Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Összességében az 1990 óta tartó folyamat, amely az EU-integráció folyamata volt, nagyon sok előnnyel járt Magyarország számára, a tervgazdaság romjain kialakult egy olyan gazdaság, amelyben több szabadsága van az embereknek.

A helyzet az, hogy az elmúlt 12 év tulajdonképpen arról szólt, hogy a nemzetközi neoliberális gazdasági rendszerbe sikeresen betagozódjon az ország, de nagyon keveset beszéltünk azokról a hátrányokról, amelyeket ez az elmúlt 30 év okozott. A magyar feldolgozóipar megszűnt, és az agyelszívás miatt tulajdonképpen olyan embereket képzünk, akik a nyugati bérelőny miatt nem tudják megtalálni Magyarországon a számításukat. Thomas Piketty közgazdász azt mondta, azt számolta ki nemrég, hogy amennyi pénzt Magyarország kap az Európai Uniótól támogatásként, annyi pénzt ki is visznek a nyugati cégek profitként. Tulajdonképpen ez az egyenleg nullszaldós.

A helyzet az, hogy Magyarország rá volt kényszerítve ’90 óta arra, hogy kiárusítsa az állami vagyont nyugat-európaiaknak, beengedje a nyugati cégeket, és hogy megnyissa a határait a külföldi áruk és a külföldi tőke előtt. A probléma az, hogy ennek a folyamatnak a korlátozása nem volt az elmúlt időszak politikájának homlokterében. Mi, zöldek azt gondoljuk, hogy a négy szabadság elve helyett, amely az Európai Unió alapja, a három felelősség elvét kéne használni, a három felelősség elve alapján lehetne egy olyan Európai Uniót felépíteni, amely nem a neoliberalizmus alapján áll. Ez a három felelősség a fogyasztókért való felelősség, a természetért, a Földért való felelősség és a társadalomért való felelősség.

Mi ennek most az aktualitása? Azt látjuk, a külügyminiszter ezt be is jelentette, hogy Magyarország most éppen az Egyesült Államokkal és az Európai Unió legtöbb tagállamával is konfliktusba kerül azért, hogy elérje, az Audinak és a többi multinak ne tudják növelni az adóterhét. Amit önök egy szuverenitási kérdésként fognak beállítani, az úgynevezett globális multiadó kérdése, valójában nem a magyar szuverenitásról szól, hanem arról, hogy azoknak a cégeknek, akiket önök idehoztak, akiket kivettek a közteherviselés terhe alól a stratégiai partnerségek keretében, ne kelljen megemelniük a társasági adójukat. Az egész gazdaságpolitika arra épül, hogy a német tőkét kiszolgálják, a miniszterelnök a német tőke érdekei szerint szavaz a Tanács ülésén, a német kancellárral 97 százalékban megegyező módon (Rétvári Bence: Európa-pártiak vagyunk vagy Európa-ellenesek?), és mindent elérnek azért, hogy a német tőkének ne nőjön az adóterhe.

A globális minimumadóval egyetértenek a magyar emberek, azzal azonban nem, hogy önök elutasítják, azzal nem értenek egyet, hogy önöknek fontosabb, hogy az Audi 9 százalékos társasági adót fizessen, mint az, hogy mondjuk, megemeljék a közalkalmazottak bérét. Az egész vita, amit önök ismételten hazug módon szuverenitási vitának fognak beállítani, arról szól, hogy önök szerint Magyarországnak úgy kell részt vennie a nemzetközi versenyben, hogy a lehető legkevesebb pénzt szedje be azoktól a cégektől, akiknek a legtöbbje van. A multiadók, amelyeket néha-néha kivetnek, ha a költségvetés rossz helyzetben van, eltörpül a mellett a több ezer milliárd mellett, amit önök nem szedtek be sem a szennyező nagyvállalatoktól, sem egyéb multinacionális nagyvállalattól. Ha megnézik, hogy egy munkahelyre leosztva, tehát egy munkahelyet teremtve mennyi adóterhe van az Audinak, mennyi adóterhe van a többi német nagyvállalatnak és mennyi, mondjuk, egy fodrásznak, akkor azt fogják látni, hogy míg a magyar kis- és középvállalkozásokat terhelik, és most arra készülnek, hogy még jobban megterheljék őket, közben a multinacionális nagyvállalatoknak, azoknak, akiknek lenne lehetőségük ezt kifizetni, nem növelik az adóterhét, most már nemzetközi harcot is folytatnak azért, hogy az Audinak és a többinek ne kelljen valódi módon részt venni a közteherviselésben.

Azért is faramuci ez a helyzet, mert önök minden lépésüket megpróbálják úgy beállítani, mintha a magyar érdekek vezérelnék. Nem magyar érdek az, hogy a német nagytőke ne fizessen adót. Ez német érdek. Ez nem ennek a Háznak az érdeke, ez a Bundestagnak az érdeke; ha ezt akarják képviselni, akkor ott kell erről felszólalni. Összességében a mi álláspontunk az, hogy a globális multiadó egy dolog miatt jó, bár tudom, hogy benne van a globális szó, amit önök nem szeretnek: mert az is benne van, hogy multi, és az is, hogy adó. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Fónagy János államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Napirend előtti hozzászólása lehetőséget ad számomra, hogy részben messzebbről kezdjem, részben a bevallottan szubjektív véleményem is elmondjam, melynek a lényege az, hogy azt hiszem, alapvetően másként látjuk a világot.

Én világosan emlékszem azokra a 25-30-35 évvel ezelőtti állapotokra, amikor a magyar társadalom egyértelműen, meghatározóan és évtizedekre szólóan bebetonozottan a munkanélküliségtől, a létbiztonságának elvesztésétől félt, ezért számunkra, a polgári kormány, a kereszténydemokrata-Fidesz-kormány számára az első pillanattól meghatározó volt, hogy mindazokat a munkahelyeket és munkaadókat, amelyeket korábban a baloldali kormányok különböző privatizációs hullámokban értékesítettek túlnyomórészt külföldi kézbe, ezeket visszaszerezzük, részben azért, mert ezek a magyar gazdaság számára stratégiailag meghatározók, nem egy esetben monopolhelyzetben lévő vállalatok voltak, másrészt azért is, mert ezzel lehetett a magyar társadalom, a magyar emberek létbiztonságát helyreállítani, és elérni azt, hogy a 12 évvel ezelőtti, 10 százalékot jóval meghaladó munkanélküliség ma 4 százalék alatt van. Igen, ebben benne vannak a multinacionális nagyvállalatok is, benne vannak a nyugati és ezek között német vállalatok, amelyek Magyarországon beruháztak, munkahelyeket létesítettek. Zárójel: munkahelyek mellett hoztak technikát, technológiát, kereskedelmi kapcsolatokat, hoztak exportteljesítményt, exportlehetőséget.

Nagyon jelentősnek tartom azt, és ez a mai helyzetben napjainknak is az egyik alapkérdése, hogy mindazokat a stratégiai elemeket, legyenek azok az energiatermelésre, energiatárolásra, energiaelosztásra alkalmas létesítmények és cégek, a magyar állam visszavásárolta.

(13.10)

Visszavásároltuk vagy magyar kézben tartottuk azokat a cégeket is, amelyek a magyar gazdaság számára létfontosságúak.

A jelenlegi helyzet mondatja és teteti velünk azt is, hogy ebben a jelenlegi háborús gazdasági helyzetben mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ne a magyar családok fizessék meg a háborút árát, hanem a multik fizessék meg a megnövekedett költségeket. Ezért vezettük be a négy árstop politikáját, az üzemanyag-, a rezsi-, az élelmiszer- és a kamatstop rendszerét. Ezért úgy gondolom, hogy nem megalapozottak az ön által elmondottak.

Ön külön volt kedves foglalkozni a globális minimumadó kérdésével. Azt az elmúlt napokban is láttuk, hallottuk, hogy a baloldal rácsatlakozott a globális minimumadóról szóló nemzetközi kampányra. Ebből legalább két dolog következik számunkra: az egyik az, hogy megint fontos jogköröket vennének ki a nemzeti kormány kezéből; a másik az, hogy állandóan adóemelésen törik a fejüket.

Ennél a javaslatnál nem arról van szó, hogy az elmúlt hónapokban felgyülemlett extraprofitra tennének adót, hanem arról, hogy hosszú távon tartósan megemelnék a vállalkozások adóterheit, annak minden következményével együtt. Ezért nem támogatjuk a globális minimumadót. (Kunhalmi Ágnes: Brüsszelből várják a pedagógusbéreket…  Az elnök Kunhalmi Ágnes felé jelez.) Köszönöm szépen. Kunhalmi képviselő asszony, köszönöm szépen. (Kunhalmi Ágnes: Szívesen!) A bevezetése azt jelentené, hogy meg kellene dupláznunk a vállalkozások adóterheit, ami most átlagosan 7,5 százalékot jelent.

Végiggondoltáke önök, hogy hogyan befolyásolná a hazánkba érkező befektetéseket, ha duplájára nőne a vállalati adószint Magyarországon? Kérdezem, hogy végezteke ezzel kapcsolatban számításokat. Végiggondoltáke önök azt, hogy az EU bevezetné ezt az adót, a világ más gazdaságilag erős térségei pedig nem? Végiggondoltáke, hogy ez a javaslat kedvező lehet a magas adószintű országoknak, ami Magyarország versenyelőnyét csökkentené?

Tisztelt Képviselő Úr! Megint az a gyanúm, hogy a külföldi elvárásokhoz igazítják a politikájukat, kerül, amibe kerül az a magyar állampolgároknak. (Ungár Péter közbeszól.) Kérem, hogy különösen most, a háború árnyékában ne ezen törjék a fejüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   1   2-4   5-12      Ülésnap adatai