Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A KDNP képviselőcsoportja nevében napirend előtti felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr: „Isten hozta a Szentatyát!” címmel. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mint az a tisztelt Ház előtt is jól ismert, Ferenc pápa 2023. április 28-án háromnapos, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Persze, minden államfői látogatás fontos, de a pápa látogatása mindezek közül sajátosan kiemelkedik.

A történelemben birodalmak emelkedtek fel és hanyatlottak le, buktak el és tűntek el, de a római pápa tekintélye töretlen, aminek végső alapja az, hogy a mindenkori pápa Szent Péter küldetésének folytatója, akire Krisztus bízta rá egyháza vezetését, akitől háromszor hallotta: „Legeltesd juhaimat!”

Ferenc pápa különleges gesztusa, hogy harmadszor látogat meg minket, magyarokat. Eljött Csíksomlyóra, meglátogatva Isten erdélyi népét; majd az Eu-charisztikus Kongresszusra Budapestre; és most, háromnapos apostoli útra, hivatalos látogatásra Magyarországra.

Jól ismert, hogy hivatalos látogatást pápaként először II. János Pál pápa tett Magyarországon, 1991-ben. Akkor, a rendszerváltoztatás idején üzenete, hogy „Ne féljetek!”, az erőt, a hitet és a reményt jelentette. Második hivatalos útja 1996-ban az egyházi intézményrendszer kiépítését és felvirágoztatását biztosította. Itt szeretnék újra kiállni lengyel testvéreink mellett, amikor a nagy és szent pápát érik nemtelen támadások, azt a pápát, akinek mi, közép-európaiak vér nélkül megkapott szabadságunkat köszönhetjük.

Ferenc pápa látogatásának fókuszában az ifjúság, az egyházi iskolák és egyetemek diákjai állnak. Mindennek megalapozása Szent II. János Pál pápa második magyarországi látogatásán történt. Erre a fundamentumra épül Ferenc pápa mostani találkozása a Sportarénában a fiatalokkal és tanáraikkal és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a professzorokkal és hallgatókkal.

Érdemes idézni az Ex Corde Ecclesiae-ből: Az egyház szívéből született katolikus egyetem abba a hagyományfolyamba tartozik, amely visszavezethető az egyetem, mint egyetem eredetéhez. Minden katolikus egyetem, mint egyetem, olyan tudományos közösség, amely szigorúan és kritikusan segíti elő az emberi méltóság és kulturális örökség védelmét és fejlődését, kutatással, oktatással és egyéb tevékenységekkel, melyeket a helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeknek nyújt. Rendelkezik azzal az intézményi autonómiával, amely hatékony működéséhez szükséges.

Hozzátehetjük ehhez az egyházi közoktatás tekintetében, hogy - különösen az utóbbi esztendőkben - az egyházi közoktatási intézmények száma többszörösére nőtt az egyház szolgálata, a magyar állampolgárok - diákok és szüleik - szabad intézményválasztása és az állam általi egyenlő finanszírozásának köszönhetően.

A szentatya látogatásának hivatalos szimbóluma a Lánchíd. A híd utal a pápák latin címére  pontifex maximus , amely I. Damasus pápánál jelenik meg, és Nagy Szent Gergellyel lett használatos. Pontifex, azaz pons facere, szó szerint hídépítő, a legnagyobb hídépítő. Nyilvánvaló a szimbólum: az oktatás tekintetében híd a generációk között, a szolidaritás tekintetében híd az emberek és a társadalmi csoportok között.

A Lánchíd Budapesten összeköti a Duna nyugati és keleti partját, szimbolikusan a Nyugatot és a Keletet. Szent Istvánnal Magyarország a Nyugat elválaszthatatlan része lett; de értjük és nem tagadjuk meg a Keletet.

Tisztelt Ház! Itt és most ez a híd a béke hídjára utal. Kiegyezni szerencsés esetben a politikai bölcsesség tud a józan ész alapján. Kiengesztelődni csak a szív és a lélek tud. (Moraj és közbeszólások a DK padsoraiban.) Ferenc pápa az élet és a béke embere. Adja Isten, hogy a jó mag, amit most Magyarországon is elvet, a mi és a világ szívében jó földre hulljon, kicsírázzon, kivirágozzon, és jó gyümölcsét megteremje!

Isten hozta szentatyánkat! Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Dr. Vadai Ágnes: Őt igen!)

(12.20)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Úgy szól a régi mondás, hogy minden út Rómába vezet, és azt láthatjuk, hogy a római pápának, Ferenc pápának viszont a legtöbb útja a magyarokhoz, Magyarországra vezet, hiszen valóban, 2019-ben Csíksomlyón látogatta meg a magyarok egyik legtöbbször látogatott zarándokhelyét, 2021-ben itt volt a Nemzetközi Eu-charisztikus Kongresszuson, pedig nem mindegyiken volt jelen a szentatya, idén pedig apostoli útra érkezik ide, Magyarországra. (Dr. Vadai Ágnes: A katolikus egyházon belüli pedofíliát, azt kérdezzétek meg!)

Azt hiszem, nem csak a katolikus emberek számára fontos ez a látogatás. A pápa különösen figyel arra, hogy ne csak a katolikusok felé vigyen üzenetet akkor, amikor egy-egy országba érkezik, és nemcsak a keresztény hívők, nemcsak katolikusok, protestánsok, ortodoxok számára, hanem minden jóérzésű ember számára szerintem fontos esemény egy pápalátogatás, és nekünk, magyaroknak különös büszkeség, hogy valóban többedszerre látogat meg minket a szentatya. Magyarország az első olyan ország, ahova többedszerre is eljut és el is jön a szentatya, azt hiszem, ez is méltán tölthet el minket büszkeséggel.

Már az első magyarországi pápalátogatásnak is a béke volt a legfőbb üzenete, amikor 1052-ben IX. Leó Pozsony vára alatt próbálta összebékíteni I. Andrást és III. Henriket. A rendszerváltás után a hidegháború végét jelezte számunkra az, amikor II. János Pál pápa megérkezett, egyfajta felszabadultságérzést hozott 40 év kommunista elnyomás után, és 1996-ban pedig szintén büszkék lehettünk arra, hogy a millenniumát ünneplő ezeréves pannonhalmi főapátsági ünnepségsorozatra is ellátogatott a szentatya.

De korábban jártak pápák Magyarországon még nem pápai kinevezésük vagy megválasztásuk előtt. Így például, amikor az Eucharisztikus Kongresszus volt 1938-ban, Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz és Montini érsek, a későbbi VI. Pál itt volt Magyarországon. Az 1800-as évek végén itt volt Roncalli, aki később XI. Piusz lett (sic!), illetőleg XXIII. János pápának is két korábbi magyarországi útja volt még nem pápaként. Karol Wojtyłaként II. János Pál pedig meglátogatta az itteni közösséget, tehát krakkói érsekként ő is járt Magyarországon, még mielőtt pápa lett volna.

Azt is tudjuk, hogy egy pápai látogatás sok és alapos előkészületet igényel, éppen ezért 2022-ben kormányhatározatban jelölte ki a kormány Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest a látogatás előkészítésével. Nyilván hatalmas az érdeklődés nemcsak Magyarország területén belül, hanem határon túl is a pápai látogatás iránt, éppen ezért a rendvédelmi szervek és a kormányzati szervek megfelelően felkészültek erre a látogatásra. Minden minisztérium, minden államtitkárság  érintettségének megfelelően  elvégezte a technikai előkészületet, a rendőrség, a TEK és a mentőszolgálat már hónapok óta azon dolgozik, hogy zavartalan legyen a szentatya látogatása. Természetesen erre az alkalomra elkíséri a Svájci Gárda és a vatikánvárosi csendőrség is a szentatyát, itt lesznek az ő parancsnokaik is, de most nem a díszes svájci gárdista egyenruhában, hanem inkább csak sötét öltönyben fognak a pápa biztonságára ügyelni

A MÁV, a Volán és a GYSEV díjmentes utazást biztosít mindenkinek, aki szeretne a szentatyával találkozni. A történelem során az emberek hónapokat szántak arra, hogy Rómába menjenek, meglátogassák Vatikánvárost, találkozhassanak a szentatyával, és megújulhasson a lelkük. Nekünk ez most megadatik két hét múlva, hogy idejön a pápa, és részesei lehetünk. Mások egész életükben készültek arra, hogy ilyen zarándoklatot megtegyenek. Mi szerencsések vagyunk, hogy ide jön, Budapestre jön, és már nem először a Papp László Sportarénában a fiatalokkal, a Kossuth téren pedig szentmisén minden jó szándékú magyar emberrel szívesen találkozik a pápa, és ennek az előkészületeit minden magyar hatóság meg is tette.

A pápalátogatás szimbólumáról miniszterelnök-helyettes úr már beszélt, jelmondata: Krisztus a jövőnk. Hetek, hónapok óta imádkozzuk minden szentmise végén a pápalátogatásra készülő imát: „Ő a mi biztos jövőnk, azért jött, hogy életünk legyen békében és önzetlen szeretetben.” Ezért fontos számunkra, minden vallásos ember számára a pápalátogatás.

A NEK után elmondta, hogy megérintette őt a magyarság, megérintette az ökumenizmus, amit Magyarországon tapasztalt, az ökológiai tudatosság és a családszeretet, amiről azt mondta, hogy a magyar szabályozás hasonlít a francia törvényhez, de fejlettebb, és elmondta, hogy a vallásos érzés ennek a nemzetnek, a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek élete, életadó nedve. Ezáltal ő is megérezte, hogy a magyarság és a kereszténység mennyire összefonódott az elmúlt időszakban.

A pápa nem fél aktuális üzeneteket is megfogalmazni. Saját béketervet is kidolgozott a minket és a mindennapjainkat is meghatározó orosz-ukrán háború kapcsán, ahol elmondta, hogy mindkét félnek fel kellene hagynia a másik támadásával, tárgyalóasztalhoz kell ülni, és megvitatni az álláspontokat, a konfliktusban részt vevő feleket nem láthatják el fegyverekkel más országok. Azt mondta, amit Magyarország is mond: legyen tűzszünet és legyen béke! Bízunk benne, hogy innen Budapestről is az egész világnak üzen. Ezekben a napokban biztos, hogy a világ minden részének a figyelme Budapestre, Magyarországra fog összpontosulni.

Engedjék meg, hogy a pápalátogatásra írt „Magyar fohász” című dalnak pár sorával zárjam a felszólalásomat: „Állj mellénk, te is oltalmazd országunk, szent atyánk, te vagy a béke a háború idején.” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-38      Ülésnap adatai