Készült: 2024.05.20.01:19:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

41. ülésnap (2022.11.22.), 138. felszólalás
Felszólaló Csárdi Antal (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:07


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nehéz a Magyar Nemzeti Bankról önök által benyújtott törvényjavaslatról érzelmek nélkül beszélni, és nem is tudom megtenni. A törvénytervezet egyetlen pontjával szeretnék foglalkozni, ez pedig a Nemzeti Bank elnökének és ezáltal vagy ezen túl, ezen keresztül két tucat állami vezetőnek a fizetésemelése.

Elképesztő, vérbő pofátlanság, milliók megalázása, hogy a kedvezményezettek fizetésüket százezrekkel, akár egymillió forint feletti összeggel is emelik, miközben a tanároktól, a szociális dolgozóktól és más közalkalmazottaktól pedig teljes mértékben megtagadják a szükséges érdemi béremelést. Egyszerűen azt gondolom, hogy azzal kell kezdeni ezt a felszólalást, hogy érdemes megnézni, hogy mikor, milyen gazdasági környezetben nyújtották be önök ezt a förmedvényt.

És amikor erről beszélünk, akkor értelemszerűen először az inflációról kell beszélnem, és azért az inflációról, mert a Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata a törvény szerint az árstabilitás fenntartása. Ehhez képest ma Magyarországon 20 százalékot meghaladó az infláció mértéke a KSH adatai alapján.

(19.00)

És azért emelem ki, mert azt gondolom, hogy ennek még lesz jelentősége a későbbiekben, és ha csak az élelmiszerek áremelkedését vizsgáljuk, akkor az körülbelül 45 százalékos, megint csak a KSH adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy 20 és 50 százalék között van minden magyar dolgozó állampolgárnak a reálbércsökkenése.

És önök ebben a környezetben nyújtják be ezt a javaslatot, de ugye, kiemeltem, hogy a KSH adatai alapján mondtam el a számokat. A valóság ettől eltér. Az egyik gazdasági portál hároméves folyamatos árkövetés alapján 42 alapvető élelmiszer árát vizsgálva megállapította, hogy az élelmiszer-infláció nem a KSH által mért 43 vagy 45 százalék, hanem 54 százalék fölött van. A legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, és a legolcsóbb alatt minőséget is szeretnék jelezni. Tehát a legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, egy éve még csak 300 forint volt, két éve pedig 200. Ez két év alatt, számolják ki, hogy milyen mértékű áremelés! Az utolsó évben is 100 százalék volt a kenyér áremelkedése.

De hosszasan sorolhatnék különböző termékeket, hogy hogy szaladt el az áruk, de azt gondolom, hogy ennek most abból a szempontból van jelentősége, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata hazánkban az árstabilitás biztosítása. És önök magyarázhatják a bizonyítványt, hogy háborús infláció  ez nem igaz!

Ugyanabban a háborús környezetben, ugyanabban az energiaválságban az Unió átlagos élelmiszer-inflációja 17 százalék. Magyarországon meghaladja az 50 százalékot, tisztelt képviselőtársaim! És ezt a teljesítményt próbálják meg önök honorálni azzal, hogy jelentős béremelést nyújtanak a Matolcsy-klánnak; ennek is lesz még később jelentősége.

Jelen pillanatban minden Magyarországon élő és dolgozó honfitársunknak problémát okoz a bizonytalan helyzet, az áraknak a mérhetetlen növekedése. Azt gondolom, hogy önöknek is pontosan tudniuk kell: egy kezdő pedagógus bére 312 ezer forint bruttó, ami azt jelenti, hogy 210 ezer forint körül van a nettó fizetése egy kezdő pedagógusnak, és amikor mi felhozzuk, hogy önöknek rendbe kellene rakni a magyar oktatás helyzetét, rendbe kellene rakniuk a pedagógusbéreket, akkor mindig az Unióra mutogatnak, meg már mindenki másra, de nem hajlandóak megemelni a pedagógusok bérét.

Ugyanakkor a szociális dolgozók sincsenek jobb helyzetben. Ma a szociális dolgozók 80 százaléka  tehát ötből négy szociális dolgozó  minimálbért vagy garantált bérminimumot keres; azaz 133 ezer forintot visz haza, vagy ha bérminimumot keres, 177 ezer forintot.

Egyértelműen el kell mondanunk, hogy ez egy nagyon súlyos aránytévesztés, és ez a törvény tökéletesen leírja a Fidesz gazdaságpolitikáját. És azt gondolom, hogy nem vagyok hajlandó kihagyni azt, hogy tételesen felsoroljam, hogy hogyan változnak ennek a törvénynek az eredményeképpen a bérek különböző szereplők szempontjából.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése havi 5 millió forintról 6 millió 240 ezer forintra nő. (Dr. Kovács Zoltán: Simoré 8 volt!) 1 millió 240 ezer forint a növekmény mértéke, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 15 millió forinttal fog többet hazavinni a mi adónkból, és itt föl kell tenni azt a költői kérdést, hogy megérdemelte-e. Az infláció egyértelműen igazolja, hogy nem érdemli meg ezt a pénzt, ugyanakkor a későbbiekben el fogom mondani, hogy ezen túlmenően egyébként miért nem érdemli meg még. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) De ugyanígy emelkedik dr. Patai Mihálynak, dr. Kandrács Csabának, Virág Barnabásnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökeinek fizetése, 4,5 helyett 5,6 millió forintos alapbért fognak kapni, tehát szintén 25 százalékos emelkedéssel számolhatnak, 1,1 millióval többel.

Fideszes képviselőtársam idekiabálta, hogy az infláció mértékével emelték meg. A pedagógusoknak, képviselőtársam  és most figyeljen rám, legyen szíves!  miért nem emelik meg az inflációval a fizetését?! Egy pedagógusnak a mai napig a 2014-es minimálbért vetítési alapként véve számolják a fizetését. 2015 óta a pedagógusok egyetlenegy forint béremelést nem kaptak!

De tovább sorolnám: dr. Gottfried Péter, Kardkovács Kolos, dr. Kocziszky György, dr. Parragh Blanka, Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagjai 3 millió forint helyett 3 millió 744 ezer forintot fognak hazavinni; ez szintén 25 százalékos emelkedés. Dr. Papcsák Ferenc, Madarász László, dr. Szényei Gábor András, dr. Nyikos László, Banai Péter Benő, Asztalos Viktor József, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjai szintén 3 millió forint helyett 3 millió 744 ezer forintot fognak hazavinni.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke 4 millió forint helyett 4 millió 992 ezer forintot, tehát ő is 1 millió forinttal többet fog hazavinni ennek a törvénynek az elfogadását követően. Dr. Tóth András és dr. Bak László, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei havi 800 ezer forintos emelést fognak kapni.

Dr. Sipos Attila, a Gazdasági Versenyhivatal főtitkára havi 800 ezer forintos emelést kap szintén, Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke 1 millió forinttal fog többet hazavinni, Kovács Pál, Ságvári Pál, dr. Szalóki Szilvia, Klimits Levente, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettesei szintén 800 ezer forinttal fognak többet hazavinni; dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke 1 millió forintos béremelést kap ez alapján; dr. Kugler Tibor, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára 800 ezer forintos béremelést kap ez alapján a törvény alapján; dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke 1 millió forintos emelést kap; Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója 800 ezer forintos emelést kap; dr. Bartóki-Gönczy Balázs, Budai László, Meszleny László, Szadai Károly, a Médiatanács tagjai 2 millió forint helyett 2,5 millió forintot fognak kapni; Bíró Ferenc, az új Integritás Hatóság elnöke  tudja, ez az a hatóság, amit pár hete hoztak létre – 5 millió forintos fizetést fog kapni, 1 milliós emelést gyakorlatilag ez után a pár hét után úgy, hogy pontosan tudjuk, hogy az Integritás Hatóság még el sem kezdte a munkáját.

Holbusz Tímea és Dabóczi Kálmán, az új Integritás Hatóság alelnökei 4 millió forintos fizetést fognak kapni, egy 800 ezres emelést, néhány hét után. Emellett sok százezer forinttal nő az alábbi emberek fizetése is: Dudra Attila, dr. Gál Gábor, dr. Kőhalmi Attila, dr. Kuritár Dávid, dr. Szoboszlai Izabella, Váczi Nóra, a Versenytanács tagjai, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese és főigazgató-helyettese.

Ezt tartalmazza ez a törvény úgy, hogy önök ezt a törvényt elnevezték a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának. Egyszerűen vérlázító, hogy egy olyan társadalmi helyzetben, egy olyan gazdasági környezetben, a válság kellős közepén, egy inflációs válság kellős közepén horribilis méretű béremelést szánnak ezeknek az embereknek!

És azt gondolom, hogy ez az a pont, ahol beszélnünk kell a Magyar Nemzeti Bank elmúlt körülbelül tíz évének a tevékenységéről. Értelemszerűen letudhatnám ezt azzal, amit Kósa képviselőtársam mondott, hogy „elvesztette közpénzjellegét”, de a helyzet mégiscsak az, hogy azért van kézzelfogható és sokak szerint akár a Btk.-t is érintő része ennek a felsorolásnak.

Elég, hogyha, és nem fogok teljes skálát, felsorolást mondani, de csak a példa kedvéért egy 2015-ös kastélyvásárlás eredményeképpen 2015-ben megvett közcélokra egy kastélyt a Magyar Nemzeti Bank, 2019-ben eladta ezt ismeretlen áron az alapítványán keresztül egy magántőkealap számára, majd mit ad isten, 2022 februárjában Matolcsy Ádám felesége ebből az ingatlanból tesz közzé egy Facebook-bejegyzést „Home Sweet Home” felirattal.

(19.10)

Kérem tisztelettel, így játssza át a Magyar Nemzeti Bank a köz pénzét magánzsebekbe.

És értelemszerűen az sem véletlen, hogy Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám mára olyan vagyonnal, százmilliárdos vagyonnal rendelkezik, ami teljesen elképzelhetetlen lett volna még néhány évvel ezelőtt, mielőtt önök hatalomra kerültek. És persze beszélhetnék hosszan Matolcsy Ádám Porsche-gyűjteményéről, de azt gondolom, hogy érdemes továbbmenni.

Ugye, nagyon jól járt a Magyar Nemzeti Bankkal Száraz István is, aki milliárdos szerződéseken keresztül látott el kommunikációs feladatokat a Magyar Nemzeti Bank számára, mert a kommunikációra sokat költöttek, az inflációt megfogni nem sikerült.

De azt gondolom, hogy ugyanúgy egy közpénzkijátszásról beszélünk akkor, amikor a Pallasz Athéné Alapítvány  ugye, ez is a Magyar Nemzeti Bank alapítványa  3 milliárd forintért megvásárolta a Várkert Casinót, közel 1 milliárd forintért felújította, és mit ad isten, az ott megnyíló éttermet 306 millió forintért eladta Matolcsy fia egyik haverjának, ami azt eredményezte, hogy fel kellett előtte újítani, hogy ez működőképes adásvétel legyen. Tehát megint az történt, hogy a mi adófizetői pénzünket szórta el a Magyar Nemzeti Bank.

De honnan is van ez a sok pénz egyébként, amit szétszórtak? Pontosan tudjuk, hogy amikor önök szerint megmentették a devizahiteleseket, ami egyébként egy bődületes hazugság…  ugye, a forintátváltást a Magyar Nemzeti Bank intézte, ami azt jelenti, hogy a korábban olcsón megvásárolt valutát adta el drágán a bankoknak a forintosításhoz. Ebből lett egy olyan nyereséghányada, amelyből százmilliárdos vagyonra tett szert Matolcsy Ádám fia, és tényleg a klán vagy a haverok felsorolását nem tudnám befejezni a 15 perces időkeretem végéig. Egyértelműen lehet látni, hogy a Magyar Nemzeti Banknak lett volna forrása, ha lett volna szándék arra, hogy önök megmentsék a devizahiteleseket, de önök a forintosítással fixálták az elszállt árfolyamot a devizahitelesek számára, és ezért vesztették el oly sokan az ingatlanjukat, amiért egy életet dolgoztak.

Tehát összefoglalva: azt gondolom, nem kell meglepődni azon, hogy a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És azt gondolom, hogy sok honfitársam nevében azzal zárnám, hogy szégyelljék magukat. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai