Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a pénteki ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Miért nem kérdezik meg az emberek véleményét a NATO-csatlakozásról?” címmel. Dócs Dávid képviselő urat illeti a szó.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Bár legnagyobb sajnálatomra percekkel ezelőtt a parlament a Mi Hazánk Mozgalom frakcióján kívül elfogadta Finnország NATO-csatlakozását, azt gondolom, hogy szükséges kitérnünk arra, hogy mi miért ezt az álláspontot képviseltük.

Svédország és Finnország NATO-szövetségbe való belekényszerítésével a két ország nem golyóálló mellényt kap, hanem célkeresztet rajzolnak rájuk, hiszen eddig a két katonai szuperhatalom között fennálló semleges zóna ezzel a teljesen indokolatlan döntéssel megszűnik ezen a területen. Ezt nem indokolja semmi, hiszen ezeket az országokat Oroszország felől jelenleg semmilyen fegyveres fenyegetettség nem éri. Ellenben a NATO  mely magára védelmi szövetségként hivatkozik  burkolt lépésekkel, de egyre közelebb kerül egy másik atomhatalomhoz, lehetőséget adva ezzel egy szélesebb körű esetleges fegyveres konfliktus kialakulásának.

Bár Magyarország a NATO tagja, de mi nem nézhetjük szó nélkül, hogy a semlegességre való törekvés és a harmadik világháború mindenáron történő elkerülése helyett, Ukrajna után  mely nem is a szövetség tagja  most egy újabb ütközőzónát alakítsanak ki. Amerika dominanciája megkérdőjelezhetetlen a NATO-n belül. Ennek tudatában különösen visszás, hogy Svédország és Finnország semlegességének megszüntetésével gyakorlatilag agresszorként viselkedik akkor, amikor a béke iránti elkötelezettség és a frontvonalak szűkítése helyett annak lehetséges hosszát inkább több mint ezer kilométerrel kiszélesítené.

Minden háborúnak vannak vesztesei és győztesei, azonban abban az esetben, ha a mostani állapotok eszkalálódnak és kiterjed a konfliktus, akkor Európában mindenki a vesztes oldalon fog helyet foglalni, ahogy annak már előzetes jeleit láthatjuk akkor, amikor európaiak ölnek európaiakat, amikor a fronttól távol lévők is a saját pénztárcájukon érezhetik a háború következményeit. Amerika viszont  ahogy a történelem alatt már többször is  ebből is csak hasznot fog húzni. A Mi Hazánk Mozgalom a kezdetektől határozottan a béke pártján áll, és tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon vékony a jég alattunk. Éppen ezért nem kellene olyan manővereket támogatnia a kormánynak sem, amelyek következtében könnyen elmerülhetünk a mások által gerjesztett hullámok között.

Végül egy svéd állampolgár nekem írt kétségbeesett üzenetét szeretném tolmácsolni és egyben kérdéssel is fordulni önökhöz, ahogy Nacsa képviselőtársam is említette, valóban a postaládáink megteltek finn és svéd állampolgárok üzeneteivel. A „beleerőltetés” szót használtam interpellációm elején, hiszen se a svédek, se a finn emberek véleményét nem kérték ki meghatározó módon egy ilyen, a jövőjüket nagyban meghatározó kérdésben. Az viszont köztudott, hogy a finn és a svéd emberek többsége is elutasítja ezt a kezdeményezést.

Éppen ezért adódik a kérdés, hogy a nemzeti konzultáció kormányaként mi az oka annak, hogy a valóban fontos kérdésekben, mint a NATO további bővítése, abból egy esetleges harmadik világháború kialakulásáról viszont nem hajlandók konzultálni az emberekkel. Köszönöm a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Sztáray Péter András államtitkár úr válaszol. Öné a szó.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Most nem megyek bele a részletekbe, hogy a kormány miért támogatja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, az egy másik vita, de sok helyen elmondtuk már az érveinket. Viszont az ön által föltett kérdésre azt tudom válaszolni, illetve emlékeztetném rá, hogy a kormány megadta a lehetőséget az embereknek arra, hogy kifejezzék a véleményüket a NATO északi irányú bővítése kapcsán, hiszen mind a két csatlakozásról szóló ratifikációs okmányt igazából társadalmi egyeztetésre bocsátotta, és ez 2022. október 18-a és 2023. február 28-a között le is zajlott. Tehát volt alkalom arra, hogy az emberek kifejezzék a véleményüket a NATO újabb bővítésével kapcsolatban.

Ha referendumra vagy népszavazásra gondol ezzel kapcsolatban, akkor azt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar NATO-csatlakozást követően egyetlenegy alkalommal sem került sor népszavazásra, mert a parlament egyértelműen el tudta dönteni a kérdést, tehát nem volt rá szükség. Úgyhogy ez a jelen esetben ezek között a keretek között zajlik. Kérem, hogy az elmondottakat a képviselő úr szíveskedjen figyelembe venni a válasz mérlegelésekor. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A választ nem áll módomban elfogadni, hiszen valóban online felületen lehetett véleményezni a csatlakozás mikéntjét, ám én azt gondolom, hogy ennél sokkal kevésbé fajsúlyos dolgokban is lehetett nemzeti konzultációt folytatni, és bár a parlament el tudta dönteni itt is, Svédországban és Finnországban is ennek a csatlakozásnak a szükségszerűségét, azt gondolom, hogy a társadalmi támogatottság nincsen meg emögött. Éppen ezért azt gondolom, hogy sokkal szélesebb körben kellett volna a társadalom véleményét kikérni egy ilyen nagyon fontos és a jövőnket nézve talán legfontosabb ügyben. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Felszólalások:   98-103   104-109   110-115      Ülésnap adatai