, nemcsak most, hanem amíg ember él a Földön, ennek részét kell hogy képezze a készpénzhasználat, az ehhez fűződő rugalmasság és az ehhez kapcsolódó háttérbiztonság. E nélkül sem Magyarországon, sem Afrikában, sem sehol máshol nem képzelhető el hagyományos értelemben, egészséges értelemben vett teljes körű emberi szabadság.

Ha lépésről lépésre és most már egyre felgyorsultabb tempóban a nyakunkra fogják hozni, tisztelt államtitkár úr, itt, Magyarországon is a digitális pénz térnyerését annak kiberbiztonsági, kibervédelmi vonatkozásaival együtt, és akár három éven belül, akár öt vagy hat éven belül  tehát egy nagyon-nagyon rövid időtávról beszélünk  kizárólagossá fogják tenni, és a készpénzt gyakorlatilag megszüntetik, kivezetik, akkor az utolsó komoly fellegvár, a magyar szabadság utolsó komoly fellegvára is elvész. Mivel ennek a veszélyét látjuk ebben a javaslatban, ezért nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szabadi István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Apáti István képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces hozzászólót nem látok, ezért megadom a szót a további képviselői jelentkezéseknek. Elsőként Vajda Zoltán képviselő úr, MSZP.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr, az ön minisztere megint valahogy úgy érezte  a kormány, az ön minisztere úgy érezte , hogy valahogy hozzá kell nyúlni megint a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályokhoz. A szokásos műfajt alkalmazták, egy ilyen jó kis bonyolult salátatörvényt nyújtottak be, ahol mindenféle dolgokat érintenek. Sok mindenről szó esik, sok kis apró technikai változtatás is van benne, de talán ebben a legfontosabb  és bár nem mindegyiket tudtam itt az ülésteremben élőben végighallgatni, de online követtem a beszélgetést , ezt többen is érintették, a legfontosabb talán az ingatlanok használatba adásának a tulajdonjogáról szól, hogy hogyan lehet ingyenesen átruházni más fél számára.

Ez egy jogi bikkfanyelv, amit én közgazdászként nem mindig tudok érteni, de azért lefordítva az én számomra érthető módon ez arról szól, hogy teljesen törvényes lesz az, ha az állam egy ingatlannak a tulajdonjogát… (Nacsa Lőrinc: Ez a következő!) Jaj, bocsánatot kérek. Nem a gazdasági törvényekről van szó? (Nacsa Lőrinc: Rossz lapot adtak!) Nem, én elkéstem. Nem a vagyongazdálkodásról van szó? (Közbeszólások a kormánypárti sorokban: Nem, nem!) Bocsánatot kérek, mivel nem voltam itt, elnézést, ezt a mondatot akkor fogom elmondani. Köszönöm a kedves kollégáknak. Nacsa kollégának mondom, hogy papírt szoktak a kezembe adni, amin jegyzeteim vannak, rossz helyen mondtam csak el. Ott fogom elmondani az alkalommal. Elnézést kérek akkor, köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szabadi István képviselő úr, Mi Hazánk hozzászólása következik.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én szeretnék más irányból is rávilágítani a digitális fejlesztések jelenlegi árnyoldalára. A pénzügyi ágazat szereplői az élet minden területén egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a digitális technológiákra, de ez nem okozhat hátrányt a lakosság számára felhasználhatósági szinten. Tapasztalhattuk már, hogy egy digitális fejlesztés nem mindig párosul felhasználóbarát programmal, sokan nem képesek megtanulni, illetve kezelni azokat az ügyfélportálokat, amelyeken keresztül ügyeket lehet intézni. Olyat is tapasztalhattunk már, hogy hiába láthatóak az adataink az ügyek elintézése során, annak ellenére akkor is képesek papíralapon is kérni igazolásokat. Ez azért komolyan megkérdőjelezheti a magyarországi digitális fejlesztések komolyságát, hiszen akkor mi felé haladunk, ha nem afelé, hogy ezt egyszerűsítsük.

A jelen törvényjavaslat három célkitűzése: a pénzügyi rendszerben keletkező zavar és instabilitás kockázatának csökkentése, az adminisztratív terhek enyhítése, valamint a fogyasztók és a befektetők védelmének erősítése.

Arra mindenképp szeretnék rávilágítani, hogy az adminisztratív teher enyhítése és a fogyasztók védelmének erősítése tekintetében azért vannak komoly hiányosságok. Mondok ide egy példát. Például a végrehajtók elektronikus rendszerét is ide lehet érteni, amit szintén korszerűsíteni kellene, hiszen jelenleg nemzetbiztonsági kockázatot is hordozhat. Például 2017-ben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar gigamértékű szerződést kötött, hogy új szoftvert fejlesszenek a végrehajtók ügykezeléséhez. A 3,7 milliárd forintos szerződés azonban nem jött létre, és a végrehajtók még mindig a régi, elavult és sebezhető rendszert alkalmazzák, és ennek használatára kötelezik az adósokat is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A végrehajtási törvényhez hasonlóan a jelenlegi elektronikus rendszer is ezer sebből vérzik. Többek között az MBVK nem rendelkezik megfelelő informatikai védelemmel a külső támadásokkal szemben, a végrehajtók hozzáférhetnek egymás anyagaihoz, illetéktelenek is hozzáférhetnek bizonyos állományokhoz, az ügykiosztás belülről is manipulálható, és még akár gazdasági bűncselekmények szándékos vagy gondatlan elkövetésére is fel tudják használni a jelenlegi hibás rendszert. Tehát amíg ezek nincsenek kijavítva, addig eléggé megkérdőjelezhetőek ezek a digitális fejlesztési szándékok.

Nagyon régóta probléma, hogy nincs egy központi elérhető felület például az adós számára, ahol láthatná az ellene folyó eljárásokat, azokat is, amelyek nincsenek végrehajtás alatt.

(14.00)

Így még sürgetőbb lenne egy új rendszer megalkotása, főleg azért, mert sorra engedményezik a követeléseket, ami követhetetlenné teszi az adósságokat. Mindenki hozzáférhetne időben az információkhoz, és nemcsak akkor szembesülne a tartozásával, amikor a végrehajtó kopogtat nála.

A Mi Hazánk Mozgalom a végrehajtás előszobáját is igazságossá és átláthatóvá tenné, éppen ezért követeljük, hogy legyen egy központi nyilvántartás az adósságokról, akár az ügyfélkapu rendszerén belül. Például miért ne lehetnének az adótartozásokon kívül más tartozások is naprakészen hozzáférhetőek az adósok számára?

Sürgős változásra van szükség tehát annak érdekében, hogy az adósok adatai biztonságban legyenek, és legyenek hozzáférhetőek számukra, hogy fel tudjanak készülni a velük szemben olykor; és legtöbb esetben a már tíz-tizenpár éves tartozásról küldött értesítők esetében ennek a komolyságát is elég komolyan felül kellene vizsgálni. Ha ezek a digitális fejlesztések ebbe az irányba megtörténnének, akkor nyilván ezt is sokkal jobban tudnák kezelni az emberek.

Én csak ebből az irányból szerettem volna rávilágítani ennek a törvényjavaslatnak a komolyságára vagy nem. Amíg ezek nincsenek megoldva, addig nincs miről beszélni, és ahogy Apáti István képviselőtársam is mondta, így nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabadi képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, Fónagy János államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm képviselőtársaimnak a túlnyomórészt szakmai tartalmú támogató vagy kevésbé támogató hozzászólását.

(A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Dócs Dávid váltja fel.)

A hozzászólásokkal kapcsolatban engedjék meg, hogy néhány, több képviselőtársam által is felemlített dologra reagáljak. Elsősorban Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, de többen is említették, hogy az egyébként általuk támogatott, támogatandó európai irányelvből kiveszünk két pénzintézetet.

A képviselő úr irányelvet említett, azért mondom  egyébként az előbb, hibásan, már én is azt említettem , de felhívnám a figyelmet arra, hogy a DORA nem irányelv, hanem rendelet, így nem lehet hozzátenni, mert a rendeletek közvetlenül hatályosulnak, ott már csak a látható szabályok lehetnek, tehát nincs arra lehetőség, hogy nemzeti szabályokat mellé tegyünk.

Egyébként az Exim és az MFB megfelelő szabályokat kap. Hamarosan, a közeljövőben érkezik egy másik törvényjavaslat a tisztelt Ház elé  tudomásom szerint a Belügyminisztérium előterjesztésében , ami erre vonatkozik. Ennél több szabály megítélésünk szerint csak drágítana, de hasznot nem hozna.

Egyébként, ha már más tárcák előterjesztéseit emlegetem, akkor az online csalásokat valamelyik képviselőtársam felemlítette. Az erről rendelkező és ezeket kivédendő igazságügyi minisztériumi csomag társadalmi egyeztetés alatt áll annak érdekében, hogy a pénzügyi csalásokat lehetőség szerint minél nagyobb biztonsággal megelőzzük és megakadályozzuk.

Elsőként egyébként Dávid képviselőtársamat szeretném említeni, mert hiszen ő a hozzászólása elején is ezt a két pénzintézetet említette. Az expozéban is, a törvény indokolásában is lényegében benne van, talán hivatkozott is rá, hogy az Exim és az MFB nem klasszikus ügyfélkörrel rendelkezik, és a DORA uniós szabályozás is lehetővé teszi, hogy a befektetési banki és exportfinanszírozási intézmények kivételt képezzenek ezen szabályok alól. Ettől függetlenül mind a két intézet magas informatikai szinttel rendelkezik, tehát a megkívánt védelem az ő esetükben is megvan.

Bevallom, Szabadi képviselő úr zavarba hozott engem, és meg akartam kímélni képviselőtársaimat, hogy felsoroljam, mely jogszabályokba építjük be a rezilienciaszabályokat, de ezek között a végrehajtási törvény nem szerepel; nem vitatva, hogy abban is szükséges a digitalizáció. De ez a tőkepiacról, a foglalkoztatói nyugdíjintézményekről, befektetési vállalkozásokról, árutőzsdei szolgáltatásokról, pénzforgalmi szolgáltatásokról, egyes fizetési szolgáltatókról, hitelintézetekről, pénzügyi vállalkozásokról, kollektív befektetési formákról, biztosítási tevékenységről, pénzügyi közvetítői rendszer egyes szereplőiről, a Magyar Nemzeti Bankról szól  remélem, mindegyiket felsoroltam , de a végrehajtásról nem. Úgyhogy ebben csak az általános elvi egyetértésemet tudom kifejezni, hogy mint minden más területen, ott is fontos a digitalizáció, de a most előttünk lévő törvénytervezet arra nem vonatkozik.

Végezetül, de nem utolsósorban a ma már a Házban többször fölemlített és a legjobb emlékezetem szerint miniszterelnöki válaszban is szereplő készpénzforgalomról és annak a védelméről szólnék néhány szót. A miniszterelnök úr a válaszában is és az egyes hozzászólásokban mindig támogattuk a készpénzforgalom meglétének további biztosítását, és a megfelelő helyen ezt szabályozni fogjuk. Támogatjuk  személy szerint magam is, és a miniszterelnök úr is erre nézvést nyilatkozott , hogy a bankkártyás és egyéb digitalizációs eszközök mellett a készpénzforgalmat, annak további fennmaradását  talán emberi szabadságjogként említette, de én meg a forgalom természetes résztvevőjének és elemének tartom  meggyőződésem szerint biztosítani fogjuk.

Mindezek alapján kérem, hogy a Ház és azok a képviselőtársaim, akik hozzászólásukat azzal fejezték be, hogy nem támogatják a törvényt, kérem, hogy álláspontjukat ezek jegyében gondolják át. És tekintettel ennek az uniós rendeletnek a magyar jogrendszerbe való becikkelyezésére, beillesztésére vonatkozó, úgy gondolom, hogy önök által sem kifogásolt szükségességére, az előterjesztést támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   60-62   63-80   81-96      Ülésnap adatai