Készült: 2024.05.08.08:00:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2023.02.28.),  171-181. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 18:53


Felszólalások:   159-171   171-181   182-183      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem önöket, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Jelzésre:) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Azbej Tristan államtitkár urat, kíváne zárszót mondani a vitában elhangzottakkal kapcsolatban. (Jelzésre:) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia Kormánya közötti Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2999. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Megadom a szót Azbej Tristan államtitkár úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat jogtechnikai szempontból hasonló, megegyezik az előbb tárgyalthoz képest (sic!), ezúttal a malajziai relációban. A jegyzőkönyv kedvéért ismétlem el tehát, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kötelező hatályának elismerése.

Mint ahogy arról az előző törvényjavaslat kapcsán is szó esett, a megállapodás létrehozása intézményesíti az Európai Unió tagállamai és Malajzia közötti politikai párbeszédet, alapot teremtve az országok közötti hatékonyabb együttműködésre. Ennek az együttműködésnek a kiválasztott lehetséges területei  több szakpolitikai terület is tartozik ide  az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni küzdelem, a korrupció elleni küzdelem, a kereskedelem, a migráció, a környezetvédelem, az energiaügy, a tudomány és technológia, a foglalkoztatás és szociális kérdések, az oktatás, a mezőgazdaság és a kultúra területe. A megállapodás értelmében a részes felek kötelezettséget vállalnak tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztására az érintett szakpolitikai területeken, illetve rendszeres szakmai bizottsági ülések szervezésére az együttműködés áttekintése és előrébb vitele érdekében.

Fontos lehetőség, hogy a megállapodás létrejötte utat nyithat a szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséhez. Az Európai Unió által a délkelet-ázsiai régió egyéb országaival korábban kötött partnerségi és együttműködési megállapodások sokszor pozitív például szolgálnak. Intézményes kapcsolatrendszerünk minden esetben jelentős fejlődésen ment keresztül, a megállapodások aláírását Vietnám és Szingapúr esetében is szabadkereskedelmi megállapodások véglegesítése követte.

Tisztelt Ház! Magyarország keletinyitás-politikájának meghatározó eleme a délkelet-ázsiai országokkal történő együttműködés, melynek keretében aktívan támogatjuk az Európai Unió és a régió közötti sokoldalú kapcsolatrendszer további bővülését. A törvényjavaslat által kihirdetésre kerülő nemzetközi megállapodás ezen törekvésünknek tesz eleget. Mint azt az előző vitában is elmondtam, rendkívül jelentős piacról van szó. Az ASEAN-régió a világ harmadik legnépesebb piaca, és ahogy azt említettem korábban is, a világ negyedik legnagyobb gazdasági övezete lesz 2030-ra az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió után. Magyar szempontból kiemelt fontosságú, hogy a világpiacon egyre jelentősebb régióval hosszú távú partnerséget alakítsunk ki.

Malajzia hazánk számára kiemelt partner, akivel 1969-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, mely a Kuala Lumpur-i nagykövetségünk 2015-ös újranyitása óta dinamikus fejlődésen ment keresztül. Politikai kapcsolataink fejlesztésén túl a megállapodás aláírása utat nyit a Malajziával folytatott szabadkereskedelmi egyezményekről szóló tárgyalások újraindítása előtt, amelyet magyar érdeknek tartunk, magyar részről elkötelezetten támogatunk. Kereskedelmi forgalom szempontjából ugyanis mind az Európai Unió, mind Magyarország számára Malajzia a harmadik legjelentősebb partner az ASEAN-régió országai közül, így kereskedelmi kapcsolataink magasabb szintre történő emelése időszerű.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás kihirdetése támogatja Magyarország azon törekvését, hogy az Európai Unió tagjaként erősítse és elmélyítse a harmadik országokkal való együttműködését, illetve ezen keresztül fejlessze kétoldalú kapcsolatainkat. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, képviselő asszonyokat és urakat, hogy a törvényjavaslatot támogatni, elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások végére értünk…  ja, még nem! Kicsit előre haladtam. Lehet, hogy csak ott szeretnék lenni.

Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőnek megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, és elnézést kérek mindenkitől.

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, de sok dologban közös az érzésünk, ahogy államtitkár úr is a törvényjavaslatok számsoránál megzavarodott. Az előző törvényeknél volt egy kialakult számsor, T/2996-97-es, és akkor jött a 2999-es, de nem az következett a sorban, hanem a T/3000-es, és most már elnök úr is felgyorsította ezt a számsort, a kialakult felszólalási rendet.

Tényleg azt gondolom, hogy a T/2999. számú törvényjavaslat, az előző törvényjavaslathoz hasonlóan a Malajziával kötendő partnerségi és együttműködési keretmegállapodás is az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai között létrejött, 1980. évi megállapodás jelenlegi jogi keretének a helyébe lép. Ezt ugyanúgy elmondhattuk az előző javaslatnál is. Ezáltal az egyes ASEAN-országokkal kötött második generációs megállapodások közül a Malajziával kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodás az ötödik, amelyet az Indonéziával, Fülöp-szigetekkel, Szingapúrral, Vietnámmal kötött megállapodásokat követően véglegesíthetünk.

Thaiföldhöz hasonlóan Magyarország Malajziával is kölcsönös előnyökre épülő együttműködésre törekszik, fontos partnerként tekintünk rá a délkelet-ázsiai térségben. Magyarország és Malajzia között 1969-ben került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére, és 2019 óta országaink között kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodás is érvénybe lépett. Bár egy földrajzilag szintén távoli országról beszélhetünk, Malajziával is a legtöbb globális kihívás kapcsán közeli álláspontot képviselünk. Mindez biztos alapokat biztosíthat a nemzetközi színtéren való szoros együttműködésre, amelyet a jelen törvényjavaslat véleményem szerint csak mélyíteni tud. Képviselőcsoportunk az Európai Unió és Malajzia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását természetesen támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

(18.10)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Azért ha a számmisztikát folytathatjuk, akkor ez a mostani törvényjavaslat egyébként nem a hatodik, hanem az ötödik lesz ebben a sorban. Tehát ha most nagyon őszinték vagyunk, akkor mondhatni, bocsánatos a bűne az államtitkár úrnak, hiszen ha ezt a sorrendet vesszük, akkor egyébként tökre igaza volt, de néha a kisebb a nagyobb.

De komolyra fordítva a szót, én mindenféleképpen azt gondolom, hasonló módon az előző keretmegállapodáshoz, hogy ez is egy kellően megfelelő időben megérkezett törvényjavaslat. Nyilvánvaló, hogy a felek bel- és külpolitikájának alapját itt is a nemzetközi emberi jogok dokumentumaiban foglalt elvek, a jogállamiság, az éghajlatváltozás és a korrupció elleni küzdelem határozza meg, nyilvánvaló, hogy benne vannak a kétoldalú kapcsolatok, a regionális és nemzetközi együttműködések. Nyilván fontos a nemzetközi békében, a biztonságban és a stabilitásban való együttműködés, fontos a kereskedelmi és beruházási együttműködés. Számos területen fontos az együttműködés a jogérvényesség, a szabadság és a biztonság területén, és nyilvánvalóan az is nagyon fontos, hogy legyen gazdaságpolitikai párbeszéd, tapasztalatcsere, iparpolitikai együttműködés a kkv-k versenyképességének növelése céljából, de beszélhetünk a tudomány, a technológia terén a kölcsönös érdekű területeken folytatott együttműködésről.

Nyilvánvaló, hogy beszélhetünk az energiaügyről, a megújuló energiaformák kifejlesztéséről, a közlekedéspolitikáról, az oktatásról és a kultúráról. Itt nyilvánvaló, hogy rendkívül fontos egymás kultúrájának jobb megértése, ennek érdekében fontos, hogy támogatva legyen a kulturális sokszínűség, hogy ösztönözve legyen az információk, a know-how-k, a diákok, a szakértők, a fiatalok, az ifjúság, a segítők és a technikai források cseréje. Nyilván beszélhetünk még a környezeti és természeti erőforrásokról, a mezőgazdaságról, az egészségügyről, számos projektről. Fontos a statisztikai módszerek összehangolása, ami viszont lehetővé teszi az adatok feldolgozását, elemzését, fontos a civil társadalom szerepének előmozdítása és persze a párbeszéd előmozdítása. És ami nagyon fontos: ehhez a megfelelő forrásokat rendelkezésre kell természetesen bocsátani, és az intézményes kereteknek köszönhetően a felek itt is vegyes bizottságot hoznak létre a megállapodás biztosítása érdekében, amely kétévente ülésezik.

Hasonló módon nem fogom megismételni, csak azt, hogy ez az ötödik, ami az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai között létrejött, és az 1980. évi együttműködési megállapodás helyébe fog lépni. Ugyanúgy meg tudom ismételni, hogy valóban ez is egy rutinszerű megállapodás.

Ennek megfelelően, hasonlóan a Fidesz képviselőcsoportjához, az MSZP a törvényjavaslat elfogadását szintén támogatja. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Juhász Hajnalka képviselő asszony. Parancsoljon!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, senki türelmével vissza nem élve. Tisztelt Képviselőtársnőm, Képviselőtársaim és Államtitkár Úr! Ez a keretmegállapodás a korábbi, az 1980-as együttműködési megállapodás jogi kereteinek helyébe lép. Ugyan a tárgyalások a megállapodásról már 2015-ben lezárultak, viszont időközben a Malajzia, Indonézia, EU közt kiélesedő pálmaolajügy következtében a malajziai fél elzárkózása miatt nem került sor 2022-ig ennek az aláírására.

A keretmegállapodás, ahogyan azt most elmondtuk az előzőekben, segít elmélyíteni a kapcsolatot a délkelet-ázsiai régió országaival, és előrelépést jelent a térségben a fokozott politikai és gazdasági szerepvállalás tekintetében; lehetőséget nyújt a hatékonyabb együttműködésre, a politikai párbeszéd megerősítésére annak intézményesülésével és a témakörök széles választékát felölelő együttműködésre, például az adóügy és az oktatás vagy a beruházás területén is. Ez az erősödő együttműködési lehetőség kiterjedne a környezeti és természeti erőforrások védelmének területére is. A cél, hogy tovább erősítse az együttműködést a környezetvédelem terén, többek között regionális programokkal, a bevált módszerek cseréjével, politikai és szabályozási párbeszéddel, konferenciákkal és munkaértekezletekkel.

Továbbá megfogalmazódik a dokumentumban az is, hogy a felek törekednek arra, hogy fokozzák az együttműködést az éghajlatváltozás mérséklésével és az alkalmazkodással kapcsolatos kérdések tekintetében a már az előzőekben említett, az ENSZ Rio de Janeiróban elfogadott éghajlatváltozási keretegyezményére tekintettel.

Ahogyan a Fidesz, ahogyan az MSZP, úgy a KDNP is támogatja ezt a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Balassa Péter képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársak! A Jobbik-Konzervatívok is támogatni fogják. Ugyanolyan részletesen tárgyalja, és ugyanolyan részletesen írja le az anyagot, mint az előző thai keretmegállapodásnál, együttműködési megállapodásnál. Már korábban is jeleztem, ahogy a thai együttműködési megállapodást is támogattuk, úgy a Malajziával kapcsolatosat is támogatni fogjuk.

Az Országgyűlés a törvénnyel ad felhatalmazást az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére. A Jobbik konzervatív Európa-párti közösségként üdvözöl minden olyan együttműködést, amely a hatékony kooperációt és a politikai párbeszéd megerősítését szolgálja. Ezen megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének, az ASEAN-nak a tagországai által kötött, 1980. évi együttműködési megállapodás jelenlegi jogi keretét váltja fel.

Az Európai Unió és az ASEAN legutóbbi nemzetközi miniszteri találkozója 2021 júliusában volt, ahol a két fél a rendszeres találkozók mellett döntött annak érdekében, hogy szorosabbra fűzi a gazdasági és biztonsági együttműködést, valamint fokozza a kapcsolatokat olyan területeken, mint a konnektivitás és a fejlesztés. Amiatt is fontos ez a megállapodás, mert az EU Malajzia fontos kereskedelmi partnere és befektetője, így annak feltörekvő gazdasága vonzó kereskedelmi lehetőségeket kínál az EU, így hazánk számára is. Egy fontos adat: 2010 óta több mint 50 százalékkal nőtt az EU és Malajzia közötti kereskedelem, sőt 2020-ban Malajzia az EU huszadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, az EU pedig Malajzia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Malajzia Szingapúr és Vietnám után az EU harmadik legnagyobb ASEAN-piaca.

Üdvözlendő, hogy a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás olyan fontos területeket érint, mint a kereskedelem, a beruházás, a környezetvédelem, a turizmus, valamint az energiaügy. Ugye, nem kell mondanom, hogy a jelenlegi világhelyzetben milyen kiemelkedőek ezek az ügyek? Különösen örvendetes, hogy éppen Malajziával került sor további előrelépésre, hiszen hazánk 1969 óta ápol jó diplomáciai kapcsolatokat az országgal. Nemzetközi színtéren is szoros az együttműködés: Malajzia népszerű a magyar turisták körében, 2017 és 2021 között közel 33 ezer magyar látogatást regisztráltak az országban.

Malajzia példa lehet mindannyiunk számára, hiszen az ország gazdasága 2021-ben visszanyerte a koronavírus-világjárvány okozta elvesztett lendületét, és 3,1 százalékos növekedést ért el az előző év 5,5 százalékos csökkenéséhez képest. Malajzia 2021-ben hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere volt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének ASEAN-tagállamai közül.

Reméljük, hogy ezen megállapodás hasznos lesz mind hazánk, mind az EU számára, segíti az említett területeken a fejlődést, és hozzájárul a kapcsolatok elmélyítéséhez. Támogatjuk a javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel valóban a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki még felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Most is megkérdezem Azbej Tristan államtitkár urat, hogy kíváne élni a zárszóval. (Azbej Tristan jelzésére:) Nem, köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőre meg is adom a szót Sas Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, öné a szó.




Felszólalások:   159-171   171-181   182-183      Ülésnap adatai