Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-28   29-60      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 14. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Mihálffy Béla és Z. Kárpát Dániel jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3516. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Latorcai Csaba úrnak, a területfejlesztési minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormányának kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a lehető leghatékonyabban, a nemzeti és az európai uniós költségvetés védelmét szem előtt tartva, mindenekelőtt a magyar családok és a magyar emberek érdekében használja fel. Ezen cél elérése nemcsak a 2014-2020-as programozási időszakban, hanem a 2021-27-es programozási időszakban és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében rendelkezésre bocsátott források tekintetében is prioritást élvez.

A kormány mindezek maradéktalan teljesítése céljából, figyelemmel az Európai Bizottság felé vállalt intézkedésekben meghatározott kötelezettségekre, létrehozta a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot. Az igazgatóság feladatai és hatásköre törvényi szinten kerültek meghatározásra az Európai Bizottsággal egyeztetett módon.

Az igazgatóság az uniós támogatásokat felhasználó programok végrehajtásában részt vevők által tett összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát rendszeresen, mintavétel alapján, 2022. no-vember 15. napjától ellenőrzi. Az igazgatóság hatásköre az uniós források végrehajtásában részt vevő nemzeti hatóságokra terjed ki, ugyanakkor a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer sajátosságaiból adódóan az állami projektértékelők, akik szintén részt vesznek az uniós költségvetés végrehajtásában, nem képezik a nemzeti hatóságok részét.

Az európai uniós források felhasználására a helyi és területi önkormányzatok, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások által benyújtott támogatási kérelmek tartalmi bírálatát állami projektértékelők végzik. Ez a rendszer bizonyítottan biztosítja az egyes projektek objektív, átlátható és a piaci szereplőktől független értékelési feltételeit.

Állami projektértékelő az a személy lehet, aki az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, amelynek alapja, hogy állami szervnél fennálló alapjogviszonnyal kell rendelkeznie. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer részét képező állami projektértékelői rendszer jelenleg több mint 1700 szakértőből áll. A projektértékelői rendszer az elmúlt években, mint ahogy említettem, bizonyította eredményességét, hatékonyságát, átláthatóságát és függetlenségét pedig az Európai Bizottság is több alkalommal megerősítette.

Az uniós fejlesztési programok végrehajtási rendeletei 2022. november 15-étől előírják az állami projektértékelők részére is, hogy az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor vagy az állami projektértékelői tevékenységük megkezdését megelőzően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tegyenek.

A jelen törvényjavaslat célja, hogy adatkezelési és eljárási szabályokat rögzítsen az állami projektértékelők által letételre kerülő összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tekintetében. A módosítást indokolja továbbá az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét szolgáló, az összeférhetetlenség megállapításához kapcsolódó, azt hatékonyan támogató személyes kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozat beépítése is. A módosításokkal Magyarország hatékonyabbá tudja tenni az európai uniós támogatások megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében az audit- és ellenőrzési mechanizmusokat. A módosítások az európai uniós források szabályos felhasználását szolgálják tehát azáltal, hogy az állami projektértékelőknek a továbbiakban általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot szükséges benyújtani az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor.

A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a jelenleg állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek a módosítás hatálybalépését követően szintén nyújtsák be a nyilatkozataikat. Ezt a hatálybalépést követő 60 napon belül szükséges megtenniük. Amennyiben az értékelő a nyilatkozatokat a határidőig nem nyújtja be, úgy azok pótlására kell felszólítani ötnapos határidő kitűzésével. Amennyiben nem nyújtja be ezt követően sem az értékelő a nyilatkozatokat, úgy állami projektértékelői jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

A törvényjavaslat a nyilatkozatok és azok tartalmának vizsgálatához szükséges adatkezelési szabályokat is rögzíti. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság által végzett összeférhetetlenségi esetek hatékonyabb feltárásához, figyelemmel az Európai Unió költségvetési rendeletére és a Bizottság iránymutatására, szükségessé vált az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők személyes kapcsolataira is vonatkozó nyilatkozatainak bekérése és annak ellenőrzése a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítása által.

A módosítás eredményeképpen szükségessé vált az állami projektértékelői jogviszonyra vonatkozóan is rögzíteni, hogy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az állami projektértékelők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatait is bekérheti, és az abban megadott adatokat kezelheti.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat további, gyakorlati igényeknek megfelelő javaslatokat is tartalmaz. A kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítása az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint Magyarország kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében magában foglal egy generális felhatalmazó rendelkezést. Ez alapján a kormány rendeleti szinten további feladatszabásról rendelkezhet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság számára olyan módon, hogy annak elemi függetlensége nem sérül, és nem veszélyezteti a korábbi feladatai ellátását sem.

Az állami projektértékelői jogviszonyra vonatkozó törvény módosítása javaslatot tesz arra is, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszternek lehetősége legyen miniszteri rendeletben meghatározni azon felhívások körét, amelyben az állami projektértékelői rendszer alkalmazása kötelező, tekintettel arra, hogy a közös agrárpolitika második pillérét képező Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló beruházási támogatások tartalmi értékelése során alkalmazott állami projektértékelés fenntartása a 2023-2027-es programozási időszakban is indokolt.

Rögzítésre kerül továbbá, hogy az állami projektértékelő jelentkezéskor kapott egyedi azonosító számát köteles bizalmasan kezelni. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor azt harmadik személy tudomására nem hozhatja. A javaslat kitér arra is, hogy az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok tekintetében az adószámot ne kelljen szerepeltetni.

(9.10)

A törvényjavaslatban megfogalmaztuk azt is, hogy az alapjogviszony szerinti munkáltató által kiállított munkáltatói igazoláson a továbbiakban lehetőség legyen arra, hogy új alapjogviszony létesítése esetén az alapjogviszony létesítésére vonatkozó dokumentum szerint szerepeltesse az igazoláson a munkáltató a jelentkező illetményét vagy munkabérét. Alapesetben a munkáltató az igazolás kiállítását megelőző hónapra megállapított illetményt vagy munkabért tünteti fel.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány prioritásként kezeli a nemzeti és az európai uniós költségvetés védelmét, továbbá az európai uniós forrásokból finanszírozott pályázatok szabályszerű megvalósítását, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értékkel szolgálják a magyar települések, vállalkozások és ezen keresztül a magyar családok életminőségének javítását, valamint Magyarország további gazdasági fejlődését. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezen célok megvalósulása érdekében támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban két törvény módosítását tárgyaljuk; ahogy már elhangzott, az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítását és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítását. A törvények módosításával a cél egyértelmű, és ez nem lehet más, mint hogy újabb, más uniós tagállamok számára is példát mutató szabályozási keretet alakítsunk ki az átláthatóság, az eredményesség és a hatékonyság fokozása érdekében. Természetesen az is kiemelt cél, hogy a már elfogadott, hatályba lépett törvényekkel való összhangot megteremtsük, és ezáltal újabb lépést tegyünk abba az irányba, hogy közelebb kerüljünk az uniós források lehívásához, amely a magyar embereknek jogosan jár, és amelyért a kormány és az Országgyűlés, legalábbis a Fidesz-frakció részéről ezt kinyilváníthatom, mindent megteszünk.

Jelenleg több mint 1700 olyan, szakmai tudással és vizsgákat már eredményesen zárt, tehát a tudásukat ezen keresztül is bizonyított, az alapfeladatuk mellett többletfeladatot vállaló személy van az állami projektértékelői rendszerben, akiknek, én úgy gondolom, hogy nemcsak az önkormányzatok vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások mint kedvezményezettek, hanem mindannyian köszönettel tartozunk. Köszönettel tartozunk azért, mert jelentős szerepet vállaltak és vállalnak abban, hogy az európai uniós források felhasználása a lehető legeredményesebben, a lehető legcélszerűbben és a lehető leghatékonyabban valósuljon meg, és ezt már az előző fejlesztési ciklus során is bizonyították.

De mit is jelent ez számokban? Az állami projekt-értékelői jogviszony 2016-os fennállása óta már több mint 117 ezer értékelési feladatot végeztek el eddig. Tehát ahogy a feladat mértéke, úgy az azzal járó felelősség is, én úgy gondolom, hogy vitathatatlan. És azt is gondolom, hogy az ő munkájuknak is egyértelműen köszönhető, hogy míg az uniós forráslehívások uniós átlaga a 2014-es és 2020-as ciklusra 77,4 százalékos, addig Magyarországon 85,5 százalékos. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy szükséges és meg is kapják, ami szükséges, hogy részesüljenek valamilyen többletdíjazásban, támogatásban, ami átlagosan bruttó 41 ezer forintot jelent. De ugyanakkor az is fontos, hogy biztosítsuk a pártatlanságukat és a befolyástól mentességüket, hiszen ez is kapcsolódik az ő feladatuk ellátásához. Éppen ezért már most fontos hangsúlyozni, hogy a projektértékelői jogviszony létesítésének a feltétele jelenleg is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzésen történő megfelelés.

Ezen túl az állami projektértékelők minden egyes feladat elfogadásakor büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozatot tesznek, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség az értékelendő feladat vonatkozásában, és azt is vállalják, hogy nem kerülnek összeférhetetlen helyzetbe. Ezek az eseti nyilatkozatok azok, amelyek mellé 2022. november 15e óta általános összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatot is tesznek az állami projektértékelők, ahogy arra államtitkár úr már utalt.

Azt, hogy ez a rendszer működik, azt, hogy már bizonyított és az ellenőrzések sorát is sikeresen állta, az is bizonyítja, hogy a rendszernek a működését az Európai Számvevőszék összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó ellenőrzése 2021-ben jó gyakorlatnak minősítette. A rendszer függetlenségét és az esetleges összeférhetetlenségeket az Európai Bizottság a terület- és településfejlesztési operatív program vonatkozásában is ellenőrizte, megvizsgálta, és egyértelműen rendben találta. Tehát én úgy gondolom, hogy mindannyian megállapíthatjuk, megerősíthetjük itt a Házban is, hogy a rendszer működését érdemben sem az Európai Bizottság, sem a magyar szereplők nem tudták támadni.

De ami a módosítást mégis indokolttá vagy talán igazán indokolttá teszi, az Európai Unió költségvetési rendeletére és a Bizottságnak az összeférhetetlenségek elkerüléséről szóló iránymutatása az, ami szükségessé teszi, és itt a résztvevők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatok bekérése is szükségessé vált, és ezt a javaslat szintén rendezni kívánja az igazgatóság feladatkörének bővítésére vonatkozó lehetőségek mellett, melyekről államtitkár úr részletesen beszélt, és ezért nem kívánom megismételni, ami már elhangzott.

Éppen ezért arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy egy még stabilabb, még átláthatóbb, még hatékonyabb, célszerűbb és eredményesebb rendszer kialakítása érdekében a Fidesz képviselőcsoportjához hasonlóan önök is támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A probléma ennél sokkal mélyebben van, mint ahogy ebben a javaslatban megfogalmazódik: az a baj, hogy Magyarországra nem jönnek az uniós pénzek. És azért nem jönnek az uniós pénzek, mert az egész rendszer korrupt. Lehet toldozgatni-foldozgatni, különböző kisebb-nagyobb szabályokat beletenni a rendszerbe, akár a pályáztatási rendszerbe, meg lehet bízni új embereket összeférhetetlenségi szabályokkal és vagyonnyilatkozatokkal, azzal, hogy próbálják ezt a rendszert legitimálni, de összességében az egész rendszer a korrupcióra, a lopásra épül.

Az Európai Unió ezért aztán azt a döntést hozta, hogy nem adja ide nekünk az európai uniós forrásokat. Ez iszonyatos nagy baj Magyarországnak, és az, hogy ez így van, ez az Orbán-kormány bűne. Ezek nélkül a pénzek nélkül Magyarország pénzügyi biztonsága, gazdasági fejlődése finoman szólva is megkérdőjelezhető. Látjuk az inflációs adatokat, látjuk a költségvetési hiányt, általában az ikerdeficitet és mindenféle problémát, ami a magyar pénzügyi rendszerben és a magyar gazdasági rendszerben megjelenik.

Ráadásul az Orbán-kormány vállalt önként egy olyan szabályozást magára, hogy március 31-éig benyújtja azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel ezeket az úgynevezett sarokpontokat megszavaztatja az Országgyűléssel. De ez sem történt meg. Tehát az Orbán-kormány még a saját vállalásait sem teljesítette abban az ügyben, hogy megérkezzenek az uniós pénzek Magyarországra.

Most tehát itt állunk, önkormányzatok, magyar cégek, kis- és közepes vállalkozások várnak arra, hogy megérkezzen az uniós pénz. Itt pedig egy hatalmas, tátongó sebre nagyjából hintőport próbál szórni az Orbán-kormány, hogy akkor ezzel rendben is lenne ez a történet. Nem, nincsen rendben, a magyar jogrendszer, a magyar sajtószabadság nincsen rendben, és ezért bünteti az Orbán-kormányt az Európai Unió azzal, hogy nem küldi az uniós forrásokat. Ennél sokkal többet kell tenni azért, hogy ezek a pénzek megérkezzenek.

(9.20)

Az lenne minden magyar érdeke, hogy ezek a pénzek megérkezzenek, ezt szeretné a Demokratikus Koalíció is, de sajnos úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány erre teljesen alkalmatlan. Ezért ez a javaslat ebben a formában, így nem támogatható. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/3516. számú törvényjavaslat célja, hogy adatkezelési és eljárási szabályokat rögzítsen az állami projektértékelők által letételre kerülő összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tekintetében az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása által.

A fentiek tekintetében szükséges a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra vonatkozó egyes rendelkezéseinek módosítása is, figyelemmel arra, hogy a jelen szabályozás szerint a BEII hatásköre az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóságra terjed ki, vagyis az állami projektértékelőkre nézve az igazgatóság ellenőrzési hatáskörrel nem rendelkezik.

A Kit. további módosítását igényli, hogy a BEII által végzett összeférhetetlenségi esetek hatékonyabb feltárásához szükségessé vált az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatok bekérése és ellenőrzése is.

Nyilván nem kívánom megismételni a Latorcai Csaba államtitkár úr részéről és az Illés Boglárka képviselőtársam vezérszónoklatában elhangzottakat, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a célnak megfelelően az Ápjt.-ben szintén rögzítésre kerül, hogy az állami projektértékelői jogviszony létesítésével egyidejűleg szükséges általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tenni, valamint szintén a törvény szövegébe beemelésre kerül, hogy az állami projektértékelői jogviszony szerinti munkáltató a nyilatkozatokat kezeli. Az Ápjt.-be bekerül egy visszahivatkozás a Kit. azon részére, mellyel a BEII feladatai a fent ismertetett módon kiegészülnek.

Kénytelen vagyok reagálni Gréczy Zsolt DK-s képviselőtársunk vezérszónoklatára is. Képviselő úr azzal utasítja vissza ezt a törvényjavaslatot, hogy nem érkeznek uniós források Magyarországra. Hát, képviselő úr, én úgy emlékszem, hogy ezeket a kérdéseket éppen tegnap és tegnapelőtt teljes mértékben kiveséztük a tisztelt Ház előtt, és egyértelművé vált, s nem csak a tárgyalások, a vitáink eredményeként, az a tény, hogy éppen önöknek és az önök úgymond dollárbaloldalának köszönhető az, hogy ezek a források nem érkeznek Magyarországra. Nézze csak meg saját pártelnökének a nyilatkozatát! Mit nyilatkozott Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban? Nos, ezek után arra hivatkozni, hogy miattunk nem érkezik meg a pénz, hát, ez több mint méltatlan.

Visszatérve konkrétan a szabályozáshoz: tisztelt hölgyeim és uraim, a szabályozás célja az európai uniós források szabályos felhasználásának további megerősítése. Tehát ezen a további megerősítésen van a hangsúly. Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/3516. számú törvényjavaslatot, és továbbra sem értem, hogy az ellenzék  most a DK-ról tudok beszélni , a DK vezérszónoka miért nem akarja tovább erősíteni Magyarországon a jogállamiságot és a források szabad felhasználását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Komjáthi Imre képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt azért, ugye, önök, kormánypárti képviselők sem gondolják komolyan, hogy az Európai Unióban, Brüsszelben az ellenzék hozzászólásait elemzik, szemezgetnek belőle, és ennek alapján húzzák le az uniós pénzeket. Konkrétan azért nem kapjuk meg az uniós pénzeket, mert önök nem bírnak magukkal, amikor közpénzt látnak, amikor uniós pénzt látnak, és azt mindenáron vagy a családtagjaik, vagy a barátaik, vagy a saját oligarcháik zsebre akarják tenni.

Mindemellett nekünk rendkívül fontos, hogy jöjjenek ezek az uniós pénzek. Rendkívül fontos, mert látjuk, hogy az önök elhibázott gazdaságpolitikája hova juttatta az országot, hova juttatta a munkavállalókat. Éppen ezért a Magyar Szocialista Párt mindent meg fog tenni azért, hogy ezek az uniós pénzek jöjjenek. Ha vannak olyan javaslatok, amiket tudunk támogatni, akkor azokat támogatni fogjuk a munkavállalók, a magyar dolgozók, a magyar emberek érdekében. Ez a javaslat egyébként támogatható. De lesznek olyanok, amelyek nem.

El is mondom, hogy mik a tartalmi hozzászólásaink ezzel kapcsolatban. A tervezett változtatások az európai uniós forrásokhoz való szabályos hozzáférést, azok célnak megfelelő felhasználását szolgálják, továbbá bővítik a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság hatáskörét. Ez ugyebár jó. A kérdés viszont még mindig az, hogy a törvényekben megfogalmazott előírások a gyakorlatban hogyan fognak megvalósulni. Továbbá az is kérdés, hogy a jelen módosítások elegendőek leszneke az Európai Unió meggyőzésére, hogy a korábban Magyarország számára megítélt pénzügyi forrásokat elkezdje folyósítani. És az sem elhanyagolható kérdés, hogy a jelen törvénymódosításban szereplő összeférhetetlenségi szabályokat a kormányzat eleve miért hagyta ki az eddigi intézkedései és törvényalkotása körében.

Ezek a kérdések tehát továbbra is fennmaradnak, mindemellett ez a javaslat támogatható. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Balassa Péter képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Vezérszónoki felszólalásra van lehetőség. A részletes vitát majd az Európai Ügyek Bizottságában fogjuk letárgyalni, ahol majd részletesen ki lehet bontani ennek a napirendnek a tárgyát.

Már harmadik alkalommal van előttünk ennek a 2016-os törvénynek a módosítási javaslata, immár a törvény harmadik módosításáról fogunk tárgyalni. Most a 2016-, 2018-, 2020-as átdolgozás utáni javaslatot tárgyaljuk.

A 2016. évi XXXIII. törvény teremtette meg az állami projektértékelői jogviszonyt az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelése céljából. A törvény szerint a támogatási kérelmek tartalmi értékelését olyan szakemberek végezhetik el, akik valamilyen állami alapjogviszonnyal rendelkeznek. A törvény meghatározása szerint idetartoznak a központi államigazgatási szervnél, illetve ennek területi és helyi szervénél, a helyi önkormányzatoknál, az állami felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott kormány- és köztisztviselők, valamint közalkalmazottak is.

Az értékelő kiválasztásának folyamatában a függetlenség, a befolyásmentesség biztosítása, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása meghatározó az uniós források szabályszerű felhasználása érdekében. Ez különösen azért is fontos nálunk, mert az OLAF  az EU Csalás Elleni Hivatalának  éves jelentése szerint Magyarország élen jár a kifogásolt projektek száma tekintetében. A törvényjavaslat vitájában akkor a Jobbik megállapította, hogy a törvény egy szükséges eszközt hozna létre, de a benyújtott formában azt nem tudja megbízhatóan teljesíteni, ezért nem fogják az elfogadását támogatni. Ez volt akkor.

2020-ban került sor a törvény technikai jellegű módosítására. Erre azért volt szükség, mert a kormányoldal létrehozta az úgynevezett modellváltó felsőoktatási intézményeket, amelyek így kikerültek az állami intézményi körből, ennek következtében az itt dolgozó szakemberek nem lehettek volna projektértékelők. A Jobbik egyetértett ennek korrekciójával és a további technikai módosításokkal, de a végszavazásnál tartózkodott, mert érdemi, tartalmi változást nem láttunk benne 2020-ban.

S akkor elérkeztünk napjainkhoz, 2023-hoz, amikor a harmadik fordulóját tárgyaljuk ennek a javaslatnak. Gazdasági létkérdés lett az uniós elvárásoknak való megfelelés, hiszen ez a feltétele a források felszabadításának. Ez meg is látszik a mostani módosításon, mindenekelőtt az összeférhetetlenségi szabályokon. Az értékelőről nyilvántartott adatokat ki kell egészíteni az általános összeférhetetlenségi nyilatkozat, az érdekeltségi nyilatkozat, az eseti összeférhetetlenségi nyilatkozat és a titoktartási nyilatkozat megtételére vonatkozó információval is. A törvény bővíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogkörét. Szükségessé vált az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatainak bekérése, annak ellenőrzése, a valóságnak nem megfelelő adatközlés esetén a jogkövetkezmények módosítása.

A Jobbik támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Bízunk benne, hogy a módosítással a projektértékelés jogintézménye megfelel az uniós követelményeknek, és ez többé nem lesz akadálya, hogy hozzájusson az ország a neki járó forrásokhoz.

(9.30)

Bízunk abban is, hogy a módosított törvény ténylegesen elősegíti a támogatási eszközök szabályszerű felhasználását, a korrupció megelőzését, bár tegyük hozzá: ennek legbiztosabb módja, hogy a korrupciós szándék hiánya nincs meg önökben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót elsőként Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak Vejkey Imre képviselőtársam szavaira szeretnék reagálni, aki azt a képet próbálta itt fölvázolni, mintha a Demokratikus Koalíció akadályozná ilyen rendkívül sikeresen, hogy ne jöjjenek az uniós pénzek. Ön túlértékeli a Demokratikus Koalíció politikai erejét. Ha ön azt mondja, hogy ezt a DK meg tudja állítani, akkor a DK-nak nagyobb ereje van az európai politikában, mint az Orbán-kormánynak, mert az Orbán-kormány meg nyilván azon dolgozna, hogy szeretné ezeket a pénzeket hazahozni.

Nem, nem erről van szó, a Demokratikus Koalíció azt szeretné, ha az uniós pénzek megérkeznének. Ehhez el kell takarítani az összes korrupciós és a jogállami és a sajtószabadsági rendszer lebontását megvalósító összes korábbi kormányzati és fideszes intézkedést. Ha az OLAF ajánlásai kapcsán elindultak volna nyomozások, az például segített volna.

Az is segítene egyébként az uniós pénzek hazahozatalában, ha a magyar diplomácia nem úgy beszélne az európai szövetségeseinkről, ahogy egyébként ezt nap mint nap megteszi, beleértve tegnap az Egyesült Államokat. Tehát meg kell nézni, hogyan beszéltek önök itt a svédekről, a finnekről, a hollandokról, a franciákról, és még hosszasan sorolhatnám, már mindenki ellenségünk lett itt az utóbbi időben, így nehéz lesz ezeket az uniós pénzeket hazahozni.

Tehát ami itt történik, hogy kicsit toldozgatunk-foldozgatunk valamilyen rendszeren, az kicsi, kevés, vékony, sovány, ahogy Fazekas Mihály mondja a Lúdas Matyiban. Tehát szerintem ennél sokkal hatékonyabb rendszert kellene kiépíteni és főleg korrupciómenteset, ezt javasolnám a kormánypártoknak, és akkor az uniós pénzek meg is érkeznének. Igaz, ez egyben azt is jelentené, hogy az Orbán-rendszer tartópillérei pedig meginognának, ezért nem akarják önök hazahozni az uniós pénzeket, mert a rendszer fontosabb, mint az uniós pénz. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy mind államtitkár úr, mind jómagam első vezérszónokként igyekeztünk a törvényjavaslatra koncentrálni, de azért azt mégsem hagyhatjuk szó nélkül, hogy azt látom, hogy önök a vérnyomásfokozást a reggeli kávé helyett újabb hazugsághadjárattal próbálják itt a parlamentben fokozni és megvalósítani. Vejkey Imre képviselőtársam szavait erősítve engedje meg, hogy az ön pártelnökét, Gyurcsány Ferencet idézzem, akinek az Őszöd 2.0 beszédét a magyar emberek is hallhatták, és amit mi már korábban is mondtunk, az a magyar emberek számára is egyértelművé vált, hogy bizony önök azok, akik el kívánják lehetetleníteni, hogy a magyar embereknek jogosan járó források megérkezzenek hazánkba. Hiszen mit mondott az önök pártelnöke egypár nappal ezelőtt? „Az Unió azt mondta, akkor kaptok pénzt, ha fölszámoljátok a NER-t, csak ez bele van öltöztetve ilyen jogi köntösbe.” Ezt mondta szó szerint. Úgy gondolom, ha kétszer is szót kér, először vezérszónokként, majd utána kétperces felszólalás keretein belül, és ezt tagadja, azért az mégiscsak szégyenteljes.

Komjáthi Imre képviselő úr felszólalásait is figyelemmel kísérem, meglepődtem rajta, hogy ön a DK-t és a DK elnökét pártfogásába vette, és elkezdte magyarázni azt a bizonyítványt, amit Gyurcsány Ferenc egyértelműen elmondott. Lehet, hogy ezt nem olvasta, lehet, hogy nem hallotta, de azért olvastam fel az ön számára is, kérem, hogy nézzen utána, hiszen Gyurcsány Ferencnek ez egy beismerő vallomása, hogy annak érdekében, hogy az uniós források ne érkezzenek Magyarországra, önök mindent megtesznek.

Figyelmébe ajánlom a DK-nak is a törvényjavaslatot. Úgy érzem, hogy ön ezt nem olvasta, mert egyáltalán nem reagált, nem reflektált rá, bár meg sem lepődöm rajta, hiszen ha megnézzük, akkor az érintett törvényeket már az elfogadásukkor sem támogatták, tehát ha önökön múlott volna, akkor az állami projektértékelői jogviszony ma nem létezne, és 1700 ember ezen keresztül nem tudná segíteni az uniós források hatékony felhasználását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Komjáthi Imre képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport, kettő percben.

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem aggódom sem Gyurcsány Ferencért, sem a Demokratikus Koalícióért, még a Magyar Szocialista Pártért sem. Akikért én aggódom, azokért a munkavállalókért és dolgozókért, akik engem ideküldtek a parlamentbe, és azért aggódom, mert ha ezek az uniós források nem jönnek  és még egyszer hangsúlyozom: az önök felelőssége, hogy jöjjön, önök vannak kormányon kétharmaddal 2010 óta , tehát ha ezek a források nem jönnek, akkor a munkavállalók, a dolgozók, a nyugdíjasok, azok az emberek isszák meg ennek a levét, akik ezt az országot felépítették, akik ezt az országot a hátukon viszik, akik ezt az országot működtetik.

Ezért kérem önöket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezek az uniós források megjöjjenek, minden eszköz a kezükben van. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Gréczy Zsolt képviselő úr, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Illés Boglárka szavaira szeretnék csak reagálni. Nem Gyurcsány Ferencnek hívják az ország miniszterelnökét, hanem Orbán Viktornak. Amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, akkor jöttek az uniós pénzek, és nem volt OLAF-eljárás, és nem volt szankció a magyar gazdaság ellen. Most van, amikor Orbán Viktor a miniszterelnök.

Az egész rendszer a korrupcióra épül, ez az alapprobléma. Toldozgatni-foldozgatni egy törvényjavaslatot, és projektrendszeren keresztül úgy csinálni, mintha most már mindent elvégeztünk volna, és jöhetnének az uniós pénzek – nem! Az Európai Unió vezetőjének, az Európai Parlament tagjainak elegük lett abból, hogy a náluk megtermelt eurókat itthon az önök barátai, rokonai, haverjai, oligarchái hazaviszik. Ebből lett elegük. Nem abból lett elegük, hogy a Gyurcsány-kormány, Gyurcsány Ferenc vagy Dobrev Klára mit mond Brüsszelben, a magyar érdekeket képviselik.

Magyarországnak nem érdeke egy olyan kormány, amelyik idején korrupció van, amelyik fölszámolta a jogállamot, és aminek kormányzása idején nem jönnek az uniós források, tönkretéve ezzel  csatlakozom Komjáthi Imre szavaihoz  önkormányzatokat, vállalkozásokat, munkaadókat, munkavállalókat. Gyakorlatilag az egész magyar gazdaságot tönkreteszik azzal, hogy nem tudják hazahozni az uniós pénzeket. Tessék ne lopni, és akkor a pénz hazajön. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport, normál időkeretben. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak arra szeretnék reagálni, hogy mennyire érkeztek az uniós források Gyurcsány Ferenc kormányzása idején. 2007 és 2013 között is volt egy fejlesztési ciklus, valószínűleg ez ön előtt is ismert. Gazdaságfejlesztésre  önök úgy terveztek – mindössze a források 17 százalékát kívánták fordítani. Ezzel szemben szerintem érdemes megnézni akár az azt követő fejlesztési ciklusban is, hogy milyen mértékű gazdaságfejlesztésre volt lehetőség, és a vállalkozások ebből milyen formában részesülhettek.

És a másik, ami szintén nagyon fontos: a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusról beszélünk  2010-ben volt a magyar emberek bizalmából és bölcsességének köszönhetően egy kormányváltás , 2010-ig a forrásoknak mindössze 12 százalékát hívták le. Ha önökön múlt volna, akkor még azokhoz a forrásokhoz sem jutottunk volna hozzá; az lehet, hogy önök hozzájutottak, lehet, hogy az önök párttársai, lehet, hogy az ön pártelnöke, de a magyar emberek biztosan nem, mert a 12 százalékát hívták le.

Pont a 2010-es kormányváltásnak köszönhető, hogy egy sokkal hatékonyabb, célszerűbb, eredményesebb rendszert sikerült kialakítani, és ennek köszönhetően, ahogy már említettem, a forrásoknak jelentősebb mértékét sikerül lehívnunk, mint ami az uniós átlag. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport, normál időkeretben. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoklat után nem kívántam már hozzászólni, de kénytelen vagyok reagálni a Gréczy Zsolt képviselőtársunk által elmondottakra, méghozzá a visszautasítás hangjával. Vissza kell utasítanom, kategorikusan vissza kell utasítanom, mert amit Gréczy Zsolt képviselőtársunk mondott, az nem tényállásszerű, az nem felel meg a valóságnak. Mert ami a tényeket illeti, az pont ennek az ellenkezője. Az ellenkezője, mert Magyarországon jogállam van, Magyarországon szólásszabadság van, és ez a jogállam és szólásszabadság nekünk rendkívül fontos, képviselő úr. Ezért mi küzdöttünk, ezért mi szabadságharcokat vezettünk, vívtunk őseink által. Éppen azok az erők  lehetnek ezek szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali erők , amelyek diktatúrába taszították valaha is Magyarországot, azok voltak éppen a magyar jogállamiságnak és a magyar szólásszabadságnak az ellenzői és soha nem a polgári erő.

(9.40)

Mi a polgári Magyarországot, a nemzeti keresztény Magyarországot építjük, és nem vagyunk jogutódja olyan antidemokratikus pártnak se jogilag, se szellemileg, amelyik ezt tagadta, és amelyik Magyarországnak a jogállamiság szempontjából csak rosszat kívánt.

Különben a tekintetben meg megint felhívnám a figyelmüket, hogy ha igaz lenne az, hogy bármennyit is lopnánk, akkor nem fejlődne ilyen csodálatosan az ország, mint ahogy fejlődik az elmúlt 12 esztendőben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A normál időkeretben történő felszólalások végére értünk. Most kettőperces felszólalásra megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak ebben az újabb kétperces körben. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor tegyük még egyszer tisztába: a Gyurcsány-kormány idején jöttek az uniós pénzek, az Orbán-kormány idején nem jönnek az uniós pénzek. Tehát Illés Boglárka itt maszatolhat mindenféle időarányos számokkal, akkor jöttek a pénzek, nem indult Magyarország ellen semmiféle uniós eljárás, most meg indul, és nem jönnek a pénzek. Várnak erre munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok, és önök nem tudják hazahozni ezeket a pénzeket, ez a probléma.

A másik probléma kapcsán Vejkey Imre képviselőtársamra szeretnék reagálni. Én örülök, hogy önök nem jogutódjai semmiféle régi elnyomó pártnak, de éppen az önök pártja gyalázza azt az új plakátot, amelyik megjelent az utcákon tegnap, hogy „Ruszkik haza!” Önök rögtön azt mondták, hogy ez a plakát elfogadhatatlan. Hát, akkor önök ne nagyon hivatkozzanak magyar szabadságharcokra!

És ha már utódpártokról beszélünk, azért nehezen tudjuk feledni, hogy a Fidesz és a KDNP sorai jelentősen tele vannak egykori MSZMP-tagokkal. Tehát lehet, hogy önök mint párt nem vállalnak ilyenfajta közösséget, de az Orbán-kormány különböző ciklusaiban számos MSZMP-tag visel jelenleg is sarzsit, aki korábban az állampártnak volt a tagja, nem is kis pozícióban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, gondolom, Gréczy Zsolt képviselő úr a normál időkeretben történő felszólalását visszavonja. Szeretném megkérdezni, hogy kíváne még valaki felszólalni a napirend keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíváne reagálni az elhangzottakra. (Dr. Latorcai Csaba jelzésére:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Igen. Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm a Fidesz és a KDNP képviselőinek, hogy támogatják a törvényjavaslatot, ezáltal elérve, hogy a Magyarországnak, a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak járó források mielőbb meg is érkezzenek az országba.

Ami Gréczy képviselő úr felszólalásait illeti, hát, tisztelt képviselő úr, nem értem önöket. Miközben itt, az ország Házában folyamatosan hangoztatják és sürgetik, hogy mielőbb érkezzenek meg az uniós források az országba, aközben semmilyen olyan javaslatot nem szavaztak és úgy tűnik a hozzászólásából, hogy nem szavaznak meg, amelyek szükségesek volnának az Európai Bizottsággal történt megállapodás keretében a források megérkezéséhez. Mert, képviselő úr, mindazok a javaslatok, amelyeket eddig a kormány benyújtott az Országgyűlésnek, bármennyire is kifogásolja azokat, az Európai Bizottság kéréseit tartalmazzák, amelyeknek a végrehajtását a kormány elfogadta és vállalta. Ezt kérte, ennyit kért az Európai Bizottság, se többet, se kevesebbet, ezt vállaltuk, végrehajtottuk, és végre fogjuk hajtani a továbbiakban is.

Tehát nem értem önöket, de mondhatnám azt, hogy nem érteném önöket, ha az önök vezetője, a dollárbaloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc maga nem árulta volna el azt, hogy voltaképpen önök nem abban érdekeltek, hogy Magyarország, a magyar emberek, a magyar vállalkozók végre megkapják azt, ami jogosan jár nekik, hanem valami teljesen másban érdekeltek. Engedje meg, hogy idézzem Gyurcsány Ferencet, a dollárbaloldal vezetőjét, aki a Facebookon a következőt nyilatkozta néhány nappal ezelőtt: „Szembemegyünk Orbán kormányával. Ahol és ahogy tudunk, nyomást gyakorlunk rá. Igen, dolgoztunk azért, hogy az Európai Unió olyan feltételeket támasszon, amelyek lebontják, de legalábbis meggyengítik Orbánt.” Képviselő Úr! Árulják már el, hogy mi a valódi céljuk! Talán csak nem az, hogy az egyébként Magyarországnak jog szerint járó forrásokat átjátsszák az önök finanszírozói részére?

Komjáthi Imre képviselő úrnak, aki egyébként bagatellizálni próbálta a dollárbaloldal aknamunkáját, szeretném felhívni a figyelmét Gyurcsány Ferenc egy másik nyilatkozatára  ezt nem a Facebookon tette, hanem az egyik rádióban , hogy hogyan is próbálják ezt az aknamunkát végezni a magyar emberekkel szemben. Idézném: „Ez úgy megy, hogy a mi elképesztően aktív európai parlamenti képviselőink azok iszonytató mennyiségben tárgyalnak és elvégzik a dolgukat az Európai Parlament és az Európai Bizottság embereivel folyamatosan. Megpróbálják megértetni, mi történik Magyarországon. Ebben sok munka van.” Valóban, tudjuk, sok munka van az aknamunkában. Egyébként engedje meg, tisztelt Komjáthi képviselő úr, hogy megköszönjem az aggodalmát, és azt a támogató attitűdöt, amit egyébként kihallani véltem a felszólalásából, és remélem, hogy ezúttal meg fogják szavazni a törvényjavaslatot, eddig ugyanis mindent leszavaztak, ami az uniós források hazahozatala végett szükséges lett volna.

És engedjék meg, hogy megköszönjem a Jobbik támogató hozzáállását is, eddig ugyanis a Jobbikra sem volt jellemző, hogy támogassa azokat a javaslatokat, amelyek az uniós források mielőbbi hazahozatalához szükségesek lettek volna.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy akkor befejezésül összefoglaljam, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy az európai uniós költségvetés védelme érdekében megerősítsük az európai uniós támogatások felhasználása során alkalmazott audit- és ellenőrzési mechanizmusokat. A törvényjavaslatban éppen ezért teszünk javaslatot a kormányzati igazgatásról szóló törvény és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítására.

Újólag kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy mindezen célok megvalósulása érdekében támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-28   29-60      Ülésnap adatai