Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most az MSZP képviselője, Vajda Zoltán következik. Megadom a szót.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót napirend előtt, mert ezen a héten kezd foglalkozni a parlament egy különösen fontos javaslattal. Legalábbis különösen fontosnak kellene lennie, de nem is lehet távolabb attól, sőt ma már inkább ócska és gagyi. És sajnos ez a két jelző is elég ahhoz, hogy mindenki be tudja azonosítani: igen, a költségvetésről van szó. Mert ezeknek a papíroknak (Felmutatja.) ugyanis ezt a nevet adták, hogy költségvetés; de ezen kívül semmi köze hozzá. Ez nem egy költségvetés, ez egy tákolmány! Értem már, miért nem akarnak diplomás embereket egy ilyen összeállításához, nincs is rá szükségük. Hogyan lehetne ezt komolyan venni, amikor a valósághoz nincsen semmi köze?! Mondjuk, az oldalszámozás talán stimmel.

Tisztelt Ház! Nehéz máshogy minősíteni ezt, főleg, ha figyelembe vesszük az elmúlt év költségvetését. Miről is van szó? Emlékeztetem önöket, milyen terveket adtak itt nekünk elő: több mint 4 százalékos GDP-növekedést vártak, a valóság az, hogy Magyarország lassan egy éve technikai recesszióban van; 5 százalékos inflációra számítottak, ismétlem, 5 százalékosra számítottak. Ez mindösszesen háromszorosan teljesült túl, amit statisztikai hibahatárnak talán már nem csúfolhatunk, messze abszolút európai uniós rekordernek annál inkább.

Ilyen használhatatlan büdzsét fogadtattak el az állítólag tisztelt Házzal. Mi lett a vége? Tavaly decemberben rendeleti úton módosították, az Országgyűlésnek idén februárban benyújtották, és március végén szavazhattunk róla. Ennél nagyobbat egy büdzsé nem bukhat. És milyen tanulságot vontak le? Semmit! Kezdték megint elölről májusban.

Tisztelt Ház! Én alig egy éve vagyok a Költségvetési Bizottság elnöke, ezalatt már a harmadik költségvetésüket fogyaszthatom. Engem nyugodtan dolgoztathatnak, nincs ezzel nekem semmi bajom, de ez a költségvetésük olyan gyenge lett megint, hogy jobban járna az ország, ha ezt visszavonnák. Higgyék már el, nem jó úgy költségvetést tervezni, mintha lottóznának, vagyis hogy mondjunk számokat, és hátha bejön majd a tippünk. Tényleg ettől várják, hogy a piac megnyugodjon, és lássa az állítólag kiszámítható gazdaságpolitikájukat? Komolyan ettől várják, amikor rendeleti úton önök éjjel vezetnek be új különadókat és más adóemeléseket egyik pillanatról a másikra? Vagy amikor majd’ százszor módosítják az egyes előirányzatokat, és így a végeredménynek köze nincs a parlament által elfogadott verziókhoz? Kedves fideszesek, azért gondolják át ezt az utóbbit, hát, hogy fognak lombkoronasétányokat építeni Magyarországon, ugye?

Tisztelt Ház! A valóság az, hogy a kormányuk jelentette gazdasági kockázatot a magyar embereknek egyre drágább finanszírozni. Minden magyar ember évente körülbelül 150 ezer forinttal többet kénytelen fizetni a magyar államadósság finanszírozására az Orbán-kockázat miatt. Ismétlem: minden magyar emberre körülbelül 150 ezer forintnyi pluszteher jut. Ez a valóság!

Ahogyan az is a valóság, hogy maguk, a kormány az akadálya annak, hogy az uniós források végre megérkezzenek a magyar gazdaságba. Tisztelt Ház! Az Európai Unió a költségvetéssel kapcsolatban miket kért a magyar kabinettől? Egyrészt azt, hogy vezessék ki a különadókat ez év végén. Ezeket úgyis a magyar emberek fizetik végül, hiszen az árakon keresztül a cégek úgyis beszedik a családoktól. Az Unió azt javasolta, hogy felejtsék már el ezt a nyári költségvetést, mert azt senki nem tudja komolyan venni, lottótippeket nehéz lehet szakmailag értékelni.

A két kérdésre mi volt a válaszuk? Egyrészt meghosszabbították a különadókat, sőt volt, aminek a szintjét meg is emelték, hadd növekedjenek tovább az árak és az infláció. A másik kérdésre pedig épp nyilvánvaló a válaszuk: amikor a héten megtárgyaljuk ezt a költségvetésnek csúfolt tákolmányt. És ha ehhez még hozzávesszük Nagy Márton szavait, miszerint a magyar gazdaságnak nem is kell az uniós forrás, jobb, ha el is felejtjük azokat, mindez abba az irányba mutat, hogy a kormány minden mozdulata azért van, hogy ne érkezzenek meg az uniós források.

Igazam van, mert nem a különadók kivezetéséről, hanem az emelésükről tárgyal a parlament. Igazam van, mert júniusban és nem majd novemberben, egy elfogadott zárszámadás alapján tárgyaljuk a ’24-es költségvetést. Igazam van, mert Lázár ahelyett, hogy 270 beinduló uniós projektről beszélne, 270 törölt fejlesztéssel listát hozott nyilvánosságra. Igazam van, mert Nagy Márton nem arról beszél, hogy szuper jó a működő tőke, de nem mondhatunk le az uniós pénzekről. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tegyenek meg mindent, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ez lenne a maguk feladata! Ha nem ezt teszik, egyre súlyosbodó válságot kell kezelni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(14.00)

ELNÖK: Tállai András államtitkár úré a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Talán felszólalásában egy biztos valós elemet véltem felfedezni, az pedig az, hogy az Országgyűlés előtt van a 2024. évi költségvetés, és holnap kezdődik meg a tárgyalása. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Lényegében jegyzeteltem itt, az első percből két szót tudtam megjegyezni, amit elmondott, az az, hogy ócska és gagyi. Egy perc alatt ez óriási teljesítmény, de ha már ezt a szót használta, akkor, bár ugyan 2010 előtt ön nem ült az Országgyűlésben, a pártjának, kormánypártjának a 2010 előtti költségvetéseit tanulmányozza, és ha tanulmányozza, akkor rájön, hogy egyetlen évben nem sikerült a költségvetési hiányt teljesíteni. Az Európai Unióban hat éven keresztül vagy az első, vagy a második legnagyobb hiánnyal gazdálkodott a magyar költségvetés. Na, erre igaz az, hogy ócska és gagyi.

Az, amit a magyar kormány megalkot költségvetésként, és az Országgyűlés elé tár, azt gondolom, hogy egy felelős és felelősen gondolkodó kormányzaté, Pénzügyminisztériumé, aminek egy célja van, hogy az ország pénzügyi egyensúlyát fenntartsa, hogy a költségvetésben megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célokat teljesítse.

Ha megengedi, akkor ugyan nem az ön véleménye, de mégiscsak egy törvény által hivatott szervezet véleményét olvasnám, ez pedig a Költségvetési Tanács: a tanácsnak a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat-tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor a tanács kötelességének érzi, hogy felhívja a kormány figyelmét néhány kockázatra. Ez a Költségvetési Tanács véleménye, tehát nem kér új költségvetést, nem kér a költségvetésben módosítást.

Nézzük, mit ír az Állami Számvevőszék! A 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat lényeges összegű bevételi előirányzatainak összértéke a bevételi főösszeg 86,1 százalékát tette ki, a teljesíthetőségének értékelésére kiválasztott előirányzatok összegének 99,8 százaléka teljesíthető, 0,2 százaléka hordoz kockázatot. Mindezek alapján összességében a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat bevételei teljesíthetők. Tehát az ön vádaskodását két intézmény, azt gondolom, felelősen gondolkodó és szakértő intézmény is cáfolja.

Na nézzük, miket mondott itt még ön a rendelkezésére álló öt percében! Az egyik állítása az, hogy százszor módosítottuk a költségvetést. Azt gondolom, hogy ön vagy nem érti, vagy nem akarja érteni. Az, hogy egy kormány átcsoportosít egyik előirányzatról a másik előirányzatra költségvetési főösszegen belül, a költségvetési hiány módosítása nélkül, az nem a költségvetés módosítása. Ez a kormánynak egy jogszabály adta lehetősége, amikor a költségvetésen belül az egyik előirányzatról a másik előirányzatra…  háborús idő van, gazdasági szankciókkal kell szembenéznünk, azt gondolom, hogy a kormány ezt joggal teszi meg.

A másik állítás: a magyar emberek egyetlen forinttal sem fizetnek többet azért, mert a magyar államháztartás finanszírozása az önök nagyszerű tevékenysége által, hogy az EU-s pénzek nem érkeznek meg, ezáltal a kamatköltségek, a külső finanszírozás drágább lesz, ez nem a magyar emberek terhét jelenti. Pontosan, hogy a magyar embereknek megmaradnak a családi adókedvezmények, megmaradnak a támogatási rendszerek.

Ön bírálja, hogy nem vezetjük még ki az extraprofitadót. Ezzel ön kit bírál? Olyan cégeket, vállalatokat adóztatunk meg, amelyek a háborús helyzet miatt, a gazdasági szankciók miatt többletprofitot termelnek, és azt szedjük be, és ez kerül a Rezsivédelmi Alapba. Lényegében ön multicégeket véd ezen állításával. Azt gondolom, a költségvetés benyújtása és a költségvetés főösszegei reálisak, és azok teljesíthetőek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai