Készült: 2024.05.09.07:01:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2023.11.07.),  150-151. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:   148-149   150-151   152      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencze János képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője. Jegyző úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Havonta tízezer forint egy gyermekre  végiggondolhatjuk, hogy a mostani árrobbanás, főleg az élelmiszer és a gyermeknevelési cikkek árrobbanása után mire elég ez az összeg. Beláthatjuk, hogy nem sok mindenre. Márpedig, amikor a családi adókedvezmény összegét annak idején ez a kormány rendbe akarta tenni, akkor ez az összeg egy mérhető segítséget nyújthatott bizonyos esetekben. Azt látjuk viszont, hogy nagyon-nagyon hosszú évek óta folyamatosan párolog el a családi adókedvezmény összege, és bár a kétgyermekeseknél egyszer hozzányúltak komolyabban ehhez a rendszerhez, nem növelik minden évben az infláció összegével súlyozva a családi adókedvezményt, ily módon a családok támogatására fordított összeg ebben a tekintetben folyamatosan csökken.

Mi leültünk a szakértőinkkel és kiszámoltuk, hogy az infláció mennyit párologtatott el, mennyit égetett el a családi adókedvezmény összegéből, és letettük a parlament asztalára azt a javaslatot, amely visszapótolja a magyar családoknak a teljes kieső összeget. Ennek szellemében pedig, ha betartanánk azt, hogy az inflációval növeljük minden évben ezt a családtámogatást, egy gyermek esetében havonta 20 ezer forint nettó adókedvezményben kellene most részesülni. Még egyszer mondom, ha az inflációval növeltük volna ezt minden évben, akkor két gyermek esetében 40 ezer forint nettó kedvezményről lenne szó, összesen tehát 80 ezer forintról, három vagy több gyermek esetén pedig 66 ezer forint adókedvezményről havonta. Egy háromgyerekes család esetében három gyermek tekintetében tehát már 198 ezer forinttal lehetne adókedvezmény formájában számolni, ami mérhető, és egy nagyon komoly segítséget tudna nyújtani az érintett családoknak.

Különösen érdekes ez, ha összevetjük a családi pótlék amúgy is befagyasztott összegével, hiszen az a 12-13 ezer forint, amiről beszélünk, ugye, 2010 óta változatlan, még előtte évekkel állt be a mostani szintre. Az infláció az értékének majdnem a kétharmadát, de lehet, hogy azóta több mint kétharmadát elpárologtatta.

Erre szokta azt válaszolni a kormány, hogy igen, de a munkához kössük a családtámogatást, és én egyébként alapvetően egyetértek ezzel a filozófiával. A helyzet az, hogy ugyanakkor a munkához kötött családi adókedvezmény összegéhez bár járult egy járulékkedvezmény, meg egyes években ennek, mint említettem, a kétgyerekeseknél változott, emelkedett az összege, rendszerszinten mégsem tapasztaljuk azt, hogy minden évben az infláció változását figyelembe venné a kormány, tehát nem látjuk azt, hogy megőrizné ez a támogatás az értékét. Így a végeredmény az, hogy a családi pótlék értéke párolog, a családi adókedvezmény értékének egy része szintén elpárolgott, és nem következett be egy inflációkövető családtámogatási rendszer bevezetése.

A mi javaslatunk tehát arra alkalmas, hogy visszaadja a magyar családoknak azt az összeget, amit megkaptak volna, ha az inflációval súlyozzák ezt a rendszert minden évben, és az egy-, két-, illetve háromgyerekesek esetén is egy mérhető támogatást nyújtson, amely azt a hitet végre elhinti az érintett családok körében, hogy a szülőföldön való boldogulásnak igenis van lehetősége, van értelme Magyarországon küzdeni, próbálkozni. Bőven elég ezeknek a családoknak a 27 százalékos áfa a gyermeknevelési cikkeken, a bébiételen, a pelenkán.

Elhangzott: a Túró Rudi áfája csökken, a pelenkáé és a bébiételé nem csökken. Nagyon erős szimbolikus kép mindez. Bőven elég ezeknek a családoknak a horrorisztikus lakhatási kiadások folyamatos emelkedése, az albérletárak robbanása, és a mindennapi élet egyéb olyan nehézségei, amelyekkel családosok, gyermeket nevelők szembesülnek. Ha a gyermeknek orvos kell, egészségügyi szakember kell, ha mondjuk, egyfajta fejlesztés vagy különóra, foglalkozás kell neki, egyre nehezebben, egyre drágábban és egyre kisebb létszámú, jól felkészült személyzet segítségével érhetők el ezek a szolgáltatások.

Ezt azért foglaltam össze ilyen részletesen, mert látható, hogy a gyermeknevelés nemcsak büntetőadóztatott tevékenység a 27 százalékos áfával, de számos egyéb olyan nehézséggel jár, amelynek kiadásait, fáradságát, idegeskedését nem kompenzálják a családok részére. Legalább ezt az egy tényezőt kompenzáljuk: a családi adókedvezmény összege legyen inflációkövető, növekedjen évről évre, de addig is nulladik lépésként letettük azt a javaslatot, amely alkalmas arra, hogy visszaadja a magyar családok számára azt az összeget, amit az infláció elpárologtatott.

Arra szólítok fel tehát minden országgyűlési képviselőt, hogy támogassa ezt a valóban családbarát javaslatot, mert enélkül a szülőföldön való boldogulás lehetősége sokak számára csak vágyálom marad. Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:   148-149   150-151   152      Ülésnap adatai