Felszólalás adatai

Felszólalások:   121-146   147-168   169-170      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig lesz lehetőség.

Most soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3518. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Répássy Róbert miniszterhelyettes, államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint egy éve háború dúl. A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások már több mint egy éve mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja annak indokoltságát, hogy a kormány 2022. május 25. napjával  az Alaptörvényben biztosított jogkörével élve  veszélyhelyzetet hirdetett ki, majd az Alaptörvény kilencedik módosítása hatálybalépését követően 2022. november 1-jén a különleges jogrendet fenntartotta.

(17.20)

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az Alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be. Az elmúlt bő egy év során a kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek szükségesnek mutatkoztak a világgazdaságot és ennek eredményeképpen a magyar gazdaságot is sújtó gazdasági válság és az elszabaduló infláció kezelése érdekében.

A kormány többek között meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a Rezsivédelmi Alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen, tovább harcolt a magyar emberek és vállalkozások energiaellátásának biztosításáért. A kormány a Gazdasági Versenyhivatallal is szoros együttműködésben a fogyasztóvédelem területén is harcol annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat az infláció negatív hatásaitól.

Tisztelt Ház! A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány az Alaptörvényből eredő jogkörében, szoros együttműködésben az Országgyűléssel, az elkövetkező hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, továbbá biztosítsa a háború elől hazánkba menekülő emberek segítését és támogatását is.

A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst, megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is, és ennek hatásaiban az elmúlt időszakban pozitív változás nem következett be. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a benyújtott törvényjavaslattal kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november 1-jével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát  az erre vonatkozó közjogi keretek maradéktalan betartásával  további 180 nappal meghosszabbíthassa.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat technikailag az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás megteremtését szolgálja. A kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításának lehetőségét kéri az Országgyűléstől, amely biztosítja, hogy a rendkívüli intézkedések ezen időszakban fennmaradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Országunknak a világot sújtó koronavírus-világjárvány után egy háború és a háborút övező szankciós politika következményeivel kell tartósan szembenéznie, egy olyan háborúéval, amelynek még senki sem látja a végét. A kormány célja ebben a mostanra már hosszú évek óta tartó rendkívüli helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát, valamint oltalmat nyújtson az Ukrajnából menekülőknek.

Ahhoz, hogy a kormány valamennyi szükséges intézkedést időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. A tárgyalt törvényjavaslattal biztosítható ugyanis a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Kiemelem, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől, a tárgyalt törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, 2022. november 1-je óta már az Alaptörvény által is rögzített közjogi-politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését. Kiemelem azt is, hogy a kormánynak az Alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, kezdeményezze a veszélyhelyzetnek a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztést megelőző megszüntetését.

Mindezek alapján kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdésére tekintettel minősített többséggel biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Demeter Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Időben szeretnék én is egy kicsit visszatekinteni azért, hogy érthetőbb és világosabb legyen a benyújtott törvényjavaslatnak a módosítása.

2020-ban, ahogy a világ szinte minden országába, úgy hazánkba is betört a koronavírus-járvány, és ez a járvány szinte mindannyiunkat érintette, megváltozott a hétköznapi életünk, bezárkóztunk a lakásainkba, hogy minél kevesebb emberrel érintkezzünk, aztán maszkot viseltünk, és közben pedig figyeltünk egymásra és honfitársainkra. Mégis, sok család számára ez tragikus időszakot jelentett, hiszen azért sok áldozatot szedett ez a koronavírus-járvány.

A magyar kormány, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban és minél gyorsabban tudjon reagálni a vírus okozta problémákra, a járvány megjelenése után országos veszélyhelyzetet hirdetett ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon. Úgy gondolom, ez egy nagyon fontos lépés volt, sőt szükséges lépés volt, hiszen a lehető legminimálisabb időveszteséggel tudott a kormány döntéseket hozni, amelyekkel sok-sok életet sikerült megmenteni.

Amikor már felvillant a fény az alagút végén, és úgy gondoltuk, hogy vége van ennek a koronavírus-járványnak, akkor egy újabb szomorú esemény történt, amely minket, magyarokat különösen érint, hiszen, ahogy elhangzott, a szomszédunkban jelenleg az orosz-ukrán háború zajlik. 2022. február 24-én, talán fogalmazhatunk így, villámcsapásként ért bennünket a háború kitörése, még akkor is, ha tudjuk, hogy komoly feszültségek voltak a két ország között, de valahogy mégis úgy voltunk vele, hogy elképzelhetetlennek tűnt, hogy 2022-ben Európában egy fegyveres konfliktus alakuljon ki.

A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és  ahogy hallottuk  megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. Nagyon sok menekültet fogadtunk be, segítettük, támogattuk őket, és ezért köszönet a magyar embereknek. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak továbbra is biztosítani kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő embereknek a segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédésére, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány Magyarország egész területére különleges jogrendet hirdetett ki, és a veszélyhelyzet meghosszabbítására tesz javaslatot.

(17.30)

A kormány a veszélyhelyzetet az Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében hirdette ki, ugyanis az Alaptörvény lehetővé teszi, idézem: „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén, valamint következményeinek az elhárítása érdekében” a kormány veszélyhelyzetet hirdessen ki. Ezt a kormányzati aktust az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet tartalmazza.

Az Alaptörvény rendelkezéseiből következően az Országgyűlésnek a döntése szükséges az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás adása céljából a veszélyhelyzet időbeli hatálya tárgyában. A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében 30 napra hirdethető ki. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet meghosszabbítására adott felhatalmazása, amelyet a törvényjavaslat által módosítandó, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény tartalmaz, 2023. május 29. napjáig szól, és az ezt követő nappal a veszélyhelyzet megszűnik a jelenleg hatályos közjogi keretek alapján.

A törvényjavaslat célja, hogy az Országgyűlés, ahogy említettem, az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa. E felhatalmazás alapján adhatja ki a kormány a veszélyhelyzet időtartamának meghosszabbítására irányuló, technikailag a 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet hatályát meghosszabbító kormányrendeletét.

A javaslat figyelembe veszi a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt, és annak megfelelő időtartamú, 180 nap felhatalmazás megadására tesz javaslatot, és a kormány e felhatalmazás alapján 2023. november 26. napjáig hosszabbíthatja meg a veszélyhelyzetet. Én tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján támogassák ezt a javaslatot. (Dr. Harangozó Tamás: Feltétel nélkül!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! A „meghosszabbítás” ennek a kormánynak az egyik kedvenc szava. Először a kisvasutat akarták meghosszabbítani Bicskéig, azóta pedig a különleges jogrend meghosszabbításában jeleskednek. Többen olvastuk, hallottuk itt a parlamentben is, már 2500 napja van ilyen-olyan különleges jogrend, és most is arra tesznek javaslatot, hogy a nagy sikerre való tekintettel hosszabbítsuk meg ezt a különleges jogrendet.

Beszéljünk őszintén! Ugye, indok mindig van természetesen. Volt, amikor szükséges is volt  a koronavírus-járvány kezdeti időszakában  a különleges jogrend, vagy legalábbis volt benne logika. Aztán önök ezt megszerették. Megszerették azt, hogy még az ilyen, rendkívül fékezett habzású parlamenti vitákban sem szívesen védenek meg egy sor intézkedést, nem szívesen szánják rá azt a néhány órát sem, hogy mégiscsak elmondhassa az ellenzék is, hogy mit tervezne, meg hogy lehessen kérdezni. Jött a Covid-járvány után, arra már mégis kínos lett volna hivatkozni, ugye, Magyarországon tartották fenn legtovább a Covid-járvány miatti rendkívüli jogrendet, miközben, ugye, állítólag rendkívül sikeresek voltak a védekezésben. Persze tudjuk, hogy ez nem igaz, de amikor már erre sem lehetett hivatkozni, akkor a szomszédos országban zajló háborúra kezdtek el hivatkozni, ami kétségkívül egy nagyon súlyos dolog, de azért az nem véletlen, hogy még azokban az országokban sem vezettek be különleges jogrendet, amely országok önök szerint legalábbis sokkal aktívabban vesznek részt, és sokkal aktívabban segítik Ukrajnát, illetve ez valószínűleg tényszerűen is így van, ezt látjuk.

Az a helyzet, hogy önöknek egyszerűen kényelmes ez a megoldás. Szeretnék rögtön javaslatokat is tenni  reméljük, hogy előbb-utóbb véget ér ez a háború , ha véget ér ez a háború, akkor javaslok a Duna magas vízállása, valamint a Duna alacsony vízállása miatti veszélyhelyzetet; tél, ősz, nyár és tavasz miatti veszélyhelyzetet is, már csak azért is, hogy legalább legyen egy kis változatosság.

Az a helyzet, hogy ennek a veszélyhelyzetnek, ennek a jogszabálynak az égadta világon semmi köze sincs sem az egyébként létező fenyegetéshez és veszélyekhez, amelyeket leginkább az önök nagy barátja, Putyin elnök okoz egész Európának és ezen belül Magyarországnak, sem pedig a gazdasági nehézségekhez, amelyeket viszont önök okoznak elsősorban, és csak másodsorban a háború. Egyetlen dologhoz van köze ennek a fajta szabályozásnak: önök szeretnének minél több dolgot titokban, kormányhatározatokkal, még a rendkívül korlátozott parlamenti nyilvánosságot is elkerülve elintézni.

Önök két területen rendkívül szorgosak a veszélyhelyzeti rendeletek tekintetében: az egyik az adatok, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó határidők kitolása, magyarul: a nyilvánosságnak a direkt korlátozása; a másik pedig a költségvetési pénzekkel való  finoman szólva is  roppant kreatív bánásmód. Azért az mégiscsak botrány, hogy miután tavaly nyáron áterőltettek egy olyan költségvetést, amelyről mindenki tudta, önök is, hogy fiktív, hogy köze nincs a valósághoz, utána ezt a költségvetést rendeleti úton teljesen átírták decemberben, és három hónap késéssel szereztek egy parlamenti jóváhagyást valamire, ami egyébként ugyanolyan fiktív, mint az elődei, tehát biztosak lehetünk benne, hogy ezt a költségvetést is számos alkalommal fogják még átírni.

És persze mondhatják azt, mondhatják a választók is azt, hogy hát, fontos dolog a demokrácia, fontos dolog az, hogy a költségvetés meghatározása mégiscsak egy alapvető alkotmányos jog, az, hogy a költségvetést a parlament fogadja el, ez az egyik legfontosabb  legfontosabb!  ismérve egy működő demokráciának, nem véletlen, hogy a francia forradalom is a költségvetés körüli parlamenti vitákkal kezdődött, meg az adókkal kapcsolatos vitákkal, de mégiscsak az a helyzet, hogy ezek szép, elvont elvek. Olcsóbb lesze a kenyér attól, hogyha egyébként demokrácia van; kevesebbet kelle fizetni a benzinkútnál; többet érneke a bérek vagy a nyugdíjak?  kérdezhetik az emberek, és kérdezik is.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a válasz erre: igen. Mert azt, hogy ez hogyan működik és hogyan élnek ezzel a felhatalmazással, jól mutatják a ma megjelent inflációs adatok. Mert az a helyzet, képviselőtársaim, hogy miközben az Európai Unióban már 10 százalék alatt van az infláció, Magyarországon újra 25 százalék fölötti inflációs adat jött ki, lényegében befagyott a vágtató infláció, továbbra is az a helyzet, hogy egynegyedével kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt, az élelmiszerek esetében pedig, amelyek a szegény családok számára okoznak rendkívül nagy gondot, ott még mindig 42 százalékos az infláció.

(17.40)

Ezt érték el. Az a kiváló harc, amit önök folytatnak az infláció ellen, ennyit ér. Önök annyira békepártiak, hogy az egyetlen harcot, aminek értelme lenne, az infláció elleni harcot is elbukták. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ilyenkor persze a szankciókra hivatkoznak, de hát az a kérdés, hogy ha a szankciók hibásak mindenért, akkor egyrészt hogy lehet, hogy csak Magyarországon okoznak ilyen brutális inflációt a szankciók, másrészt meg ha tényleg a szankciók a hibásak, akkor miért támogatta ezeket a szankciókat az önök kormánya.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném mondani, hogy azért sem támogatjuk  a demokratikus aggályokon kívül  ezt az újabb felhatalmazási törvényt, mert önök ezzel a felhatalmazással visszaélnek. A költségvetési pénzek kreatív felhasználására használják. Csodálatos példa az a jogszabály, amely legutóbb jelent meg, talán kedden, amelyben újabb 5 milliárdot csoportosítanak át a család- és gyermekvédelmi feladatokról állami ünnepségek és sportrendezvények végrehajtására Rogán miniszter úrhoz. Más oldalról pedig azért sem támogatjuk, mert önök képtelenek arra, hogy gazdasági értelemben megfeleljenek a kihívásoknak és valamit tegyenek. Önök nem tudnak élni ezzel a felhatalmazással.

Adják vissza a parlamentnek azt a jogot, hogy ellenőrizze a közpénzügyeket. S mondhatnám azt, hogy mondjanak le, de tudom, hogy úgysem teszik meg, mert ragaszkodnak a hatalomhoz, bármennyire is képtelenek kormányozni, de azt tudom önöknek mondani, hogy akkor legalább hallgassanak azokra, akiknek van fogalmuk arról, hogy mit kellene tenni az infláció ellen, a drágulás megállítására. Hadd ajánljam ismét figyelmükbe az árnyékkormány javaslatait. Ha ezeket hajlandók lennének itt a parlamentben megtárgyalni, akkor talán kiderülne, hogy ha önök nem is, Dobrev Klára árnyékkormánya tudja azt, hogy mit kellene tenni az ország gazdasági helyzetének a kezelésére. (Dr. Répássy Róbert: Őt ki választotta meg?) Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Gyurcsány-kormány volt államtitkára próbál demokráciából oktatni bennünket. Jól figyeljünk, hallgassuk, a szemkilövető, a magyar emberek ellen lovasrohamot vezénylő Gyurcsány-kormány volt államtitkára próbál bennünket demokráciából kioktatni. Érdekes egy helyzet ez, tisztelt képviselőtársaim.

Arató képviselő úrtól kérdezném, tudjae, hogy milyen veszélyhelyzet van az Egyesült Államokban most, 2023 áprilisában.

ELNÖK: Képviselő úr, ne kérdezzen, mert ez nem az a műfaj.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Költői kérdés volt, elnök úr, költői kérdés.

ELNÖK: Költői kérdés lehet.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Megválaszolom, bár a szoros kapcsolat miatt nyilván tudja Arató képviselő úr. Hát koronavírus-veszélyhelyzet van az Egyesült Államokban, ami majd május 11-én fog megszűnni. Koronavírus-veszélyhelyzet. (Dr. Lukács László György: Most jelentette be a kormányzat, hogy megszüntetik. Ez hajnali hír!) Tehát koronavírus-veszélyhelyzet van Amerikában, az Egyesült Államokban. (Arató Gergely: Már nincs!) De jelenleg koronavírus-veszélyhelyzet van.

ELNÖK: Képviselő úr! Arra kérek mindenkit, méltóztassanak tudomásul venni, hogy nem a párbeszéd időszakát, hanem a felszólalások időszakát éljük. Majd utána lehet rá válaszolni, amikor a vita megkezdődik.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Amerikában koronavírus-veszélyhelyzet van. Olaszországban éppen most hirdettek szükségállapotot a migrációs nyomás miatt. Számtalan helyzetben látjuk, hogy a veszélyek korát éljük, ezért sokszor indokolt a gyors döntéshozatal.

De higgyék el, tisztelt képviselőtársaim, mi annak örülnénk a legjobban, ha ez a mai vita el sem kezdődött volna, és ez a törvényjavaslat be sem lenne nyújtva, mert ez azt jelentené, hogy Ukrajnában béke van. Mi annak örülnénk a legjobban, tisztelt képviselőtársaim, ha tűzszünet lenne, ha béketárgyalások lennének és megszületne az a béke, amely helyreállítja a békét egész Európában, ha megszületne az a békemegállapodás, amely helyreállítja az egész békét Európában. Mi annak örülnénk a legjobban, ha véget érne a háború és nem kellene erről most itt beszélnünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne tegyenek úgy, mintha nem erről lenne szó! Erre jönnek önök és békepárti nyilatkozat helyett háborúpárti nyilatkozatokat tesznek. Nem szavazzák meg a békepárti nyilatkozatot, jönnek a fegyverszállítási követeléseikkel, verik az asztalt a háborúpárti nyilatkozataikkal, miközben most azért tárgyaljuk ezt a törvényt, mert Ukrajnában egy szörnyű, tragikus és borzasztó háború van, aminek nem közelebb kerültünk a végéhez egy év elteltével, hanem most a látóhatáron sincs a vége, tisztelt képviselőtársaim. Egy borzasztó, az eszkalálódás irányába menő háború van a szomszéd országban.

Emlékszem arra, amikor Gurmai Zita MSZP-s képviselő azt mondta, hogy ez is csak álprobléma, a Fidesz kreálta, amikor arról beszélünk, hogy a háború miatt van infláció, a háború miatt van energiaár-növekedés, és ez csak egy politikai lufi. De ezek valós tények, tisztelt képviselőtársaim! Borzasztó háború van, aminek mielőbb véget kell vetni, mielőbb megálljt kell parancsolni és mielőbb tűzszünet kell hogy bekövetkezzen. Mi örülnénk ezen az oldalon a legjobban, ha nem tárgyalnánk ezt a törvényjavaslatot, mert ez azt jelentené, hogy helyreállt a béke Ukrajnában. Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim.

Csak most, sajnos  és ez a legnagyobb probléma  nem ez a helyzet, hanem eszkalálódik ez a háború. Nem nevezhetjük lokális konfliktusnak azt, ahova 35 országból szállítottak fegyvert; egy olyan háborúba, amibe 35 országból szállítottak fegyvert. És az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy igen, van olyan helyzet és a háborúnak vannak humanitárius hatásai, és természetesen olyan hatásai is vannak  Arató képviselő úr persze ezt nem említette , mint az infláció, az energiaár-növekedés, hiszen a háború és az arra adott elhibázott szankciók összességében egy energiaválságot és az energiaválság következtében egy szankciós inflációt okoztak Európában és így Magyarországon is. Ezek ellen a hatások ellen védekezni kell.

De a legelső feladatunk a háborúval kapcsolatban a humanitárius segítségnyújtás. Nem tudom, szoktáke olvasni a rendőrség közleményét. A mai napig több mint egy év telt el a háború kezdete óta, és vannak olyan napok, amikor tízezer fölött van az aznap érkezők száma. Őket el kell látni, be kell fogadni, útba kell igazítani, ha tovább akarnak menni, meg kell adni nekik a szükséges ellátást. Nem tudom, hogy jártake a magyar-ukrán határon mostanában vagy akár az elmúlt egy évben. Vannak olyan gyermekek, akik úgy érkeznek meg, hogy nincsenek az Európai Unióban kötelező gyermekvakcinák birtokában sem. Ilyenkor a magyar egészségügynek helyt kell állnia, le kell folytatni a vizsgálatokat és be kell adni ezeket a vakcinákat, tisztelt képviselőtársaim.

Nagyon sok humanitárius feladatunk van! Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik ezekben a percekben is. Én szeretném megköszönni azoknak az önkormányzatoknak, hatóságoknak, egyházi szervezeteknek, civil szervezeteknek, amelyek most is végzik ezt a munkát, egészségügyi munkát, humanitárius munkát, karitatív munkát, segélyezési munkát, mert sok ezren érkeznek Ukrajnából menekülők. Már bőven egymillió fölött van azok száma, akik az elmúlt egy évben érkeztek. Ezért is van szükség például a rendkívüli jogrendre.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szerintünk van egy pontatlanság a törvényjavaslatban, ezért a kormánypártok részéről módosító javaslattal fogunk élni. Itt egy egybeszámításról van szó. A kormány 390 napra hivatkozik, de mivel elfogadtuk korábban közös döntéssel, hogy 180 napra adhatja meg a parlament a veszélyhelyzetre, a rendkívüli jogrendre való felhatalmazást a kormánynak, ezért itt fogunk egy pontosító módosító javaslattal élni, hogy az egybeszámítást szétszálazzuk, és ne 390 nap szerepeljen ebben. Hiszen legyen egyértelmű mindenki számára, hogy itt 180 napról van szó, úgyhogy ezzel kapcsolatban a kormánypártok részéről majd módosító javaslattal fogunk élni. Arra kérem önöket, hogy ezt támogassák.

És arra kérem önöket az egész törvénnyel kapcsolatban is, hogy támogassák ezt az előterjesztést, hiszen fontos, hogy hatékonyan tudjunk a háború és az elhibázott szankciók hatásai ellen küzdeni, hogy helyt tudjunk állni a humanitárius feladatainkban, és hogy a békét szorgalmazva mielőbb véget érjen ez a háború és mielőbb tűzszünet legyen, mert csak tűzszünettel és béketárgyalásokkal lehet életeket menteni, márpedig az életek a legfontosabbak. Ezért kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hajnal Miklós képviselő úrnak, a Momentum képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a magyar kormány egyik tagjától idézzek, ezzel kezdeném a felszólalásomat: „Hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban.” Ezt Gulyás Gergely ígérte. Nem 2023-ban ígérte ezt, nem is 2022-ben, de nem is 2021-ben, hanem 2020-ban. Három év telt el azóta, és Gulyás Gergely szavai rosszul öregedtek. Ugyanis megint itt vagyunk, itt vagyunk, hogy megvitassuk, aztán szavazzunk róla, hogy adjunke a kormánynak újabb fél évet, 180 napot, ahogy az elhangzott, amíg rendeletekkel kormányozhatnak, kiüresítve és eljelentéktelenítve ezzel a parlamentet.

(17.50)

Most éppen a háborúra hivatkozva ragaszkodnak a rendeleti kormányzáshoz, de látszik, hogy jól rákaptak az ízére a dolognak: hazánkban a válsághelyzet több mint 2500 napja tart, a rendeleti kormányzás pedig több mint 1000 napja.

Itt egy hosszú összefoglalót is tarthatnék arról, hogy hogyan jutottunk el idáig; felsorolhatnék hosszas statisztikákat arról, hogy melyik évben hány rendeletet, hány száz rendeletet alkottak így. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mindenki kapjon egy betekintést abba, hogy mivel is foglalkoznak maguk a veszélyhelyzetre hivatkozva, mire használják a rendeleti kormányzás eszközét. Erre hoztam most önöknek pár példát; egyfajta top 10-es listának is tekinthetik ezt a rendeleti kormányzás eredményéről. Vágjunk hát bele!

1. példa: a 92/2020. kormányrendelet. Ez még a koronavírus megjelenése után, szinte azonnal történt: 2020. április 6-án írta alá Orbán Viktor azt a kormányrendeletet, mellyel az önkormányzati választásokért állt gyakorlatilag bosszút; 2019-ben ugyanis számos önkormányzat került ellenzéki irányítás alá, amely korábban kormánypárti vezetésű volt. A kormány válasza pedig április 6-án érkezett: egy tollvonással megvonták az önkormányzatoktól a gépjárműadót. Míg korábban a bevétel 40 százaléka az önkormányzatokat illette meg, 60 százaléka pedig az államot, ez a 60 százalék nem volt elég a magyar államnak, nem volt elég önöknek, kellett mind a 100. Ezzel az egyetlen intézkedéssel egyébként éves szinten 34 milliárd forintos bevételkiesést okoztak az önkormányzatoknak; sikerült ezt ráadásul úgy megfogalmazniuk, hogy a teljes évre kiterjedjen, ne csak áprilistól számolva, amikor ezt Orbán Viktor aláírta. Visszamenőleges jogalkotásból ezúttal is ötös jár a miniszterelnök úrnak. És hogy ez egyébként hogyan kapcsolódik a járványhoz? Hát, pont ez az, hogy sehogy.

2. példa: a 136/2020. és a 294/2020. kormányrendeletek. Nem csak általánosságban, konkrétan is kiszemeltek egy-egy önkormányzatot, amelyet a járványra hivatkozva megkárosíthattak. A 2019-es önkormányzati választás nyomán ellenzéki vezetésűvé vált Gödnek jelentős iparűzésiadó-bevételei voltak a területén működő Samsungtól. A kormány először egy rendelettel, aztán törvénnyel is különleges gazdasági övezetnek jelölte ki a gödi Samsung-beruházást a járványra hivatkozva; a gödiektől elvonták a pénzt, és odaadták azt  a fideszes vezetésű Pest Megyei Önkormányzatnak.

3. példa: a 179/2020. és az 521/2020. kormányrendeletek. Még ugyanebben az évben, 2020-ban tartunk, amikor önök gondoskodtak arról is  pontosabban a kormány, nem önök, hiszen ugye, rendeleti kormányzás van , szóval, a kormány gondoskodott arról is, hogy a nyilvánosság számára fontos, a kormány számára viszont kellemetlen adatok jó ideig ne kerülhessenek a nyilvánosság elé. A veszélyhelyzet ürügyén 45, aztán 90 napra növelték a közadatigénylés határidejét. És ennek mi köze a járványhoz? Semmi.

4. példa: a 33/2022. kormányrendelet. Nemcsak az adatigénylést nehezítették, ugyanígy ment a ködösítés az elhibázott járványkezelés körül. Először, ugye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma  amikor még létezett  akarta eldönteni, hogy kiknek enged betekintést a kórházi állapotokba. Aztán viszont egy bírósági döntés mondta ki, hogy a minisztérium nem tilthat ki egyes újságírókat; a kormány viszont előhúzta a rendeleti jolly jokert, és az operatív törzs kezébe adta a döntést, hogy teljesen kizárhassa a sajtót. Hogy ez hogyan segítette a járvány kezelését? Azt nem tudjuk.

5. példa: a 484/2020. kormányrendelet. Nemcsak tájékozódni és tájékoztatni, de egyébként például tiltakozni és tüntetni is nehezebb lett. 2020 novemberétől egészen 2021 májusáig járványügyi kockázatra hivatkozva vonták meg a magyar állampolgárok gyülekezési jogát. Európában példátlan módon egyébként még a járványügyi szabályokat betartó tüntetéseket is korlátozták. Szerencsére 2021 májusában jött a labdarúgó-Európa-bajnokság, és hirtelen, láss csodát: megszűnt ez a kockázat.

6. példa: a 483/2020. és a 30/2021. kormányrendeletek. 2020 végén, 2021 elején járunk, amikor is több helyi és országos népszavazási kezdeményezés is tervben volt: a Fertő tó, a Fudan Egyetem és az álláskeresési támogatás kapcsán is. Kapóra jött önöknek ismét a vírus, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva elkaszáljanak minden olyan kezdeményezést, ami esetleg az állampolgárok egyet nem értését vagy ellenállását demonstrálta volna.

7. példa: a 446/2021. és 36/2022. kormányrendeletek. Nem álltak meg az adatigénylések nehezítésénél, a tüntetések betiltásánál és a népszavazások ellehetetlenítésénél  elvették a munkavállalói jogokért és a megbecsülésükért küzdők lehetőségét is. 2021-ben a légiirányítók, 2022-ben a pedagógusok sztrájkját próbálták a koronavírusra hivatkozva rendeletben tiltani.

8. példa: a 325/2022. kormányrendelet. Eljött a 2022. év, a járvány már elmúlt, bevezettek hát helyette egy újabb veszélyhelyzetet, ezúttal az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva. Jól jött ez augusztusban, amikor is egy veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki a kormány, hogy a vihar miatt elhalasztott, végül augusztus 27-én megtartott budapesti tűzijátékhoz ingyen használhatók a közterületek. Hogy az ingyenes közterület-használat és az augusztusi tűzijáték hogyan függ össze az orosz-ukrán háborúval, hát, az minimum kérdéses.

9. példa: a 4/2023. kormányrendelet. A tavalyi év egyik legfontosabb politikai fejleménye a tanárok, diákok, szülők közös tiltakozása, közös kiállása volt. A kormány válasza persze nem a pedagógusbérek rendezése és az oktatási rendszer reformja volt, hanem inkább rendeletbe foglalták, hogy a tanárok tiltakozása a háborús helyzet miatt is különösen kockázatos. A rendelettel megkönnyítik a tiltakozó pedagógusok azonnali elbocsátását. Hogy mi köze ennek az Ukrajnában dúló háborúhoz… Árulkodó csend  semmi.

10. példa: a 13/2023. kormányrendelet. Vannak azért nyertesei is a rendeleti kormányzásnak, akiknek a pénzügyi nehézségeit segít megoldani a kormány: például az építési közbeszerzések győztesei. Komoly gondot jelenthetett a NER-közeli építési vállalkozóknak a megnövekedett anyagköltség, mert a kormány seperc alatt rendeletben gondoskodott róla, hogy a győztes cégek, új eljárás nélkül, emelhessék a közpénzből fizetett beruházások árát. Nehogy még a végén kár érje valamelyik baráti vállalkozót! Mondanom sem kell, hogy a rendelet visszamenőleg is alkalmazható.

Ez csupán tíz példa volt a több száz, veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet közül, volna még bőven miből válogatni. A rendeletek nagyon nagy mértékben a veszélyhelyzetre hivatkozva születtek, de sok esetben még erre sem volt szükség. Ugyanis szintén rendeleti úton nyilvánították kiemelt beruházásokká a kaszinókoncessziókat, a Magyar Bankholding, vagyis a Mészáros Lőrinchez köthető gigabank létrejöttét, a debreceni velodromot, a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasútvonalat, a Citadella fejlesztését, a Dunaújvárostól milliókat elvonó rácalmási ipari terület létrehozását, a debreceni BMW-gyárat, a Diginek a NER-oligarcha Jászai Gellérthez köthető 4iG-féle felvásárlását, az Antenna Hungária feletti befolyás megszerzését is. Az Orbán család hatvanpusztai birtokáról szóló felvételek után egyébként szintén kormányrendelettel szigorítottak a drónhasználaton; legutóbb pedig a képviseleti demokráciát nyíltan megkerülve, ismét rendeleti úton, hatályba léptették a 2023-as költségvetést, arról csak három hónap késéssel szavazhatott nemrég a parlament.

Órákig sorolhatnám, hogy milyen visszaélések, rejtegetések és kijátszások születtek több mint három év rendeleti kormányzás alatt. De már az eddig bemutatott esetek is elegek ahhoz, hogy egyértelművé váljon: önök szeretik a válságot. Önök a válság politikai haszonélvezői. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, annál több pénzt halmoznak fel, és annál erősebben kapaszkodhatnak a hatalomba. A kormány rendeleti úton hozott döntései tehát nem Magyarország vagy a magyar állampolgárok érdekeit szolgálják, hanem a hatalom érdekeit. Éppen ezért a jelen javaslat a veszélyhelyzet meghosszabbítására is csak egyetlen célt szolgál: a hatalom bebetonozását. Ezt pedig nem szabad, nem lehet támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Igen, szerettem volna megadni a módját ennek a vitának azzal is, hogy a pulpitusról beszélek, hiszen mégiscsak egy olyan nagyon fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, amelynek alapján ez az intézmény itt, ez a magyar Országgyűlés, népképviseleti szerv gyakorlatilag a kizárólagos törvényalkotási jogáról lemondva, azt áthelyezi egy ember  leginkább , papíron egy testület, a kormány kezébe, hogy ő egyébként kénye-kedve szerint bármilyen, a parlament által elfogadott törvénytől eltérő döntést és szabályozást hozzon. Ennek megfelelően nyilván az ember azt gondolta, hogy itt lesz a miniszterelnök úr személyesen, legalább elvétve egy-egy kormánytag, mondjuk, a kormánypárti képviselők ennél nagyobb létszáma, és súlyt adnak ennek a rettenetesen fontos dolognak.

(18.00)

Nézem Nacsa képviselőtársamat. Nem az ellenzék kér veszélyhelyzeti rendeletalkotási felhatalmazást, hanem a magyar kormány, amely egyetlen tagjának annyi nem volt a becsületében, hogy idejöjjön személyesen, és azt mondja a magyar Országgyűlésnek, egy picit is úgy csinálva, mintha ezt egy komoly intézménynek tartaná a magyar kormány és nem egy biorobot szavazógépnek, ami a kormánypárti többséget illeti, hogy kedves hölgyek, urak, tényleg akkora baj van már megint, még mindig, hogy szükség van arra, hogy este tízkor egy rendelettel Orbán Viktor átírhasson bármit ebben az országban. Nem tették.

Ennek a törvényjavaslatnak már a címével komoly gondok vannak, mert szerintem megtévesztő. Az a címe, hogy: „A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve a humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról”. Ha őszinték vagyunk, ennek a törvényjavaslatnak az a címe, hogy: Magyarország banánköztársaság. Ez a címe és ez a tartalma. A kormány ugyanis azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal hosszabbítsa meg, vagyis a veszélyhelyzet kihirdetését követő 390. nap kezdetéig kerüljön sor a meghosszabbításra. Mindez azt jelenti, hogy a 2022. november 1-jén hatályba lépett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet egészen 2023 novembere végéig hatályban fog maradni. Egyelőre eddig láttunk.

Jelzésértékűnek tekinthetjük, hogy Magyarországon immár több mint két éve megszakítás nélkül tart a veszélyhelyzet, ezzel pedig a kormány rendeleti jogalkotása is. Eredetileg csak 90 napos felhatalmazásról szólt a 2021. évi I. törvény, vagyis már 2021 májusában véget kellett volna érnie a kormányzat teljhatalmának. Erről azonban nem mondtak le, sőt az Országgyűlés első őszi ülését követő 15. napra tették 2021-ben a megszűnési időpontot. Természetesen ez sem maradt tartós, hiszen 2022. január 1-jére tolták ki a rendeleti kormányzás végét, amit még tovább húztak 2022. június 1-jére.

Az ukrajnai háborús helyzetre tekintettel előbb új veszélyhelyzeti altípust kreáltak, majd az előző lejárta előtt még gyorsan ki is hirdették az újat, 2022. november 1-jei lejárattal immár. Természetesen ez sem a végleges időpont, hiszen már nem is akartak bíbelődni az újabb és újabb határnapokkal, inkább 180 napra kitolták a meghosszabbítás lehetőségét rendszerszerűen. A 180 napos hosszabbítás korlátlan számban megadható, és még csak utalás szintjén sem ad magyarázatot arra a kormányzat, meddig kíván élni a törvényektől eltérést megengedő rendeleti kormányzás lehetőségeivel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit a formai dolgokról. Szerintem fontos, hogy akkor nézzük meg, tartalmilag miért is van szükség erre a törvényjavaslatra, és ebben útmutatást Répássy államtitkár úr expozéja adhat nekünk. Három nagyon fontos dolgot emelt ki: azért van szükség a rendeleti kormányzásra jelenleg az ukrán háború, orosz-ukrán háború árnyékában, mert a kormány harcol az inflációval, és meg kell azt fékeznie; azért, mert a kormány harcol a gazdasági válsággal, és azt kell kezelnie; és harmadrészt pedig azért, mert a humanitárius katasztrófát ilyen rendkívüli eszközökkel kell kezelnie a kormánynak.

Államtitkár úr, az első kettő miatt azért elég szégyenkezve kérhetnek további 180 napos felhatalmazást! Komolyan azt mondják, hogy az eddig letelt több hónap, majdnem fél év után, ahol sikerült önöknek Európa legnagyobb inflációját összehozni, és jelenleg pont a mai vagy a tegnapi adatok alapján ez továbbra is 25,2 százalék, az élelmiszereknél 42 százalék fölött van, a nyugdíjas-infláció 26 százalék fölött van a mai napig, erre kellett önöknek az elmúlt fél évben is a rendeleti kormányzás?! Nem fog maguknak sikerülni, államtitkár úr, hát, eddig se sikerült!

Talán normális politikát kéne csinálni. Talán normális szövetségi politikát, meg gazdaságpolitikát kéne csinálni. Talán mégiscsak ki kéne nyitni néhány tankönyvet, és az unortodox kapkodásokat félre kéne tenni legalább ilyen nehéz helyzetben. És a gazdasági válság kezelésével sem állnak jól, pontosan tudják, arról nem is szólva, hogy az ország finanszírozhatósága és azon belül is a devizafinanszírozhatósága körülbelül milyen állapotban van. Ezt önök jobban tudják, mint mi, de tartok tőle, hogy elég gyászos képet fest. És technikai recesszióban van az ország, tehát a gazdasági növekedést vagy a gazdasági válságot sem sikerült rendeleti kormányzással megszüntetniük.

Ami a humanitárius segítségnyújtást illeti, tisztelt államtitkár úr, humanitárius veszélyhelyzet  volt szerencsém a NATO Parlamenti Közgyűlése tagjaként személyesen is tájékozódni  például Lengyelországban van. Ott 10 millió ember lépett az országba, és életvitel-szerűen 1,6 millió embert lát el Lengyelország. Ott maradtak, ott élnek, munkát kapnak, ellátást kapnak; 1,6 millió ember. A legjobb tudomásom szerint, államtitkár úr, jelenleg hazánkban néhány tízezer olyan ukrán van, aki életvitel-szerűen itt maradt az országban. Ez azzal összehasonlítva biztos, hogy nem humanitárius veszélyhelyzet, amit egy kormány egyébként ne tudna megoldani a saját normál felhatalmazási jogkörén belül. Tehát ez az érve sem igaz, államtitkár úr.

Egyszerűen arról van szó, hogy Orbán Viktor rákapott erre a rendeleti kormányzásra, mint a drogra, és nem tudja elengedni. A tavalyi évben 267 kormányrendeletet hirdettek ki különböző veszélyhelyzetekre hivatkozva. Ez nem normális, államtitkár úr, ez a kormányrendeletek 41,5 százaléka volt. És mire kellett például? Ugye, a másik nagyon nagy kérdés, hogy visszaélneke ezzel, és mondják, hogy nem-nem, önök csak a háborús veszélyhelyzet kezelését meg a gazdasági problémákat szeretnék ezzel az eszközzel kezelni. Megkönnyítették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentését háborús rendelettel! Hogy a munkáltató a háborús veszélyhelyzet miatt már nem 15 napon belül kell hogy kirúgja az engedetlen pedagógust, hanem a tudomásszerzéstől egészen az adott év, a tanév augusztus 1-jéig bármelyik nap, csak hogy érezzék a tisztelt pedagógusok a háborúra való tekintettel, hogy meddig mehetnek el, meg meddig nem. Egészen szégyenteljes!

Képviselőtársaim már soroltak föl néhány ügyet, de azért, képviselőtársaim, költségvetést sitty-sutty kiadni egy rendeletben, és ehhez a fideszes többség itt a parlamentben nagy örömmel tapsol!? Hogy itt bohócot csinálnak ebből az intézményből, hogy tavaly nyáron elfogadunk egy olyan költségvetést, hogy mindenki tudta róla, hogy nem fogja megérni nemhogy a tavaszt, de még a telet sem, egy évvel későbbre, amikor elszabadul az infláció, az energiaárak és háború van, majd decemberre fogják magukat és egy kormányrendelettel átírják egy ország költségvetését?! Tisztelt képviselőtársaim, egy vidéki kocsmában nem lehet ezt megcsinálni, nemhogy egy Országgyűlésben. És akkor utólag behozzák ide a Házba, negyed évvel a hatályba lépése után, hogy nesztek, itt van, akkor lehet róla tárgyalni. Nevetséges!

És persze kellett még korábban korlátlan rendeleti jogalkotás például arra a Covid idején, hogy 300 milliárd forintért lélegeztetőgépeket vásároljanak, aminek a sorsáról sok mindent a mai napig nem tudunk. Állítólag raktárban van, más információk szerint már ott sincsenek, megszabadulni nem tudtunk tőlük. És azt csak halkan jegyzem meg, hogy ennek a túlárazott beszerzésnek a töredékéért tőlünk nem túl távol, picit délre éppen most vitték el, vagy most ítélték el börtönbüntetésre az ottani miniszterelnököt. Na de rendeleti kormányzás alatt nyilván ilyen felelősségre vonás meg elszámoltathatóság nem lehet.

Az a baj, tisztelt képviselőtársaim  és láttam Nacsa képviselő úr felszólalásán is , hogy önök őszintén elhiszik, hogy erre szükség van. Önök őszintén elhiszik, hogy most már két év után nem is lehet ezt az országot máshogy kormányozni, csak úgy, ahogy az imént említettem, az önök megkérdezése nélkül is, akár a Fidesz többségi frakciója megkérdezése nélkül is, akár este tízkor is bármilyen törvényt kénye-kedve szerint átírnia a magyar kormánynak.

Miért? Mert önök azt látják, hogy ez hatékony, mert önök úgy érzékelik, hogy jól kormányozzák ezt az országot, hiszen ismét kétharmados többséget szereztek a parlamenti választásokon. De szerintem abban semmilyen jó kormányzás nincs  nézek képviselőtársamra is , hogy az emberek befizetett adóiból őket megtévesztve, becsapva, a szemükbe hazudva a propagandán keresztül ezt az országot tudatlanságban és megtévesztésben tartják, csak azért, hogy a politikai hatalmukat fenn tudják tartani.

(18.10)

Nem szólhat erről a politika csak és kizárólag! Mert ha azt nézzük, hogy mit értek el a saját céljaikban  infláció megfékezése, gazdasági növekedés fenntartása , akkor elbuktak. Egyben nem buktak el: a saját hatalmuk bebetonozásában. Ez az egy, ami marha jól megy a rendeleti kormányzással. De nem szólhat csak erről! Ha önök az ország hosszú távú céljait tartanák szem előtt, akkor akár rendeleti kormányzással, de leginkább anélkül is, tudja, mivel foglalkoznának? Azzal, hogy az oktatási rendszer rendben legyen; azzal, hogy a gyerekeink olyan tudást kapjanak, hogy a következő évtizedekben ez a szerencsétlen ország ne a leszakadók meg a rabszolgasorban lévők között bérrabszolgaként dolgozó tömegek millióinak az országa legyen, hanem egy jól működő, gazdag, jó életet biztosító ország legyen; hogy az itt élő idősebb honfitársainknak legalább tisztességes egészségügyi szolgáltatást tudjon biztosítani, ha már egész életében fizette azt a pénzt, amit levontak tőle 40 meg 50 éven keresztül.

Ilyeneken kellene gondolkozni, meg ilyeneket kellene behozni; vagy azon gondolkozni, hogyan tudják a fizetésemelését az embereknek megoldani. Mikor volt olyan rendkívüli kormányrendelet, ha már a gazdasági válságról vagy az inflációról van szó, államtitkár úr, ami érdemben megemelte volna a magyar emberek fizetését, hogy legalább a fasorban legyenek az inflációhoz képest. Hát, ott van minden a kezükben! Mégsem erről szól a dolog?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt nyilvánvalóan nem fogja támogatni. Megmondom miért: mert az nem a magyar emberek érdekét szolgálja. Szemlátomást nem a magyar emberek érdekében kell önöknek a rendeleti kormányzás, hanem a saját politikai hatalmuk fenntartása érdekében, és ezt, azt gondolom, ebben a Házban tisztességesen támogatni nem lehet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem egy percben összefoglalni az egész törvényjavaslat lényegét. Rögtön egy alaptörvény-módosítással kezdenék, és ezt javasolnám önöknek. Lényegében annyit kellene belefogalmazni, hogy Magyarország állapota, illetve Magyarország államformája veszélyhelyzet mostantól, ezt már többször elmondtuk. Önök mint a rétestésztát nyújtják a veszélyhelyzetet, amit nagyon sokszor egyébként az önök közszereplői vészhelyzetnek mondanak. Valószínűleg túl sok régi sorozatot néztek, vagy nehezükre esik megjegyezni a veszélyhelyzet fogalmát, mint ahogyan nagyon sokszor az Alaptörvény helyett még most is alkotmányt mondanak. Engem egyébként nem zavar, de önöknél azért az Alaptörvény nevére figyelni kellene.

Az világos, és már a sokadik ilyen vitát folytatjuk le itt a parlamentben, és talán kevés érv van, ami ennyire helytálló lenne, mint hogy Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot. Ez az egyik alapvetés, ami az elmúlt időszakban mindig helytálló volt.

És nem indokolja most sem szerintem Magyarország állapota és az általános működése magának az államnak, a törvényhozásnak, illetve a jogszabályalkotásnak, hogy ilyen eszközhöz folyamodjanak. Figyelmükbe ajánlanám, hogy nem olyan régen 24 óra alatt sikerült az egyik magyar köztestület, a Magyar Orvosi Kamara kötelező tagsági jogviszonyát eltörölni (Nacsa Lőrinc közbeszól.), ezt viszonylag gyorsan sikerült megoldani. Viszonylag gyorsan sikerült az európai uniós kérdésekben dönteni, amelyben, hozzáteszem, a Jobbik-Konzervatívok támogatták önöket, hogy minél hamarabb megkapja Magyarország a neki járó forrásokat. Tehát a parlamentet vagy a normális keretek közötti jogszabályalkotást lényegében semmi nem akadályozza.

Az pedig, hogy a jövőre nézve mit feltételezünk: világosan látszik, amit önök vizionálnak, illetve amit mondanak, azokra a minősített esetekre  hiszen azok minősített, mondjuk úgy, helyzetek lennének , azokra a veszélyhelyzetekre az Alaptörvény rendelkezik már meglévő szabályokkal, rendelkezik életbe léptethető protokollokkal, nem kell előre gondolkodni ebben az esetben a veszélyhelyzet egymás utáni folyamatos meghosszabbításáról.

Kereshetnénk magyarázatokat arra, hogy önök miért hosszabbítgatják meg folyamatosan, talán azért, mert a miniszterelnök úr beleszeretett ebbe, vagy talán valamilyenfajta furcsa Guinness-rekordra igyekeznek ebben törni, de egyik érv sem olyan, amit a Jobbik-Konzervatívok képviselői el tudnának fogadni, így ezt a javaslatot nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalásokra van lehetőség. (Nem érkezik jelzés.) Nem jelentkezett senki sem.

Kérdezem: további képviselői felszólalásokra kíváne valaki jelentkezni? (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Ezért az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat az előterjesztők képviseletében, kíváne reagálni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én az összeesküvés-elméletekkel nem tudok mit kezdeni. Tehát aki ilyeneket adott elő itt, arra nem is fogok válaszolni.

Viszont a kormány egy alkotmányos felhatalmazást kér az Alaptörvényből következő, Alaptörvényben meghatározott eljárásrendben. Az Országgyűlés folyamatosan ülésezik, folyamatosan működik, az Országgyűlés teljes egészében el tudja látni az ellenőrzési feladatát. Tehát mindaz, amit tesz a kormány, az a parlament ellenőrzése alatt áll, bármilyen jogalkotásról, bármilyen kormányzati intézkedésről legyen szó. Tehát csak és kizárólag akkor él a kormány ezekkel a felhatalmazásokkal, amikor azt a helyzet, a veszélyhelyzet megkívánja.

Ezért kérem, hogy fontolják meg a törvény támogatását. Természetesen az ellenzéktől nem feltétlenül várom ezt el, de azt, hogy legalább a szándékunk tisztasága felől nincsenek kétségeik, azt remélem, csak remélni tudom, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy az a veszélyhelyzet, ami miatt erre a jogszabályra szükség van, ami miatt erre a felhatalmazásra szükség van, minél rövidebb ideig tartson. Ez a veszélyhelyzet ugyan rajtunk kívül álló vagy részben rajtunk kívül álló okok miatt következett be, de a veszélyhelyzet elhárítása, a veszélyhelyzettel szembeni védekezés a magyar emberek érdekét szolgálja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   121-146   147-168   169-170      Ülésnap adatai