Készült: 2024.05.09.08:49:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

62. ülésnap (2023.05.02.),  86-91. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:27


Felszólalások:   80-85   86-91   92-97      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Győrffy Balázs úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszterhez: „Milyen intézkedéseket hozott a Kormány a terménypiaci krízis felszámolására?” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az elmúlt időszakban kevés dolog aggasztotta jobban a magyar gazdálkodókat, mint a ránk zúduló ukrán gabonaimport, ami alapvetően csak tetézte azt a bajt, hogy a termelési költségek az egekbe szöktek, illetve az elmúlt esztendőben egy rendkívül súlyos aszálykárt kellett a magyar gazdatársadalomnak elszenvednie.

2022 nyarán az Európai Unió egyoldalúan felfüggesztette a vámmentes kontingensek és a vámok használatát Ukrajna vonatkozásában. Ez azt eredményezte, hogy hónapokon át kontroll nélkül, szabadon áramolhattak be az ukrán termékek az EU-ba, így aztán ezek elárasztották Közép-Európát, így aztán Magyarországot is. A lengyel, a szlovák, a román, a bolgár és a magyar piac telítve van gabonával, olajos magvakkal, repcével, és ez egy olyan verseny, ahol nem egyenlőek a feltételek, így aztán nagyon kevés esélyünk van a győzelemre. Lássuk be, hogy az ukrán termények előállítását semmilyen formában nem nyomja az az uniós szigor, ami bennünket mégiscsak terhel. Náluk engedélyezett a génmódosított termékek előállítása, és nagyon sok olyan növényvédő szert használnak, ami Magyarországon, az Európai Unióban évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt már betiltásra került.

Egészségügyi kockázattal és gazdasági veszteséggel egyaránt számolnunk kell. Jóval alacsonyabb színvonalú és jóval alacsonyabb árú termék, ami beözönlik, így aztán versenyhátrányba kerülnek a hazai termelők. Az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok esetében ez hatványozottan igaz, és az a problémánk, hogy ez a következő időszakra, 2023-ra is egy érdemi kockázat, komoly piaci zavarok alakulhatnak ki.

A kormánypártok és az Agrárgazdasági Kamara üdvözli a kormányzat által az ukrán gabonára, olajos magvakra és más mezőgazdasági termékekre április 18-án elrendelt és június 30-áig tartó importtilalmat és minden ehhez kapcsolódó intézkedést.

A helyzet orvoslásának segítésére létrehozott kamarai munkacsoport még két területen javasolna előrelépést. Az első a raktárak kiürítése lenne, hiszen nagyon rövid időn belül, két hónap múlva már aratni kell, az őszi árpával és a repcével megkezdődik a betakarítás, és azt látjuk, hogy komoly raktárkapacitás-problémák lehetnek. A másik pedig, hogy a tranzitfolyosót szabályosan üzemeltessük, és valóban a tranzit szerepét lássa el mindez.

A napokban egyeztettem a lengyel agrárkamarák szövetségének elnökével is az ukrán gabonahelyzetről, annak gazdasági hatásairól. Wiktor Szmulewicz barátom elmondta, hogy csakúgy, mint Magyarországon, a lengyel raktárak is megteltek gabonával, és egyébként az ő kikötői kapacitásaikat javarészt leköti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a tranzit, tehát nagyon nehéz nekik ezzel bármit kezdeni.

Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Kérdezem, hogy milyen intézkedésekkel készül a kormány megvédeni a magyar gazdákat (Az elnök újból csenget.) az import káros hatásaival szemben. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Farkas Sándor miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók valóban embert próbáló nehézségek elé állították a magyar agráriumot.

(15.40)

A kialakult helyzetet tovább nehezíti az a tény, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba  ahogy ön is említette , így hazánkba is korábban nem látott mennyiségű gabona és olajos mag érkezik. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a teljes körű uniós vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást, mézet is exportál, melyek szintén a magyar termékeket szoríthatják ki.

A magyar kormányzat a többi érintett közép-európai tagállammal összehangoltan és együttesen 2022 ősze óta ad jelzéseket az Unió különböző fórumain, hogy Ukrajna megsegítését úgy kell megvalósítani, hogy az ne okozzon piaci zavart és készletfelhalmozódást a belső piacainkon. A kialakult helyzet orvoslása érdekében március végén már a magyar, lengyel, szlovák, román miniszterelnök és a bolgár elnök is közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet miatt.

A magyar kormány következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az eddigi uniós intézkedések nem járultak hozzá a szolidaritási folyosók tervezett működéséhez, azaz az afrikai és a közel-keleti lakosság élelmiszer-ellátásához, hanem éppen ellenkezőleg, piaci zavarokat okoztak a közép-európai tagállamokban. Mivel az Európai Bizottság eddig semmilyen érdemi segítséget nem nyújtott a magyar gazdálkodóknak, az Agrárminisztérium első körben szigorú ellenőrzéseket rendelt el az Ukrajnából a hazai piacra érkező gabonák esetében, illetve tovább erősítette az importtermékek ellenőrzését, különös figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban hagyják el az országot, majd a kormány átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék importjára. A 2023. június 30-áig tartó tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, repcére, napraforgómagra, lisztre, étolajra, mézre, illetve egyes húsfélékre is. Magyarország ugyanakkor nem tiltja ezen termékeknek a területén történő átszállítását, azaz a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek.

Több ország közös fellépése, a helyzet súlyossága hatására az Európai Bizottság április 28-án végül meghallotta a kéréseinket, ugyanis megszületett az uniós szintű megállapodás az ukrán gabonaimport-tilalom ügyében. Brüsszel engedett az öt tagállam nyomásának, elismerte a régióban kialakult piaci helyzet súlyosságát, és a gyakorlatban egy rendkívüli védintézkedés alkalmazásával lehetővé teszi búza, kukorica, napraforgó- és repcemag esetében az Ukrajnából történő behozatal tilalmát egészen addig, amíg a jelenlegi rendkívüli piaci helyzet fennáll. E termékek Magyarországra történő behozatala tehát a jövőben is tilos lesz. A hazai importtilalomra vonatkozó szabályozás akkor kerül kivezetésre, amikor a Brüsszel által bevezetendő intézkedés kezdődik, így fenntartható a behozatali tilalom folyamatossága.

Az Európai Bizottság 100 millió euró összegben rendkívüli támogatást is javasol a határ menti tagállamok gazdáinak, amelyet az öt tagország között osztanának szét arányosan; csak megjegyzem, nem kis feladat.

A magyar kormány mindig a magyar gazdák mellett áll. Ebben a helyzetben is csak olyan megállapodásra volt nyitott, amely garantálja az ő érdekeiket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását, tisztelt képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. Öné a szó.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Köszönöm megnyugtató szavait. Jó látni, hogy ahogy eddig, ezután is számíthatunk a kormányra, és a magyar gazdák, magyar családok és a magyar fogyasztók nyugodtak lehetnek ilyen szempontból, hogy a magyar érdekeket fogjuk Brüsszelben képviselni, és ezután is fel fogjuk hívni a figyelmet a súlyos problémákra.

Ugyanakkor szeretném csatasorba hívni egyébként azokat a zöldszervezeteket is ebben a helyzetben, akik az európai gazdákat nagy előszeretettel vegzálják különböző előírásokkal és elvárásokkal, majd most, amikor teljesen bizonytalan eredetű élelmiszer áramlik az Európai Unióba, akkor valahogy nagyon csendben vannak. Azt gondolom, hogy érdemes lenne most is nagyon harcosnak lenni, és most is nagyon erélyesnek lenni.

Látható, hogy ez a megoldás, amit Brüsszel alkalmazott, nem segít az éhező országoknak, viszont óriási problémákat okoz egész Európa agrárgazdaságának, aminek egyébként súlyos ellátási problémák is lehetnek a következményei. Miniszterhelyettes Úr! Köszönöm szépen a válaszát, amit elfogadok. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   80-85   86-91   92-97      Ülésnap adatai