Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Ház! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy bejelentem: Horváth László volt képviselőtársunk életének 99. évében elhunyt. Horváth László a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választásokon Bács-Kiskun megye 8. számú választókerületében szerzett mandátumot, és egy cikluson keresztül volt a párt országgyűlési képviselője. 1992-ig a Független Kisgazdapárt, majd 1994-ig az Egyesült Kisgazdapárt parlamenti frakciójában foglalt helyet. Megbízatása alatt a Nemzetbiztonsági bizottság alelnöke és az Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság tagja volt. Országgyűlési tisztsége mellett 1998-ban Kiskunhalason önkormányzati képviselőnek választották. Politikai, közéleti tevékenysége mellett közel 60 évig dolgozott állatorvosként, többször választották meg az Állatvédő Egyesület országos elnökének. Szakmai munkáját és közéleti szerepvállalását 2010-ben Tolnay Sándor-díjjal ismerték el. Kérem önöket, hogy képviselőtársunk emléke előtt néma felállással tisztelegjünk. (A teremben lévők felállva adóznak az elhunyt emlékének.) Köszönöm szépen. (A jelenlévők helyet foglalnak.)

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csárdi Antal képviselő úr, LMP-képviselő: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány ismételten benyújtotta a költségvetést, és ismételten egy olyan költségvetést nyújtott be, ami hasonlóan az eddigiekhez, átláthatatlan és végtelenül igazságtalan. Átláthatatlan, hiszen nincs ebben az országban olyan állampolgár, azt hiszem, a kormányon kívül, aki pontosan meg tudná mondani, hogy a költségvetési törvény alapján jövőre mire mennyit fog költeni a kormány. De, ami ennél még nagyobb baj, hogy rendkívül igazságtalan is, mert bár a kormány azt kommunikálja, hogy az egyébként részben általa előidézett válságos költségvetési helyzetet nem az emberekkel fizetteti meg, ezzel szemben azt látjuk, hogy  és itt beszéljenek, azt gondolom, a számok  itt az emberek fogják megfizetni ennek a válságnak az árát.

2023-ban a költségvetési törvény tervei szerint jövedelemadóból, személyi jövedelemadóból és illetékekből mintegy 4000 milliárd forint bevétele lesz a költségvetésnek, áfából 7100 milliárd forintos bevételre számít, jövedéki adóból 1460 milliárd bevételre számít a kormány, és ezt mind-mind az állampolgárok fizetik meg részben a fogyasztásuk, részben a munka után fizetendő adójuk alapján.

Ezzel szemben azt látjuk, hogy a cégek által fizetett társasági adóból mindössze 792, de legyünk nagyvonalúak: 800 milliárd forintot szed be a kormány, ami azt jelenti, hogy míg a magánemberek befizetnek 12-13 ezer milliárd forintot a költségvetésbe, addig a társaságok  és itt elsősorban nagy társaságokról beszélünk  800 milliárd forinttal járulnak hozzá közös ügyeinkhez.

Itt csak szeretném megemlíteni, hogy a MOL-nak tavaly 1000 milliárd forint volt a nyeresége adózás előtt, és ehhez képest az összes magyar cég fizet 792 milliárd forintot. És utána csodálkozunk azon, hogy nem jut olyan fontos és kiemelt célokra, mint például a közalkalmazottak béremelése. Egyértelműen lehet látni  és azt gondolom, hogy ez a legnagyobb igazságtalanság ebben a költségvetésben , hogy a kormány tétlenül és tehetetlenül nézi, hogy a saját dolgozói bére elértéktelenedik. Az utolsó béremelést már rég elvitte az ez évi infláció, és legyünk őszinték, már a béremelés után is az volt a tapasztalat, hogy a közalkalmazottak bére a legalacsonyabb az országos összevetésben.

Egyszerűen döbbenet azt látni, hogy az állam nem becsüli meg a saját munkavállalóit, épp ezért azt mondjuk, hogy nem lehet tovább várni, inflációkövetővé kell tenni a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, mert ha ez így folytatódik, nem lesz, aki minőségben el tudja végezni a feladatot. És ne gondolják azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a levegőbe beszélek, mert van forrás a költségvetésben. Igaz, hozzá kellene nyúlni az adótörvényekhez. Ma azt látjuk, hogy gyakorlatilag a 9 százalékos profitadó igazi manna vagy ajándék az itthon dolgozó cégeknek, és ezzel szemben, ha a társasági adó felső kulcsát a multinacionális cégek összehasonlításában 25 százalékra emelnénk, mindjárt lenne forrás arra, hogy a közalkalmazottak bérét egy elfogadható mértékre emeljük. Nem fogadható el az, hogy gyakorlatilag a magyar kormány elsősorban és mindenekfelett a különböző nagy cégek érdekeit képviseli. Nem erre tettünk esküt, képviselőtársaim, és továbbra is követeljük, hogy a cégek helyett a magyar állampolgárok érdekei jelenjenek meg a költségvetésben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Miniszterhelyettes úr, öné a szó.

(13.10)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor kezdjük az állításaival! Azt mondta először, hogy átláthatatlan ez a költségvetés. Ezt minden évben elmondja az ellenzék a kormány által benyújtott költségvetésről, ez egy politikai felszólalás része.

Nézzük, hogy mi a valóság! Az a valóság, hogy Európa egyik legátláthatóbb költségvetése a magyar. Többek között azzal, hogy a kormány tavasszal már benyújtja az Országgyűlés elé, hogy legyen ideje mindenkinek felkészülni arra, hogy a január 1-jén hatályba lépő költségvetést megismerje, ez is ezt szolgálja. De a jogszabályok is biztosítják az átláthatóságot, hiszen az Állami Számvevőszék vizsgálja a benyújtott költségvetést, és a Költségvetési Tanács is. A Költségvetési Tanácsnak egyedülálló joga van a világon, ugyanis vétójoggal rendelkezik, ha nem ért egyet egy költségvetésitörvény-javaslattal.

Ami pedig az eltitkolt számokat és az átláthatóságot illeti, egy költségvetésről már bebizonyosodott, hogy biztosan valótlan számokat tartalmazott, az pedig 2006-ban történt, tisztelt képviselő úr. A baloldali kormányzás alatt az uniós szervek is megállapították, hogy a költségvetés valótlan számokat tartalmaz.

Ami az igazságtalanságot illeti, ez is egy egyedi és ellenzéki, baloldali vélemény, hiszen mi lehet abban igazságtalan, ha egy költségvetésnek a fő célja az, hogy megvédje az országot; hogy ennek az országnak békét és biztonságot adjon; hogy a magyar családoknak biztonságot adjon a különféle bajokkal, problémákkal szemben; hogy egyébként biztosítsa a gazdálkodóknak azt, hogy működjenek a gyáraik, az üzemek, hogy a dolgozóknak legyen hová bemenni dolgozni.

És hogy hogyan? Az elmúlt három ciklusban láthattuk, hogy az adócsökkentés politikáját folytatta a magyar kormány, és ma már nemcsak a társasági adót, a személyi jövedelemadót, hanem a munkabért, a jövedelmet terhelő adókat, járulékokat is jelentősen csökkentette. És ezt kell megvédeni. Azt kell megvédeni, hogy a gazdasági növekedés jövőre is 4 százalék fölötti legyen, és ezzel olyan adóbevételek termelődjenek, amellyel a költségvetésben meghatározott kiadásokat, a közszféra irányába is meghatározott kiadásokat tudja finanszírozni.

De nagyon fontos, hogy megvédje a rezsicsökkentés vívmányait. Ezt a baloldal sokszor kézlegyintéssel, gúnyolódással intézi el. Pedig ha meghallgatjuk a magyar embereket, ők tudják és láthatják a számláikon, hogy Európában a legalacsonyabb rezsiköltséget, rezsidíjat fizetik; és nem lehet más célja ennek a kormánynak, mint az, hogy ebben a nehéz helyzetben, háborús helyzetben a háborús inflációtól is meg kell védeni a rezsidíjakat, meg kell védeni a magyar családokat azoktól a rezsiáraktól, amelyek egész Európában már jellemzőek.

És meg kell védeni a nyugdíjasokat is, hiszen a nyugdíjasokat terheli szintén az infláció, ezért például a magyar kormány július hónapban 3,9 százalékkal növeli az év elején 5 százalékkal megemelt nyugdíjakat, és mindezt visszamenőleg teszi. Tehát már év közben intézkedéseket hoz a kormány annak érdekében, hogy megvédje a nyugdíjasokat. És a 2023. évi költségvetés tartalmazza az önök által, a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is teljes egészében.

Összességében a magyar költségvetés, a 2023-as védelmet nyújt a magyar embereknek. Átlátható és igazságos. Igazságos, mert a magyar emberekről szól, a magyar vállalkozásokról szól, az országról szól, hogy ebből a helyzetből minél kevesebbet érezhessenek a magyar emberek. Ez a célja a 2023-as költségvetésnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai