Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az egyes közszolgálattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/7423. számú előterjesztés összegző módosító javaslatának határozathozatala során a leadott szavazatok száma tévesen került kihirdetésre. A leadott szavazatok száma helyesen: 114 igen, 50 nem és 1 tartózkodás. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a szavazás eredményét ez nem változtatja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Meddig még?” címmel. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyar munkahelyvédelmi alapot kell létrehozni, mert az az elképesztő helyzet állt elő, hogy a kormány egyik minisztere előadóként egy konferencián elmondta, hogy a magyar munkahelyek 37 százaléka is veszélybe kerülhet közvetlenül vagy közvetve a digitalizáció okán, tehát praktikusan a mesterséges intelligencia térnyerése okán. Mégis, az a kormány, amelynek tagja, érdemi lépéseket nem tett ebben a kérdésben. Létrehozott egy koalíciót, ami egyfajta szakmai szervezet, de igazából jogkörei nincsenek, és Magyarország egy sokkal kevésbé szabadságharcos retorikával, mint amit az utóbbi években hallhattunk, vár az összeurópai megoldásra, vár arra, hogy az Európai Uniónak az idevágó törvénye majd megvédi a magyar munkahelyeket. Nyilvánvaló módon nem fogja. Azért sem fogja, mert az uniós szabályozás majd 2025-ben vagy ’26-ban fog hatályba lépni, és addig ezek az óriáscégek, amelyek most a mesterséges intelligencia felfutásán óriási extraprofitot realizálnak egy félig szabályozott környezetben, le fogják tarolni a piacot.

(14.50)

Egyetlen megoldás van, meg kell vizsgálni ezeket a cégeket, azokat, akik az említett extraprofitot zsebre teszik, és ha ők fejenként csak egy 1 százalékos adóbefizetést vállalnak a magyar munkahelyvédelmi alapba, innen két dolog egészen biztosan finanszírozható lesz. Egyrészt finanszírozható lesz a veszélybe került munkahelyek mostani magyar betöltőinek az ingyenes átképzése, akár éppen olyan iparág tekintetében vagy irányában, amely a mesterségesintelligencia-felfutáson értelmes beruházásokkal, igazi hozzáadott értékkel magyar nemzetgazdasági értéket is hoz létre, a másik pedig, ami finanszírozhatóvá válik, az a magyar kis és közepes méretű vállalkozások, startupok, induló kis társaságok támogatása, hogy részt tudjanak venni ebben a versenyfutásban, és végre egyszer ne maradjanak ki egy technológiai forradalomból.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

A mai napon már említettem, hogy két dolgot nem szabad csinálni sem a digitális technológiával, sem pedig a mesterséges intelligenciával. Az egyik, amit értelmetlen megtenni, az a betiltása, hiszen ez vélhetően nem fog sikerülni a mostani technikai körülmények között. A másik sokkalta nagyobb hiba lenne, hogyha  ahogy ezt egyébként liberális oldalon előszeretettel meg szeretnék tenni  szabadjára engednénk ezt az egészet, hadd szóljon, hadd taroljon, és végtére is a társadalmi költséget pedig megfizeti majd maga a társadalom. Mert ebben a mostani globális berendezkedésben senki nem fizeti meg annak a költségét, hogy valaki szerzett egy szakmát, iskolába járt, egyetemre járt, szakmai tapasztalatot szerzett, aztán egy szabályozatlan, villámgyors, rapid technológiai forradalom elveszi az ő kenyerét és megélhetését. Ilyenkor a magyar munkavállaló jellemzően azzal szembesül, hogy oldja meg az átképzését saját maga, találja ki az új karrierútját saját maga, és fizesse az átállás költségeit saját maga.

Éppen azért szorgalmazom a magyar munkahelyvédelmi alapot, hogy egyetlen honfitársam se kerülhessen ilyen méltatlan helyzetbe. Eleve egy beteges hozzáállás tapasztalható nemcsak a magyar, de az európai munkaerőpiacon is, ahol adott esetben egy 40-50 éves munkavállalóra bizonyos iparágakban már azt mondják, hogy öreg, nem használhatóak a készségei olyan szinten, mint szerintük kellene. Én pedig azt mondom, hogy a magyar munkahelyvédelmi alappal nagymértékben lehetne javítani ezen a helyzeten.

Ha elfogadjuk azt, hogy a magyar munkahelyek 37 százaléka kerülhet veszélybe vagy alakulhat át, és azt mondjuk, hogy ez 10 éven belül megtörténik, egy kormány egész egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy úgy tesz, mintha ez a probléma nem is létezne, főleg amellett tesz úgy, hogy az egyik minisztere elmondja egy konferencia előadójaként, hogy ez igenis egy súlyos és komoly probléma.

Éppen ezért szólítom fel a kormányt arra, hogy hozza létre a magyar munkahelyvédelmi alapot. A mesterséges intelligencia szabályozatlan vagy félig szabályozott világában most óriási profitmilliárdokat szerző cégeket bírja rá egy legalább 1 százalékos mértékű adóbefizetésre, és ebből  hangsúlyozom még egyszer  lehet akár magyar vállalkozásokat is támogatni abban, hogy vegyenek részt ennek a technológiai forradalomnak az értelmes részében.

Mert ha az egészségügyi diagnosztikára gondolunk, ha az oktatási rendszer különböző pozitív előjelű fejlesztéseire gondolunk, akkor lehet helye ennek, de csak egy szabályozott környezetben. És mint említettem, két dolgot tilos megpróbálni, egyrészt betiltani, mert értelmetlen, másrészt szabadjára engedni, mert akkor magyar munkahelyek százezrei úgy kerülnek veszélybe, hogy azoknak a mostani birtoklói magukra maradnak, ezt pedig egy magát nemzetinek valló kormány és egyébként egy parlament sem engedheti meg magának. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Felszólalások:   67-88   89-90   91-92      Ülésnap adatai