Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Aradszki András képviselő úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Miként biztosítja a szankciós infláció letörését a Kormány húszpontos intézkedéscsomagja?” címmel. Tisztelt képviselő úr, Banai Péter Benő államtitkár úr fog önnek válaszolni. Aradszki András képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nemzetközi energiaválságban korábban sosem tapasztalt magasságba emelkedtek az energiaárak, tomboló infláció vette kezdetét Európa valamennyi országában, ami hazánkat sem kíméli. A szankciós infláció következtében Magyarországon csak energiára 4000 milliárd forinttal többet költött Magyarország 2022-ben, mint 2021-ben. De elképesztő mértékben elszálltak az élelmiszerárak és a mindennapi megélhetés költségei is.

Nyilvánvaló az, hogy amíg nem lesz béke, és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, addig az infláció sem szüntethető meg teljes mértékben. Azonban megfontolt és jól átgondolt kormányzati politikával lehet még hosszabb távon is csökkenteni ezeket a nehézségeket. Magyarország Kormánya azonban ennél tovább ment, ugyanis a mérséklésnél is bátrabb célt tűzött maga elé, nevezetesen: az infláció egy számjegyűre történő leszorítását még az idei év végén.

A miniszterelnök úr a tavaszi ülésszak kezdetén beszélt arról, hogy a cél megvalósítása érdekében húsz intézkedést hoztak, tíz a munkahelyeket és a vállalkozásokat támogatja, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat védi. A munkahelyek és vállalkozások védelme körében példaként lehet említeni a Széchenyi-kártya-programot, a Gyármentő-, illetve a Gyármentő garancia- és hitelprogramot, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, a kkv-kra kiterjesztett kamatstopot, az agrárhitelkamat-stopot, a turisztikai ágazatot segítő akciótervet és az új nemzeti tőkeholdingrendszer létrehozását. A családok és a nyugdíjasok védelmét szolgálják mindenekelőtt az átlagfogyasztás mértékéig az idei évre is fenntartott rezsicsökkentett energiaárak, valamint az élelmiszerárstop, amelyeket a kormány egészen addig tervez fenntartani, amíg a szankciós inflációt nem tudja tartósan csökkenő pályára állítani. De ugyancsak fontos megemlíteni egyebek mellett a 13. havi nyugdíjat és egyben emelt összegű nyugdíjakat, a 2010 óta a háromszorosára növelt minimálbért, a lakossági kamatstopot és a Diákhitelt érintő kamatkedvezményeket.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a kormány valamennyi intézkedésével, amely az infláció lehető legnagyobb mértékű visszaszorítását célozza meg, hiszen ezzel valamennyi magyar család életét és a mindennapi megélhetést óvjuk meg. Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, miként biztosítja a szankciós infláció letörését a kormány a húszpontos intézkedéscsomaggal. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, Banai Péter Benő államtitkár úr válaszol az elhangzott interpellációs kérdésre. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, és köszönöm szépen, hogy ön is rámutatott arra, hogy az infláció magas szintje globális jelenség. Itt van a kezemben az Európai Bizottságnak az előrejelzése, amely a 2023. év adatain túl bemutatja a 2022. év inflációs tényszámait is, ebből láthatjuk, hogy 2021-hez képest több mint háromszorosára növekedett az infláció az Európai Unió átlagában, és azt is láthatjuk, hogy egyetlenegy európai uniós ország sem lesz  ismétlem, az Európai Bizottság előrejelzése szerint  se az eurózónán belül, se az eurózónán kívül, amely az inflációs célokat teljesíteni tudná. Ez tehát a kiindulóhelyzet, egy globális jelenséggel állunk szemben.

A kérdés az, hogy ebben a globális jelenségben az adott országok, illetőleg az európai uniós szervek milyen intézkedéseket tudnak hozni annak érdekében, hogy letörjék az inflációt. Én most a nemzetközi szervezetek lépéseiről, az európai uniós intézmények lépéseiről nem beszélek, hiszen erről sok szó volt, sokan azt gondoljuk, hogy a béke az, ami az energiaárak csökkenését és az inflációt (sic!) első helyen eredményezheti. Ami tehát a tagállami intézkedéseket és azon belül is Magyarország intézkedéseit illeti, a képviselő úr helyesen mutatott rá azokra a lépésekre, amelyek egyrészről az árak növekedésének a gátját jelentik, másrészről pedig többletjövedelmet juttatnak az adott családoknak annak érdekében, hogy a növekvő infláció mellett is meg tudják őrizni az életszínvonalukat.

Ami az intézkedések első csoportját illeti, megint elmondom azt a statisztikai adatot, amely szerint 2023 januárjában Magyarországon a gáz ára tizede volt, mint a német ár. Ha a rezsicsökkentés intézményét nem tartanánk fenn, értelemszerűen jóval magasabbak lennének az árak, még magasabb inflációs szintet láthatnánk. De ugyanígy az árak növekedésének a kontrollját jelenti az, hogy a magasabb infláció és a magasabb kamatkiadások nem jelentkeznek például a kamatstop intézkedésének köszönhetően a változó kamatozású hitellel bíró családoknál, ez, ahogy említettük, mintegy 350 ezer családot érint; jelentkezik azoknál a diákoknál, akik Diákhitelt vettek fel; de azt gondolom, hogy a kedvezményes vármegyebérlet is egy alacsonyabb árú utazást tesz lehetővé mindazoknak, akik ezt a vármegyebérletet vagy az országbérletet választják. És hogyha többletjövedelmekről is beszélünk, ismét hadd említsem meg, hogy önök előtt áll a 2023-as költségvetési törvény módosítása, amely a magasabb infláció miatti nagyobb nyugdíjkiadások fedezetét biztosítja, és amely a garantált bérminimum emelésnek a fedezetét is tartalmazza.

Végezetül engedjék meg, hogy még egy dologról beszéljek! Nemcsak azt fontos látnunk, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy idén év végére egy számjegyű legyen az infláció, hanem azt is érdemes megnézni, hogy azok a javaslatok, amelyek az infláció letörése érdekében a különböző frakcióktól érkeznek, mennyire hatékonyak vagy sem.

(17.00)

Az áfa kulcsának csökkentését többször hallottam. Lengyel példát láthatunk: nem sikerült. És azt is láthatjuk a statisztikai adatokból, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon is bizony voltak olyan termékek, ahol a legnagyobb árnövekedés a kedvezményes áfakulcsú termékeknél valósult meg.

Mindez, a hazai és a nemzetközi példa számomra azt mondatja, hogy az áfacsökkentés nem egy hatékony intézkedés, ugyanakkor olyan jelentős költségvetésibevétel-kiesést eredményezne, amely például a rezsialap kiadásainak a fenntartását tenné kockázatossá. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Aradszki András képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Előrebocsátom, hogy elfogadom a válaszát, ugyanis pontosan rávilágított arra, hogy a kormány a felsoroltakon kívül a költségvetési politikájával, az adópolitikájával is szolgálja a családok érdekeit. Nevezetesen arra gondolok, hogy az energiaárak csökkenésének kompenzálására, illetőleg karbantartására a különadók közvetlenül a családokat hozzák kedvezőbb helyzetbe.

Hozzá kell tennem azt is, hogy ez az inflációval szembeni politika megalapozza azt is, hogy a jövőben a gazdasági növekedés ne maradjon el a magyar gazdaságban, és ez biztosítékot fog adni a továbbiakban is a családok támogatására, a nyugdíjak értékállóságának biztosítására és a munkahelyteremtésre. Ilyen szempontok miatt is elfogadom a válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   106-111   112-117   118-123      Ülésnap adatai