Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Sajnos, a háború kezdetének egyéves évfordulója aktuálissá teszi azt, hogy mindannyian mérleget vonjunk az elmúlt egy évről. És sajnos az a kép, ami ezután a szemünk elé tárul, az tragikus és szomorú, hiszen emberek tízezrei haltak meg ebben a háborúban, áldozatok vannak mindkét oldalon, árván maradt gyermekek, özvegyek, tönkrement egzisztenciák, elmenekült emberek százezrei, millió és gazdasági károk nemcsak az érintett országokban, hanem egész Európában. Csak Magyarország számára a gazdasági kár, amit a háború, valamint az arra adott téves, káros brüsszeli szankciók okoztak, az 4000 milliárd forint, ennyit kellett Magyarországnak kifizetnie az elhibázott szankciós politika miatt. Ezért mondjuk, hogy ennek a háborúnak nincsen nyertese, nem is lesz és nem is lehet nyertese, csak vesztese.

Ugyanakkor azt is látjuk  és ez számunkra örömteli , hogy a világ nagyobbik része békepárti, úgy, ahogy mi is azok vagyunk, elég csak elolvasni az ENSZ legfrissebb dokumentumait. Azonban azt is látjuk, hogy a szövetségeseink háborúpártiak. Tehát a nyugati világban összesen három olyan ország van, amely egyértelműen a béke pártján áll: Vatikán, Izrael és Magyarország.

És persze látjuk azt, hogy könnyen küldenek fegyvereket azok az országok, könnyen háborúpártiak azok az országok, amelyek innen messze vannak, akár egy óceán választja el őket az öreg kontinenstől. Ők nem szembesülnek a háborúk szomorú és tragikus következményeivel, mi viszont itt élünk a szomszédban, hozzánk menekülnek emberek. Én magam is beszéltem olyan családdal, belenéztem egy olyan édesapa szemébe, akinek ott kellett hagyni a házat, állatot, eszközöket, az egész életet, és el kellett menekülnie. És igen, mi pontosan tudjuk, hogy mit jelent a háború, mert a nyugati világból egyedül Magyarországnak vannak emberveszteségei. Ugyanis voltak olyan kárpátaljai magyarok, többük egyébként magyar állampolgár is, akik ennek ellenére eleget tettek a kötelességüknek, beálltak katonának, elmentek a frontra, és meghaltak. Tehát nekünk veszteségeink vannak.

Tehát összegzésképpen az elmúlt egy évről azt tudjuk mondani, hogy hiába az óriási véráldozat, hiába az elképesztő gazdasági károk, egy év alatt távolabb kerültünk a háború végétől, nem pedig közelebb kerültünk hozzá.

A mi álláspontunk egy éve változatlan: elítéljük az orosz agressziót, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, és emellett minden módon segítjük azokat az embereket, akik Magyarország irányában hagyják el Ukrajnát. De senki ne várja el tőlünk, hogy Magyarország érdekei elé más ország érdekét helyezzük. Tehát sem Kijev, sem Moszkva, sem Washington érdekei nem előzhetik meg a magyar nemzeti érdek képviseletét.

Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy a dollárbaloldal beállna a sorba, és a külföldi finanszírozóik hatására belesodorná az országot a háborúba. Nemcsak Márki-Zay Péter, hanem nemrég Tordai Bence is egyértelművé tette, hogy ha rajtuk múlna, akkor ők fegyvereket küldenének. És mi úgy gondoljuk, ezért van szükség a békepárti határozatra, hogy világossá tegyük, hogy ki az, aki a béke pártján áll, és ki az, aki a további vérontás pártján áll. Aki megszavazza nemsokára a békepárti határozatot, az a béke pártján áll, aki nem, az a további vérontás pártján.

Mi arra kérjük a dollárbaloldalt, hogy most az egyszer változtassanak az álláspontjukon, ne hallgassanak a külföldi finanszírozóikra, hanem álljanak oda, ahol a magyar emberek többsége áll, álljanak a béke mellé, és tegyék mindezt úgy, hogy megszavazzák a békepárti határozatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)