Készült: 2024.05.09.12:45:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (2023.03.27.),  110-115. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:36


Felszólalások:   104-109   110-115   116-121      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalokra a pénteki ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az energiaügyi miniszterhez: „Gáz- és klímaválság közepén új gázerőművek?” címmel. Szabó Rebeka képviselő asszonyt illeti a szó.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Orbán Viktor kilenc éve írta alá a paksi bővítésről szóló megállapodást. Paks II.-nek azóta se híre, se hamva, az viszont már látszik, hogy mekkora veszélybe sodorta az országot, amikor a magyar energiapolitikát egy soha fel nem épülő orosz atomerőműre tette föl. Amikor tavaly Oroszország megtámadta Ukrajnát, azonnal kiütköztek a már ismert régi hibák: a túlzott orosz importfüggés, a szélerőmű-tilalom, a kilencévnyi semmitevés, mindaz, ami az orbáni energiapolitikai ámokfutás következménye.

(19.00)

Amikor az Orbán-kormány először meghirdette a nap-atom energiamodellt, mi azonnal szóltunk, hogy ez így nem fog menni: az időjárásfüggő naperőművek működését nem lehet csupán a zsinóráram-termelésre optimalizált atomerőművel kiegyensúlyozni, és azt is megmondtuk, hogy a nap-atom forgatókönyvnek az oroszgáz-függés erősödése, új gázerőművek építése lesz a következménye.

És most, hogy a kormányzat belenavigálja az országot a Párbeszéd-Zöldek által kilenc éve előre jelzett zsákutcába, újra szólnunk kell, hogy ez így nem megy. Egyrészt felháborító, hogy amit önök végig ostobaságnak neveztek, hogy egy újabb atomerőmű nem megoldás, különösen nem kizárólag napenergiával kombinálva, azt most, hogy Orbán Viktor mondja, úgy próbálják eladni, mint valami világraszóló bölcsességet. Nézzék csak vissza a parlamenti jegyzőkönyveket! Mi elmondtuk, a kormánytöbbség pedig akkor öntelten nevetgélt, mára pedig világos, hogy nekünk volt igazunk.

Másrészt értjük, hogy Paks II. megbukott, ezt már önök is tudják, közben idetelepítették az iszonyatos energiaigényű akkumulátorgyárakat, és most kármentésként gázerőműveket akarnak építeni. De honnan vesznek majd bele gázt? Oroszország ugyebár sem az árat, sem a mennyiséget tekintve nem megbízható partner; ugye, most is mi kapjuk a legdrágábban az orosz gázt, ráadásul életveszélyes Putyinnak kiszolgáltatni az országot.

Tehát kérdezem tisztelettel, hogy mi a terv, honnan veszik a pluszgázt két vagy három év múlva. Úgy látjuk, hogy amikor a rendeleti kormányzást kell megindokolni, akkor éppen hosszú háborúra készülnek, amikor pedig a rögtönzött gázprojektjüket, akkor talán gyors békére, és arra, hogy az oroszok majd hirtelen megjavulnak és megbízhatóak lesznek. Érdeklődöm, hogy miért nem például a szélerőműveket vagy a többi megújuló energiaforrást fejlesztik, hiszen klímaválság van, a szén-dioxid-kibocsátásunkat nem szabad tovább növelni gázerőművekkel sem.

Kérdezem, hogy miért mindig az orosz atomnál meg az orosz gáznál kötnek ki, mintha nem 2023-ban, hanem a nyolcvanas években járnánk, a múlt században. Köszönöm előre is a választ. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Öné a szó, államtitkár asszony.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A mai nap folyamán már volt lehetőségünk nagyon hasonló témában beszélni, egyeztetni. Itt alapvetően azért arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ha az önök politikája, amely a szankciókat elég erőteljesen támogatja, érvényesült volna, akkor valószínűleg nem lett volna Magyarországon elegendő földgáz és kőolaj az elmúlt hónapokban; azt gondolom, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni.

Ha önök a zöldpolitikát valóban komolyan gondolják, akkor tisztában kell lenniük azzal, hogy a megújuló energiaforrások mellett tartalékkapacitásokra is szükség van, amelyek akkor is megtermelik az energiát, amikor nem fúj a szél vagy nem süt a nap. Az időjárásfüggő megújuló források kiegyenlítése nagy mennyiségű  ahogy ezt egyébként ma már elmondtam  konvencionális erőművet igényel. Ha ezt teljes mértékben külföldről szereznénk be, az növelné az ön által említett kiszolgáltatottságot, ezért szeretnénk ezt itthon megtermelni.

A tiszaújvárosi és a visontai erőművekben összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás jöhet létre. Ezek a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek gyorsan megépíthetőek, kiemelkedően magas hatásfokúak, egyébként pedig a szén-dioxid-kibocsátásuk is alacsony. Az új blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitásrendszer bekapcsolását alapozhatják meg, és alkalmasak lehetnek hidrogén tüzelésére is.

Ami a megújulók fejlesztését illeti, önök nyitott kapukat döngetnek, hiszen a napelemből már 4 gigawattnál nagyobb a kapacitásunk, 170 ezer háztartásméretű kiserőmű üzemel. 2030-ra terveztünk 6 gigawattot, úgy tűnik, ez akár 10-12 gigawatt beépített kapacitás is lehet, míg az ország átlagos fogyasztása ma 6-6,5 gigawatt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ha azért itt a szomszédos országokat megnézzük, és azért ott akár a zöldpolitika mellett kardoskodó képviselőket…  itt már említettem Németországot, ahol látjuk azt, hogy újraindították a már leállított szénerőműveket. Októberben összesen 12 széntüzelésű erőművet kapcsoltak vissza, ezt ma már elmondtam, de azt nem, hogy a németek arról is döntöttek, hogy a lignitbányászat erősítését folytatják, és ennek érdekében még szélerőműveket is leszereltek. Nyilván ön is tudja, hogy a szénerőművek környezetterhelése jóval magasabb, mint a gázturbinás erőműveké. Azt is lehet látni, hogy egyre több európai ország kezd az atomerőművek irányába fordulni, ami új blokkok építését vagy a meglévők üzemidő-hosszabbítását jelenti. Atomenergiával pedig a földgázfelhasználás is csökkenthető.

Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország az energia több mint 75 százalékát importálja. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott, a következő két év politikája az lesz, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni. Az energiaszuverenitás megteremtése érdekében a kormány minél nagyobb mértékben szeretne a belföldön elérhető energiaforrásokra alapozni, és ebben kiemelt szerep jut a Paksi Atomerőműnek; nem mondunk le sem Paks I. üzemidő-hosszabbításáról, sem Paks II. megépítéséről. Azt viszont tudjuk, hogy ön ezt személy szerint nem támogatta, sőt annak idején még Áder János köztársasági elnökhöz is fordult, kérve, hogy ne írja alá a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Ehhez képest a magyarok 66 százaléka nevezte meg az atomenergiát mint a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátásának biztosítóját.

Szeretném arra kérni a képviselő asszonyt, hogy a jövőben ezekkel az elképzelésekkel kapcsolatban támogassa a kormány álláspontját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszony válaszát. Megkérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Nem tudom elfogadni az államtitkár asszony válaszát, és egy percben nem is tudok mindenre reagálni, csak két dolgot említenék. Az egyik az, hogy pont ma délelőtt, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén meghallgathattam az önök egyik helyettes államtitkárát, ahogyan az Unió új megújulóenergia-útiterve kapcsán folyamatosan a kifogásokat kereste, és azt próbálta elmagyarázni, hogy hogyan nem lehet majd megvalósítani Magyarországon az EU-s kitűzött megújuló részarányt. Azt hiszem, ez sajnos jellemző az önök hozzáállására, ez, ami a gyakorlatban történik.

Szeretném önöket emlékeztetni arra  és szívesen elküldöm majd írásban , hogy létrejött már Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listája vezetőjének (Rétvári Bence: Ó, ó!  Vitályos Eszter: Az igen!) a koordinálásában és részvételével két tanulmány, a zöldenergia-útiterv, illetve a „Zöld otthont mindenkinek!” tanulmányok, amelyekben részletesen kifejti, hogy hogyan lehet atomenergia és orosz gáz nélkül, egyébként megújulókra alapozva nyilván egy bizonyos idő alatt elérni azt, hogy ne függjünk egyáltalán Oroszországtól, és a szén-dioxid-kibocsátásunk is csökkenjen. Ha ön ezt még nem ismeri, nagyon szívesen elküldöm, remélem, önök is tudják majd támogatni az ebben leírtakat. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd soraiban.)




Felszólalások:   104-109   110-115   116-121      Ülésnap adatai