Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Szabó Rebeka képviselő asszony, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az energiaügyi miniszterhez: „Miért fontosabb a kormánynak az akkumulátorgyárak vízellátása, mint a lakosság tiszta ivóvize?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Koncz Zsófia miniszterhelyettes, államtitkár asszony fog válaszolni. Szabó Rebeka képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! A berettyóújfalui vízben lárvák és kukacok vannak. Békés megye településeinek jelentős hányadában rossz minőségű, sárga az ivóvíz; a Makói, a Hódmezővásárhelyi és a Mezőkovácsházai járás egy részében pedig magas a víz arzéntartalma. (Lázár János: Háromszáz éve!) Mintegy 750 ezer ember iszik ólomszennyezett vizet, legalább húsz-harminc éve. A víziközmű-hálózat elavult, sorozatosak a csőtörések, a hálózati vízveszteség a 20 százalékot is meghaladja.

Kérdezem, hogy mit tesz az Orbán-kormány a probléma megoldása érdekében. Sajnos, szinte semmit. Békésben Mészáros Lőrinc tízmilliárdokból újíthatta fel a vízhálózatot, anélkül, hogy a vízminőség érdemben javult volna. Jelenleg a megye lakóit vagy az ólmos vizet ivókat nem is kecsegtetik semmivel, mondván, hogy a magyar államnak nincs pénze, pedig a magas ólomtartalmú ivóvíz esetében bizonyított a kisgyermekek és a várandós nők súlyos egészségkárosodásának kockázata is. Bezzeg, ha egy akkumulátorgyár vízigényéről van szó, a kormány rengeteg pénzért azonnal csőhálózatot épít, és akár az ivóvízkészleteket is megcsapolja, ahogyan ezt Komáromban vagy Gödön láttuk.

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Vízmű több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd a kipattant botrány nyomán bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás már 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat ebben a térségben, ami persze hazugság, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025  tehát nem tudom, ebből hogy lenne 2024-re eredmény. Egy hasonló beruházásnak 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el, szintén a kihagyhatatlan Mészáros Lőrinc cégeinek közreműködésével. Érdekes módon, ha valahol az állam többet költ és lassabban végez a tervezettnél, akkor Mészáros Lőrinc mindig ott van a közelben. Eközben a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló, természetromboló projekt  ugyancsak Pest megyében, és szintén a Mészáros-cég kivitelezésében  gőzerővel halad; itt valamiért nem akadály sem a pénzhiány, sem az, hogy nincs elegendő víz a térségben.

És hát, közben azt látjuk, hogy a kormány nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva titkosítani akarja a minisztérium vízdíjra vonatkozó számításait. Én értem, hogy van okuk az aggodalomra, hiszen az országnak szinte az összes vízszolgáltatója azért veszteséges, mert gyakorlatilag kénytelenek önök miatt önköltség alatti áron szolgáltatni, és az önköltségi árnál olcsóbban kapják a vizet Mészáros Lőrinc és Tiborcz István szállodái, meg persze az ázsiai akkugyárak is, és cserébe körülbelül egymillió embernek nem jut megfelelő minőségű ivóvíz.

Tehát kérem, válaszoljon, hogy most akkor az Orbán-kormány a társadalmi érdek és a közjó kormánya vagy az akkumulátorgyártóké; és mikor jutunk el oda, hogy a tiszta ivóvíz biztosítása ugyanolyan fontos lesz a kormánynak, ha az emberek, a magyar emberek ivóvizéről van szó, mint ezeknek az ázsiai akkumulátorgyáraknak a vízellátása. Kérem, tisztelettel várom a válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Mint említettem, a választ Koncz Zsófia miniszterhelyettes, államtitkár asszony adja meg. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön már az interpelláció címében is egy olyan kifejezést használ, amely nem igazán felel meg a valóságnak. Gyakorlatilag a válaszomban két részt határoznék még. Az egyik, ha jól értem, a zöldenergia kérdése; a másik téma pedig a víziközmű-hálózat.

Azt szeretném kiemelni, azt gondolom, az egy nagyon felelőtlen magatartás, hogy önök az elmúlt időszakban egyfolytában azon dolgoznak, hogy szembeállítsák a magyar családok ivóvízellátását a zöldenergiához szükséges beruházások vízigényével. Azt gondolom, ez egy felelőtlen riogatás, hiszen erről szó sincs. Csak hogy egy példát mondjak: szakértők szerint, mondjuk, a komáromi gyár vízfelhasználása napi 10 ezer köbméter, míg a szomszédos Duna vízhozama másodpercenként 23 ezer köbméter. Természetesen, ahogy kiemeltük, minden beruházás esetében a szigorú környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat be kell tartani.

Vegyük végig első körben talán itt a zöldenergia és az akkumulátorgyártás kérdéskörét!

(18.40)

Szabó Timea, az önök frakcióvezetője 2017-ben még azt kérte számon a kormányon, hogy az állami támogatás mellett milyen egyéb eszközökkel kívánja támogatni a kormány az elektromosautó-vásárlást. Az a helyzet, hogy ez valószínűleg már 2017-ben is teljesen egyértelmű volt  vagyis remélem, bízom benne , hogy villanymotorok hajtják az elektromos járműveket, és ez pedig csak akkumulátorral tud működni. Ilyenkor gyakorlatilag olyan érzésünk van, minthogyha önök egyértelműen a zöldenergia, a zöldátállás, az elektromos autózás ellen fejtenének ki tevékenységet. Kiemelném  ezt valószínűleg önök is tudják, hogy ez a jövő energiája, és a zöldenergiára szükség van, nagy verseny folyik a világban , hogy önök az elmúlt időszakban azért dolgoztak, hogy ezek a beruházások ne itt, Magyarországon valósuljanak meg. Az a helyzet, az ember érzése az, hogy most ismét a magyar emberek és a magyar érdek ellen dolgoznak.

Ami a másik felvetését illeti, az pedig a víziközmű-hálózatnak a kérdése. 2010 előtt a balliberális kormányok a víziközmű-vállalatokat is privatizálták; a külföldi tulajdonú cégek pedig fejlesztés helyett kivitték az országból a nyereséget. Hazánkban ezért a műszaki felújítások a rendszerváltás óta nagyrészt elmaradtak, a kormány ezért 2010-ben nagyon nehéz helyzetet örökölt.

Jelentős összegeket fordítottunk az elmúlt időszakban a víziközművek rekonstrukciójára és hatékonyságnövelő fejlesztésekre, sőt 2020-ban még az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatóknak is segítettünk annak érdekében, hogy ne menjenek csődbe a veszteséges önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók.

Az elmúlt években megtett intézkedések ellenére jelenleg a hálózatok korszerűsítése jelenti az egyik legfontosabb feladatot. Ez a kormánynak olyannyira fontos, hogy az Energiaügyi Minisztériumon belül egy önálló, a víziközmű-ágazatért felelős államtitkárságot hozott létre, pontosan azért, hogy ezekkel a kérdésekkel megfelelően tudjunk foglalkozni.

Azt biztosan ön is tudja, képviselő asszony, hogy 2023-ban 150 milliárd forint áll rendelkezésre a víziközmű-ágazat számára, és azért azt ki kell emelni, hogy ezek a szakemberek nap mint nap lelkiismeretesen dolgoznak azért, hogy a víziközmű-ágazatban megfelelően tudják a minőségi szolgáltatást biztosítani. A kormány számára ez a jövőben is prioritás.

Mivel az Országgyűlés a héten tárgyalja a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot, arra biztatom képviselő asszonyt, hogy az észrevételeit majd ott is fejtse ki. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Most megkérdezem Szabó Rebeka képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Nem tudom elfogadni; nem tudom elfogadni, elismétlem. Tehát az az igazság, tartok tőle, hogy önök rossz számokkal dolgoznak. Csak a gödi Samsung-gyár napi 27 ezer köbméter vizet használ, és nem tudom, hogy miért kell például kiszárítani a tatai karsztvízbázist, vagy miért kell, mondjuk, csak ott a gödi akkumulátorgyár kiszolgálása érdekében 18 kilométernyi csővezetéket lefektetni, hogyha annyira egyszerű lenne ezeknek a gyáraknak a vízellátását biztosítani.

És egyébként nem véletlen, hogy amikor a debreceni CATL akkumulátorgyár kapcsán a regionális vízügy vezetője leírta, hogy magasabb lesz a gyár vízigénye, mint amit a debreceni polgármester meg önök hangoztatni szeretnek, akkor véletlenül kirúgták, tehát hogy azért ezek elég átlátszó dolgok. Önök kozmetikázzák ezeket az adatokat.

Miniszterelnök úr is a múltkor egy akkora blődséget mondott, hogy itt Magyarország mennyire jól el van látva vízzel. Ez nem igaz: Magyarországnak egy része elsivatagosodik, és igenis nem mi állítjuk szembe, hanem önök használják az emberek ivóvizét az akkumulátorgyárak számára. És akkor arról még nem is beszéltem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy szerintem valóban nincs szükség ennyi akkumulátorgyárra Magyarországon, de önök azok, akik az ivóvizet inkább az akkumulátorgyáraknak adják, tehát nem tudom elfogadni a válaszát.

Felszólalások:   146-151   152-157   158-163      Ülésnap adatai