Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint hallhattuk, képviselő úr elfogadta a miniszterhelyettes, államtitkár asszony válaszát.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Vejkey Imre képviselő úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a kultúráért és innovációért felelős miniszterhez: „Mit tesz a Kormány a jövő magyar Nobel-díjasaiért?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! A választ Vitályos Eszter miniszterhelyettes, államtitkár asszony fogja önnek megadni. Vejkey Imre képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy elsőként innen is gratuláljak új Nobel-díjasainknak, Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek. Példaértékű kutatói teljesítmény az övék, az egész ország büszke lehet rájuk, de sajnos vannak, akik még e történelmi és örömteli pillanatokat is gyűlöletkeltésre használják. Egészen megdöbbentő ugyanis, amiként a baloldal reagált Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikereire. Bár az új Nobel-díjas kutatóinknak formálisan ugyan gratuláltak, de honfitársaink szájízét azért mégis megpróbálták elrontani, nehogy önfeledten tudjunk örülni és közös magyar sikerként megélni a két kutató nemzetközi elismerését. A baloldal ugyanis az új Nobel-díjasaink személyét dicsérő pár szó után nyomban már a kormányt bírálta úgy a sajtóban, mint itt az Országház falai között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Enyhén szólva is visszás, hogy pont a baloldal vádolja azzal a kormányt, hogy nem tesz meg mindent a hazai kutatás-fejlesztés és felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése érdekében. Pont az a baloldal harsogja ezt, amelynek az elődpártja idején kényszerült Karikó Katalin elhagyni hazánkat. Karikó Katalin ugyanis 1978-ban kezdett el dolgozni az akkori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, ahonnan 1985-ben kellett távoznia. Nos, így becsülték meg  idézőjelben  szocialista körülmények között a tehetségeket, most pedig rajtunk akarják mindezt számon kérni.

Krausz Ferenc Nobel-díjasunk pedig annak a Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központnak az ügyvezető igazgatója, amely a magyar kormánytól több mint 20 milliárd forint támogatást kapott a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek korai észlelése érdekében folytatott kutatásokra.

Mindebből is egyértelműen kiviláglik, hogy a baloldal vádja alaptalan, pusztán egy újabb szándékos baloldali csúsztatással van dolgunk. Nincs másról szó, mint arról, hogy a balliberális körök számára soha nem lesz elfogadható a hazai tudományos kutatás és felsőoktatás rendszerének átalakítása, hiszen a folyamat alaposan felforgatta azt az állóvizet, mely évtizedek óta stabilan védte érdekeiket és pozícióikat.

Mindezek alapján kérdezem, államtitkár asszony: mit tesz a kormány a jövő Nobel-díjasaiért? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Vitályos Eszter miniszterhelyettes, államtitkár asszonynak adok szót. Parancsoljon!

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy valóban történelmi pillanatokat, napokat élhettünk meg nem is olyan régen, amikor két nap alatt két új Nobel-díjassal gyarapodott hazánk. És igen, egy egész ország büszke lehet rájuk, és borzasztóan sajnálatos az a tény, hogy sokan mégis gyűlölködésre használták fel ezeket a történelmi pillanatokat.

Ne feledjük el, hogy mind Karikó Katalin, mind Krausz Ferenc egyaránt számtalan szállal kötődik Magyarországhoz, mindketten megőrizték magyar állampolgárságukat, szoros szakmai kapcsolatot tartanak fenn a hazai kutatóhelyekkel.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Vagyis a baloldal hazug állításaival szemben nem igaz az, hogy a magyar kutatókat ne támogatnánk, ne támogattuk volna, mivel már évek óta hozzájárulunk Magyarországon a Nobel-díjas Krausz Ferenc és csapatának munkásságához is.

A rákkutatásban fontos molekuláris ujjlenyomatok kutatására, az úgynevezett CMF-projektre, illetve az azt megvalósító Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-nek több mint 20 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány.

Elmondhatom, hogy biztosított a megfelelő háttér a jövő kutatói számára is. Jelenleg is több tíz milliárd forinttal támogatjuk a magyar tudósok kutatásait, hozzásegítve őket a kimagasló tudományos eredmények eléréséhez. Meggyőződésem, hogy a kormány az egyetemek, valamint a Magyar Kutatási Hálózat modellváltásával olyan kutatói környezetet alakított ki, amely megteremtette a lehetőségét, hogy itthon érhessenek el hasonló sikereket a jövő Nobel-díjas tudósai.

Kiemelendő, hogy a hazai kutatás-fejlesztésre szánt finanszírozási keretösszeg 2016 és 2022 között 112 milliárd forintról mintegy 318 milliárd forintra bővült. Az egyetemek finanszírozására csak az elmúlt évben 1000 milliárd forintot fordított a kormány.

Megduplázódott a felsőoktatási intézmények esetében a modellváltással párhuzamosan az erre szánt keret, 200 milliárd forintról 400 milliárd forintra emelkedett.

A hazai kiemelt kutatások támogatásaként a magyar kutatási hálózat finanszírozása 2021-től kezdődően beépülő módon 17 milliárd forintról 39 milliárd forintra bővült.

És a kormány éppen a legutolsó kormányülésen döntött arról, hogy a Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központ 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósítását újabb 75 milliárd forinttal támogatja. Ez az összeg a korábbi 2019-től kezdődő 20 milliárd forinton felül értendő, azaz a kormány összesen már 100 milliárd forinttal támogatja a Nobel-díjas Krausz Ferenc magyarországi kutatásait.

Több minden meg fog valósulni ennek a programnak a keretében, például létrejön egy nemzeti biobank, létrejön a Neumann János Informatikai és Adattudományi Intézet, és létrejön egy vizsgálati laboratórium is.

A kormányzati támogatás biztosítja, hogy a CMF-projekt eljuthasson egészen a gyakorlati alkalmazásig. A cél egy olyan orvostechnikai berendezés létrehozása, amely egyszerű vérminták vizsgálatát gyorsan és olcsón képes elvégezni. Távlati cél, hogy ez az eljárás beépítésre kerüljön a magyar egészségügyi ellátórendszerbe is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne feledjük, hogy a tudományban nincsenek nemzeti határok. Ez a két Nobel-díj azt jelenti, hogy a magyar tehetség igenis jelen van a világban, ami a felkészült oktatóknak, a kitartó és tehetséges diákoknak és a kiváló magyar felsőoktatásnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), valamint közoktatásnak köszönhetően tud kiteljesülni. Azon dolgozunk, hogy ez a továbbiakban még inkább így legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Vitályos Eszter államtitkár asszony. Megkérdezem Vejkey Imre képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Államtitkár asszony megtisztelő válaszát köszönöm és elfogadom. Szeretnék rávilágítani arra, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP-ben betöltött világrangsorban a 49. helyen áll, viszont, ha megnézzük, hogy a több mint 130 ország innovációs eredményeit összevető Global Innovation Index innovációs teljesítményt mérő komponensében Magyarország hol van, akkor azt mondhatjuk, hogy a 2023. évben a 33. helyen volt. Mindez, tisztelt hölgyeim és uraim, azt jelenti, hogy Magyarország innovációs teljesítményben jobban áll, mint a gazdasági teljesítményéből az következhetne.

(19.20)

Köszönöm a kormánynak az ez irányú további erőfeszítéseit (Zaj, derültség a DK soraiból.  Az elnök csenget.), és azt, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz országa, innovátorországa közé fog tartozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   170-175   176-181   182-183      Ülésnap adatai