Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérek a törvényjavaslat ismertetésére, bár államtitkár úr és képviselőtársam részletesen bemutatta, de szeretnék reagálni Sebián-Petrovszki László képviselőtársam felszólalására.

Az első, ami nem állja meg a helyét: ezek nem látszatintézkedések. Didier Reynders biztos…  gondolom, a tegnapi napon az Európai Parlament vitáját követte, hiszen számos dolgot lediktáltak az európai parlamenti balliberális képviselőtársaknak (Sebián-Petrovszki László nevet.), hasonló mondatok hangzottak el, én végignéztem a vitát. Itt nem látszatintézkedésekről van szó, hanem itt egy szakmai dialógusról a Bizottság és a magyar kormány között, anélkül ez a dolog nem is működhetett volna. Ez az egyik dolog. Ez nem látszat, hanem a Bizottság szakmai elvárásainak megfelelő, magyar kormánnyal történő dialógus és párbeszéd folyik. Az is nagyon fontos, hogy ezt 17 pontba tudtuk racionalizálni. Egyébként magának a Bizottságnak is ragaszkodnia kell a Bíróság ítéletéhez, amelyben rögzítette a jogállamisági rendelet kapcsán, hogy milyen eljárási szabályok és milyen ív szerint kell a Bizottságnak és a magyar kormánynak tárgyalni.

A másik dolog: én azt látom az ön felszólalásából, hogy ami a legjobban fáj önnek, hogy nem önök vannak kormányon (Sebián-Petrovszki László: Az országnak fáj!), mert amit itt hallgattunk, az Óz, a csodák csodája. Tehát ha ön ülhetne a kormányban, akkor minden tökéletes lenne és minden hibátlan (Sebián-Petrovszki László: Ennél jobb!), ezt látjuk, hogy ez az irány, a hatalom iránti vágy mindent motivált. Végtelenül sajnálom (Sebián-Petrovszki László közbeszól.), hogy önök odajutottak (Dr. Répássy Róbert: Czeglédy meg a többiek!) a tegnapi európai parlamenti vitán  én önt végighallgattam csendben és tisztelettel , hogy rá tudják arra venni az Európai Parlamentet, nincs is beleszólása a folyamatba, hogy arról vitázzon hazánkról, a magyar emberekről, hogy járe nekünk pénz vagy nem jár. Önöknek ebben azért nagyon komoly szerepe van. És nem szégyelli ön magát, és itt a mai napon támadja a magyar kormányt, amely minden erejével megfeszítve az elmúlt hónapokban (Sebián-Petrovszki László: Lopták a pénzt!) azon tárgyalt, hogy a Bizottsággal meg tudjunk egyezni. Cseh Katalin tegnap képes volt felhozni olyan pluszpontokat, amiket maga a Bizottság nem is kért. Hát, itt tartanak önök szakmailag meg emberileg!

Tehát itt az a kérdés, hogy segíteni akarunk a magyar embereknek, szeretnénk ahhoz hozzájárulni, hogy az uniós pénzeket megkapja ez az ország, vagy nem. Ezek az intézkedések, amiket a magyar kormány megvalósított, a Bizottság elvárásai.

Én ezt kifejezetten szeretném kérni, hogy a maradék hátralévő időt, amit majd az európai parlamenti balliberális baráti kör majd ránk zúdít, azért próbáljuk erkölcsileg minimalizálni, mert ami a tegnapi nap zajlott, az egy önök által megszervezett kabaré volt, és ez egy végtelen szégyen. Még a végén Didier Reynders érezte magát rendkívül rosszul, és védte meg a magyar kormányt az önök európai parlamenti balliberális barátaival szemben. Soha nem lennék képes arra, hogy a hazámat kiárusítsam, és a hazámat hozzam ilyen helyzetbe. Szégyelljék magukat, mert az önök barátai ezen rengeteget dolgoznak, és az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a mi tárcáink erőt megfeszítve dolgoznak azért, hogy határidőben képesek legyünk teljesíteni ezeket az elvárásokat. Én az ön helyében fel sem szólaltam volna. (Derültség az ellenzéki sorokban.  Vajda Zoltán: Szégyelld magad!) Van is miért.

Szeretném hangsúlyozni az előterjesztésre visszatérve vagy rátérve, hogy a kondicionalitási rendelet felhatalmazása alapján az Európai Bizottság idén áprilisban elindította az eljárást, és a kormány a továbbiakban is határozottan elkötelezett a vállalt intézkedések elfogadására, életbe léptetésére és alkalmazására. Mindkét fél érdeke, a Bizottság és a magyar kormány érdeke, hogy a folyamat megnyugtató módon, sikeresen lezárulhasson, összhangban a magyar alkotmányos rend követelményeivel és az uniós jogrendszerrel egyaránt.

Ezen eljárásba illeszkedik jelen törvényjavaslat is, amelynek egyik legfontosabb eleme az államtitkár úr és a Kiss János képviselőtársam által bemutatott Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is. A főigazgatóság kapcsán a legfontosabb tartalmi nóvum, hogy az intézmény a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként fogja folytatni a működését, és mint ilyen, feladatainak ellátása teljesen független, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható. Feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyástól mentesen fogja ellátni.

Az elszámoltathatóság garanciájaként a javaslat megteremti a főigazgatóság évenkénti, Országgyűlésnek történő beszámolási kötelezettségét is, tisztviselőit pedig a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá rendeli. Az előterjesztés ezenfelül részletesen meghatározza a főigazgatóság feladatköreit és azokat a hatósági eljárásokat, amelyekben eljár, illetve azokat a vizsgálati, ellenőrzési és auditeszközöket, amelyeket alkalmaznia kell.

A törvényjavaslat kitér a büntetőeljárási törvény módosítására is. Ennek keretében lehetőség nyílik majd arra, hogy az újonnan létesített Integritás Hatóság felülbírálati indítványt, illetve ismételt felülbírálati indítványt nyújthasson be abban az esetben, amennyiben közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az illetékes hatóság a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről döntött.

(11.10)

Emlékeztetni szeretnék, hogy a kormány indítványára és az Országgyűlés kezdeményezése folytán az Alkotmánybíróság november elején született határozatában megállapította, hogy az újonnan intézményesített felülbírálati és vádindítvány lehetősége a vádkorrektívumok kategóriáján belül az alkotmányos követelményekkel összhangban van, és nem sérti az Alaptörvényben megfogalmazott, az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét.

Az Alkotmánybíróság döntése erősíti a kormány által vállalt korrekciós intézkedések jogi megalapozottságát és legalitását, ezáltal a jogállamiság elvének érvényre juttatását, ami a kondicionalitási eljárás lezárásának irányába kell hogy vezessen.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény kiegészítését is tartalmazza, amelynek keretében új, bárki számára hozzáférhető központi információs közadat-nyilvántartási felület jön létre, amelyen a kötelezettek közzétennék meghatározott közérdekű és közérdekből nyilvános gazdálkodási adataikat. A javaslat a nyilvánosság további erősítésére szolgál azáltal, hogy a felületen való közzététel kötelezettsége a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a költségvetési szervek teljes körét lefedné.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés, ahogyan a többi ehhez kapcsolódó, a Bizottsággal egyeztetett és megtárgyalt korrekciós intézkedések és vállalás a kormány konstruktív és megegyezésre fókuszáló hozzáállását tükrözi, amit Didier Reynders uniós biztos is elismert az elmúlt napokban. A kormány számára most is Magyarország, a magyar emberek érdeke a legfontosabb. A magyar polgárok érdeke pedig az, hogy hozzáférjenek az őket jogosan megillető uniós pénzügyi támogatásokhoz, ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)