Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az előre bejelentett napirend előtti hozzászólásokra térünk át egy rövid technikai szünet után, miután képviselőtársaim csendben és gyorsan elhagyják az üléstermet, hogyha máshol van közfeladatuk, amit el kell látniuk. (Több képviselő elhagyja az üléstermet.  Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kanász-Nagy Máté képviselő úrnak, az LMP részéről. Parancsoljon!

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb a miniszterelnök úr viszonválaszában egy picit összecsúsztak a dolgok, összecsúsztak a hatalmi ágak. De nem ez volt az első beszéd, ahol a különböző témák és felvetések összecsúsztak a miniszterelnök úr beszédében.

Én a napirend előtti felszólalásomban a miniszterelnöknek egy nem sokkal korábbi beszédére reflektálnék, ez az évértékelője volt, ahol, úgy érezzük, minket is mint az LMP-Magyarország Zöld Pártját szintén megszólította Orbán Viktor.

Zöldpártként nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a kijelentéseket, amiket a miniszterelnök a zöldpolitikával kapcsolatban, a kormány úgynevezett zöldintézkedéseivel kapcsolatban tett. Hogyha valakik, mi aztán igazán érdeklődve figyeljük a kormányzati állításokat a zöldpolitika területén, éppen ezért nagyon nehezen tudtuk követni, hogy pontosan miről is van szó.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanis nagyon vadregényes a miniszterelnöknek a kapcsolata a zöldpolitikával, és tényleg nehéz követni azt, hogy a kormánynak éppen mi az álláspontja ebben az ügyben. Időnként valamiféle zöldfordulatot hirdetnek a kormány politikáját illetően, majd nem sokkal később a zöldpolitikát ellenfélként, ellenségként kiáltják ki.

Időnként azt mondják, hogy mi itt az LMP soraiban például klímarettegők vagyunk, majd nem sokkal később azt állítják, hogy valóban van klímaváltozás, de nem kell senkinek sem aggódnia, mert azt megállítják valahol a Kárpát-medence határainál, mármint a magyar kormány.

Vagy ott volt Orbán Viktornak az a kijelentése, amikor 2022 őszén nekem itt a parlamentben azt mondta, hogy a zöldenergia azért nem egy jó energia, mert drága a zöldenergia, és egyre drágább lesz. Ezzel szemben most az évértékelő beszédében azt mondta, hogy a megújuló energiaforrásoké és a zöldenergiáé a jövő. De kérdezzük, hogy ez valóban így vane, ezt valóban komolyan gondoljae a kormány.

Komolyan gondoljáke akkor, amikor továbbra is ragaszkodnak a Paks II. beruházáshoz. Hogyha zöldenergiáról és zöldpolitikáról beszélünk, akkor mindenképpen kritériumnak kéne lennie annak, hogy az energia, amit fölhasználunk, legyen olcsó, legyen megbízható, legyen veszélytelen. Ha az atomenergia valami, akkor az egyáltalán nem leírható ezekkel a fogalmakkal, ugyanis nagyon drága, nagyon megbízhatatlan, és nagyon-nagyon veszélyes. A másik kritériumnak pedig annak kéne lennie, hogy a zöldenergia az ország függetlenségét, valódi szuverenitását kell hogy szolgálja. De az az atomenergia, amit úgy állítunk elő, hogy a fűtőelemeket, a fűtőanyagot Oroszországból vásároljuk, az mennyire segít hozzá a valódi önállósághoz és a függetlenséghez?

De menjünk tovább, nézzük meg azt, hogy mit művelnek a szélenergia szabályozásával kapcsolatban! Lehet, hogy idén január 1-jétől bizonyos enyhítő intézkedések léptek életbe, és visszarepültünk az időben 2016-ba, amikor valóban kevésbé tiltották a szélenergia használatát, mint az azt követő években. De továbbra sem látjuk azokat a beruházásokat, azokat a támogatásokat, hogy a szélenergia felhasználását szolgálja a kormány.

Ha megnézzük a teljes magyar állam energia-előállításán belül az áramtermelést, alig 1-2 százalék a szélenergiának az aránya itt az energiamixen belül, ez nagyon nagy elmaradásra utal. Ahogyan a napenergiára hivatkoznak, hogy milyen óriási előremozdulások történtek itt az elmúlt években, azzal az alig több mint 10 százalékkal, amit az áramtermelésen belül a napenergia jelent egy-egy jobb napon Magyarországon, még ezzel is jelentősen el vagyunk maradva az Európai Unió átlagától, ami most már messze 20 százalék fölött vagy, és továbbra is látjuk azokat a korlátozásokat, amit a háztartási napenergia-felhasználás terén továbbra is életben tart a kormány.

És ha már energiapolitika, itt is szót kell emelni az akkumulátorgyarmatosítás ellen, amely politikához a kormány, úgy látszik, a végletekig ragaszkodik. Hogyha van energiazabáló szektor, energiazabáló iparág, akkor az az akkumulátorgyártás iparága, rendkívül energiaigényes. Na, ennek a szektornak az energiaellátását úgy akarja biztosítani a magyar kormány, hogy 1,65 gigawatt teljesítményt akar betáplálni a hálózatba, olyan energiát, amit gázerőművekkel állítanak elő. Na, honnan jön a gázmolekula? Ez is Oroszországból jön, rendkívül drágán; ez is a függőségünket erősíti, és Magyarország önálló mozgásterét csökkenti.

És hogy mennyire ragaszkodnak ehhez a politikához, itt két torpedót kell kiemelnem, amit a magyar kormány elindított; az egyiket Lázár János, aki meg akarja torpedózni az LMP népszavazási kezdeményezését; üzenjük Lázár Jánosnak, hogy ez nem fog sikerülni. A másik torpedót pedig Szijjártó Péter indította el, aki  átnyúlva a sóskúti lakosok feje fölött (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)  kiemelt beruházássá akarja nyilvánítani az ottani akkumulátorüzemet. Ez mennyire zöldpolitika? Mennyire zöldpolitika az, amit önök követnek? Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Kanász-Nagy Máté képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Ha jól látom, akkor Koncz Zsófia államtitkár asszony fog válaszolni a kormány nevében. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Több témát érintett, több olyan témát érintett, amit egyébként a kormány is nagyon fontosnak tart.

Az egyik ilyen kérdés maga a zöldpolitika és a zöldenergiának a kérdése. Mi azt gondoljuk, hogy a zöldenergia minél nagyobb mértékű felhasználása és annak a tárolása mindenféle szempontból kulcskérdés a jövőt tekintve. Azt gondoljuk  mert a Paks II. beruházást említette , hogy a magyar klímapolitikai célkitűzések nekünk nagyon fontosak. Büszkék vagyunk arra, hogy úgy tudtuk a magyar gazdaságot növelni, hogy közben a károsanyag-kibocsátást csökkentettük, 90-hez képest már most 37 százalékon állunk, és azt a döntést is meghoztuk, hogy 2030-ig már nem 40, hanem 50 százalékos célt szeretnénk elérni. Mindezeket a célkitűzéseket csak úgy tudjuk megvalósítani, hogyha Paks I. üzemidő-hosszabbítása megtörténik, és Paks II.-t megépítjük.

Azt látjuk, hogy gyakorlatilag a háborút követően, a szankciós politika eredményeként kialakult energiaválságban az atomenergia igenis nagyon fontos szerepet tölt be más országok életében is, akiknek korábban nem volt, azon gondolkoznak, hogy esetleg atomerőművet építenek. Nekünk a biztonságos energiaellátás szempontjából ez egy kulcskérdés, ezért mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy Paks I. üzemidő-hosszabbítását megvalósítjuk, és Paks II.-t bizony meg fogjuk építeni.

(14.30)

Még egy dolgot említett a képviselő úr, én már ezt nagyon vártam, hogy erről itt tudjunk beszélni. Ez magának a szélenergiának a kérdése, hiszen tavaly az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szavaztunk decemberben. És ott kimondtuk azt, hogy biztosítjuk a szélerőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi korlátok megszüntetését. És mi történt? Az LMP ezt nem szavazta meg. És ráadásul én itt voltam a vitán, és én vártam, hogy jöjjön az LMP, és végre tudjunk egy jót erről vitatkozni. Nem jöttek be.

Úgyhogy ezt szerettem volna kiemelni, hogy fontos, hogyha felmerülnek ezek a kérdések, mi erről beszéljünk napirend előtti hozzászólásokban, de amikor érdemben is ezekről a javaslatokról kell tárgyalni, akkor nagy szeretettel várjuk az LMP frakcióját.

A napenergia ügye: mi valóban büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt időszakban a napenergia-kapacitások elképesztő mértékben bővültek; már több mint 5700 megawattot termel az országban. És mi úgy gondoljuk, hogy ez is fontos a magyar energiaellátás szempontjából, hogy minél több energiát tudjunk itthon megtermelni, és olyan friss adatok jöttek ki az elmúlt időszakban, hogy például Görögország után mi, magyarok vagyunk, tehát a magyar napenergia részaránya második az áramtermelésben. Ezt mi, magyarok tudtuk elérni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ipari méretű napenergia tekintetében több mint 3300 megawatt működik az országban, háztartási méretű kiserőművek tekintetében pedig több mint 2300 megawatt. Mind túlszárnyaltuk azokat a célkitűzéseket, amiket korábban célul tűztünk ki, hiszen 6 ezer megawattot akartunk korábban elérni 2030-ig.

Ehhez gyakorlatilag már most nagyon közel állunk, de mi azt gondoljuk, hogy a jövő kérdése mégis a zöldenergia tárolásának az ügye, és ezt mi fontosnak tartjuk. Éppen ezért jelenleg is fut négy pályázati felhívás, ami, azt gondolom, nagyon nagy dolog, hogy első alkalommal a Napenergia Plusz programmal a lakosság számára nemcsak napelemek telepítését tesszük majd lehetővé, hanem a tárolás kérdését is. Mert a jövő nagy kérdése az, hogy ki tudja ezt a megtermelt zöldenergiát eltárolni.

Emellett ipari tárolói pályázat is folyamatban van, lezárult, túljelentkezés van, látszik, hogy erre nyitottak. Szeretnénk az ipar szempontjából is a tárolói kapacitásokat megsokszorozni, és ezeket a célkitűzéseket elérni a következő években. Emellett azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy az elmúlt időszakban az elektromos autók és a zöld rendszámú autók száma megsokszorozódott, megötszöröződött: 88 ezer darab zöld rendszámos autó közlekedik az országban, és ezért is nagyon fontos, hogy jelenleg is fut a vállalkozásokat érintően elektromos autózást támogató program.

Úgyhogy a magyar kormány nagyon-nagyon elkötelezett a zöldenergia támogatásának az ügyében, és várjuk, kérjük az LMP frakcióját is, hogy támogassanak ebben minket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   2-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai