Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselő asszony nem fogadta el a miniszter úr válaszát. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon sor kerül.

Tisztelt Országgyűlés! Bakos Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mit tesznek annak érdekében, hogy a reptér környezetében és a távolabb eső területeken javuljon az emberek életminősége?” címmel. Tisztelt képviselő asszony, az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Lázár János építési és közlekedési miniszter urat bízta meg. Ennek megfelelően a kérdésére, interpellációs kérdésére miniszter úr személyesen fog válaszolni. Bakos Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében élőktől, tehát Budapest X., XIV., XVI., XVII., XVIII. kerületeiből, de Ecserről, Vecsésről, Üllőről is folyamatos, tömeges és egyre elkeseredettebb panaszok érkeznek az éjjel-nappal elviselhetetlen zajterhelés és légszennyezés miatt. A probléma súlyosságát mutatja az is, hogy már a repülőtértől messzebb eső területekről, például a IX., XI., XXI. kerületekből is érkeznek panaszok. Ez nem meglepő, hiszen a tízmillió főt meghaladó reptéri forgalom rontja az emberek életminőségét. Emellett a túlterjeszkedő repülőtér komoly gazdasági károkat is okoz, az itt található ingatlanok folyamatosan értéktelenednek el, és szinte lehetetlen eladni azokat.

A repülőtér jelenlegi megnövekedett és tovább növelni szándékozott forgalmát egyszerűen nem bírja el sem a főváros, sem a környékbeli települések. Az is probléma, hogy azokat a védőintézkedéseket sem teszi meg a repülőtér, ami a törvényi kötelezettsége lenne, és ami a jelenlegi forgalom mellett legalább mérsékelné a környéken élők életminőségének romlását. Ráadásul egymás után jelentik be az újabb és újabb bővítéseket, és a környéken gombamód szaporodnak a különböző logisztikai központok is.

(16.40)

A kormány szándéka egyértelműen az, hogy a dél-budapesti régiót a nemzetközi árulogisztika központjává tegye, többek között ezért erőltetik a Galvani híd és a Budapest-Belgrád-vasútvonal megépítését is. Ezzel ismét kiderült, hogy a főváros élhetősége sokadlagos szempont a profitérdekek mögött.

Nem állunk jól a zajterhelés szabályozásával sem. A nappali zajhatárérték a magyar jogszabály alapján 65 decibel, miközben a WHO ajánlása 45 decibel. De az éjszakai zajhatárértékben is rosszabbul teljesítünk, míg nálunk 55 decibel, a WHO ajánlása 45 decibel. A jelenlegi zajmonitor-hálózat pedig alkalmatlan a szerepére, ezért azt fejleszteni, bővíteni kellene, a hatóságoknak pedig a repülőtér üzemeltetőjével együttműködve kell biztosítaniuk a levegőminőséget rendszeresen mérő monitoringhálózat kiépítését.

Az lenne a kérdésem önhöz: mit tesznek annak érdekében, hogy a reptér környezetében és a távolabb eső területeken is javuljon az emberek életminősége? Módosítjáke a zajhatárértékeket a WHO ajánlása szerint? Tervezike bővíteni a zajmonitor-hálózatot, illetve kiépítike a levegőminőség mérését biztosító monitoringhálózatot? Előre is köszönöm a válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr!

LÁZÁR JÁNOS építési és közlekedési miniszter: Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az előbbi sikertelen kísérletem után most megpróbálom legalább az ön elfogadó válaszát megszerezni a miniszterelnök úr megbízásából ahhoz a célunkhoz és törekvésünkhöz, hogy az ön által is jól jellemzett Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a helyzet megoldása érdekében minél hamarabb nemzeti érdekkörbe vegyük.

Mielőtt a konkrét kérdéseire válaszolok, szeretném hangsúlyozni, egyetértünk abban, hogy az egyetlen olyan nemzetközi repülőterünk jelen pillanatban a Liszt Ferenc repülőtér, amely gazdasági szempontból az ország számára kiemelt előnyt hordozhat magában, nyilván a társadalmi szempontokkal kompromisszumot kötve. Ezért aztán a kormány stratégiai célkitűzése, hogy a repülőteret állami vagy magyar nemzeti érdekkörbe vegye a nemzetközi érdekkörből, hiszen egy nemzetközi nagyvállalatnál van jelen pillanatban a repülőtér. Itt jegyzem meg  miután azt hiszem, hogy én idősebb vagyok és régebb óta vagyok képviselő , hogy 2005-ben ennek a repülőtérnek az értékesítése és az abból befolyó állami bevétel nagyban javította a költségvetést, amit aztán a választásokon a magyar emberek becsapására használt föl akkor a kormányzat, és kiárusította a repülőteret. Tehát úgy gondolom, hogy van előtörténete a repülőtérnek gazdasági, politikai szempontból is.

Mi a mi feladatunk? Ahhoz, hogy a repülőtéren rend legyen, és ahhoz, hogy a repülőtér környékén élőket mentesíteni tudjuk a környezeti hatásoktól, szabályozással, nemzeti tulajdonba vétellel tudunk közelebb jutni. Azzal is egyetértek, hogy a repülőtér gigantikus fejlődés előtt áll. Folyamatosan ostrom alatt tart bennünket a nemzetközi befektető, hogy engedélyezzük a fejlesztést. Már nemcsak Ferihegy 2-ről, hanem 3-as, 4-es terminálok megépítéséről, a mostani 10 milliós forgalom akár 20 vagy 25 milliós forgalomra való bővítéséről is szó van, ami aztán valóban aránytalan terhet jelentene az ott lakók és egész Budapest számára; bár gazdasági előnyökkel mindenképpen kecsegtet. A kormány körültekintően eljárva semmilyen bővítési engedélyt nem adott meg a repülőtérnek, részben azért, mert szeretnénk tárgyalóasztalhoz ülni, részben pedig azért, hogy az ott élők érdekeit is képviseljük, hiszen a Fidesz budapesti képviselői is rendszeresen szóvá teszik a zajterhelést.

Mint ön is tudja, 2019 óta a kormány mindent megtesz a zajterhelés csökkentése érdekében, de ennek van két objektív akadálya: a Magyarországon és Budapest környékén általános szélirány, illetve a kifutópályák elhelyezkedése, amely mindenféleképpen Budapest igénybevételét és a lakossági részek igénybevételét jelenti, amikor a repülőgépek fölszállnak vagy leszállnak. Egy nagyon bonyolult nemzetközi mérési rendszer van a különböző légszennyezéssel kapcsolatos mérések, zajvédelemmel kapcsolatos mérések és környezetterheléssel kapcsolatos mérések megvalósítására.

2019-ben indítottuk el a legfontosabb programot, amit 2022-ben kiegészítettünk, hiszen a magyar kormány  egyébként a repülőtérrel közösen, a céggel közösen  nyílászáró-korszerűsítési programot és szigetelési programot indított. 2022 ősze óta immár 1,2 milliárd forint értékben a környéken lakóknak segítünk abban, hogy a zajártalom ellen védekezzenek.

Konkrét kérdéseire a válaszom. Valóban, az Európában egészségügyi szempontból helyes zajvédelmi határokat a WHO módosította, de egyetlenegy európai uniós tagállam sem vezette be. Én azonban ígéretet teszek arra önnek, hogy megvizsgálom a mostani határértékeket, megteszem, hogy fölülvizsgálom ezeket, és megpróbálok ebben az ügyben lépéseket tenni, még ha nem is a WHO által meghatározott célérték tekintetében.

A másik kérdése volt a zajmonitor. 2021 óta Európa egyik legmodernebb zajmérési eszközeit üzemelteti a nemzetközi repülőtér. Hat mérőállomásról folyamatos információ van, ami digitálisan az interneten az ön számára is hozzáférhető és követhető. Szerintem ez megfelel a nemzetközi elvárásoknak, mint ahogy a légszennyezéssel kapcsolatos mérések is megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak. Nehéz lesz olyan Budapestet teremteni és a budapesti fejlesztést úgy megvalósítani, hogy ne legyen zajterhelés. Az a kormány célja, hogy ez csökkenjen, de a legoptimálisabb megoldás, ha nemzeti érdekkörben vagy állami érdekkörben van a reptér, és akkor az ön szempontjait is sokkal jobban tudjuk a piaci befektetővel szemben érvényesíteni.

Nagyon reménykedem, hogy másodjára nem maradok ilyen elfogadatlan helyzetben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Megkérdezem Bakos Bernadett képviselő asszonyt, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát.

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a válaszát, de sajnos nem fogom elfogadni. Azonban tennék javaslatot  ha már a szélirányokat említette , hogy a továbbiakban mindenképpen vizsgálják meg a 2018-as SID-módosítást is, hiszen ez is óriási problémákat okoz. Én szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti érdekkörbe vétel valóban eredményezni fogjae azt, hogy itt a lakosság terhelése csökken. A mérési eszközök valóban nagyon modernek, de hat darab nem elegendő, ráadásul nem a lakosságra jutó zajterhelést méri, hanem a reptér büntet ez alapján. Azért nem tudom elfogadni a válaszát, mert ennél egy picikét többet várunk az intézkedések terén. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   94-99   100-105   106-111      Ülésnap adatai