Készült: 2024.05.08.05:56:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2022.10.10.),  15-18. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:54


Felszólalások:   9-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Kedves képviselőtársaim, lehetőleg a frakcióüléseken próbáljanak már egyeztetni, ne itt hangosan az ülésteremben, mert közben folyik a munka.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: „Fidesz nélkül van jövő, de tanárok nélkül nincs! Avagy mikor becsülik meg végre a pedagógusokat, és mikor fejezik be a tiltakozó tanárok terrorizálását?” címmel. Öné a szó.

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jó kétszáz esztendővel ezelőtt a tengerentúlon élt egy politikus polihisztor, aki talán kicsit komolyabban vette a demokratikus elveket, illetve az alkotmányosságot, mint itt a kormánypárti padsorokban oly sokan, de egyébként talán az oktatásügy kérdését is. Benjamin Franklinről van szó. Valahogy úgy fogalmazott, hogy aki úgy gondolja, a tanulás drága dolog, az próbálja ki, milyen tudatlannak lenni.

Nos, ha megnézzük, mondjuk, a költségvetési sarokszámokat, akkor azt kell látnunk, hogy önök bizony úgy gondolják, a tanulás, az oktatásügy drága dolog, ezért nem is szívesen áldoznak rá. Mi viszont itt a konzervatív Jobbikban úgy gondoljuk, hogy ez a jövőbe való legjobb befektetés. Államtitkár úr, önök szerintem simán el tudnák viselni, hogy a magyar társadalmat tudatlanságra kárhoztassák, azt is látjuk egyébként, hogy valamilyen tekintetben ez is a céljuk. Viszont erre is nemet kell mondanunk.

Hogy mekkora a baj, hadd utaljak én is a PISA-felmérésekre és az ilyen-olyan kompetenciamérések eredményeire, amelyek szerint 15 éves fiataljaink 25 százaléka gyakorlatilag funkcionális analfabéta. De a baj még ennél is nagyobb, hiszen van olyan pártvezető is, aki egy egészen egyszerű Facebook-posztot sem tud értelmezni. Miről is lenne szó? Most, amikor már azt gondoltuk, hogy önök eltaposták a civil társadalom utolsó egészséges megnyilvánulásait is, végre megjelentek a polgári öntudat és szabadság kis lángocskái. Nekünk ezeket egyébként úgy kellene óvni, olyan féltő módon hozzájuk viszonyulni, hogy ezt az önök propagandasajtója, médiája ne tudja  egy kávét kérve és hátradőlve  kihasználni. Éppen ezért szeretnék itt is arra kérni mindenkit, hogy fejezzük ki a szolidaritásunkat ellenzéki oldalon is, ha kell, legyünk ott egyszerű tüntetőkként ezeken a demonstrációkon, de ne telepedjünk ezekre rá. Ne akarjuk kiszervezni a civilek kezéből magát a szervezést!

Államtitkár úr, öntől viszont azt kérdezném, hogy mégis meddig akarják még tankerületi csinovnyikok megfélemlíteni és megalázni a magyar pedagógusokat. Hány tanárt fognak még kirúgni csak azért, mert részt mernek venni ezekben a tiltakozásokban? Államtitkár úr, válaszoljon nekem: mikor lesz már itt végre új klebelsbergi modell, új klebelsbergi fordulat Magyarországon!

Holnap emlékezünk Klebelsberg Kunó halálának 90. évfordulójára, a két világháború közötti időszak legendás oktatásügyi minisztere bizony komolyan gondolta, amikor azt mondta, hogy a jövőt az iskolákban alapozzuk meg. Államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársaim, önök mit gondolnak, Orbán Viktor komolyan gondolta azt, hogy versenyképességünk aranyfedezetét fiataljaink tudása jelenti? Ehhez a tudáshoz, amely nem jön létre csak úgy magától, bizony elhivatott, jól felkészült pedagógusok is kellenének. Éppen ezért a legjobb fiatalokat kellene erre a pályára odavonzani és ott is tartani.

De ha igaz az, hogy az iskola tulajdonképpen kicsiben a társadalmat formázza, akkor jogos a kérdés, hogy hogyan akarunk eredményes, hatékony és méltányos oktatást Magyarországon, ha ez a társadalom félfeudális, az önök politikája autoriter, és ezt a társadalmat egy iszonyatos szociális válság sújtja. Talán emlékeznek még önök arra a nyílt levélre, amit egy penészes pincelakásból fogalmazott meg egy pályakezdő pedagógus. Orbán Viktornak volt egy válságkezelési jó tanácsa is, amely úgy szólt, hogy fogyassz kevesebbet, vagy pedig keress többet. Egész egyszerűen ennél kevesebbet fogyasztani már fizikálisan képtelenség lenne ezeknek a pályakezdő pedagógusoknak is. Az pedig, hogy ők többet tudjanak keresni, egyes-egyedül önökön múlik, hiszen itt nincs hálapénz, nincs valamiféle zsíros közbeszerzés túlárazott formában.

Képviselőtársam, államtitkár úr, ön fel fogja tenni a kérdést, hogy honnét szerezzünk erre pénzt. Nem kellene, mondjuk, a Vodafone-ra, a veszteséges Vodafone-ra százmilliárdokat elszórni, vagy éppen meg lehetne adóztatni az önök oligarcháit is, ha már a katásokkal úgy ki tudtak babrálni. Erkölcsi és anyagi megbecsülés lenne az a titok, amit fel kellene fogni, hogy végre azokat a problémákat, amelyek a hazai oktatásügyben bizony megvannak, rendezni lehessen.

Ehhez kérünk mi egy új klebelsbergi fordulatot az oktatásügy terén Magyarországon. Köszönöm. Várom érdemi és cinizmust nélkülöző válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(11.40)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Két dologgal értek egyet: az egyik az, hogy a pedagógusok bérét emelni kell, a másik pedig az, amit ön is említett, hogy azért nem a Dobrev-árnyékkormány melletti szimpátiatüntetés volt a múlt héten, hanem a pedagógusok és akik őket támogatják azért demonstráltak, hogy emelkedjen a pedagógusok bére.

Azzal, hogy emelkedjen a pedagógusbér, a kormány nemcsak hogy egyetért, hanem törvényt is fogadtunk el róla, hogy jövő év szeptember 1-jétől, tehát négy hónap múlva emelkedjen, és azzal is egyetértünk, hogy ez lehetőleg még a… (Közbeszólás a kormánypárti sorokból.) Bocsánat, január 1-jétől emelkedjen. És azzal is egyetértünk, hogy ha lehet, akkor január 1-jétől még nagyobb mértékben emelkedjen. Ez ügyben nem kérdezni szoktunk, hanem elmondjuk, hogy mi ennek a lehetősége. Ezt ma már itt elmondtam, nem akarom elismételni, tisztelt képviselő úr, de bízom benne, ha visszatér az európai gazdaság a normál menetrendjébe, véget érnek a szankciók, és Magyarország gazdasága is tovább tud erősödni, vagy ha az uniós forrásainkat nem fogják visszatartani tőlünk, akkor tudjuk erre a többletre is használni. Ez az egyik, amivel egyetértek.

A másik pedig az, amit ön is mondott, és ezt meg is írta még talán a Facebook-oldalán is, vagy nyilatkozott erről a hétvégén vagy a múlt héten, hogy piócaként rátelepedni, valamint kisajátítani a pedagógusok és a diákok pártfüggetlen tiltakozási hullámát több mint kontraproduktív. Lehet, hogy ezt azért mondja, hogy a Jobbikot valamelyest megkülönböztesse a többi baloldali ellenzéki párttól, nem tudom az ön belső indítékait, de valós, hogy itt nem egy pártpolitikai megmozdulás volt, hanem egy pedagógusokból indult demonstráció.

Az kétségtelen, hogy megpróbáltak pártpolitikusok ott fotózkodni, és kihasználni ezt politikailag, illetve volt, aki meg úgy látta, hogy akár nem politikusként is, de ha fellép a színpadra, akkor végre nagy közönség előtt tud megszólalni, és olyanok is felléptek talán, akik máskor kisebb közönség előtt szoktak felszólalni. Vagy valaki gazdasági lehetőséget lát, és pulcsit, pólót és táskát árul 17 ezer, 12 ezer és 8 ezer forintos áron a tüntetés után, ő másfajta perspektívát látott meg, de ők már „kormányváltáskát” is árultak ugyanezen a platformon, úgyhogy ők minden tüntetésen mindig igyekeznek reflektorfénybe kerülni. De nem róluk szólt a múlt hét, hanem arról, hogy a pedagógusokat becsüljük meg anyagilag is és minden más téren is.

Például a pedagógusok megbecsülése kapcsán, tisztelt képviselő úr  és itt már az a rész jön, amivel nem értek önnel egyet , ne minősítsük le a munkájukat indokolatlanul. Ön is meg Szabó Timea képviselő asszony is elmondta, talán így fogalmaztak, hogy mindenféle rangsorokban Magyarország egyre csúszik lejjebb. Itt gyorsan volt időm a két felszólalás között kikeresni, hogy azért az előző PISA-mérésnél  amire mondták, hogy mindenféle rangsorban lejjebb csúszunk  a 35-47. helyen voltak a magyar diákok szövegértésben, ehelyett most a 29-38. helyen vannak. Matematikából korábban a 35-39. helyen voltak, most a 31-37. helyen vannak. Természettudományból a 34-39. helyen voltak, most a 29-34. helyen vannak. Nehéz elvitatni alapvető matematikai ismeretek birtokában, hogy ezek azért pozitív fordulatok.

Ha megnézzük szintén a PISA-mérésben, hogy a diákok előmenetelét mennyire határozta meg a családi háttér  tehát aki jó családi háttérből jön, az jól teljesít, aki rossz családi háttérből jön, az nehezebben teljesít , akkor 2010-ben a diákok 26 százalékánál a családi háttér meghatározta azt, hogy hol van a limit, hol van az üvegplafon a teljesítésében, ma már ez 19,1 százalék, tehát 26 százalékról 20 százalék alá tudtunk menni. Ezek fontos eredmények.

Ne mondják, kérem, itt a parlamentben azt, hogy mindenféle rangsorokban  ilyen mély szakmaisággal és konkrétsággal talán nem is érdemes fogalmazni , minden területen rosszul teljesítünk, mert hála istennek, hogy ebben megvagyunk. Hála istennek, ha az Eurostat GDP-arányos részeit nézzük, ott is 0,3 százalékkal vagyunk elmaradva az EU-s átlagtól, 0,2 százalékkal az eurózónától. Ha itt is PISA- vagy TIMSS- és egyéb méréseket nézünk, ott van olyan, ahol Finnország, mondjuk, előttünk van a nyolcadik évfolyamosok természettudományi ismereteiben, de a negyedik évfolyamosoknál még ennél is jobbak vagyunk, és matematikából is, mondjuk, jobbak vagyunk nyolcadikban az amerikaiaknál, az angoloknál és a finneknél.

Tehát legyünk büszkék ezekre az eredményekre, ne legyintsünk arra, hogy az elmúlt tíz évben eltűnt a magyar oktatásból a színvonal. Ott van, hála istennek, a magyar oktatásban a színvonal, csak látjuk, hogy az orvosok bére elhúzott, mert két és félszeresére emelkedett, az ápolóknál is 72 százalék volt, és ehhez képest a pedagógusok azt mondják, hogy nekik is szükségük lenne egy nagyobb emelkedésre. Ráadásul most a szankciós felárat mindnyájan kifizetjük a boltban a kenyérre, a tejre, a joghurtra, a vajra, mindenre, itt is látják, hogy kevesebbet tudnak venni a pénzükből, és teljesen jogosan azt mondják, hogy többet szeretnének keresni a társadalmilag értékes munkájuk miatt is, és valóban a szankciós felárak miatt is indokolt.

Mi ezt meg is akarjuk tenni, ezért szeretnénk, ha véget érnének a szankciók, és végre a gazdasági növekedésből is tudnánk többletet adni. És szeretnénk, ha véget érne az, hogy a magyar baloldal elmegy Brüsszelbe, lediktatúrázza a saját hazáját (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ezzel akadályozza azt, hogy a saját forrásainkat például pedagógusbér-emelésre is tudjuk fordítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   9-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai